A szellem tudomány egyik fontos feladata, hogy az emberiség fejlődési menetének megfigyeléséből kiindulva megállapítsa, mit kívánnak tőlünk a fejlődést irányító erők most a közel jövőben.
Jelenleg az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakban élünk, ami Kr. u. a 15.sz.-ban kezdődött. Az ezt megelőző korszak - a görög-római kor - Kr. e. a 8.sz.-ban kezdődött. Az ezelőtti korszak, a kaldeus-egyiptomi kor az a legrégibb időszak. Amire a külső történelem vissza tud tekinteni. Ezeknek a régi időknek a kultúráját összefoglaló névvel pogány kultúrának nevezzük. Közös vonások, hogy mély bölcsesség van bennük, ami a világ dolgaiban és folyamataiban való mélyreható betekintésen alapult. Tudjuk, hogy a pogány bölcsesség forrásai a misztériumok voltak. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a pogány kultúrákat, egy igen fontos jellegzetességet találunk bennük, éspedig azt, hogy semmiféle morális impulzust sem tartalmaznak. De ebben az időben ez nem is volt fontos, mert az emberek a pogány bölcsesség révén az egész kozmosszal szoros kapcsolatban állónak, a kozmosz tagjának érezték magukat, s ez egyrészt a biztonság érzését adta nekik, másrészt a minisztériumok beavatottai olyan formában közölték ezt a kozmikus bölcsességet, hogy egyben megszabták az emberek teendőit és egész életvitelét. Az egyéni tettek impulzusai tehát a minisztériumokból származtak.
Kivételt képez, mint egy oázis a pogány kultúra közepette, a zsidó kultúra, amely mint a kereszténység előkészítője, már tartalmazott morális impulzusokat.
Felmerül a kérdés, hogy ez a pogány bölcsesség, bár nem tartalmazott keresztény értelemben vett morális impulzusokat, hogyan hozhatott létre olyan nagyszerű dolgokat. Mint a görög művészet, vagy a görög filozófia? Ha vissza tudnánk tekinteni a Krisztus előtti harmadik évezredbe, azt találnánk, hogy ezt a régi pogány bölcsességet egy igen nagyjelentőségű lény inspirálta, aki ebben a korban élt Kínában. Ez a lény nem volt más, mint Lucifer földi inkarnációja. Ahogy Krisztus inkarnálódott a Názáreti Jézus testébe időszámításunk kezdetén, ugyanúgy született meg valóságos húsból-vérből való emberi testbe Lucifer is Kr. e. 3000 évvel Ázsia távolkeleti részén. Ő hozta el az embereknek a bölcsességet.
Nem szabad azt hinnünk, hogy azért, mert Lucifer hozta, ez valami alacsonyabb rendű bölcsesség volt. Tudnunk kell, hogy nincs többféle bölcsesség: bölcsesség csak egy van, minden azon múlik, hogy kinek a kezében van és mire használja. A luciferi bölcsességet a régi korok nagy beavatottai - köztük a hét szent rishi - az emberiség fejlődésének szolgálatába állították.
A luciferi inspiráció egyoldalúságát megszüntette Krisztus inkarnációja, ami impulzust adott az európai kultúra kibontakozására. De a Kr. u. 15.sz. közepétől, amikor működni kezdtek az emberi egyéniséget és személyiséget kialakító impulzusok, bizonyos erők is működni kezdtek, amelyek egy másik érzékfeletti lény inkarnációját készítik elő. A Krisztus utáni harmadik évezrednek csak egy része fog eltelni, amikor be fog következni Arimán inkarnációja nyugaton. Az emberiség nem menekülhet meg ettől az inkarnációtól: elkerülhetetlenül be fog következni. Az egyetlen, amit az emberiség tehet, hogy megfelelő módon fogadja.
