Szellemsebészet, avagy gyógyítás a túlvilágról

Orvosi végzettség, egészségügyi ismeretek, megfelelő körülmények és steril felszerelés nélkül műteni és halálos betegeket meggyógyítani lehetetlenség - gondolhatnánk. Ám valakinek - Congonhas do Campóban - mégis sikerült.

 José Arigo mindössze egy rozsdás zsebkéssel műtötte a haldoklókat és meggyógyította őket. Az egyszerű származású brazil, aki számos ilyen sebészeti csodát hajtott végre, “szellemek irányítása alatt” dolgozott.

 

José Arigo (1918-1971)

Egy pap érkezett, hogy feladja az utolsó kenetet a haldokló nőnek. Gyertyák égtek az ágy körül. A helyszín: Congonhas do Campo, Brazília. A nő méhrákban szenvedett; halála bármelyik pillanatban bekövetkezhetett.

Hirtelen valaki kirohant a szobából, és néhány pillanat múlva, a konyhából szerzett hatalmas késsel a kezében tért vissza. Utasította a többieket, hogy álljanak hátrébb. Hirtelen, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, lerántotta a nőről a paplant és a vaginájába döfte a kést.

Néhányszor brutálisan megcsavarta a kést, majd kihúzta, és bedugta a kezét a nőbe. Egy hatalmas grapefruit méretű daganatot húzott ki belőle. A kést és a véres daganatot beleejtette a konyhai mosogatóba, leült egy székre és sírni kezdett.

Az egyik rokon orvosért rohant, a többiek pedig némán álldogáltak, mintha csak megbabonázta volna őket az imént átélt, megdöbbentő jelenet. A beteg nyugodt volt: nem érzett fájdalmat a “műtét” alatt, sőt, az orvos megállapította, hogy nincs vérzés, sem pedig más, káros tünetek. Azt is megállapította, hogy a daganat egy méhtumor volt.

Ez a különös eset a két érintett életének fordulópontját jelentette. A nő teljesen felépült. A férfi, aki végrehajtotta a “műtétet”, José Arigo pedig hirtelen óriási érdeklődés középpontjában találta magát azok részéről, akikről orvosaik már lemondtak. Még csak nem is emlékezett arra, hogy “megoperálta” azt a nőt.

Pszichikus sebészi beavatkozás

Később, amikor az ilyen megdöbbentő sebészi beavatkozás mindennapos esetnek számított Arigo szülővárosában, Congonhas do Campóban, rájöttek, hogy gyógyítás alatt mindig transzban van. Betegei azt is észrevették, hogy német akcentussal beszél, állítólag az 1918-ban elhunyt Dr. Adolphus Fritz miatt, aki úgy tűnt még mindig “operál”, közvetlenül Arigón keresztül.

Dr. Adolf Friedrick Fritz (1853-1918)

Interjú Fritz-cel:
Beszélgetésem a médiummal Rio de Janeiróban kezdődött, és Bahiában ért véget. Hihetetlen volt, elkezdtem egy médiumon keresztül beszélgetni Fritzzel Rio de Janeiróban, de aztán nem fejeztük be a beszélgetést, és amikor elmentem meglátogatni egy gyógyító médiumot Bahiában, Fritz hozzám fordult és azt mondta: Nézd, folytatni akartam. azt a beszélgetést veled.
Fritz a következőket mondta nekem: Nem áll szándékunkban leváltani az orvostudományt, munkánk nem alternatívája az orvosok gyógyításának, kettős szándékunk van. Először is, felhívni az emberek figyelmét arra, hogy vannak szellemek, és ők úgy cselekszenek, hogy kapcsolatba lépnek velünk. A második alapvető kérdés pedig az, hogy az orvosok segítséget kaphatnak a szellemektől, és ezt anélkül teszik, hogy tudnák. Aztán Fritz azt is elmondta, hogy ezek a nagyszerű spirituális orvoscsapatok kórházakban dolgoznak. Kérik, hogy mindig imádkozzunk; családtagok, megműtendő emberekért, mert ez megkönnyíti a segítségünket (Spiritualitás). Kórházakba járnak, és segítenek a műtétekben.
Gyakran vannak a közelben fizikai hatású médiumok, akik nem is tudják, hogy médiumok, és végül az orvosi beavatkozások segédeszközeivé válnak. Fritz elmondta, hogy a spiritualitást meg kell érteni, és a párhuzamos cselekvésükből közös művelet lesz, az orvostudomány átfogja a spiritualitást, és mindenki segíthet a közös munkában.(forrás:tvmundomaior.com.br/dr-adolph-fritz)

 Legtöbbször, amikor Arigo rendelője reggel hétkor kinyitott, már legalább kétszázan várakoztak. Néhányukat gyorsan és gyakran brutálisan kezelte: nekilökte a beteget a falnak, belévágott egy sterilizálatlan kést, amit ezek után beletörölt az ingébe. A betegek mégsem éreztek fájdalmat, sem pedig félelmet. Nagyon kevés vér folyt, a sebek is azonnal összezárultak, és néhány nap alatt be is forrtak.

Nem mindenki részesült pszichikus sebészi beavatkozásban. Néhány esetben egyszerűen ránézett a betegre, egyetlen kérdés feltevése nélkül megállapította a betegséget, majd gyorsan megírt egy receptet. A felírt gyógyszerek általában jól ismert kábítószerek voltak, de olyan kombinációt és olyan hatalmas adagokat írt elő, amelyek meglepők voltak a hagyományos gyógyászat számára. A betegek mégis meggyógyultak.

Volt köztük gazdag és szegény egyaránt. Arigo soha nem fogadott el pénzt vagy ajándékot a szolgálataiért.

Az 1950-es és 60-as évek alatt Arigóból egyfajta nemzeti hős lett Brazíliában, és alig múlt el nap anélkül, hogy egy-egy újság ne számolt volna be legutóbbi gyógyítási csodájáról. A világ minden tájáról özönlöttek hozzá a betegek.

 A tömeg Arigót ünnepli

A paranormális jelenségek kutatója, a New York-i Andrija Puharich is felfigyelt rá, és egy bemutatkozó látogatás után egy csapat orvossal tért vissza Brazíliába, hogy megvizsgálják és lefilmezzék a parafenomént.

Puharich leírta a jelenetet, ami először úgy hatott rá, mint egy “rémálom”:

“Sorban jönnek az emberek – mind beteg. Egyiküknek hatalmas golyvája van. Arigo felkapta a bicskáját, felvágta a duzzanatot és kivette a golyvát, majd belecsapta a nőbeteg kezébe, egy piszkos ronggyal letörölte a vágást, és a nő már távozhatott is. Alig vérzett.”

Puharich saját magán is kipróbálhatta Argio különleges képességeit. Megkérte a brazil pszichikust, hogy távolítson el egy kicsi, jóindulatú daganatot a karjáról. Argio másodpercek alatt meg is tette ezt. Dr. Puharich magával vihette a tumort és a műtétről készített filmet az Egyesült Államokba, elemzésre.

José Arigo és a Dr. Andrija Puharich

Az évek során, míg Arigo pszichikus sebészi beavatkozással gyógyította a betegeket, senki nem panaszkodott, hogy a hagyományostól eltérő gyógymódja ártott volna. Mégis, a hatóságok rossz szemmel nézték a tevékenységét, ugyanis Arigónak nem volt semmiféle egészségügyi szakképzettsége. Ezért 1956-ban illegális gyógykezelés vádjával letartóztatták.

Rengetegen szívesen tanúsították volna, Hogy Arigo komoly betegségekből gyógyította meg őket, de vallomásaik csak olajat öntöttek a tűzre. Arigót börtönbüntetésre ítélték, amit fellebbezés nyomán nyolc hónapra és pénzbírságra csökkentettek. Éppen mielőtt bevonult volna a börtönbe, amikor a brazil elnök, Juscelino Kubitschek kegyelmet adott neki.

Nyolc évvel később Arigót újra bíróság elé állították. Ekkor már nem Kubitschek volt az elnök, és Arigo tizenhat hónapot kapott. Hét hónap után – fellebbezése nyomán – szabadlábra helyezték, de 1965-ben újabb két hónapot kellett börtönben töltenie. Mindkét börtönbüntetése alatt az őrök kiengedték cellájából, hogy fogadja betegeit és meg is operálja őket.

Filippe Immesi, római katolikus bíró, akihez a fellebbezéseket benyújtották, keveset tudott Arigóról. Ám minél többet tanulmányozta az ügyet, egyre nehezebben tudott döntést hozni anélkül, hogy maga is látta volna a megdöbbentő sebészi beavatkozásokat.

Egyik nap váratlanul Congonhas do Campóba látogatott egyik barátjával, aki ügyész volt Brazília egy másik tartományában. Inkognitójuk ellenére Arigo azonnal felismerte, hogy a törvény képviselői, és meghívta őket, hogy testközelből tekintsék meg a “műtéteket”. Tudta, hogy megszegi a törvényt, de abban reménykedett, hogy a hatóságok saját szemükkel is meggyőződnek arról, hogy szó sincs csalásról. 

