Élet a halál után – bizonyít a kvantumfizika?

Mindenki hallott már élete során minimum egy szellemtörténetet, vagy megható mesét egy kedves szerettünk visszatértéről. A legtöbben ezeket fikciónak gondoltuk, most viszont bebizonyították azt, amit eddig senki… van élet a halál után.  De kezdjük az elején...

Évszázadok óta a „van-e élet a halál után” kérdés volt a legnagyobb tabu a tudományos világ elsöprő többsége számára. A Sötét Középkorban azokat a tudományágakat, amelyeket nem lehetett a kézzel fogható tényekkel alátámasztani, teljesen elhanyagolták – ilyen volt például az alkímia.  Azon kívül, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a „van-e élet a halál után” a témával kapcsolatos alapos kutatásoknak a száma, még az eddig tabunak számító témák is még inkább felszínre kerültek.

A tudományos kutatás és elmélet két fő területe nagyon erős alapot nyújtanak az „élet a halál után” bizonyítására, olyannyira hogy szinte megdönthetetlennek bizonyulnak a felhozott bizonyítékok. Ezek a kiindulópontok a biocentrizmus és a kvantumfizika. Ha azt nézzük, hogy a tudat és az életerő teremtő és érzékelő játékot játszanak a valóságunkban, és hogy a holografikus valóság a fizika megértésén alapul, a szkeptikusok is megállnak és elgondolkoznak.

Biocentrizmus

A biocentrizmus Robert Lanza nevéhez fűződik, aki azt állítja, hogy „az élet hozza létre a világegyetemet és nem fordítva”. Robert Lanza neve jól ismert a tudományos életben, foglalkozott őssejt kutatással, veszélyeztetett fajokkal kapcsolatos projekteket vezetett, de a legjelentősebb tevékenysége a biocentrizmus elméletének kidolgozása. A New York Times szerint a 3 ma élő legjelentősebb tudós egyike.

 Robert Lanza

Lanza elmagyarázza

„Mi azt hisszük, hogy az élet egy fizikai véletlen, de a hosszú kísérlet felveti azt a lehetőséget, hogy ennek pontosan az ellentéte az igaz. Bámulatos, hogy ha összeadod az életet és a tudatosságot, az egyenletből a tudomány egy nagyobb rejtélyét kapod meg. Az biocentrizmus első alapelve az, hogy a realitás magában foglalja a tudatosságodat. Mi nem szenvedő alanyai vagyunk a világnak, hanem a teremtői…. minden, amit látsz és tapasztalsz most, a tested, a falak, a szoba plafonja… minden, amit gondolsz… odakint valójában minden pillanat, amely megtörténik, ott van lépésről-lépésre a tudatodban.”

Más megközelítésben már lehetett erről hallani, csak más volt a kiindulópont; mi teremtjük a saját valóságunkat. De hogy jön ehhez az, hogy be tudjuk bizonyítani a másvilág létezését? Azt eddig is tudtuk, hogy a valóság a tudatunk kivetülése. Ebben benne van a testünk is.  Mint emberek, általában a valóságot, az „életünket” a fizikai testünkkel átélt tapasztalatokkal azonosítjuk.  Akárcsak a newtoni ingánál, ha nem tudjuk megvizsgálni, ha nem látjuk a saját szemünkkel, akkor az nem is létezik. A testünk szilárdnak, könnyen bebizonyíthatónak, valósnak látszik.  Pedig még a testünk is a tudatunk kivetülése. Tehát, amikor a test megszűnik létezni, akkor az eszköz is megszűnik, de az élet, amely megelevenítette, az nem. A biocentrizmus nézőpontja szerint az élet a teremtés alapja, amelyből minden tapasztalat keletkezik, beleértve a fizikai testünket is, emiatt az életenergia független a test túlélésétől. Lanza szerint „A tér és az idő csak egy eszköz az agyunk számára, amit arra használ, hogy összeszője információkat egy egységes, koherens tapasztalattá.” Mi úgy érzékeljük magunkat, mintha egy idővonalon léteznénk, aminek van kezdete és vége, ahol valójában a tér és az idő csupán kellék, a saját tudatosságunk felépítésének kellékei.

„A halállal van egy törés a tudatosságunk folyamában, és így a szünetel a helyhez és az időhöz való kapcsolódásunk is. Valójában a biocentrizmus azt mondja, hogy a lehetőségeknek többféle kimenetele van. Egyre több és több fizikus kezdi el elfogadni a „több világ” kvantumfizikai elméletet, amely azt állítja, hogy végtelen számú univerzum létezik. Minden megtörténhet az univerzumban. A halál nem létezik ebben a forgatókönyvben. Az „Én” érzés csak egy energia, amelyik az agyban működik. De az energia sose hal meg; ezt sose lehet lerombolni.” – Robert Lanza

Kvantumfizika

A biológiai vagy biocentrikus felfogás arról szól, hogy a tudatosság hogyan építi fel a valóságot - többnyire megegyezik a kvantumfizika főbb pontjaival. Sok egymástól különböző elmélet próbál rávilágítani arra, hogy hogyan éli túl a lélek a fizikai testet. Dr. John Hagelin kvantumfizikus, aki széles körben ismert az Egységes Mező Elméletéről, megválaszolja, hogy mi a kapcsolat e két tudományág között: mindkét terület, a modern kvantumfizika és a molekuláris biológia/neuro-immunológia, azt mondja ki, hogy mi teremtjük a saját valóságunkat és ezért nagy a felelősségünk a világon, ahol élünk, de leginkább abban, ahogy megtapasztaljuk a világot.

Az Egységes Mező Elmélet kimondja, hogy a valóságban a lehetőségek végtelen tárháza van jelen, mely lehetőségek mind a ’mező’-ből jönnek, vagy más szóval a láthatatlan tudatos intelligencia óceánjából. Minden tapasztalás gyökere az erő, és a természetben jelenlévő formák, a fény, a gravitáció, a rezgés, stb., mindezek csak kivetülések. „Mi személyre szabtuk a tudatosság fogalmát az idegrendszerünkön keresztül, de a tudatosság önmagában a mi nagyon belső önvalónk, a kicsi én a nagy egészben, ez univerzális.” mondja Hagelin.

„Mi nem egy halott univerzumban élünk… az univerzum nagyon is tudatos. Mi egy gondolkozó univerzumban élünk, egy felfogó univerzumban. A kvantummechanika csak egy megnyilvánulása a lehetőségeknek… Minél mélyebbre megyünk a természet törvényeinek struktúrájában, annál kevésbé anyagias, mozdulatlan és a legkevésbé sem halott univerzumot látunk.  Egyre inkább élővé és tudatossá válik az univerzum.”