Arimán gondosan előkészíti inkarnációját. Az emberiség fejlődésében közreműködő erők közül jó néhányat úgy irányít, hogy azok az ő érdekét szolgálják. Neki az volna az előnyös, ha az emberek ezt nem vennék észre és azt hinnék, hogy Arimán előkészületei progresszívek, az emberi fejlődés javára válnak. Első és legfontosabb teendőnk tehát, hogy bizonyos jelenségekben felismerjük Arimán előkészületeit közeli inkarnációját.
Mik ezek a jelenségek?
1./ Annak a hitnek az elterjedése, hogy a Galilei. Kopernikusz és mások által bevezetett mechanikus szemlélet megmagyarázza, hogy mi történik a kozmoszban.
Arimán azt akarja, hogy a kozmoszban ne lássunk mást, mint egy nagy gépezetet. Pedig a kozmoszt lélek és szellem hajtja át.
Fontos, hogy ezt tudjuk bármennyire igyekszik is Arimán felkelteni az emberek ellenszenvét az ilyenfajta megismerés ellen.
2./ Arimán Luciferrel egyetértésben arra törekszik, hogy fenntartsa azt a már régóta elterjedt hitet, hogy az emberiség jólétéhez elég, ha gazdasági, materiális igényeit kielégítjük. A mai hivatalosan elismert tudomány nem jut el a lélek és szellem megismeréséhez, csak a természet és az ember külső szervezetének megismeréséhez segít. Ennek megfelelően a mai átlagember megvetéssel fordul el attól, amit idealista céloknak tekint és csak azt nézi, hogy mi a hasznos számára, mivel szerezhet anyagi javakat. Fiát nem a tudás kedvéért tanítatja, hanem hogy megalapozza a karrierjét, más szóval az anyagi megélhetés kedvéért. A kulturális életből csak azt szívja magába, ami "hasznos". Semmi más tudományt nem tekint hasznosnak, csak ami anyagi előnyökhöz segíti. Hallani sem akar szellemtudományról, pedig a 19.sz. utolsó harmada óta a szellemiség árad le a földre, beleárad a földi fejlődésbe. Ha az emberek nem akarják elfogadni, akkor is itt van! És mi történik vele? Azok, akik nem akarják befogadni a szellemet a lelkükbe, megkapják azt az étellel-itallal, tehát a szó szoros értelmében "megeszik a szellemet". De az a szellemiség, ami így öntudatlanul kerül az emberek "gyomrába", mind Lucifer martaléka lesz. Lucifer pedig szövetségese Arimánnak, segít előkészíteni inkarnációját. Az emberiségnek tehát meg kell tanulnia, hogy a jövőben vagy tudatosan fogadja be lelkébe a szellemtudományt, vagy öntudatlanul "eszi meg" a szellemet, de ezzel máris Lucifer hatalmába adta.
Mi tehát a teendő?
Eljutni oda, hogy az emberek ne csak kizárólag anyagi célokért tevékenykedjenek. Értékeljék a szellemet magáért a szellemért és ne anyagi előnyökért, Ismerjenek el a gazdasági élet mellett egy vele egyenlő értékű, önálló, szabad és függetlenszellemi életet is.
3./ A nacionalizmus és minden, ami elválasztja egymástól az embereket és éket ver közéjük, Arimán malmára hajtja a vizet. Fel kell ismernünk, hogy a vérszerinti kapcsolat már nem döntő tényező többé, hogyha ez az elavult fogalom továbbra is érvényben marad, kitűnően előkészíti Arimán inkarnációját. Ugyanez a helyzet a különböző politikai pártok tanaival is. Az egyik igazát éppúgy be lehet bizonyítani, mint a másikét. Az egyik csoport egy valamit bizonygat, a másik éppen az ellenkezőjét, s mindegyik csoport érvei egyformán logikusak.
