Most egy nagyon érdekes megközelítésben fogok rátérni a reinkarnáció azon részére, hogy miért nem kell nekünk emlékezni előző életeinkre?
A szellemvilági tanítóink elmondták, hogy a saját érdekünkben nem nagyon engednek emlékezni semmire, a regressziós hipnózisok is csak akkor sikerülnek, ha valamiért a fejlődésünket szolgálják, különben megtévesztenek minket. Megjegyzem erre a saját elménk a legjobb megtévesztő, legtöbb esetben regresszióban azt látjuk, amit legbelül szerettük volna, és erre visszaigazolást kapunk.
Annyit tudni kell, hogy a „végső elszámoltatási vizsgán” nem egy élet, hanem életek összegzése lesz ami hatással lesz majd ránk, és Isten kijátszhatatlan Törvénye alapján ezek irányítanak majd minket oda, ahova rezgéseink alapján menni kell.
Ha emlékeznénk előző életeinkre, és esetleg kiderül, hogy mondjuk náci tömeggyilkosok voltunk, akkor lehet, hogy feladnánk ebben az életben a törekvéseinket.
Jó példa erre a következő eset: Egy kislány megkeresett, hogy a 48 éves anyja párszor megcsalta az apját, eléggé sokat ivott és részegeskedett nagyon sokig, kicsapongó életet élt. Aztán valami csoda folytán rájött, hogy ez erkölcstelen, és abba kellene hagyni! DE ekkor írtunk 2009-et, és az anyja szerint 2012-ben világvége lesz, és akkor erre a kicsi időre már úgyse tud rendbe hozni semmit, és folytatta az eddigi életét!
Mi is könnyen így járnánk, ha megtudnánk valamit előző életeinkről.
Persze azért sokan, spirituális fejlettségünk miatt elégé sok infóhoz jutnak intuíció útján, de általában ezt aki kapják, már fel tudják dolgozni.
Visszakanyarodva eredeti gondolatunkhoz, biztosan nagyon sokan már elhatározták, hogy egy teljesen új életet szeretnének kezdeni. Az új élet váltásához nagyon sok minden hozzátartozik, amiért a régit elszeretnénk felejteni.
Egy rossz szülői háttér megalázott gyerekkorral, ahol esetleg vertek is minket.
Egy rossz házasság, ahonnan menekülni kellett, és sok esetben ismeretlen helyre, ahol senki nem ismert minket.
Rossz döntésekkel tönkretettük eddigi életünket, és most új lappal, tapasztalatokkal felvértezve akarunk bizonyítani, hogy alkalmasak vagyunk arra, hogy mindent újra kezdjünk, és bizonyítsunk magunknak, és még hosszú a sor!
De sajnos a lélek emlékszik, és bennünk van a sok sérelem, tapasztalás, ami lehet jó és rossz is együtt, és a visszaemlékezés fáj, néha feltörnek magányos estéken ezek, és befolyásolják döntéseinket is, akár embertársainkról, akár esetleg üzletfeleinkről van szó. Ezek a régi emlékek a terhekkel együtt mély nyomot hagynak a lelkünkbe, és akár lelki betegségként kiíródhatnak fizikai testünkre! Páran, akik olvassátok ezt az írást biztosan kezdtetek már párszor új életet, nem egyszerű, és tudjátok, hogy miről beszélek.
Feleségemnek aki most 22 éves nagyon rossz gyermekkora volt, próbáljuk feldolgozni az emlékeket, de nem egyszerű, sok éjszakai sírásnak voltam emiatt tanúja. A pszichológus szerint feldolgozni legalább annyi idő a gyakorlat szerint, mind ameddig tartott a traumás élmény, nálunk történetesen minimum 14-16 év! (mondjuk én szerencsésen lerövidítem ezt az időt, de így is eltart egy darabig, három éve dolgozom már a problémán, és sikerrel))
Itt térek rá arra, hogy miért is nem emlékezünk előző életeinkre történéseire.
Amikor leszületünk pár év múlva azonosulunk a fizikai síkkal teljesen, és törlődnek a szellemi emlékeink is. (megjegyzem sok fiatal gyermeknél ez nem történik meg, és sok mindenre emlékeznek vissza, de ezek már az új kor gyermekei)
Képzeljük el, ha visszaemlékeznénk előző életünkre, esetleg több életre, a lelkünk képtelen lenne feldolgozni a sok traumát, hiszen elég csak egy élet eseményeit feldolgozni, akár a saját életünk bizonyos részeit!
Ezért ne is keressük előző életeink történéseit, próbáljunk meg teljesen a mában élni, éppen elég ezt megélni, és akár előző napi dolgainkat lelkileg feldolgozni, főleg ha rossz döntést hoztunk. Azért azon se keseredjünk el,mindent tegyünk el tapasztalatnak, és ne felejtsük, csatát lehet veszteni, de háborút nem!
Különben ha esetleg olyan lelki eredetű betegségünk van, ami nem szerepel a sorsunkban, általában úgyis kapunk lehetőséget arra, hogy ebből kigyógyuljunk. Egyszer tanúja voltam egy regressziós hipnózisnál egy fiatalember azonnali gyógyulásának. Sántított a lábára, és az orvosok semmilyen fizikai elváltozást nem találtak nála ami ezt okozná. Kiderült, hogy egy előző életében elégették máglyán mint boszorkányt, és nem ölték meg a máglyán pár perccel előtte mielőtt felcsaptak a lángok, és égették a lábát mire elájult a fájdalomtól. A lélek erre emlékezett, és magával hozta. A hipnózis után sántítás nélkül járt tovább a fiatalember.
Ez a történet az , amikor a kivétel erősíti a szabályt, ne keresgéljük előző életeinket,próbáljuk meg a legjobban ezt megélni. Ha gyógyításra van szükségünk dolgoznak rajtunk odaát a segítők.
Alapszabály, az is, hogy nem az a fontos, hogy van-e élet a halál után, hanem az, hogy van-e élet a halál előtt?
- forrás:Karsay István -
- - - - -
Beszélgetés Karsay István spirituális tanító barátunkkal szellemtanról és a halálközeli élményeiről - videó
forrás:Szabó - Kassai
Csilla (1963–2017)