Hagelin tisztázza azt, amit a tudomány felfedezett más különböző tudományágakon keresztül; mindaz, amit az életben tapasztalunk a testben és a testen keresztül az a tapasztalat.  Mindamellett a tudatosság, az élet, a kifejezés és körforgás önmagukban jelen vannak, ezeket nem lehet megalkotni vagy lerombolni. A lélek nem tud meghalni.

Egy világhírű kvantumtudós-páros, Dr. Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose, megalkották azt a kvantumelméletet, amely szerint a lelkünk az agyszöveteken belül az úgynevezett mikrocsövecskéken belül található. Ők úgy tekintettek az agyra, mint egy biológiai gépre. A kutatást 1996 óta vezetik, és úgy tartják, hogy öntudatnak tulajdonítható a tömeg gravitáció hatása a mikocsövecskékben. Ők úgy tartják, hogy a halál közeli élmények hatására a „mikrocsövecskék elvesztik a kvantum állapotukat”, de az információk a mikrocsövecskék között nem vesznek el, hanem „felosztódik és eloszlik az univerzum nagyságában”. Hameroff elmondja, hogy a halál közeli élmény átélése után ott, ahol a páciens újraélesztésen esett át, az információ vissza tud térni a csövecskékbe és megmarad az az élmény, hogy a páciens halott volt. „Lehetséges, hogy ez a kvantum-információ létezhet a testen kívül szabadon – mint egy lélek.”

Egy valódi halál közeli élmény

Egy 9 éves pittsburghi fiút agyhártyagyulladás miatt kórházba kellett szállítani. Ébredés után reggel a kisfiú elmondta, hogy este mielőtt a „mennyországba” utazott, látta a nagyapját és a nagyanyját. Hozzátette, hogy látta a nővérét, aki azt mondta neki, hogy Ő itt marad a nagyszülőkkel, de a kisfiúnak vissza kell mennie a fizikai életbe. Amikor a kisfiú elmondta az apukájának az apa zavartan és feldúltan elmagyarázta a kisfiúnak, hogy ez nem lehet igaz, hiszen a nővére jól van, így amit látott nem lehetett a valóság. Amikor az apa hazament, látta, hogy a lánya főiskolája egész éjjel próbálta elérni, hogy közölje vele a tragikus hírt… – a lánya autóbalesetben elhunyt előző este. 

A személyes tapasztalatok egyre inkább arra utalnak, hogy van élet a halál után. A földi életünk során hajlamosak vagyunk csak a testünkre koncentrálni azért, hogy így határozzuk meg önmagunkat. A dolgok mögé nézve, hogy mik és kik is vagyunk, láthatjuk, hogy valójában van egyfajta magasabb hatalom, amely viszi előre a létezésünket. Ezt az esszenciát, ezt az erőt nagyon nehéz elkapni és üvegbe zárva tanulmányozni. Mivel múlandó és folyamatosan változó ez erőnek a természete, a tudósok könnyen figyelmen kívül hagyták éveken keresztül. Köszönet a modern kvantumfizikai elméleteknek, a biológiának és mindezeken túl az esettanulmányoknak, mint a 9 éves kisfiú esete, aki valahogy már azelőtt tudta, hogy a nővére elhagyta a fizikai testét, mielőtt bárki elmondta volna neki – az ilyen történésekre magyarázatot találunk elméletek felállításával és kutatások segítségével.

A tudósok ma igazolják és bebizonyítják azt, amit az ősi kultúrák a kezdetek óta tudnak. A test annak az életerőnek az eszköze, amely az időtől teljesen független. Az életerő, a lélek túléli a test halálát, új fizikai formát ölt, visszatér a körforgásba, hogy kifejezze és megtapasztalja önmagát egy új formában.

(forrás: kollektivum.hu)

Az állatok paranormális képességei

A népi hagyomány szerint ahova a macska ül, ott az ember számára negatív energiák vannak, viszont ahova a kutya leheveredik ott pozitív energiákkal töltekezhetünk.…

Ez így, nem teljesen helytálló – mondja Tarr Bence László kulturális antropológus, a Szintézis Szabadegyetem oktatási vezetője -, mert ugyan mindkét állat hihetetlenül jól érzékeli a terek elektromos telítettségét, de mindig más -, a saját szempontjukból – olyan föld által kibocsátott elektromágneses helyeket keresnek, ahol ők pozitívan töltekezhetnek.

- Ahol a macska és a kutya pozitív energiához jut, nem biztos, hogy az ember is pozitív energiával töltekezik.

– Ez előfordulhat, mert minden ember egyedül rá jellemző erőtérrel bír, aminek rezgését, hangoltságát befolyásolják egészségi és érzelmi állapotai. Ezért ami egyszer épít és tölt bennünket, máskor pont káros hatással lehet ránk. Nemcsak a környezetünk, de mi is változunk, napról-napra. De visszatérve a macskákra, amikor a cica elkezd dorombolni, a hangja az embert energetizálja, sőt harmonizálja az ember bioenergiáját. De említhetném azt is, hogy a macska dorombolása olyan szenzációsan harmonizálja a teret, amelyre egyetlen kutya sem képes.

- Azért a kutyákat se becsüljük le…

– A kutyák hihetetlen paranormális képességekkel rendelkeznek, mert az előérzetük rendkívül erős, pontosan tudják, hogy mi fog történni később. Például megtörtént, hogy egy kutya az éjszaka közepén felébresztette a gazdáit, kirángatta őket az ágyból, és a következő pillanatban leszakadt az ágy fölött lógó súlyos csillár.

- Állítólag a macskák és a kutyák is érzékelnek olyan dolgokat, amelyet az ember nem. Igaz ez?