Az első beteg egy nő volt, akit már félig megvakított egy hályog. Arigo megkérte a bírót, hogy tartsa a nő fejét. Bár a bírót émelygés kerülgette, mégis beleegyezett. John G. Fuller, az Arigo: Surgeon of the Rusty Knife (Arigo: a rozsdás késes sebész) című könyv írója idézi Immesi bíró beszámolóját:

“Láttam, hogy felvesz valamit, ami mintha egy körömvágó olló lett volna. Beletörölte teniszpólójába, de nem használt semmilyen fertőtlenítő szert. Aztán láttam, hogy egyenesen belevág a beteg szemének szaruhártyájába. A hölgy meg sem rezdült, bár teljesen magánál volt. A hártya pillanatok alatt kint volt. A kerületi ügyész és jómagam egyaránt úgy megdöbbentünk, hogy elállt a szavunk. Aztán Arigo valamiféle imádságot mormolt, miközben egy rongydarabot tartott a kezében. Hirtelen egy pár csepp folyadék jelent meg a rongyon, és ezzel törölte meg a hölgy szemét. Testközelből láttunk mindent. A nő meggyógyult.”

John G. Fuller könyvének borítója

Immesi bírót a látottak meggyőzték arról, hogy Arigo egy rendkívüli ember, aki egy tudományos tanulmány alanya kellene legyen. De a törvényt is figyelembe kellett vennie. Arigo tevékenysége törvényellenes volt, és meg kellett büntetni – annak ellenére, hogy segített az embereken.

A bíró minden lehetőséget megvizsgált, hogy csökkenteni tudja a büntetést. Ennek az lett az eredménye, hogy Arigónak csak két hónapra kellett börtönbe vonulnia. Míg ezt a büntetését töltötte, Arigo ügyét felülvizsgálta a Szövetségi Legfelső Bíróság, és úgy döntöttek, hogy elejtik az ellene felhozott vádakat. 1965. november 8-án szabadult. 

Orvosi szakvélemény

Természetesen a bíró nem volt orvos, de különös figyelmet szentelt az orvosi szakvéleményeknek, mielőtt döntést hozott volna. Volt néhány orvos, aki már részt vett Arigo “műtétein”, és ezt hajlandó volt a nyilvánosság előtt is kijelenteni. Egyikük dr, Ary Lex, egy neves brazil sebész, a gyomor és emésztőszervek specialistája volt, aki egyébként tanított is a Sao Paolo-i egyetem Sebészeti Klinikáján, és írt egy tankönyvet a brazil orvostanhallgatók számára.

Immesi bíróhoz hasonlóan Dr. Lex is tartotta egy beteg fejét, míg Arigo műtétet hajtott végre rajta. Fél óra alatt négy műtétnek volt szemtanúja, és meggyőződött róla, hogy amit Arigo csinál, az tényleg paranormális.

Igaz, a receptek már nem nyűgözték le annyira. “Teljesen nevetségesek”, mondta Guy Playfair írónak és pszichikus kutatónak. “Némelyik gyógyszer már elavult, csak azért gyártják még, mert ő írja fel őket.” Dr. Lex elmondta azt is, hogy a gyógyszerek közül sok veszélyes volt akkora dózisban, amit Arigo írt fel, és még drága is volt ráadásul.

Bármennyire is abszurdnak tűntek a receptek, gyakran megdöbbentő hatásuk volt a gyógyszereknek. Csakúgy, mint annak a fiatal lengyel nőnek az esetében, akinek a szervezetét megszállta a rák. A nő és férje, Dr. José Hortencia de Maderiosnak, az Állami Kardiológiai Intézet röntgenspecialistájának barátai voltak, aki behatóan tanulmányozni kezdte az esetet.

A rákot akkor fedezték fel, amikor a nőt bélelzáródás gyanújával vitték be az egyik Sao Paolo-i klinikára. Kiderült, hogy a daganat elzárta a vastagbelet. Egy új végbélnyílást kialakító műtétet hajtottak végre.

Később a nő átkerült a Központi Rákkórházba egy további operációra, ahol is kiderült, hogy a rák drámaian elterjedt a szervezetében. A beteg testsúlya majdnem a felére csökkent, és a sebész kénytelen volt megállapítani, hogy menthetetlen.

Utolsó próbálkozásként elvitték Arigóhoz. Dr. Madeiros elkísérte a házaspárt a hosszú úton Congonhas do Campóba, ahol a haldokló beteget be kellett vinni a klinikára. A hölgy férje osztrák volt, így németül beszélt “Dr Fritz”-cel, aki ugyanezen a nyelven válaszolt. Ezután Arigo egy pillantást vetett a betegre, felírt egy gyógyszert, és azt mondta: “Vegye be és meggyógyul.”

Dr. Madeiros felügyelete mellett a beteg bevette a felírt, abnormális mennyiségű kábítószert és egy héten belül javult az állapota. Hat hét után visszanyerte normális testsúlyát. Ezután a hölgy ismét felkereste Arigót, aki kijelentette, hogy túl van a veszélyen, és két további receptet adott neki.

A harmadik látogatáskor a pszichikus sebész elmondta a betegnek, hogy teljesen meggyógyult, és azt tanácsolta, hogy “csinálja vissza az operációt” – azaz a colostómiát, amelynek révén a salakanyagok a hason elhelyezett zsákba ürítődtek. Megszervezték az operációt; és amikor a sebészek felnyitották a beteg hasát, megállapíthatták, hogy a rák összes jele eltűnt.

Arigo egy autóbalesetben vesztette életét, 1971 januárjában, miután megmondta néhány embernek, hogy többé nem fognak találkozni. Azok a technikák, amelyekkel meggyógyította a betegeket, számunkra rejtélyesek maradnak. 

Arigo maga nem adott magyarázatot, kivéve azt, hogy képességét megköszönte Jézusnak és Dr. Fritznek.

forrás:rejtelyekszigete.com

- - - - - - - - 

Arigo, a rozsdás késes sebész - videó

forrás: grodon1

Medek Tamás spirituális író válaszol 47.

 
 Mi is az a reinkarnáció és ki is az, aki reinkarnálódik?

Egy alapvető spirituális kérdéskört szeretnék most érinteni, melynek létezésében sokan nem is hisznek, másokban pedig talán kérdések merülnek fel vele kapcsolatban. A reinkarnáció, más néven újra testet öltés, annak a folyamatnak a része, mely során a lélek (akik valójában vagyunk) hol testben a fizikai világban, hol test nélkül, a szellemi világban létezik.

Hogy tényleg létezik-e reinkarnáció? Számos "jelből" gondolhatjuk, sőt lehetünk benne biztosak, hogy igen. Egyrészt nem kevés dokumentált eset létezik már, melyekben vagy gyermekek, vagy hipnózis alatt lévő felnőttek számoltak be előző életük eseményeiről, körülményeiről, melyet aztán később igazolni lehetett, úgy, hogy közben az is bizonyítható volt, hogy az illetőnek jelen életében egyébként nem lehetett ezen információkról tudomása. Másrészt a szellemi tanítások (s köztük az én szellemeim közlései is) egyértelműen kijelentik a sorozatos testet öltések tényét. Harmadrészt a logikát is elővehetjük. S e három közül erre térnék ki egy kicsit részletesebben. 

Tegyük fel, hogy nem lenne reinkarnáció, s valóban mindannyiunknak ez az egy fizikai élete lenne, miután Isten (vagy bármilyen felettes szellemi lény) megítélne bennünket, s miután annak megfelelő örök körülmények közé kerülnénk. Ezek szerint Isten (ki tudja, miért) eldöntené, hogy egyik gyermeke elképesztő nyomorba kerüljön, másik pedig határtalan gazdagságba. Hogy az egyik egy napot éljen, míg a másik 90 évet, hogy az egyik viszonylag gondtalan életet élhessen, míg itt a Földön van, míg a másik egy állandó szenvedéssel, balszerencsével telit. S mindezek tetejében, amikor ez az egy szem élet véget ér, akkor annak megfelelően, hogyan éltünk, hogyan viselkedtünk másokkal és magunkkal, megítél bennünket, s dönt további sorsunk felől. Ha lenne a világon igazságtalanság, akkor ez lenne a legnagyobb. S gondolnánk, hogy azzal pont Isten élne? Még a feltételezés is szembe menne a legalapvetőbb logikai és racionális elgondolásokkal is. Az az Isten, akinek a világában a szeretet az úr, ahol a szeretet és a pozitív gondolatok a világot fenntartó legnagyobb, egyedüli erők, gondolnánk, hogy Isten elkövetne ekkora igazságtalanságot?  Úgy vélem, nem is a reinkarnációban való hithez kell nagyobb erő és bátorság, hanem ahhoz, hogy a nem létezésében higgyünk. Mindezt figyelembe véve tehát, a továbbiakban a reinkarnáció, mint létezésünk egyik meghatározó eleme, elfogadottnak és létezőnek tekinthető.

A legtöbbünknek már több száz vagy akár több ezer fizikai élete is lehet a háta mögött, s még ki tudja, mennyi előtte. Ez természetesen több száz millió vagy több milliárd földi évet is jelenthet, azonban az idő csak itt oly nagy jelentőségű, a szellemi oldalról nézve ez koránt sincs így. (Egyes beszámolók szerint a lélek, amikor a testi halálát követően visszatér a szellemi világba, úgy érzékeli éppen hátrahagyott életét, mint mi itt, reggeli ébredéskor, egy meglehetősen élethű és valóságos álmunkat.) Egy-egy életünk csupán apró láncszeme tehát a teljes létezésünknek, annyi legfeljebb, mint most egy nap, mondjuk egy átlag életkorhoz képest. Sőt, még a testet öltések időszaka is csupán egy része teljes szellemi létezésünknek. Változó, hogy melyik lélek meddig éli a reinkarnációs időszakát, s ez tulajdonképpen tőle függ. Akkor fejezte be, amikor a lényegét megértette, s azt maradéktalanul be is építette a mindennapjaiba. 