Ha belátjuk, hogy az egymással szembenálló nézeteket logikus érveléssel, egyformán be lehet bizonyítani, el kell jutnunk oda, hogy ne akarjunk semmit sem bizonyítani, hanem inkább tapasztaljuk ki a dolgokat, mert egész más dolog átélni valamit, mint megpróbálni intellektuálisan bebizonyítani. A sok érvelés és vitázás csak a gyűlöletet és keserűséget növeli a világban, amiből pedig e nélkül is több van a kelleténél. Arimán természetesen ezt is nagyszerűen fel tudja használni inkarnációja előkészítésére.
4./ Nagymértékben szolgálja Arimán céljait az a mód, ahogy ma a bibliát olvassák. Egyes felekezeteken belül széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a bibliát "a maga egyszerűségében" kell nézni, csak szóról-szóra kell olvasni és nem kell benne semmi mélyebbet keresni, mint amit így találunk.
Eltekintve attól, hogy a rendelkezésünkre álló bibliafordítások nem adják vissza hűen az eredeti szöveget, ez a szűklátáskörű bibliaolvasás oda vezet, hogy az emberek - beleértve a teológusokat is - nem jutnak el Krisztusig. Minden helyes a maga idejében, így a bibliai szövegek egyszerű olvasásának is megvolt a maga ideje. De ami helyes az egyik korszakban, már luciferivé, vagy arimánivá válik, ha egy későbbi korban is folytatják. Így vezet ma a biblia egyszerű olvasása Arimánhoz. Aki így olvassa a bibliát, az Jézus Krisztusban csak Jézust "az egyszerű názáreti embert" látja, aki olyan mint a történelem többi kiemelkedő alakja, esetleg valamivel nagyobb náluk. Ha Krisztust azonosítjuk Jézussal, ez egy róla alkotott illuzórikus fogalomhoz vezet, ami megfelel Arimán céljainak.
Az is illúzióhoz vezet, ha az evangéliumok közül csak az egyiket, vagy másikat tanulmányozzuk és mellőzzük a többit. Ez nagy divat bizonyos szektákban. Azért van négy evangéliumunk, mert a négy együtt alkot egy egészet azáltal, hogy négy különböző szempontból világítja meg a palesztinai eseményeket.
Az egyes felekezetek hívei azt állítják, hogy az "alázat" arra kötelez, hogy elégedjünk meg a biblia szóról-szóra való olvasásával. De túlságosan nagyra becsülik a szavakat. A szavak nem tükrözik mindig a valóságot, sőt azt mondhatnánk, hogy manapság inkább eltávolítják az embert a dolgok valóságától. Fokozott mértékben vonatkozik ez olyan régi szövegekre, mint a biblia.
Feladatunk tehát az, hogy a szellemtudomány segítségével igyekezzünk behatolni a biblia mélyebb értelmébe és eljutni Krisztus és a golgota misztérium megértéséhez.
5./ Lucifer és Arimán együttműködnek; csak míg a korábbi időkben inkább Lucifer hatása volt érezhető, most Arimán hatása erősödik. Arimán kötött egy megállapodás-félét Luciferrel, ami kb. így szól: "Én Arimán úgy látom, hogy hasznos lesz számomra, ha "befőttes üvegeket" fogok használni. Átengedem neked az emberek gyomrát, ha te megengeded nekem, hogy álomba ringassam az embereket - mármint a tudatosságukat - minden olyan téren, ahol a gyomrukról van szó." Mit jelent ez? Azoknak az embereknek a tudatossága, akikről azt mondtuk, hogy "megeszik a szellemet", teljesen tompa, amikor a gyomrukról van szó, mert azáltal, hogy nem fogadják be a szellemet, egyenesen Luciferhez irányítják azt, ami a gyomrukba jut.
Amit az ember szellemiség nélkül eszik és iszik, egyenesen Luciferhez kerül.