– Igen, a macska és a kutya képes érzékelni olyan látogatókat, szellem-lényeket, vagy elhunyt lelkeket, amelyeket mi nem. Minden valószínűség szerint a hőkisugárzás és a fény finom változásainak érzékelésével képesek erre. Az állatok érzékelik a polarizált fényt, ami alapján pontosan tudnak tájékozódni, ami nagyon fontos, mert például ennek köszönhetően gyorsan haza tudnak találni a lakóhelyükre, még ha több kilométeres távolságra kerültek is tőle. Valamint meg kell említeni az emberénél sokkal fejlettebb hő érzékelésüket. Ez az oka, hogy a test által kibocsátott hőhullámokat egészen pontosan érzékelik, a sötétben ez alapján találják meg egymást, és képesek a zárt ajtók, a falak mögül, a padlódeszkák alól is kiszűrni azt, ami az ember számára felfoghatatlan. (Például a médiumok is azt mondják, hogy egy elhunyt léleknek a jelenléte általában nagy hő változást idéz elő. Láthattuk ezt a Hatodik érzék című filmben is, amikor a főszereplő kisfiú körül fagyott a levegő, és ő arról panaszkodott, hogy fázik. De ennek az ellenkezője történik akkor, amikor a médium magába fogad egy lelket, ilyenkor saját testének felhevülésről számol be.)

- Visszatérve az állatok paranormális képességeire, nemcsak olyat látnak, amit az ember nem, hanem a veszélyt is előre megérzik, és mindehhez még bátorság is társul.

– Igen, amit díjaznak is. Egy angol hölgy, Maria Dickin 1943-ban megalapította a Dickin medált, amelyet úgy is szoktak nevezni, hogy az állatok Viktória keresztje, melyet az állati bátorságért adományoznak. 1943 és 1949 között 32 galambnak, 48 kutyának, 3 lónak, és 1 macskának adták a II. világháború idején tanúsított viselkedésükért. 2002 után újra értelmezték a Dickin medált, és most már azoknak az állatoknak adományozzák, amelyek mindenféle veszélyérzet ellenére hihetetlen bátorsággal tartanak ki akár az emberek, akár az állatok mellett.

- Miért éppen 2002-ben került erre sor?

– Azért, mert 2001-ben, a World Trade Center ellen történt terrortámadás során volt két olyan kutya, akik a vak gazdáikat több mint 70 emelet magasságból kimentették. A két kutyát Saltynak és Rosellnek hívták. Azóta folyamatosan osztogatják ezt a díjat azoknak az állatoknak, akik megérdemlik.

(Tarr Bence László – tarrdaniel.com)

Rudolf Steiner és Atlantisz

Rudolf Steiner osztrák filozófus az 1800-as évek közepén született. Páratlan gondolkodóként számos olyan elméletet fejlesztett ki, amelyek megelőzték korát.

Ilyen például a biodinamikus mezőgazdaság elmélete, az antropozófia tudománya, valamint saját nevelési módszere, amelyet ma Waldorf nevelési programnak nevezünk.

Rudolf Steiner

Steiner hitt abban, hogy Atlantisz létezett a régmúltban, és 1904-ben írt, Kozmikus emlékezet: a Föld és az ember korai története című könyvében teljes részletességgel tárja elénk e tárgyról alkotott elképzeléseit.

Steiner igencsak vitatott nézetei főként abból származtak, hogy – állítása szerint – Atlantiszról alkotott fogalmaira nem a hagyományos kutatás módszereivel tett szert, hanem közvetlenül az Akasha krónikából; ez az ismerettár állítólag nem a fizikai világban, hanem egy spirituális létdimenzióban található.

Az Akasha krónikáról mindazok, akik képesek hozzáférni, azt állítják, hogy az a Föld és az univerzum valamennyi ismeretanyagát tartalmazza, és hogy elméletileg bárki olvashat benne;továbbá, a maga módján mindenki hozzájárul ehhez a mindent átfogó könyvtárhoz.

Steiner az Akasha krónika címen kiadott esszéiben írja le, hogyan szerzett tudást ebből a forrásból. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Atlantisz-kutatás buktatókkal teli terület a szakemberek számára.

Az Akasha krónika tökéletes segédanyagnak tűnhet a kutatáshoz, ám ki tudja megmondani, hogy az egyén által „kapott” információk helyesek-e, vagy csupán a képzelet szüleményei? Így, bár Steiner érdekes beszámolót tár elénk Atlantiszról, nem tudjuk ellenőrizni annak helyességét.

Hozzá kell tennünk, hogyha az Akasha krónika valóban létezik is, valószínűleg rendkívül megbízhatatlan forrás. Minden ember más világlátással és a többiekétől eltérő élettapasztalattal rendelkezik.

Elegendő, ha csak a világban jelenleg zajló eseményekre gondolunk, beláthatjuk, hogy a történelem nem fekete-fehér dolog, hanem egyéni elfogultságok, előítéletek és hitrendszerek által tarkított.

Ha valóban van ilyen mindent átfogó könyvtár, valószínűleg ellentmondásos információkat tartalmaz, és az Akasha krónikát böngésző emberek valószínűleg és teljesen természetesen, olyan információkat fogadnak be belőle, amelyek a saját elméleteiket és gondolataikat támasztják alá.

Tehát ez az eszköz kétélű kard. Ám mit is mondott pontosan Steiner Atlantiszról? Lényegében azt, hogy az ősi, atlantiszi ember gondolkodása alapvetően különbözött a mai emberétől:

„Atlantiszi őseink jobban különböztek a mai embertől, mint azt képzeljük; a mai ember tudása teljesen az érzékek birodalmába záródik be. A köztük lévő különbség, a külső megjelenésen túl, a spirituális képességekre is kiterjed.

Az atlantisziak tudása, technikai ismeretei, egyszóval egész civilizációja különbözött attól, amit ma láthatunk. Ha az atlantiszi emberiség kezdeti szakaszát tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy mentális képességeik teljesen eltérőek a mienkéitől.

A logikus gondolkodás, az aritmetikai kombinációs készség, amelyre minden mai dolog épül, teljesen hiányzott az első atlantisziakból. Másfelől viszont rendkívül fejlett memóriával rendelkeztek Szellemi képességeik közül ezt volt az egyik legfontosabb. Például nem úgy számoltak, mint mi, akik megtanuljuk a szabályokat, majd alkalmazzuk őket. A szorzótáblát egyáltalán nem ismerték.

Senki nem véste az eszükbe, hogy háromszor négy egyenlő tizenkettővel. Az ilyen számítást azért tudták végrehajtani, mert visszaemlékeztek az ugyanolyan vagy hasonló helyzetekre. Felidézték, hogy akkor mennyi volt az eredmény.”

Steiner arra is rámutatott, hogy ez az ősi ember nem beszélt, hanem a telepátia útján kommunikált a többiekkel. Az atlantisziak gondolkodásmódjában rejlő különbségben látta Steiner Atlantisz nagyságát, és az ebből merített fogalmakra építette új gyermeknevelési módszerét.