Ez nem könnyű természetesen, pláne nem úgy, amikor a kísértés (a rossz) jelen van, s sokszor erősen jelen van - ugyanakkor a lecke és a tanulás egyik kényszerű kelléke is ez, hiszen ha csupán a jó létezne a fizikai világban is, akkor nem beszélhetnénk tanulásról sem. A jóért tulajdonképpen küzdeni sem kellene, a jót értékelni sem tudnánk, s valahogy úgy néznénk ki, mint az a gyermek, aki világ életében mindent megkap, s küzdenie soha nem kell semmiért sem. Az ilyen életút végét többnyire ismerjük.

Mivel erről már sok cikkemben írtam, így itt most csak nagyon röviden említem, hogy a tudatunk az életünk minden egyes pillanatában rögzíti minden egyes gondolatunkat, tettünket, minden körülményünket, sőt még azt is, hogy milyen érzelmeket okozunk másoknak. Ez a napló, melynek - mondjuk így - egy példánya a mindenség krónikájába is kerül, valamint egy példányát a lélek is eltárolja. A testi halál végén jelentkező, úgynevezett életfilm lepörgés alapjául is ez a napló szolgál, valamint ez alapján értékeljük ki a szellemi világban, segítőinkkel az éppen hátrahagyott életünket, sőt, még a hipnózis során, életük vagy korábbi életük egy tetszőleges időpontjára visszaemlékező személyek is ezt a naplót használják. E napló, szellemi világban való tanulmányozása során derül ki egyértelműen, hogy miket kell az adott léleknek a következő életében megterveznie ahhoz, hogy lelke emelkedhessen, hogy a lélekfejlődés útján előre haladhasson (ez minden lélek alapvető ösztöne). S nagyon leegyszerűsítve fogalmazva, mindig ahhoz lényegében hasonló körülményeket kell egy léleknek vállalnia a következőkben, mint amilyet korábban ő okozott másoknak. S ha megértette, elfogadta, tanult abból, hogy tettével mit okozott, akkor az adott leckét hátrahagyhatja, ellenkező esetben újra kell vállalnia. 

A minderre szánt idő (földi értelemben véve) végtelen, valamint a leszületési hely, s annak szellemi szintjének kiválasztása, megtalálása sem lehet soha probléma, tekintve a Világegyetem (ismét csak földi értelemben vett) végtelenségét. Persze azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy ez nem azt jelenti, hogy akkor semmi erőfeszítést sem kell tennünk azért, amiért még itt vagyunk a fizikai világban, hiszen bármilyen végtelen is az idő és a tér, előbb-utóbb minden léleknek haladnia kell, s természetesen jobb előbb, mint utóbb. Mindezt figyelembe véve szoktam mondani, hogy jelenleg nem a teljes tökéletesség a cél a többségünknél (hiszen akkor nem ezen a szellemi szintű fizikai világban lennénk), hanem az afelé való törekvés, a mindenkori körülményeinkhez és lehetőségeinkhez mérten.

Nagyon sokan nehezen tudják elfogadni, hogy túl lássanak mostani személyiségükön, mostani önmagukon, s óhatatlanul is a mostani testi születésük és haláluk közé szorítkozva ismerik el magukat. Ráadásul nem is emlékeznek korábbi énjeikre, így még jobban idegennek tűnik bármi más elfogadása. Ezen azonban alapvető fontosságú túllépni, több okból is. Egyrészt ha csak a mostani életünket ismerjük el, akkor a világ valóban egy rettenetesen igazságtalan helynek fog tűnni, Istennel együtt, másrészt aligha fogjuk megérteni, mi, miért történik velünk. Harmadrészt hazugságban élnénk, hasonló módon, mintha minden napunkat úgy élnénk itt a Földön, mintha az lenne az egyetlen - megtagadva minden eddig megélt napunkat és minden továbbit. Persze, úgy, hogy nem emlékszünk korábbi életeinkre, ez nem könnyű. Ennek a feledésnek azonban számos oka van, amit el kell tudnunk fogadni. Ezen a szintű fizikai világban még sem a testünk, sem a lelki fejlődésünk nem támogatja, hogy fizikai életünk során minden információnk birtokában lehessünk. 

Gondoljunk csak bele, az idegrendszerünknek (testünknek) sokszor egy élet traumáit, viszontagságait is éppen elég elviselni, megemészteni, feldolgozni, nemhogy mellette még több százét... Valamint a fizikai testünk sem olyan magas szintű még, hogy a lelkünk teljes (vagyis a jelenleginél lényegesen több) energiáját képes legyen elfogadni. S ahogy írtam fentebb, a lélekfejlődésünk sincs még azon a szinten, most még úgy kell élnünk a szerepünket, hogy minél jobban beleélhessük magunkat - a mindent tudás ezt is hátráltathatná. Leszületésünkkel tehát feledésbe merülnek korábbi emlékeink, s a létezésünk igazságának ismeretei (legkésőbb a gyermekkorban, lesüllyednek a tudat alatti rétegekbe), s a szellemi világba való visszatérésünkkor kapjuk őket teljesen vissza. Éppen ezért is segítenek oly sokat szellemi segítőink a fizikai életünk minden pillanatában (úgy, hogy azt sokszor észre sem vesszük), hogy minden úgy történhessen, ahogy azt leszületés előtt elterveztük - hiszen magunktól (mivel nem emlékszünk semmire, ráadásul a földi eszünkkel is sok mindent másképp látunk és gondolunk most) aligha haladnánk a leszületés előtt eltervezett utunkon.

 

Szintén nehéz megérteni azt is, hogy jó-jó, de mégis ki az, aki reinkarnálódik az egyes testet öltések alkalmával? Ki az, aki most vagyok, ki az, aki korábban vagy egyel korábban voltam, s ki az, aki maga a lelkem? S azért oly nehéz ezt megérteni, mert el kell fogadni hozzá, hogy a lélek egy olyan energiakomplexum, ami képes magát megosztani, képes egyszerre több helyen jelen lenni, tehát sajátosságai már-már túl haladnak azon az értelmi szinten, melyet földi elménkkel könnyen felfoghatnánk. A lélek tehát az az isteni rész, a Forrásból (Istenből) kivált egyéniség, önálló lény, aki így Isten gyermekeként, igyekszik ahhoz hasonlatos lenni - mint mi, gyermekként, ahogy a szüleinkhez hasonlatosak igyekszünk lenni. Ez egy hosszú folyamat, melynek jelenleg a reinkarnációs, fizikai világokban töltött szakaszánál járunk (mint amilyen itt, az iskolás korszakunk például). Jelenleg a szellemi világban jelen lévő jót tanuljuk meg értékelni és magunkévá tenni, úgy, hogy ehhez itt a fizikai világban megkapjuk a rosszat is. (Enélkül - értelemszerűen - nem mehetne mindez végbe.) 

A lélek minden egyes leszületése alkalmával "leküldi" egy részét, mely az adott fizikai testhez kapcsolódva és igazodva kialakítja az arra az életére szóló személyiségét. Ez a személyiség a test halála után visszatér a szellemi világba a lélek - nevezzük most így - központi magjához, s egyúttal bele is olvad abba, azután a lélek annyival több is lesz, ám egyúttal a külön személyiségét is örökre megőrzi. A lélek minden következő leszületésnél az összes energiájának azon részeiből "gyúr össze egy adagot", amelyen dolgoznia kell az előzményeit tekintve, illetve amelyek fontosak és illeszkednek a leendő (megélni kénytelen vagy kívánt) terveihez. Azt a hasonlatot szoktam felhozni a könnyebb érhetőség kedvéért, miszerint a lélek a bélyeggyűjtemény, s az egyes személyiségek benne a bélyegek. Minden egyes testi élet után a gyűjtemény egy újabb bélyeggel bővül, mely egyéniségét megtartja mindvégig, ugyanakkor egyúttal a gyűjtemény szerves része is lesz, gazdagítva, gyarapítva, a saját értékével értékesebbé téve azt.

Ennek megfelelően, azon szeretteink, akik már eltávoztak a szellemi világba, akkor is megtartják örökre egyéniségüket és személyiségüket, ha közben a lelkük újra leszületett. Sőt, még pontosabban fogalmazva, a lélek, abban a formában (abban a személyiségében) képes megmutatni magát más lelkeknek, amilyenben szeretné. Ezért, ha eljön az időnk, s visszatérünk a szellemi világba, például a nagypapánk lelke a nagypapánk képében fog találkozni velünk (még akkor is, ha a lélek közben újra leszületett, energiájának egy részével), mert tudja, hogy akkor, abban az állapotunkban az a megnyugtató és elfogadható a számunkra. 