S mik azok a befőttes üvegek? A könyvtárak és hasonló intézmények, ahol mindazt a sok tudományt őrzik, amit az emberek létrehoztak, de nem érdeklődnek igazán iránta; nem él elevenen az emberekben, elszakadt tőlük és könyvekben konzerválják, amelyek ott sorakoznak a könyvtárak polcain. Vagy gondoljunk az irat- és aktahalmazra, ami napjainkban gomba módra szaporodik. Az ügyvédek nem ismerik ügyeiket, nem is érdekli őket: ha kell, belenéznek az aktákba, ott úgyis minden le van írva. Ezek a lélek és szellem kis befőttes üvegei, a könyvtárak pedig a nagyok. Mindent konzerválnak bennük, de az emberek elszakadtak tőlük. Mindez halott lélek és szellem. Arimán húz hasznot belőle.
6./ Arimán célja, hogy a szellemi élet továbbra is a gazdasági és politikai élet függvénye maradjon. Ezért nagyon fontos volna az államrend hármas tagozódásának megvalósítása: az önálló szellemi, önálló gazdasági és önálló politikai organizáció létrehozása. Mert a szabad szellemi élet elhomályosítaná az arimáni erőket, az emberek élénk érdeklődése a szellemi dolgok iránt pedig egyenesen elégetné őket.
A természettudomány ma mindent megmér, mindent kiszámít, a társadalomtudomány pedig statisztikákon alapul. Pedig mindez csak a mennyiséget veszi figyelembe, hiányzik belőle a minőségi elem, így csak tévedéshez, illúzióhoz vezethet, sohasem vezethet el az igazsághoz. A mai tudomány módszere az, hogy tapasztalatokat gyűjt a tér és idő külső világáról. Pedig a térben és időben a dolgoknak csak a külső aspektusa nyilvánul meg. Át kell lépnünk a tér és idő határain, sokkal mélyebb szintre kell hatolnunk, ha el akarunk jutni az igazsághoz, a dolgok legbensőbb lényegéhez. A természettudományoknak a tér és idő külső világára korlátozott világképe teljesen arimáni.
Ez nem azt jelenti, hogy ne foglalkozzunk természettudományokkal, igenis foglalkozzunk vele, de annak teljes tudatában, hogy a természettudományoknak ez a fajtája kizárólag arimáni illúziókhoz vezethet. Megkérdezhetnénk, hogy miért van szükség erre a természettudományra, ha csak illúziókhoz vezet? Azért, mert ma az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakban, az emberiség pályája a tudományok terén már lefelé ível. A negyedik, az u.n. görög-latin korszakban volt tudás szempontjából a zenitjén. Ma, az ötödik kultúrkorszakban, fizikailag már sokkal gyengébb az ember, meghaladná erejét, hogy úgy fogja fel a világot, ahogy azt a görögök érzékelték. A mai embert állandó fejfájás kínozná, ha mindazt látná és hallaná a külvilágban, amit egy görög látott és hallott. A görögök sokkal intenzívebben éltek az érzékek világában, mint mi. A mai ember már gyenge. Hogy el tudja a világot viselni, az délibábként jelenik meg előtte.
Az sem helyes, ha kizárólag benső életünk és benső impulzusaink felé fordulunk, nem törődve a külső világgal, mert ez csak hallucinációkhoz vezet és azt hozza felszínre az emberben, ami nem szabad benne.
Tisztában kell lennünk avval, hogy amilyen mértékben a külső tudomány arimáni, ugyanolyan mértékben luciferivé válik az ember belső fejlődése, ha misztikus élmények útján keresi. Nagyfokú egoizmust fejleszt ki benne, amit a legtöbb ember észre sem vesz. Hányszor találkozunk olyanokkal, akik rendkívül meg vannak magukkal elégedve, ha elmondhatják: ezt, vagy azt megtették, igazán nem tehetnek maguknak szemrehányást, mert legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint cselekedtek. Ez a magatartás teljes mértékben luciferi. Mert bármit tegyünk is az életben, nem az a fontos, hogy meg lehetünk-e magunkkal elégedve, hanem az, hogy objektíven nézzük a dolgokat és azért tegyünk valamit, mert a világ fejlődésének arra szüksége van.