(forrás: Simon Cox és Mark Foster: titkok és rejtélyek – Atlantisz / szerkesztette: Rejtélyek szigete)

Atlantisz - videó

A Ezotéria nagyasszonya. Szepes Mária (1908-2007)

Így nevezték el még életében az írónőt, aki földi pályafutásának 99 esztendejében úgy élt, ahogy beszélt. Húsz esztendős szoros barátságunk alatt egyszer sem „kaptam rajta”, hogy olyasmit mondana, amit ne tapasztalt volna meg, hogy bármivel is dicsekedne, ami nem az övé, beleértve az emberi tulajdonságokat is.

Szepes Mária

Én nem is az ezoteria nagyasszonyának nevezném, hanem az összefüggések tudománya művelőjének, méghozzá elsőrangú, professzori művelőjének. „Férfiagyam van” –mondta sokszor, de ezzel vitatkoznék, mert szerintem egyszerre volt férfi és női agya, ha ilyesmi egyáltalán lehetséges. A SikerAdó indulásakor úgy döntöttünk, az ő portréjának ott kell lennie az Ezoteria rovat nyitólapján-, amíg csak létezik ez a rovat. Egy talán hat-hét évvel ezelőtti beszélgetésünk alapján született meg a portré. Máriáról és Máriától egyébként számos magnófelvételt, írást, nekem címzett vagy ajándékozott verset őrzök. Ez az egyik. Az ő élete egyébként az én szememben igazi sikertörténet. Annak bizonyítéka, hogy sohasem szabad feladni a legnagyobb tragédiák, mellőztetések közepette sem a küzdelmet. Ő például az írást nem adta fel soha. No meg az emberhez méltó viselkedést. Érdemes elgondolkodnunk azon, vajon hány embert ismerünk, aki minden körülmények között úgy él, ahogyan filozófiája, értékrendje diktálja neki. Én mindenesetre keveset ismerek.

Álljon itt most az ő emlékére magánbeszélgetésünk írott változata.

-          Az imént nézegettük a rólad készült régi-régi családi fotókat, ezek egyikén úgy festesz, mint egy filmsztár. Táncos a mozdulat, csábos a tekintet, divatos a ruha. Csak nem a szüleid által készített egyik filmből való?

-          Á dehogy. A szüleim valóban filmesek voltak, s én már gyerekként szerepeltem is filmekben, de ez egy amatőr kép. Sosem voltam szép, fiatalon sem. Csak volt bennem valami, ami hatott az emberekre. Talán a születésem óta meglévő színészi és táncosnői tehetség, melyek ellenére sohasem akartam színész vagy táncos lenni, csakis író.

Szepes Mária

-          A tánchoz törékeny alkat is kell, s ha már itt tartunk, kilencven éves korodban eltörted a térdedet, sőt a válladat is, mert leestél egy lépcsőn. Mindenki csodájára járt annak, hogy annyi idő alatt forrt össze a csontod, mint egy fiatalnak. Hat hét alatt. Vajon ez genetika, vagy szellemi erő?

-     Nézd, a test öregedését nem lehet megállítani. A szellem viszont csodákra képes. Talán az számított, hogy mivel én mindig belenyugszom a sorsomba, teljes erőmmel a gyógyulásra tudtam koncentrálni. Belenyugodtam abba is, hogy azért zuhantam le a szigligeti alkotóház lépcsőjén, mert túlhajszoltam magam. Rengetegen kértek fel akkoriban előadásra, ami egy húszévesnek is sok lett volna, nemhogy egy kilencvenkét esztendős jelmezt viselő öregasszonynak, és a sors megálljt pancsolt nekem, két törést „ajándékozva”. De megértettem a figyelmeztetést, és bólintottam a sorsom urainak, mondván, értem, amit kértek tőlem, nyugton maradok.

-          És azzal kápráztattad el az orvosokat, hogy az ágyban ülve csaknem az orrodig emelted a begipszelt lábadat.  Ezek szerint a betegség mindig figyelmeztetés a sorstól, valamiféle üzenet, hogy el kell gondolkodni, min kell változtatni?

-          Nem csak én mondom, hanem ma már az orvostudomány jó néhány – ha nem is mindegyik – művelője, hogy a betegség jelbeszédes figyelmeztetés. Másra figyelmeztet egy mellrák, megint másra a gerincbántalom, a fejfájás, és még sorolhatnám, de a lényeg az, hogy fejtsük meg a sors üzenetét. Az a beteg nem gyógyul, aki nem segít gyógyulni.

-     Sok-sok beszélgetésünkből vontam le azt a következtetést, hogy hihetetlen jó az emlékezőtehetséged. Azt vissza tudod-e idézni, mikor, és minek hatására döntötted el, hogy író leszel?

-     Amikor először találkoztam a betűvel. Tehát amikor megtanultam írni. Tobzódtam a mondatokban. Mámoros állapotban találtam ki újabb és újabb természeti képeket, azt persze ma már nem tudom, milyen írói minőséget hordoztak ezek az írások. De abban biztos vagyok, hogy én írónak születtem.

-     El is mondtad több interjúban, hogy az ember kapja a tehetséget a születésével. És ha nem kapja?

-    Olyan nincs. Csak azt kell tudni, hogy a tehetség kitartás, vasakarat nélkül nem bontakozik ki. Az ember rengeteg képességgel érkezik a világra. Az én hitem szerint senki sem a bölcsőnél kezdődik, és a sírnál végződik. Nem. A millió képesség közül néhányat a jó tündérek, a sors párkái beleraknak a bölcsődbe. Én belekapaszkodtam az írói képességembe, ami kimondhatatlan kíváncsisággal járt és jár együtt mind a mai napig. Tudom és vallom is, hogy az élet örök, tehát minden percünk egy folyamatosság része. És érdemes ezeket a perceket kihasználni, e tekintetben is megadni magunkat a sorsnak, annak érdekében, hogy örökös tanulás legyen az életünk. Ehhez persze nem szabad ellustulnunk szellemileg és fizikailag se. Tudom, hogy mindez erőfeszítéssel jár, de én mind a mai napig szívesen vagyok hangszere egy nálam magasabb rendű eszme kifejezésének, s próbálom meghálálni a sors ajándékait, magyarul a tehetséget azzal, hogy folyton tanulok. S naponta jövök rá arra, mily keveset tudok.