Egyébként minél fejlettebb egy lélek, illetve minél inkább visszatért a teljes tudatossága a testi halála után, annál kevésbé igényli azt, hogy egy másik lélek így "alakot öltsön" előtte, s sokkal szívesebben látja igazi önvalójában. Itt fontos azt is megjegyezni még, hogy amikor eltávozott szerettünk lelkének újra leszületését várjuk, illetve annak megtörténtét gyanítjuk, a fentiek értelmében ne úgy tekintsünk az új "jövevényre", mint arra a szerettünkre, akit látni vélünk (vagy tudunk) benne. Noha ugyanaz a lélek, de mégsem teljesen, illetve egészen pontosan azt a személyt, akit korábban elvesztettünk, valójában odaát találjuk majd meg. Itt újra hangsúlyoznám, hogy a konkrét személyekhez való ragaszkodásunk pusztán a földi elménkből fakad, s teljes tudatosságunk visszanyerésekor (ami valakinél rövidebb, valakinél hosszabb időt vesz igénybe), már magát a lelket kívánjuk látni, mindazt ami ő valaha volt, s nem csupán egy kiragadott személyiségét, részét. Most földi elménkkel gyermekünknek látjuk a gyermekünket, főnökünknek a főnökünket, szomszédnak a szomszédunkat, s így tovább, de ha valójában képesek lennénk látni őket (erre ugye csak odaát nyílik majd lehetőségünk, jelenleg nem véletlen nem látjuk az összefüggéseket), akkor meglátnánk bennük az igazi lelküket valójában. Jelen felfogásunkkal, földi elménkkel borzongató érzés lehetne, meglátni például gyermekünkben vagy a főnökünkben, hogy korábban volt már az anyukánk is, a testvérünk, az ellenségünk, stb., de ettől a végső igazság még ez. S amiért nem látjuk most ezt igazán, az csak azért van, hogy a szerepünkkel mindinkább azonosulni tudjunk.

Így talán már érthetőbb, hogy akik most vagyunk, végső soron nem is egészen az, aki az előző életünkben voltunk, de mégis csak az. S bár most nem emlékszünk az előző életünkre, bár nem is ismerjük azt, aki akkor voltunk, s talán egészen eltérő személyiség is volt az illető, mégis tudnunk kell, hogy igenis, ő is mi voltunk. A legkevésbé sem helyes tehát az a népszerű felfogás, hogy "miért nekem kellene egy olyan személy adósságát (karmáját) törlesztenem, akit nem is ismertem, s talán nem is én voltam?". Ezt talán úgy lehetne szemléltetni, hogy a testünk egyes sejtjeit képzeljük magunk elé. Noha minden sejtünk egy külön kis világ, egy külön egyéniség, mégis egyként alkotják a testünk egészét, s mindegyik azon munkálkodik rendületlenül, hogy az egészet épségben tartsa. Nem akad fenn azon, hogy most más, esetleg rosszul működő sejtek okozta problémát kell neki megoldania, hanem feltétel nélkül megteszi azt. Tudja, ha nem teszi, ha ő is "beadja a derekát", a test végül elveszik. (Itt csak annyi különbség van, hogy a lélek sosem veszik el, újra és újra próbálkozhat rendbe hozni korábbi hibáit - bár ahogy írtam korábban, az ösztöne hajtja azért előre, tehát a tényleges örökkévalóságig egyik lélek sem ragad le itt.)

Ha képesek vagyunk megérteni létezésünk ebbéli működését, sokkal tökéletesebb, részletesebb és tisztább rálátást nyerünk az egész mivoltunkra, saját magunkra és a világra is, mely körbe vesz bennünket. Többé nem tartjuk egy igazságtalan helynek mindazt, ami körbe vesz bennünket, többé nem tartjuk sem szerencsének a velünk történő jót, illetve balszerencsének sem a velünk történő rosszat, többé nem ítélkezünk mások élete felett (hiszen nem ismerjük lelki előzményeiket), valamint nem haragszunk Istenre sem (és a korábbi személyiségünkre, valamint a lelkünkre sem) amiért így "elbánt velünk". Hanem felismerjük és elfogadjuk, hogy ezúttal a lelkünk azért küldött le bennünket, amit végül élnünk kell, s hogy ebből a tőlünk telhető legjobbat hozzuk ki számunkra, s így voltaképpen a teljes egészünk, a lelkünk számára is. 

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

Nikola Tesla és a változó tudatállapotok

 

Tesla a Föld megmentője

A tunguzkai esemény előtt 12 évvel Tesla demonstrálta a rezonancia hatalmas erejét. Saját laboratóriumából hatalmas földrengést indukált New Yorkban. A házak ablakai betörtek, a vízvezetékcsövek robbanásszerűen eltörtek. A jelenség valódi okozója egy kis zsebben hordozható vibrátor volt. Egy kalapáccsal összetörte ezt a kis szerkezetet, így megmentette a teljes katasztrófától a várost. Az egész bolygót darabokra tudta volna törni ezzel a szerkezettel.

 

A modern tudomány nem értheti az ő tanulmányait, ezért nem is beszélnek róla a tudósok. Szégyenkeznek. Tesla elektromos készülékeiben mindkét irányban tud az energia áramolni. Ez a magasabb elektromos rezonancia az ionoszférán keresztüli irányítással jut el nagy távolságokba, képes energiát konkrét helyre szállítani. Megtanulta az ionoszféra és a Föld közötti rezonanciát, energiát, a Föld és az ég között a levegőben meghatározott helyre irányítani. 

Long Islandon felépítette a Wardenclyffe–tornyot. Ennek a toronynak voltak föld alatti és föld feletti részei. A föld alatti részek alacsony elektromos rezgéseket produkáltak, a föld felettiek magasabb frekvenciával rezegtek. 

A Földön különleges föld alatti csatornák léteznek, amiknek az energiái óriási távolságban is irányíthatóak. Ezek hasonlóak az emberi test akupunktúrás pontjaihoz érkező csatornákhoz. A Földön is ilyen erőpontok és csatornák vannak. A földi erőközpont felett építette fel ezt a tornyot. egy mechanikus vibrációs energiaközpontot. A szigetről Tesla két csatornán keresztül továbbította az energiát. A magasabb rezgés a föld felett, az alacsonyabb az északi póluson keresztül indult. 

Tunguzka felett keresztezte egymást a két különböző frekvenciájú rezgés. Az két erős impulzus a kráter felett átívelő felemelkedő energiával meg tudta semmisíteni az aszteroidát.
Június 27-én a német tudósok föld alatti rezgéseket regisztráltak. Ez a robbanás előtt három nappal volt. Három percenkénti rezgések voltak. Este hatkor kezdődtek, hajnali fél kettőkor értek véget ezek a pulzálások. A robbanás után ezek egy óra múlva megszűntek.

Ezeknek a jelenségek keletkezésével kapcsolatban csakis egy verzió létezik: Tesla idézte elő őket.
Milyen módon szerzett tudomást Tesla a katasztrófa eljöveteléről? Több titokzatos társaság is tudta, és a szibériai sámánok is előre megjósolták. Megjövendölték, hogy májusban az embereknek el kell hagyniuk ezt a helyet. A szibériai fősámán jóslata szerint Tunguzka környékén a Földre száll a Tűz Istene. Az emberek elmenekültek onnan. Csak egy sámán maradt a helyszínen, ő a robbanás során megvakult. Elmesélte: három nappal a robbanás előtt a madarak, erdei állatok, halak mind eltűntek a természetből. A föld lecsendesült, elnémult. A természet már előre érezte, mi következik. Ezek az információk a nooszférába tartoznak, ez az univerzum információs mezeje.
Az emberek változó tudatállapotban képesek bekapcsolódni ebbe az információstruktúrába.

Sámánkutatások során kiderült, speciális zónák és szuper tudattengelyek (tudat feletti tengelyek) aktivizálódnak az agyban. A jobb agyfélteke első, a bal agyfélteke hátsó része aktivizálódik.
Teslának különleges szellemi képességei voltak. Ez lehet az oka, hogy már több évvel az ezoterikusok és a sámánok előtt tudta a katasztrófa helyét és idejét. 

Lehetséges, hogy ez volt az első esemény a Földanya történetében, amikor az ember segíthetett neki. 

A tunguzkai esemény előtt Tesla élete sikeres és feltűnő volt. Az összes vállalkozása remekül működött, volt pénze. Pirpont Morgan szponzorálta a Long Island-i bástya építését.
Amikor sikerült neki megsemmisíteni az aszteroidát, az élete elkezdett lecsendesedni. Saját iratait mind megsemmisítette, hogy senki se használhassa a hatalmas energiát. A vállalkozók képtelenek voltak ezt a szabad energiát használni. A pénz veszteséget jelentett.
Az emberiségnek még várnia kell talán pár száz évet arra, hogy egyáltalán meg tudja érteni Tesla titkait, mentálisan és lelkileg fejletté kell válniuk, hogy ezeket a technológiákat be tudják építeni a gazdaságba. Ezeknek a technológiáknak romboló hatása lenne a jelenlegi földi gazdaságra. Túl primitívek vagyunk hozzá. 

Életének utolsó napjaiban egy szállodában élt. A szobájába berepült egy galamb.
Nikola Tesla észrevette, hogy a galamb haldoklik, és megértette, hogy a Föld bolygó jelet küldött neki. Elérkezett az életének a vége. Ezen a napon távozott el az életből.

- forrás:Transzperszonális Légzés Intézet -

- - - - - -

A témához kapcsolódóan ajánljuk a Thrive című filmet:

 Thrive HD HUN - Növekedj - Magyar szinkron - teljes film

 https://www.youtube.com/watch?v=20EWMaAaMsY

Ki vagyok én? Ember vagy szellem?

 

Mikor reggel felkelsz és belenézel a tükörbe, valójában nem magadat látod csak azt a testet, amit viselsz, amit hordasz egy életen át. De, ahogy minden ruha idővel elhasználódik, ezt az emberi testnek nevezett ruhát is idővel le kell cserélni. Ahogy minden ruhát lehet mosni, lehet javítani, úgy az emberi testet is lehet gyógyítani, de csak egy darabig, mert idővel teljesen elhasználódik és már nincs mit tenni, cserélni kell. 