A szellemtudomány közléseiből megtudhatjuk, hogy Arimán most készíti elő inkarnációját, hogy hogyan készíti azt elő és hogy mi a mi teendőnk ezzel kapcsolatban. Ilyen kérdésekben nem az a fontos, hogy ezt vagy azt ezért tegyük, hogy ne legyen okunk magunknak szemrehányást tenni, hanem, hogy megismerjük az objektív tényeket, meg tudjuk, mi megy végbe a világban és ennek megfelelően cselekedjünk - a világ kedvéért.
A mai ember csak akkor látja a helyzetet igaz valóságában, ha tudja, hogy állandóan két véglet között ingadozik: a luciferi és arimáni véglet között. Az arimáni tendenciák a tudományban jelentkeznek és külső csalódásba ringatják, délibábbal kápráztatják. A luciferi tendenciák a vallásban mutatkoznak és illúziókhoz, hallucinációkhoz vezetnek. A művészetben mind a két véglet megvan: az expresszionizmus luciferi. Az impresszionizmus arimáni.
Vannak, akik úgy akarnak erényesek maradni, hogy igyekeznek távol tartani magukat a luciferi és arimáni dolgoktól egyaránt. Isten őrizzen! - rémüldöznek - ezt nem teszem. Ez arimáni! Vagy: Isten őrizzen! - ezt sem teszem, ez luciferi! Ez abszolút helytelen álláspont. Lucifert és Arimánt úgy kell tekintenünk, mint a mérleg két serpenyőjét, amit nekünk kell egyensúlyban tartanunk.
De hogyan tehetjük ezt meg?
Úgy, hogy minden arimáni dolgot erősen áthatunk egy luciferi elemmel, és megfordítva, a luciferi dolgokat arimáni elemmel hatjuk át.
Ha érdeklődéssel és lelkesedéssel foglalkozunk azokkal a tanokkal. Amelyeket ma a kémia, fizika, asztronómia és egyéb természettudományok nyújtani tudnak, akkor már elragadtuk őket Arimántól, mert az érdeklődés, lelkesedés, luciferi elemek. Másrészt mindaz, ami bensőnkben van, ma erősen luciferi. Az ember lépten-nyomon hallja, hogy pl. mennyi hibája van x-nek, y-nak. S aki ezért telve van "nemes" haraggal, nem is sejti, hogy saját hibáiról beszél. Ha saját bensőnket arimáni elemekkel hatjuk át, vagyis arimáni hidegvérrel és minden szenvedélytől mentesen vizsgáljuk, olyan objektíven, mintha a külső világot vizsgálnánk, akkor elkerüljük az illúziókat.
Tehát sokkal objektívebbnek kell lennünk saját impulzusainkkal szemben és sokkal szubjektívebbnek a világ dolgaival szemben, ha megfelelően fel akarunk készülni Arimán inkarnációjára.
Ha azt mondjuk valamire, hogy unalmas, ezzel én nem foglalkozom, csak Arimán útját egyengetjük. A matematikának, a bank- vagy tőzsdeügyleteknek, sőt még a könyvelésnek is megvannak a maga szépségei. Csak meg kell őket találnunk. Nem is sejtjük, milyen jelentős tettet hajtunk végre, ha elkezdünk valamivel komolyan foglalkozni, ami eleinte nem is érdekelt, csak azért, hogy jobban megértsük a világot. Mindenben meg lehet találni azt, ami szép vagy érdekes és ha egyszer megtaláltuk, egy száraz pénztárkönyv is lehet olyan érdekes, mint Shakespeare Hamletje, vagy Rafael Sixtusi Madonnája. Semmi sem hasznosabb Arimán számára, mint ha azt gondoljuk, hogy mi már felette állunk annak, hogy ezzel vagy azzal a dologgal foglalkozzunk.