-   Pedig az emberi lélekről például sokkal többet tudsz, mint a legtöbb ember. A Mindennapi élet mágiája című könyved is bizonyíték erre, mondhatni az emberismeret bibliája. Rengetegen kérnek tőled tanácsot, és már csak ebből is megállapítható, hogy bizony beteg a világ, s rengeteg megoldatlan problémával küszködnek az emberek.

-   Arra próbálok tanítani mindenkit, hogy ne a saját elképzeléseikhez próbálják alakítani a másikat, hanem kíséreljék meg beleképzelni magukat az ő helyzetébe.  Miután megértették, próbálják meg elvezetni bajban lévő társukat saját magasabb énjükhöz, a bennük szunnyadó magasabb rendű képességeikhez. Előbb tehát meg kell ismerni őket, s utána kell közelebb férkőznünk hozzájuk. Felületesen ítélkezni tilos. Hiszen minden ember egy külön világ. Kell-e mondanom, hogy a művészeteknek is az a dolga, hogy megerősítse az emberekben az örök istenit, ami mindnyájunkban benne van, csak a legtöbben azt hiszik, hogy mulandóak. Nem így van.  A belső lényeg az örök. A kabát az, amit a halállal levetünk magunkról.

-    Nem is ritkán éppen olyan emberek fordulnak hozzád, akik szeretteik halálát nem tudják elfogadni, azaz inkább feldolgozni.

-   Igen. Sokszor elmondtam már annak a rendkívül okos értelmiségi hölgynek az esetét, akinek a harmincéves fia halt meg, s ettől teljesen összeomlott. Beszélgettünk, s elmondtam, nekem is meghalt a gyerekem, jogom van tehát ebben a kérdésben elmondani a véleményemet. Én nem csupán hiszem, hanem tudom a halhatatlanságot, s remélem sikerült vele megértetnem, hogy ha az ember átlépi a halál küszöbét, valójában újjászületik egy másik dimenzióban, és ott lehull róla minden testi szenvedés és lelki megpróbáltatás. Ettől persze még a földi testben élő ember hallatlanul megszenvedheti szerettei halálát, de az is hozzátartozik az élethez, hogy megéljük az érzelmeinket.

Szepes Mária egyik legsikeresebb könyvsorozatának főhősével, Pöttyös Pannival

-   Regényed is ennek a szenvedő, próbálkozó, sokszor elbukó, kísérletező embernek a különböző típusai, karakterei, akiknek mindig azt üzened, van remény, csak tudni kell a halhatatlanságot. No mármost ezeket a gondolatokat a létező szocializmusban nem fogadták kitörő örömmel. A Vörös oroszlán című regényedet be is tiltották, majd megkurtították, s a többi is csak nagy-nagy késésekkel jelenhetett meg. Nem lehetett könnyű a mellőzést elviselni

-     Én a fióknak is szenvedélyesen írtam. Valahol tudtam, hogy ezek a művek egyszer életre kelnek, de azt gondoltam, majd csak halálom után. Lemondtam arról, hogy ez még életemben megtörténjen, s lám öregségemre megkaptam azt az ajándékot, hogy sorra jelentek meg az írásaim. S ezenközben rá kellett jönnöm, hogy a sors, a karma nem hóhér, hanem tanítómester. Ha önként igent mondasz a sorsnak, leszállhatsz a kínpadjáról. Úgy vagyunk megalkotva, hogy a könnyűből nem tanulunk, csak a nehézből. Azért nevezem összefüggések tudományának mindazt, amit csinálok, mert teljességében nézem a világot. Látom a hajtóerőit az emberi természetnek, látom, hogy a szenvedélyek és az indulatok még a legokosabb embereknél is elválnak az értelemtől, és akkor elszabadulhat a pokol, akkor nem hallgatnak magasabb szellemi önvalójukra. Úgy látszik, mindenkinek át kell mennie mindenféle borzalmakon ahhoz, hogy rájöjjön tévedéseire. Mindig mondom, hatalmas színpad ez a föld, méghozzá kísérleti színpad, ahol az eszmék próbája zajlik, s itt derül ki, mi a hiba bennük.

-    A magánéletedre visszatérve, bár a férjed már régen meghalt, mindenkitől azt hallottam, legendásan jó házasság volt a tiétek. Jó néhány könyved olvastán éreztem azt, hogy megírtad bennük a házasságod történetét

-    Én a házasságomat szinte minden művemben megírtam, mert az az igazság, hogy kompromisszum nélkül nem működik semmiféle emberi kapcsolat. Nagyszerű ember volt a férjem, Szepes Béla grafikus, sportoló és gyöngéd, szerelmes barát. De nem volt valami szenvedélyes alkat. Úgyhogy én a rettentő erős szenvedélyességemet és fantáziámat a regényeimben éltem ki.

-  Jól gondolom-e, hogy az emberi kapcsolatok – a házasságok is – gyakran azért romlanak el, mert nem tudjuk kimondani, amikor kellene, hogy bocsánat?

-   Egyetértek. Pedig jó volna, ha tudnák, mindenki megkap, visszakap mindent a fensőbb bírálójától. Az akció-reakció törvénye égen és földön megmutatkozik, analógiák hosszú során át. Tehát érdemes bocsánatot kérni, és beismerni, ha hibáztunk. Az ember ugyanis mindig tévedhet, mert tökéletlen.

(Kondor Katalin - sikerado.hu)

Kondor Katalin beszélget Szepes Máriával (1990.július 25.) - videó

Sri Chinmoy - Megvilágosodás

Tudnál nekünk beszélni a megvilágosodásról?

Csak egyetlen dolog van ezen a világon, amit érdemes birtokolnunk, és ez a megvilágosodás. Ahhoz, hogy a megvilágosodás a miénk lehessen, őszinteségre és alázatosságra van szükségünk.

 Sri Chinmoy

Sajnos ebben a világban az őszinteség rég halott, az alázat pedig még meg sem született. Próbáljuk meg újjáéleszteni őszinteségünket, és próbáljuk meg, törekvésünk erejénél fogva, meggyorsítani alázatosságunk megszületését. Csak így leszünk képesek megvalósítani Istent.

A megvilágosodás nem valami nagyon távoli dolog. Nagyon is közel van; bennünk rejtezik. Belső fejlődésünk által minden pillanatban tudatosan belenőhetünk a megvilágosodásba. A legmagasabb megvilágosodás az Isten-megvalósítás. A megvilágosodásnak nem csak a lélekben, hanem a szívben, az értelemben, az életerőben és a testben is végbe kell mennie. Az Isten-megvalósítás tudatos, teljes és tökéletes egyesülés Istennel. Amikor belépünk saját létezésünknek és a világ létezésének a Forrásába, akkor a Valóságot közelítjük meg. Ez a Valóság a mi állandó Gyönyörünk, és a Gyönyör Isten Lélegzete.