 

 
Valójában, amikor „meghal” valaki, akkor ennek az elhasználódott, emberi testnek nevezett ruhát vetjük le egy időre, mert mi emberek valójában szellemek vagyunk, akik egy földi életre megkaptuk ezt a ruhát, hogy itt a Földön tevékenykedjünk benne, miközben sok jó, de sok megpróbáltatás is ér bennünket, melyek mind a mi fejlődésünket segítik elő. Az ember tehát nem más, mint egy testet öltött szellem! Te valójában egy egyéniséggel és öntudattal rendelkező testnélküli szellemi lény vagy! Te csak viseled és irányítod azt az emberi testet, amit a tükörben látsz!

Az emberi testnek két fő feladata van. Egyrészt megkönnyíti a cselekvést, a munkát itt, ebben a sűrű, nehéz anyagban, itt ezen az alacsony rezgésű fizikai síkon, például itt a Földön, ahol mi emberek élünk, másrészt korlátoz is bennünket, elsősorban a mi szellemi képességeinket, a mi tiszta szellemi tudatunkat, emlékezetünket. Miért van erre szükség? Azért, hogy egyszerű emberként tudjuk élni a mindennapjainkat, anélkül hogy például az elmúlt életeink történései, érzései, gondolatai befolyásolják az aktuális életünket, és az aktuális életünk örömei és megpróbáltatásai elérjék nálunk a kívánt és a Földre való leszületésünk előtt betervezett átalakulást, fejlődést. Gondolj csak bele, micsoda bonyodalmat okozna, ha például emlékeznénk az előző életünkből az akkori szüleinkre, rokonainkra, gyerekeinkre, barátainkra, párunkra stb. A hozzájuk fűződő érzéseink egyszerűen lehetetlenné tennék a mostani életünket.

Amikor meghalunk, pontosabban, amikor elhagyjuk az elhasználódott emberi testünket, akkor visszakerülünk a szellemvilágba, ahol már test nélküli szellemi lényként, a mi tiszta szellemi emlékezetünk és képességeink teljes birtokában, azaz a mi természetes állapotunkban létezünk tovább. Nem kell tehát félned a haláltól, mert valójában nem halsz meg! A test elhagyásának pillanatában sem leszel egyedül, mert az erre a feladatra kijelölt segítő szellemek fognak majd téged várni, akiknek az a feladatuk, hogy az átkelést segítsék. Akár valamelyik korábban elhunyt szeretted szelleme is várhat majd téged. Sőt, kérheted is őt imában, hogy ha tud, jöjjön el ő is, amikor eljön majd a te időd is a távozásra. Bárhogy is, biztos lehetsz benne, hogy odaát újra találkozni fogsz mindenkivel, akivel csak akarsz, akiket szerettél, de azokkal is, akiket nem. Senkitől sem kell elválnod odaát, akit szeretsz, vagy akit itt a Földön szerettél, hisz épp ez a legfontosabb célja a földi életnek, hogy megtanuljunk szeretni és egységben élni!

forrás:egybenegy.hu

- - - - - -

Balogh Béla - Az Ember- Energialény- Fizikai és Spirituális világ - videó

Gyermekek története előző életükből

 

A most következő sorok, történetek a reinkarnáció ékes bizonyítékai. Vannak előző életeink? Ezek a gyerekek megdöbbentő módon állítják, hogy igen.

Megmutatta a saját sírját

Amikor a testvérem 2 éves volt, nagyon sokat beszélt összefüggéstelen dolgokról, és megijedtünk, hogy talán valami baja van. Azt mondta, hogy eredetileg Austinnak hívták.

Egy napon épp piknikeztünk, amikor a közeli temető felé vette az irányt, odament egy sírkőhöz, megsimogatta, majd azt mondta, hogy itt fekszik Austin. A sírkövön nem volt sem név, sem dátum. 6 évvel később derült ki, hogy valóban egy Austin nevű ember sírja volt...

Tűzoltó tűzhalála

A fiam nem szeretett tűzoltós filmeket nézni, és a tűzoltó kocsik látványától is mindig a frász kerülgetett. Egyszer azt mondta, hogy ennek az az oka, hogy eredetileg tűzoltó volt.

Egyszer egy házhoz hívták ki őt, és a csapatát, azonban a házban nem találtak senkit, de lángokba borult az egész épület. A tűzoltó autó is felgyulladt, és benne égett. Később megmutatta nekünk a kórházat, ahol kezelték, mielőtt meghalt.

Ugyanazt csinálta, mint előző életében

A lányom egyszer azt mondta nekem, hogy most épp ugyanazt csinálja, mint az előző életében ugyanebben a korban. Elmondta, hogy előzőleg egy hosszú hajú elegáns hölgy volt, egy hatalmas apartmannal, melyben lépcsők kanyarogtak.

Egy bogárhátú Volkswagent vezetett, és hosszú szoknyákat viselt. Egyszer aztán az egyik lépcsőn megcsúszott, és kitörte a nyakát, így halt meg.

Emlékezett néhai mamájára

A fiam kristálytiszta emlékekkel rendelkezik a nagymamájáról, holott soha életében nem láthatta, mivel ő idő előtt meghalt, mielőtt megszülethetett volna.

Még azt is megmondta nekem a fiam, hogy a nagyi milyen márkájú cigarettát szívott minden nap. A nagyi azonban 11 nappal a fiam halála előtt elhunyt. Mégis, hogyan találkozhattak? Egy előző életben, úgy hiszem.

"Ezért nem szeretem a vizet"

Sok előző élettel kapcsolatos ok-okozati elmélet mondja ki, hogy egyes előző életben elszenvedett traumát tovább vihetünk a következő életünkbe. A 4 éves gyermeket nagyon félt a víztől, és még fürdeni is alig szeretett.

Egyszer egy dokumentumfilm ment a Titanic elsüllyedéséről, amikor feltűnt, hogy a gyermek azt kiabálja, hogy tévednek, mert a csövek a másik oldalon voltak az adott helyiségben. Elmondta, hogy onnan tudja, hogy ott volt, mert ő is a hajón halt meg.

Soha meg nem született testvér

Egyszer a fiam megkérdezte tőlem, hogy volt egy testvére is, igaz? Mire azt feleltem, hogy nem, mert nem akartam, hogy emiatt szomorkodjon. Ő azonban váltig állította, hogy emlékszik rá, holott meg sem született, mert évekkel az ő születése előtt elvetéltem, és elvesztettem őt.

Azóta is azon gondolkodom, hogyan kérdezte ezt meg tőlem, és hogy esetleg egy előző életük során találkozhattak-e.

Fia volt a saját apja

Egy apa egyszer hátborzongató dolgot mesélt el, amit a fia kérdezett tőle. Épp úton voltak valahová, apa és fia. A fiú alig volt 3 éves, mire egyszer megszólalt a hátsó ülésről: "Apa, emlékszel, amikor én voltam a felnőtt, és te voltál 3 éves?"

Az apa nem tudta mire vélni a dolgot, és nem hagyta nyugodni az, amit mondott. Egy médium segítségével derítette ki, hogy előző életükben fordított szerepeket játszhattak, és a fia volt a saját apja... Az apja ugyanis jóval a fia születése előtt meghalt, és a saját gyerekeként tért vissza.

forrás: avilagtitkai.com

 - - - - - -

Kapcsolódó írás

 5 meghökkentő visszaemlékezés a Mennyországra gyerekektől:

https://dszilvia.blogspot.com/2017/07/5-meghokkento-visszaemlekezes.html 

 - - - - - -

Egy Reinkarnáció Emlékei Dokumentumfilm - videó

forrás:Specdub Hungary

https://www.youtube.com/watch?v=1s7Nidm-2S8 

Az emberekben lévő hét fénysugár

 

Mindenki a hét fénysugár egyikének befolyása alatt születik, és ennek az egyedi fénynek tulajdonságai befolyásolják személyes erejét, alapvető tulajdonságait, és irányultságait. Egyik módja saját fénysugarad meghatározásának, ha átnézed a megadott személyes karakterjegyek listáját és megkeresed, hogy melyik határoz meg téged legjobban, és melyik irányít leginkább az életedben...

Geoffrey Hodson, új-zélandi tisztánlátó, író és pap megpróbálkozott az olyan korai teozófisták, mint H.P. Blavatsky, Ernest Wood, és Charles Leadbeater munkásságát kiegészíteni és megmutatni, hogy a hét fénysugár, mint ősi, isteni erő hogyan befolyásolja emberi életünket. A Magasságok Hívása című könyvében leírja, hogy mindenki a hét fénysugár egyikének befolyása alatt születik, és ennek az egyedi fénynek tulajdonságai befolyásolják személyes erejét, alapvető tulajdonságait, és irányultságait. Érdekes, hogy Hodson megfeleltetése a hét fénysugárra vonatkozóan az ősi erők identitást formáló befolyásáról megegyezik sok korábbi és későbbi leírással is. Mások hét fénysugaras leírása csupán némi eltérést mutat.