A megvilágosodás a lélek tudatos tudása. Az emberiség a megvilágosodásban ismeri fel először Isten mindenható Erejét, határtalan Részvétét, végtelen Fényét és hiánytalan Tökéletességét. A megvilágosodás érezteti meg velünk, hogy mi is Isten valójában. A megvilágosodás előtt Isten elméleti; a megvilágosodás után Isten gyakorlativá válik.

Amikor valaki valóban megvilágosult, nem látja a többi embert tökéletlennek és reménytelennek. Attól a pillanattól, amikor megvilágosul, valódi egységet fog érezni másokkal, és mások úgynevezett tökéletlenségeit úgy fogja látni, mint Isten tapasztalatát, amit rajtuk keresztül él át.

A megvilágosodással korábban már rendelkeztél, csak elfelejtetted; már nem teljesen új a számodra. Ha valakinek valóban fontos a megvilágosodás, annak éreznie kell, hogy a fénytől a még több fény, a bőséges fény felé halad.

(Sri Chinmoy)

Az evolúciós csalás

Az emberek gyakran nem látják a valóságot, ezáltal valamiféle „bűvölet” tartja őket hatalmában. Ugyanez a bűvölet található az evolúciós elmélet világméretű elfogadásának hátterében. Bűvölet alatt nem mást értünk, mint az oktatás általi kondicionálást.

Az emberek fejébe tanulmányaik során olyan intenzíven töltik az evolúcióelméletét, fel sem merül bennük, hogy torzításról lehet szó. Ez a sulykolás rossz hatással van az agyra, és csorbítja az ítélőképességet.

Az agy a folyamatos kondicionálás hatására nem úgy látja a tényeket, amilyenek azok a valóságban, hanem úgy, ahogy tanítják neki. Ezt a jelenséget más példákban is megfigyelhetjük. Például hipnózisban könnyedén elhitethető valakivel, hogy az ágy, amelyen fekszik, valójában egy autó, és ez a hit a hipnózis végeztével is megmarad benne. Számára logikusnak és igaznak tűnik, mert valóban úgy látja, és semmi kétsége sincs felőle. Az ilyen példák jól mutatják a meggyőzés hatékonyságát és erejét, és a tudományos irodalomban is számos bizonyítékot találunk rá,vagy olvashatunk róla a pszichológiai és pszichiátriai szakkönyvekben. Az evolúciós elméletet és az erre támaszkodó materialista világnézetet a folyamatos sulykolás, ismétlés és meggyőzés erejével ültették el a tömegek agyában.

Az emberek, akik folyamatosan az evolúció hirdetésével találkoznak az iskolában,a médiában és az úgynevezett „tudományos” fórumokon, nem veszik észre, hogy ennek az elméletnek az elfogadása voltaképpen ellentmond a józan ész legalapvetőbb elveinek. A hatás alól maguk a tudósok sem vonhatják ki magukat. A tudományos élet porondján megjelenő fiatalok egyre inkább magukévá teszik a materialista világképet.A bűvölet hatása alatt sok evolucionista tudós tudományos bizonyítékokat keres, hogy megerősítse a 19. századi irracionális és elavult evolúciós elméletet,amelyet már régen megdöntöttek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok.De a tudósokat más erők is kényszerítik a materializmusra és evolucionizmusra.

Evolúció a kritika mérlegén - Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus - videó

A nyugati országokban egy tudósnak szem előtt kell tartania bizonyos normákat,ha előre akar lépni, tudományos elismeréshez akar jutni, vagy azt szeretné,hogy a cikkeit leközöljék a tudományos folyóiratok. Az első számú alapfeltétel pedig az evolúció fenntartások nélküli elfogadása. A rendszer olyan messzire megy, arra kényszeríti a tudósokat, hogy életüket és tudományos karrierjüket egy dogmatikus hit szolgálatában töltsék. 

Az amerikai molekuláris biológus, Jonathan Wells erről a nyomásról ír 2000-ben kiadott, Az evolúció ikonjai című könyvében:

„A dogmatikus darwinizmus úgy kezdődött, hogy a meglévő bizonyítékot egyoldalúan értelmezték, és ezt nyilvánították az egyetlen tudományos útnak. Ennek kritikusait tudománytalannak bélyegzik, cikkeiket elutasítják a jó nevű tudományos folyóiratok, amelyek szerkesztőségében túlnyomó többségben vannak a dogmatikusok. Az evolúciót kritizálókat nem támogatják az állami szervezetek,amelyek a támogatási kérelmeket a dogmatikusokhoz küldik felülbírálatra, és végül a kritikus tudósokat teljes egészében kirekesztik a tudományos társadalomból.  

Az élet formái nem jöhettek létre felsőbb irányítás nélkül -videó

Eközben a darwinista nézet ellen felhozott bizonyítékok egyszerűen eltűnnek, ahogy a maffia ellen tanúskodók szoktak eltűnni.Vagy a bizonyítékokat olyan, senki által sem olvasott kiadványokban temetik el, ahol csak az igazán elkötelezett kutató akadhat rá. És ha a kritikusokat elhallgattatták és az ellenbizonyítékot eltüntették, a dogmatikusok kijelentik,hogy folyik a tudományos vita a témáról, de számottevő ellenbizonyíték nem merült fel.”

Ez hát a valóság a mögött a kijelentés mögött, hogy „az evolúciót még mindig elfogadja a tudományos világ”.  
Az evolúció elméletét nem azért tartják életben,mert tudományos értéke van, hanem azért, mert ez ideológiai kötelesség.
Nagyon kevés olyan tudós van, aki tisztában van a valósággal, és ki meri jelenteni, hogy a király meztelen.

Aki megszabadul a belé sulykolt előítéletektől és tisztán, szabadon gondolkodik,az fel fogja fedezni a kristálytiszta igazságot. Ez a kétségbevonhatatlan igazság, amelyet a modern tudomány is minden tekintetben alátámaszt, az, hogy az élőlények nem a véletlen következményeként jöttek létre. Az ember könnyen megértheti ezt, ha elgondolkodik saját létezésén,azon, hogy hogyan jött létre egyetlen csepp folyadékból, vagy ha szemügyre veszi a többi élőlény tökéletességét.

(Rejtélyek szigete - Adnan Oktar:Evolution Deceit )

Evolúció vagy Teremtés? - videó

 

Ez a 7 megdöbbentő dolog történik veled, amikor meghalsz!

Nincs ember a Földön, akit ne foglalkoztatna a halál gondolata. Mi történik a halálunk után? Mi lesz a lelkünkkel? A kérdésre megpróbálnak választ adni a különböző világvallások, a tudománynak is vannak feltételezései, de biztosat senki sem tud.

 Michael Newton

Michael Newton hipnoterapeuta praxisa során számos páciens esetében alkalmazott hipnózist, hogy megszabadítsa őket a múltbéli traumáiktól, amelyek gátolták őket a gyógyulásban. Idővel rájött arra, hogy a terápiák alatt olyan történések is előjöttek, amelyek az élet és halál közti határról származnak.

A Lelkek utazása és a Lelkek sorsa című könyvében több ilyen esetről is beszámol. Lássuk, hogy a szakember mivel találkozott több mint 4 évtizedes praxisa alatt:

1. Újraéled az egész életed: a klinikai halál állapotába került valamennyi páciens esetében jellemző volt, hogy néhány másodperc alatt leperegett előttük az egész életük. Az agyi szinapszisok működése ilyenkor felgyorsul, így lehetővé válik, hogy minden emlékünkhöz hozzáférjünk.

2. Látod a tested: sokan képesek arra, hogy a testtől való elválás során visszanézzenek a testükre és a környezetre. A beszámolók szerint ez a dolog távolról sem félelmetes, mi több, teljesen normális dolognak tűnik. Egyes páciensek arról számoltak be, hogy haragot/frusztrációt éreztek a haláluk körülményei miatt és vissza akartak térni a testükbe, hogy bosszút álljanak. Az érzés erőssége azonban fokozatosan csökken, amikor a fény felé közeledsz.

3. Fény: minden ember, aki halál közeli állapotban volt beszámolt arról, hogy egy fényt látott. A fény egy bizonyos távolságban van, és mágnesként vonzza a haldoklót. A beszámolók szerint szeretet és béke érzése veszi körül, és ez a szakasz nem más, mint az út, ami visszavisz a spirituális világba, a valódi házadba.

4. Találkozol a szeretteiddel: a spirituális világba való belépés után a szeretteid várnak, akik biztonságérzetet és komfortot biztosítanak számodra. Akikkel találkozol azok nem feltétlenül az éppen aktuális életed kísérői, hanem az előző életeid családtagjai is lehetnek. Akárkik is legyenek, biztosan tudni fogod, kikkel találkozol, és még a nevükre is emlékezni fogsz. Fontos, hogy ekkor a lelkek a fizikai testhez hasonló formában jelennek meg, hogy megkönnyítsék a találkozást.

5. Őrangyalok/spirituális vezetők: mindegy, hogy melyik fogalmat használod, neked is megvan az a spirituális vezetőd, aki kalauzol téged a spirituális világban. A vezető ugyanaz, aki az életben is minden pillanatban melletted volt.

6. Az élet újraismétlése: az angyaloddal való találkozás után visszatekintetek az életedre. Akik visszatértek a tetszhalott állapotból arról számoltak be, hogy életüket filmszerűen látták, vagy hasonlóan egy regényhez. Fogsz olyan dolgokkal is találkozni, amelyeket szégyellsz, de nem akkor van ideje a bíráskodásnak. Csupán egy összefoglalóról van szó, hogy tudd, mit kell tenned a lelked üdvéért, majd egy bizonyos idő után ismét a megszületsz a földön, hogy teljesítsd vállalásaid.

7. Nem akarsz visszatérni: a spirituális világban béke, szeretet, nyugalom vesz körül, így nem akarsz visszatérni. Nincsenek betegségek, fájdalom, földi terhek, biztonságban érzed magad és szabadnak. A reinkarnáció azonban várhat rád. Visszatérhetsz segíteni egy másik lelket, de visszatérhetsz, hogy karmikus feladataidat végrehajts, vagy pedig lelki fejlődésre vágysz, ezért újból megtapasztalod a földi életet.

(forrás: http://filantropikum.com)

A tudatalatti ereje

Lehetőségeink teljes körű kiaknázása érdekében lényegbevágóan fontos, hogy megértsük, mi a különbség a tudat és a tudatalatti között.

Brian Tracy

Könyvek ezreit írták már erről a rendkívül bonyolult témáról. Utalásokat találhatunk a tudatra és a tudatalattira, különösen a tudatalattira, az emberiség kezdetétől fogva. A tudatalattit gyakran nevezik létünk erőforrásának. 

A legfontosabb dolog a tudatalatti elmével kapcsolatban, hogy mindig "be van kapcsolva". Vagyis éjjel-nappal aktív, függetlenül attól, hogy mit csinálsz. A tudatalatti elme irányítja a testet. Tudatos erőfeszítéssel nem lehet hallani ezt a csendes belső folyamatot. El kell kezdened vigyázni a tudatalatti elmédre. Rendkívül fontos, hogy fenntartsd a csak jó események iránti várakozás lelkiállapotát magadban, és gondolkodásod szokásos módját  kizárólag a lojalitás, az igazságosság és a szeretet alapján alakítsd. A hit és a meggyőződés az alapja a tudatalattinak. Ne felejtsd el, hogy "hited szerint leszel jutalmazva".

(forrás: hotdog.hu)

Tudatalatti erőforrások – videó

Hogyan használd a vonzás törvényét

Észrevetted már az életedben, hogy vannak dolgok, amik szinte kérés nélkül teljesülnek és vannak olyanok, amik meg nem? Volt már, hogy gondoltál valakire és pont ő hívott téged telefonon? Érdekesek ezek a „véletlenek”.

A vonzás törvénye arról szól, hogy bármire is koncentrálsz– akár jó, akár rossz dologra -  azt bevonzod az életedbe. A különböző gondolatok különböző érzelmi töltéssel rendelkeznek. Az univerzum elsősorban az érzelmekre reagál, azoknak vannak rezgései. Rezgésre rezgés a válasz, hiszen minden energia.