Első- fénysugarú emberek

Hodson szerint az első fénysugár vezetői képességet hordoz és a tisztánhalló vezetőket kitűnő szaglással és erős akarattal ruházza fel. Határozottak, fejedelemhez méltón viselkednek, heroikusak és dominánsak. Felállítják a játékszabályokat mindenben, amiben részt vesznek. Erős akaraterejük elméjükön, érzelmeiken és testükön keresztül jut kifejezésre. Minden akadály ellenére véghezviszik döntéseiket. Szemüket mindig a célon tartják. A Napjegyük általában Rák vagy Vízöntő, és megfelelő színük a lila.

Második- fénysugarú emberek

Hodson véleménye szerint a második fénysugarú emberek bölcs tanárok, és filantrópok, akiket az egyetemes szeretet vezérel. Ösztönösen megérzik az isteni tervet, szeretetteljesek, megosztják életüket másokkal, és segítőkészek – saját érdekeiket és vágyaikat is képesek feláldozni. Együtt érzőek, tele vannak szeretettel, gyengédséggel, melyeket fizikailag is kifejeznek, és szívükben is éreznek. Mélyen együtt éreznek mások szenvedésével, és hisznek a spiritualitás önfeláldozó cselekedeteiben. A Napjegyük születéskor általában Ikrek, Szűz, Halak, és a sárga a színük.

Harmadik- fénysugarú emberek

Hodson szerint a harmadik fénysugaras emberek filozófusok, akiket a gondolat hatalma vezérel, és óriási képességekkel rendelkeznek a felszín alatt megbújó elvek és természeti törvények megértésében, valamint a folyamatok több lehetséges nézőpontból való értelmezésében. Tárgyilagos adminisztrátorok, és igazgatók, akik előtt nem marad rejtve a dolgok logikája, tévedhetetlenek a bajok forrását illetően, és azonnali megoldásokat találnak a problémákra. Nem téríti el őket az ön-érdek, vagy a személyes vágy. Születésükkor általában a Napjegy: Mérleg vagy Bika, és az indigó a hozzájuk illő szín.

Negyedik- fénysugarú emberek

Hodson szerint a negyedik fénysugarú emberek művészemberek, figyelmesek, meditatívak, a szépséget jelenítik meg. Képesek inspirálttá válni, és könnyen kerülnek befolyás alá. Megélik a világ örök és fundamentális szintjét, de érzékelik a folyamatos változást is. Megtapasztalják a harmóniát és szükségük is van rá személyes és személytelen szinten egyaránt. Vágynak a harmóniára életük belső és külső része között, önmaguk és mások, illetve a környezet között. Bájosak, csábítóak és általában a Nyilas a Napjegyük születésükkor, a megfelelő színük az esetek többségében a kék.

Ötödik- fénysugarú emberek

Hodson őket úgy írja le, mint akiket az ötödik fénysugár vezet be az életbe és lát el energiával. A logika, az éles elméjűség és a nagy pontosság vezérli őket. Szenvedélyesen kutatják az igazságot és annak alkalmazását. Ez túlmutat a kíváncsiságon, vagy az olyan gyors válaszok megtalálásán, melyek az igazságot csak az igazság kedvéért keresik. Mind a nyilvánvaló, mind az absztrakt igazságot kutatják, szinte már istenként tisztelik. A végső igazságot keresik a felszín alatt. Ez egy ösztönös, vagy később tudatos elégedetlenséggel kezdődik az érdektelenségre vonatkozóan. Napjegyük születésükkor a Bak és megfelelő színük általában a zöld.

Hatodik- fénysugarú emberek

Hodson szerint a hatodik fénysugár energiájával rendelkező emberek odaadóak és mártírok, az odaadó lojalitás és feláldozó szeretet jellemzi őket. Gyakran teljesen egyvalaminek szentelik magukat és teljesen önzetlenül tevékenykednek abban, amit ők spirituális elgondolásnak, vagy annak kifejeződéseként érzékelnek. Megbízhatóak és teljesen lojálisak elképzeléseikhez és asszociációjukhoz. Egyszerűek a felső Istennel való tudatos ön-azonosítás követésében. Napjegyük születésükkor Skorpió vagy Kos és megfelelő színük a piros.

Hetedik- fénysugarú emberek

Hodson könyvében a hetedik fénysugár energiájával született embereket az akaraterő, az intellektualizmus, az idealizmus és az azonnali cselekedetek jellemeznek. A lelkesedés vezeti őket, akaratuk által megformált koncentrált gondolatok. Ha egy hetedik fénysugarú ember felébredt állapotba kerül, akkor a tudatosság solar és kozmikus szintjeire is felemelkedhet. Ez a solar energia és tudatosság erőforrássá és együttműködő féllé válhat számukra. Ezek a fejlett hetedik sugarú emberek rálátással bírnak a kozmoszra, mint egészre. Ők azok, akik ösztönösen mozdulnak el a rend irányában, bármit is tesznek. Ebből adódóan természetüktől fogva rituálisak. Életük megtelik méltósággal és renddel a ceremóniáik mentén. A Napjegyük általában a Rák vagy a Vízöntő, és mint az első fénysugarú emberek, megfelelő színük a lila.

Saját színed meghatározása

Sokáig nehéznek tűnt az emberi temperamentumot és a fénysugarakat színük szerint összekötni. Egyik módja saját fénysugarad meghatározásának, ha átnézed a fent megadott személyes karakterjegyek listáját és megkeresed, hogy melyik határoz meg téged legjobban, és melyik irányít leginkább az életedben. Én magam Ikrek vagyok és fénysugaraimat, mint meghajló színeket látom a második fénysugár sárga színének dominanciájával. A hét fénysugár színei meghajlanak, ahogy fölszívjuk őket mi, vagy más életformák. A csakrák színeit leíró tisztánlátók gyakran meghajlított színekről írnak, amikor az energia átáramlik rajtuk, és beszámolnak egy szín dominanciájáról is.

- Részlet Von Braschler „Az időutazás 7 titka” című könyvéből -

forrás: angyalimenedek.hu

- - - - - - 

Kapcsolódó írás:

 A múlt felfedezése testelhagyással 

https://dszilvia.blogspot.com/2020/09/a-mult-felfedezese-testelhagyassal.html 

 

- - - - - - - 

 

 Az időutazás 7 titka - Von Braschler - videó

forrás: Angyali Menedésk

Michael arkangyal

 

"Michael arkangyal a kozmikus intelligencia ura, a szellemi hierarchia fejedelme."

(Dr. Bistey Zsuzsa)

Guido Reni (1575 – 1642) - Mihály arkangyal legyőzi a Sátánt 

(Az eredeti festmény Rómában látható)

A hagyomány szerint Szent Mihály, Mihály arkangyal (Michael arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Michael célja az embert a gondolatai révén a szellemi világhoz vezetni.

Michael feladata, hogy a hideg, absztrakt gondolatvilágba beárassza a meleg, lényegtől áthatott szellemi valóságot. Ugyanis a fejben felmerülő élő, szellemi gondolatok a megértésük által meghalnak. Az emberi fej tulajdonképpen a kozmikus gondolatok temetője. A halott gondolatok tovább vezetve a szívbe ismét élettel töltődnek. Az emberi szív tehát a fejben meghalt gondolatok feltámasztója! 

 

Michael a kozmikus intelligencia ura, a gondolatok tüzes fejedelme. Ő segíti a valódi ÉN, a halhatatlan, isteni szellemünk megismerését és megtapasztalását. Michael a korszellemnek megfelelő Krisztus-központú szellemtudomány kinyilatkoztatója. Michael szabja meg az ember születési időpontját úgy, hogy figyelembe veszi az asztrológiai és asztroszófiai hatásokat, ő általa válik lehetségessé a gondolati út Krisztushoz! Segít fokozni az önbecsülést, érdemességet, irányítást, motivációt. Életerővel, energiával álld meg. Minden alacsony minőségű energiát és entitást elűz, megtisztítja a teret. Minden lélek spirituális sorsának a megoltalmazására hivatott. Ha nő spirituális utad nőttön nő Michael energiája dolgozik benned.

forrás:gyogyitokezekhaza.hu

Mihály arkangyal a lelkeket a mennybe kíséri

 Minden angyal vezetője... Mihály arkangyal közvetlenül a halál pillanata előtt jelenik meg azoknak, akik még nem kapcsolódtak Istenhez, utolsó esélyt adva nekik az üdvösségre, mielőtt a döntés idejük lejár. Az őrangyalok akiknek feladata, hogy egész életük során törődjenek minden ember lelkével, arra is bátorítják őket, hogy bízzanak Istenben. Ezután Mihály és az őrangyalok együtt dolgoznak, hogy elhalálozásuk után azonnal a mennybe kísérjék a megmentettek lelkét.

Kötöttségek oldása Michael Arkangyallal - videó
forrás:/hu.ndu.ac - andrea szabo-racz

 

Bistey Zsuzsa - Szent Mihály impulzusa - videó
forrás:Antropozófiai Tartalmak

Akiane Kramarik: a kislány aki már 8 évesen művészien megfestette Jézus portréját

 Akiane Kramarik autodidakta festő, elmondása szerint Jézus már három éves korától beszélt vele, és arra biztatta, hogy rajzolja meg és fesse meg látomásait . Négy évesen kezdett rajzolni, hat évesen már festett, hét évesen pedig elkezdett verset írni. Akiane 8 éves korában festette meg Jézus portréját. Első elkészült önarcképe 10 000 dollárért kelt el.