KÉRJ! Ha felteszem neked a kérdést – mi az amit szeretnél – tudod a választ? Ha nem, és csak azt tudod, mi az amit nem szeretnél, akkor már jó nyomon járunk. Vegyél elő egy papírt és egymás alá kezd el felírni, mi az amit nem szeretnél. Mindegy mi az, csak írd le. Pl. nem akarok annyit dolgozni, stb. Ha megvan a listád, haladj szépen sorban. Kezd az első mondatodnál és írd le annak ellenkezőjét. Ha ezt vagy azt a dolgot nem szeretném, akkor mit is szeretnék helyette. Minden egyes leírt mondatoddal csináld ezt végig. Így lassan kirajzolódik előtted, hogy mit is szeretnél valójában.

VIZUALIZÁLJ! Lásd magad előtt a kívánt dolgot. Tedd fényessé, színessé. Érezd úgy, hogy amit szeretnél, az már a tied is. Képzeld magad akár egy autóba, vagy lásd magad egy új munkahelyen. Képes vagy rá. Az ember belső látása fantasztikus és az a jó hír, hogy bármilyenné alakíthatja. Így működik a vonzás.

„A képzelet minden, pillanatkép az élet eljövendő eseményeibe.”

(Einstein)

HIGGY! Ha a lista megvan, akkor jön a második lépés. Hidd el, hogy amit szeretnél, azt megkapod. Persze, tudom, ez nem olyan egyszerű. Az embert a hitei irányítják. Egyik dologról elhiszed, hogy képes vagy megcsinálni/megkapni, a másikról nem. Fedezd fel magadban a korlátozó hiedelmeidet. Fülelj a belső hangodra és vedd észre, hogy mit mond neked. Ha mondjuk szeretnél egy jobb autót, de közben azt mondogatod, hogy ezt nem engedheted meg magadnak, akkor nyilván az új autó elkerül téged. Fontos, hogy figyelj ezekre a gondolatokra.

„Ha azt gondolod, képes vagy rá, ha azt, hogy nem, mindenképpen igazad van.” 

(Ford)

CSELEKEDJ! Ha már úgy érzed, hogy eldöntötted mit szeretnél és képes vagy hinni benne, akkor menj és cselekedj. Csináld a mindennapi dolgaidat és vedd észre a lehetőségeket. Légy nyitott az új dolgokra. Hátha éppen most kapod meg amit szeretnél. Legyen az  bármi. Ha több pénzre van szükséged, vedd fel a telefont. Lehet, hogy egy új lehetőség köszönt be hozzád!

„Tedd meg az első lépést hittel, nem kell látnod az egész lépcsősort, csak tedd meg az első lépést.”

(M. L. King)

FOGADD! Fogadd el amit kérsz, mert megérdemled. Mindenből van bőven. Érezd, hogy a bőségből neked is jut. A vonzás törvénye segít Neked!

LÉGY HÁLÁS MINDEN NAP! Légy hálás azért, amid van. Ha van fedél a fejed felett, ha egészséges vagy, ha szeretetben élsz, ha van munkahelyed, ha süt a nap, ha esik az eső. Mindegy mi van, csak légy hálás, hogy vagy, hogy itt lehetsz itt és most!

(Forrás: tudasfaja.com - Esther és Jerry Hicks - A vonzás törvénye)

 

A Vonzás Törvénye -videó

A KARMA 12 örök törvénye

Ok-okozat

Bármi, amit az Univerzum felé küldünk, az visszatér hozzánk. Gondolj a szépre, gondolj jó dolgokra. Az optimizmus határozza meg életed, és ne okozz szenvedést a környezetedben lévőknek.

Ha szerelemre vágysz, akkor szeresd azokat, akikkel kapcsolatban vagy. Ha harmóniát szeretnél, légy megértő azokkal, akik téged körülvesznek.

A teremtés

Mindannyian az Univerzum részei vagyunk és mindannyiunkban megvan az isteni szikra, ami teremtő erővel ruház fel minket. Létre tudjuk hozni az életet. Megteremthetjük a szeretetet és a boldogságot. Mindez csak tőlünk, és a mindenkiben ott rejlő belső fénytől függ.

Az alázatosság

Mindaz amit elutasítasz, minden, amin görcsösen változtatni szeretnél, mindinkább csak kísérteni fognak. Minden rossz amit másokban látsz, a te gyengeségeid tükre lehet.

A fejlődés

Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk és többek legyünk, mint ember, nem a környezetünknek kell megváltoznia. Nekünk kell változni. Ezeknek a változásoknak belülről kell indulniuk, majd egész lényünkkel át kell élnünk. Csak ezután keressük másokban a változást.

A felelősség

Ahogy a változás iránti vágyat vállaljuk, úgy a kudarcokat is vállalnunk kell. Legyen szó az akarva-akaratlan vétett hibákról vagy jellembeli hibákról, mindezeket el kell fogadnunk és föl kell vállalnunk, mielőtt arra a bizonyos változásra képesek lennénk, ami végül az életünket jobbá teheti.

Az összefüggés

Minden megtett lépésre és meghozott döntésre figyelni kell. Az Univerzumban minden összekapcsolódik. Minden egyes lépés egy másikhoz vezet, minden gondolat és tett valamilyen formában mindig befolyásolja a jövőnket.

A fókuszálás

Mikor az életvitelt meghatározó értékekről van szó, nem lehet ugyanakkor anyagi és spirituális értékekre is alapozni. Mint ahogy egy szolga sem tud két gazdát szolgálni.

Az önzetlenség

Anyagi és lelki képességeidhez mérten, merj jót tenni másokkal. Ha adsz, szívből adj, és ne várj viszonzást. Lelkedben örvendj a jó tetteknek és ne dicsekedj nagylelkűségeddel. Minden amit adtál, vissza fog térni hozzád ilyen vagy olyan formában.

Az itt és most

A most megélt pillanat megismételhetetlen. Ne hagyd, hogy kárba vesszen. Cselekedj és szeress most. Élj most. Minden pillanat értékes. Ne vesztegesd el.

A változás

Néha nem vagyunk tudatában hibáinknak. Ezért életünkben mindaddig visszatérnek a kellemetlen helyzetek, ameddig meg nem tanuljuk felismerni hibáinkat és változtatni rajtuk.

A türelem, jutalom

A jó dolgok azoknak jönnek, akik képesek várni rá. Tetteink következményei nem mindig mutatkoznak azonnal. A türelem egy erény, ami segít a tanulásban és a fejlődésben.

A jelentőség

Tetteid igazi értéke a belefektetett energiában és az azokat megalapozó pozitív gondolatokban áll. Tetteid jelentősége tehát abban van, ahogy átéled és megtapasztalod őket. Amit szeretetből viszel életedbe, az az egész Univerzumot inspirálja.

(Forrás : filantropikum)