 

Kramarik festményei gyakran allegorikusak és spirituálisak , fő inspirációja a mennyország, amely látomásaiból és vallási tapasztalataiból származik. 12 éves korára hatvan nagy festményt készített el. Néhány művét az amerikai szingapúri nagykövetség vásárolta meg . Eddig több mint 200 művet és 800 irodalmi művet készített el, és két legkelendőbb könyvet adott ki. 

 Festményei galériája megtekinthető itt: https://akiane.com/

Akiane Kramarik hatalmas tehetséggel megáldott lány, aki mesterfestőket megszégyenítő módon alkot csodásabbnál csodásabb képeket már egészen kiskora óta. Nem erőltették rá szülei a festést, nem akartak csodagyereket faragni belőle. Mégis az lett. Neki belülről jön az érzés, és mikor festeni kezd, átszellemül, spirituális hatás alá kerül.

Mindössze 3 éves volt, amikor élénk álmaiban a mennyben járt, elmesélte a szüleinek, hogy Jézus azt mondta ajándékot ad neki, hogy továbbítsa az üzenetét az emberiségnek.

 

- Ateisták voltunk - nyilatkozták a szülei- így hallani, hogy három éves kislányunk mindezt elmondta, egészen furcsa volt. Mindezek után megkérdeztük, miért biztos benne, hogy Jézus volt az akivel beszélt, azt válaszolta, azért mert a hangja nyugodt és békével töltötte el.

 

A tehetséges művészt 10 éves korára még az Oprah Winfrey Show-ba is meghívták tévés megjelenésére.
Reggelente négy órakor kel, elmondása szerint akkor még nyugodt, csendes a ház és olyankor könnyebben megy a festés. Naponta átlagosan négy órát tölt el festéssel, közben imádkozik.

Akiane 1994 nyarán született az Egyesült Államok-béli Illinois államban. Édesanyja Litván származású, édesapja amerikai, bár a Kramarik családnév utal rá, hogy ő is Európa egy keletibb országából került a tengerentúlra. Akiane angolul, litvánul, oroszul folyékonyan tud és ismeri a jelbeszédet is.

A fiatal lány a tehetségére is úgy gondol mint valami Isteni ajándékra. Élete egyik céljának tekinti azt, hogy segítsen a világ szegény gyerekein. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi a legjobb ajándék, nagyon egyszerű választ ad: a szeretet.

 Szem rajz, ahogyan Akiane rajzolja, videó: 

"A béke hercege" című festménye: 

forrás:Titi Hajnalka -titihajnalka.eu

- - - - - - - -

Kapcsolódó írás
Akiane Kramarik - Látogatások a mennybe és a Jézus víziók... 

https://dszilvia.blogspot.com/2017/04/akiane-kramarik-latogatasok-menybe-es.html 

- - - - - - - - - 

 Akiane Kramarik - videó

Az emberi energiamezőt látó orvosok

 

Bár az emberi energiamező létezését az orvosi ortodox közösség nem ismeri el, a gyakorló orvosok mégsem teljesen mellőzik. 

Egy az energiamezőt komolyan vevő orvos, Shafica Karagulla neurológus és pszichiáter. Karagulla doktori diplomáját belgyógyászatból és sebészetből szerezte a Bejrúti Amerikai Egyetemen, Libanonban, és pszichiáteri gyakorlati képzését a jól ismert pszichiáternél, Professzor Sir David K. Hendersonnál végezte a Royal Edinburgh Hospital for Mental and Nervous Disorders-ben.

Ugyanakkor három és fél évet töltött munkatársként Wilder Penfield, a kanadai idegsebész mellett, akinek korszakalkotó tanulmányai az emlékezőképességről útjára indították Lashley-t és Pribram kutatásait. Karagulla hitetlenként kezdte, de miután számos aurát látni képes személlyel találkozott, és azok pusztán a látottak alapján képesek voltak pontos orvosi diagnózissal szolgálni, hívővé vált.

Karagulla az emberi energiamező látására való képességet magasabb érzékelésnek nevezte el, s az 1960-as években elindult kideríteni, hogy van-e még ezzel a képességgel rendelkező tagja az orvosi szakmának. Tapogatódzott barátai és kollégái körében, de kezdetben lassan haladt.

Még azok az orvosok is vonakodtak felfedni képességüket, akikről mások állították, hogy rendelkeznek vele. Miután egy bizonyos orvos számtalanszor elutasította, végül betegként sikerült találkozót egyeztetnie vele. Bejutott a rendelőjébe, de ahelyett, hogy fizikai vizsgálatot engedélyezett volna állapota felmérésére, próbára tette, hogy használja a magasabb érzékelését. Felismerve, hogy sarokba szorították, az orvos beadta a derekát.

„Rendben, maradj, ahol vagy,” mondta neki. „Ne mondj semmit.” Ezután végigpásztázta a testét, és gyors áttekintést adott egészségéről, magába foglalva egy sebészeti beavatkozást igénylő belső állapotot, amit titokban előzetesen kivizsgáltatott. „Minden részletében pontos volt” – mondta Karagulla.

Ahogy Karagulla kapcsolatrendszere nőtt, egymás után találkozott hasonló tehetséggel megáldott orvosokkal, és e találkozásokról a Breakthrough to Creativity (Áttörés a kreativitáshoz) című könyvében számolt be. Ezeknek az orvosoknak a többsége nem volt tudatában, hogy más hasonló tehetséggel rendelkező személyek is léteznek, s e tekintetben egyedülinek és különcnek érezték magukat.

Ennek ellenére, mindegyikük változatlanul „energiamezőnek” vagy egy „mozgó frekvenciahálónak” írta le, amit látott a test körül és összefonódva a testtel. Néhányan láttak csakrákat, de mivel nem volt tudomásuk a kifejezésről, körülírták, mint „energiaörvények a gerinc bizonyos pontjai mentén, kapcsolódva vagy befolyásolva a belső-elválasztású mirigy rendszert”.

S szinte kivétel nélkül titokban tartották képességüket attól félve, hogy ártana szakmai tekintélyüknek. Magánéletüket tiszteletben tartva, Karagulla keresztnevükkel azonosítja őket könyvében, de azt állítja, hogy van köztük híres sebész, a Cornell Egyetem orvosprofesszorai, nagy kórházak részlegvezetői, valamint a Mayo Klinika orvosai.

„Egyik ámulatból a másikba estem amiatt, hogy az orvosi hivatás mennyi tagja rendelkezett a magasabb érzékelés képességével” – írja. „Legtöbbjüket kissé feszélyezte tehetsége, de hasznosnak találta, így alkalmazta. Az ország minden részéből származnak, s habár nem tudtak egymás létezéséről, mindannyian hasonló tapasztalatokról számoltak be. Értekezése végén megállapítja: „Amikor egymástól független személyek sora ugyanarról a jelenségről számol be, itt az ideje, hogy a tudomány hivatalosan is tudomásul vegye.”

Egyébként felmerül a gyanú, hogy a hivatalos tudomány nem a tudás, a megismerés, a haladás érdekeit szolgálja, hanem valami egészen mást. Nem minden egészségügyi szakember szabódik képességeivel a nyilvánosság elé állni. Egy ilyen személy Dr. Dolores Krieger, a New York Egyetem betegápolás tanára.

Krieger azután kezdett el érdeklődni az emberi energiamező iránt, miután részt vett egy jól ismert magyar gyógyító, Oscar Estebany képességeinek tanulmányozásában. Miután felfedezte, hogy Estebany képes megemelni a betegek hemoglobin szintjét egyszerűen mezőjük manipulálásával, Krieger eldöntötte, hogy többet akar megtudni ezekről a titokzatos energiákról.

Belemerült a prána, a csakrák és az aura tanulmányozásába, és végül Dora Kunz, egy másik jól ismert tisztánlátó tanítványául szegődött. Kunz vezetésével megtanulta megérezni a blokkokat az emberi energiamezőben, és gyógyítani a mezők kézi manipulálásával. Miután felismerte Kunz technikáinak rendkívüli gyógyászati lehetőségeit, Krieger úgy döntött, hogy másoknak fogja tanítani a tanultakat. 

Mivel tudja, hogy olyan kifejezések, mint aura és csakra sértően csengenek sok egészségügyi szakember fülében, úgy döntött gyógyítási módszerét „terápiás érintésnek” nevezi. Az első terápiás érintésről tartott tanfolyam egy nővér mesterkurzus volt New York-i Egyetemen, „A betegápolás határterületei: a gyógyászati mező kölcsönhatásai” címmel. Mind a kurzus, mind pedig a technika olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta Krieger szó szerint nővérek tízezreinek tanította a terápiás érintést, amit ma már világszerte használnak a kórházakban.

A terápiás érintés hatékonyságát több tanulmány is bemutatta. Például Dr. Janet Quinn, egy egyetemi docens és betegápolás-kutatási igazgatóhelyettes, a kolumbiai Dél-Karolina Egyetemen úgy döntött, hogy megvizsgálja, vajon a terápiás érintés le tudná-e csökkenteni a szívbetegek aggodalomszintjét. Hogy ezt megvalósítsa, megtervezett egy kettős-vak kísérletet, amiben a nővérek egyik, a technikában képzett csoportja tagjai ráteszik a kezüket a szívbetegek egyik csoportjának testére.

A másik csoport, amelynek tagjai nem kapták meg a képzést, ráteszik a kezüket a szívbetegek egy másik csoportjának testére, anélkül, hogy ténylegesen végrehajtanák a technikát. Quinn úgy találta, hogy a képzett nővérek által kezelt betegek aggodalomszintje 17%-kal csökkent, csupán ötpercnyi kezelés után, és nem volt változás azoknál a pácienseknél, akik a „hamis” kezelést kapták. Quinn kísérlete a vezető történet volt a New York Times 1985. március 26-i Science Times rovatában.

Egy másik egészségügyi szakember, aki széles körben tart előadásokat az emberi energiamezőről, a Dél-Kaliforniai Egyetem szív- és tüdőspecialistája, W. Brugh Joy, a Johns Hopkins és a Mayo klinika végzettje. Adottságát 1972-ben fedezte fel, miközben egy pácienst vizsgált rendelőjében.

Ahelyett, hogy látta volna az aurát, Joy kezdetben csak kezével volt képes érzékelni jelenlétét. „Egy egészséges húsz év körüli férfit vizsgáltam” – mondja. „Ahogy a kezem áthaladt a napfonat terület fölött, a gyomorszájnál, éreztem valami meleg felhőszerűt. Úgy tűnt, hogy a felületre merőlegesen, hatvan, kilencven centire, tíz centiméter átmérőjű henger alakban sugárzott ki a testből”.

Joy folytatta a vizsgálódást, és felfedezte, hogy minden páciensének volt egy henger alakú, tapintható kisugárzása, nemcsak a gyomrából, hanem testük különböző más pontjaiból. Csak miután elolvasott egy ősi hindu könyvet az emberi energiarendszerről, akkor jött rá, hogy felfedezte – vagy inkább újra felfedezte – a csakrákat.

Mint Brennan, Joy is úgy gondolja, hogy a holografikus modell kínálja a legjobb magyarázatot az emberi energiamező megértésére. Azt is érzi, hogy az aura látásának képessége mindannyiunkban megvan. „Szerintem a tudatosság kitágult állapotainak elérése csupán központi idegrendszerünk behangolása olyan fogékony állapotokra, amelyek mindig is léteztek bennünk, csak a külső mentális idomításunk gátolja őket” – mondja Joy.

Hogy igazolja álláspontját, Joy manapság idejének legnagyobb részét mások tanításával tölti, hogy hogyan érzékeljék az emberi energiamezőt. Joy egyik tanítványa, Michael Crichton olyan bestsellerek írója, mint az Androméda törzs, a Gömb, és olyan filmek rendezője, mint a Kóma, és Az első nagy vonatrablás. Jelenlegi bestseller önéletrajzában, a Travels (Utazások) Crichton, aki orvosi diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, leírja, hogyan tanulta meg érezni, és végül látni az emberi energiamezőt Joy és más tehetséges oktatók segítségével. A tapasztalat megrázta és átalakította Crichtont. „Nincs semmi érzékcsalódás. Teljesen világos, hogy ez a testenergia valamiféle valódi jelenség” – állítja.

Felhasznált irodalom: Michael Talbot – Holografikus univerzum

forrás: rejtelyekszigete.com

- - - - - - - 

Michael Talbot Holografikus Univerzum magyar feliratos) - videó 

Interjú Michael Talbottal, a Holografikus Univerzum c. könyv szerzőjével

forrás: Tudasvagy

Sharon Stone szerint van túlvilág: “Ott volt ez a fényes alagút”

Halálközeli élményéről mesélt az egykori világsztár

 

Sokak szerint Sharon Stone beszámolója lehet az egyik legmeghatározóbb élmény a halál utáni jelenséggel kapcsolatban. 

2001-ben történt, azóta is foglalkoztatja

A híres színésznőről kevesen tudják, hogy még 2001-ben szenvedett el egy súlyos agyvérzést, amely során majdnem meg is halt.

Amikor egy másik egészségügyi intézménybe akarták az orvosok átszállítani, akkor egy rövid időre eszméletét vesztette.

Az akkori szakemberek elmondása szerint voltaképpen klinikailag néhány percen át halott is volt.

Amikor azonban a teste feladta a küzdelmet, igazi túlvilági látomása volt – legalábbis így emlékszik vissza az esetre Sharon Stone. 

 

“Ott volt ez a fényes alagút”

Mindezt nemrégiben egy életrajzi könyvében és megerősítette.

Nem sokkal később a The Late Late Show-ban, James Corden műsorában is érdekes részleteket árult el a történtekről.

“Úgy éreztem, sodródom felfelé, és akkor egyszer csak ott volt ez a fényes alagút.

Az alagút szájánál néhány ember volt, akik nagyon közel álltak hozzám, akikkel törődtem, amikor meghaltak, ők néztek lefelé.

Úgy éreztem, azt mondják nekem, hogy ez mind jó, minden rendben lesz, csodálatos lesz.

Én meg úgy gondoltam, hogy oké, akkor veletek leszek, miközben nagyon gyorsan haladtam feléjük”

-nyilatkozta.

A színésznő látomása sokak szerint valós volt.

Az orvosok egy része az efféle halálközeli élményeket az agy leállás közbeni hallucinációjának gondolja, azonban van egy egyre szélesebb réteg, mely nyitottabb és nem zárja ki, hogy a halálunk után valóban van valami “odaát”. Ezt az utóbbi években számos közvetett bizonyíték erősítette meg.

forrás:kritikus24.hu

 

- - - - - - -

 

Sharon Stone halálközeli élményről beszél a Good Morning Britain című műsorában - videó

Tesla és Swami Vivekánanda találkozása

 

A kapcsolat Nikola Tesla és Swami Vivekananda, a nagy hindu reformer között eléggé ismert. Az 1893-as chicagói Világallások Parlamentjén megismerkedett Vivekánanda szvámival, aki egyike volt a legismertebb és legbefolyásosabb hindu lelki vezetőknek. Amikor Vivekananda elment a világvallások parlamentjébe, Tesla ott ült mellette. 

 

 Amikor Swami Vivekananda találkozott Nikola Teslával

Teslát megérintette a Védák tana, helyesen használta a szanszkrit szavakat. A védikus filozófia volt az, ami befolyásolta Nikola Tesla szabad energiáról alkotott elképzeléseit. A Védák olyan szanszkrit nyelvű gyűjtemények, amelyek himnuszok, imák, események tárházai. Emellett a valóság természetének leírásából állnak, koruk legalább 5000 évre nyúlik vissza. Mai kifejezéssel élve: történelemmel, tudománnyal és művészettel egyaránt foglalkoznak. Az anyag, az antianyag és az atommag összetételét a Védák is leírják.

Vivekananda később ezt írta: „Mr. Tesla el volt ragadtatva, hogy hallott a védai prána, akashán és kalpa fogalmáról. Úgy véli, matematikailag be tudja bizonyítani, hogy az erő és az anyag redukálható a potenciális energiára. A jövő héten elmegyek, hogy lássam ezt az új matematikai bizonyítást. Ugyanis ebben az esetben a védikus kozmológia a legbiztosabb alapokra kerül.” 

Ezt a munkát végül nem Tesla, hanem Einstein folytatta.

Szanszkrit fogalmak Nikola Tesla alkalmazásában

Tesla nemcsak a bonyolult matematikai képleteket ismerte, de a világegyetem egészen finom részleteit is kutatta. Nikola Tesla a villamos energia szakterületére specializálódott, de a tudósra nagy hatással volt a hindu filozófiából megismert tan, az élet ciklikus elmélete. Hol tanulta Tesla a védikus fogalmakat és a szanszkrit kifejezéseket? Az ember legnagyobb eredménye egy nem publikált cikk, melyben említi e kifejezéseket. Leland Anderson szerint a cikk 1907. május 13-án íródott. A kutatók szerint miután Tesla megismerte Swami Vivekanandát, egyben betekintést nyert a védikus filozófiába és a szanszkrit terminológiába. 

 

 
Tesla tisztában volt a szanszkrit szavak akasha a prána és kalpa jelentésével. Akasha jelentése anyag, a két atomrészecske közti tér, de éterként is fordítják. Prána jelentése energia, általában életerőként, életlevegőként fordítva. A kalpa a ciklikus idő védai fogalma. Ezek a kifejezések megtalálhatók az Upanisádokban, a védikus szövegekben.

„Minden érzékelhető anyag egy elsődleges anyagból származik, egy finom és felfoghatatlan létezésből, mely kitölti a teret és amit akashának vagy ragyogó éternek is neveznek, és amelyet az életet adó prána vagy kreatív erő befolyásol. Ezáltal jön életre végtelen ciklusban minden dolog és jelenség.” – Nikola Tesla, Az ember legnagyobb teljesítménye, 1907. 

 

Olyan szavakat használt, mint például az „az életet adó prána”, ami világosan mutatja, hogy jártas volt a védikus tanításokban is.

 

- forrás: bharata.hu -

„A kor legjobb tudósainak beszéltem arról, hogy milyen csodálatosan ésszerűek a védák magyarázatai és következtetései. Személyesen is ismerek közülük egyet (Teslára gondolva), akinek alig van ideje az evésre, vagy kimenni a laboratóriumából, de mégis órákig tanulmányozza a védákról írt munkáimat. Ahogyan ő megfogalmazta: Ezek teljesen tudományosak, és tökéletesen egyeznek a korszak szellemével, valamint azokkal az eredményekkel, amelyeket a modern tudomány elért mostanáig.” 

- Swami Vivekananda -

Nikola Tesla és Swami Vivekananda

 

- - - - - - -

 Amikor Swami Vivekananda találkozott Nikola Teslával - videó

forrás: Improvement Facts