Az, hogy valami iránt érdeklődünk, nem azt jelenti, hogy egyet is értünk vele. Az érdeklődéssel azt kell elérnünk, hogy alaposan megismerjük a kérdést és a vele kapcsolatos dolgokat helyes irányba tudjuk fordítani.
Az emberiségnek most új bölcsességet kell megtanulnia. Ez is beavatási bölcsesség, mint a régi pogány bölcsesség volt, de már nem kapjuk meg ajándékként, hanem minden egyes embernek saját szabad elhatározásából, kemény munkával kell megszereznie. Ha az emberek nem tesznek semmit az új bölcsesség megszerzése érdekében, az egész kultúra és civilizáció arimánivá válik. Mert Arimán, ha majd inkarnálódott, nagy okkult iskolát fog nyitni, ahol bárki, minden erőfeszítés nélkül megkaphatja a tisztánlátás képességét. A kényelemszerető emberek mind áldozatul esnek majd Arimán csodálatos mágikus mesterfogásainak, mert tőle ingyen kaphatják meg azt, ami különben csak kemény munkával volna megszerezhető. Az arimáni tisztánlátás azonban mindenkinek mást fog mutatni. Egyik ember sem azt látja majd, amit a másik. Emiatt zavar támad majd köztük és bár megkapták a tisztánlátó bölcsességet, elkerülhetetlenül harcba keverednek látomásaik különbözősége miatt.
Így válnak az emberek Arimán zsákmányává azáltal, hogy nem szerzik meg saját erőfeszítéseik árán azt, amit Arimán hajlandó és képes lesz nekik ajándékként megadni. Nem lehetne rosszabb tanácsot adni az emberiségnek, mint ezt: "Maradjatok csak olyanok, amilyenek vagytok! Arimán majd tisztánlátóvá tesz benneteket, ha akarjátok. És akarni fogjátok, mert Arimán hatalma nagy lesz." Mindennek pedig az lesz a következménye, hogy Arimán megalapítja királyságát a Földön. Minden megsemmisül, amit az emberi kultúra eddig létrehozott és hatni kezd minden veszedelmes, sőt végzetes irányzat, amit a mai emberiség öntudatlanul hordoz magában.
A mi célunk, hogy a jövő bölcsességét - ami tisztánlátó bölcsesség lesz - kiragadjuk Arimán karmaiból. Mint már mondottuk, nincs többféle bölcsesség, csak egyféle bölcsesség van. A különbség abban áll, hogy kinek a kezében van ez a bölcsesség. Most minden azon múlik, hogy Arimán, vagy Krisztus kezébe kerül-e. Nem kerülhet Krisztus kezébe, ha az emberek nem harcolnak érte. Csak azzal tudnak érte harcolni, ha saját erőfeszítéseik árán felveszik magukba a szellemtudomány tartalmát.
Arimánt segíti az, aki azt mondja, hogy elégedjünk meg az egyszerű hittel, mert az ilyen ember stagnálásra ítéli lelkét, s így nem tudja megszerezni a bölcsességet. Nem az a fontos, hogy az ember megkapja-e a jövő bölcsességét, hanem, hogy dolgozik-e érte. Akik ezt megteszik, magukra vállalják azt a szent feladatot, hogy megmentik Arimántól a földi kultúrát, Krisztus számára, mint ahogy a régi Rishik és beavatottak vállalták, hogy kivegyék a bölcsességet Lucifer kezéből és a földfejlődés javára fordítsák.
Ne higgyük, hogy a bölcsességet elragadtatott víziók útján meg lehet szerezni. Az igazi bölcsesség csak munka és szenvedés útján szerezhető meg. Ki kell küzdeni. S miközben az ember küzd a jövő bölcsességének megszerzéséért, gyakori élmény, hogy a világ úgy nehezedik rá, mintha a levegő hirtelen gránittá fagyott volna. Könnyen megérthetjük, miért van ez. Csak arra kell gondolnunk, hogy az arimáni erők a Földet a rajta lévő vízzel, levegővel együtt teljesen meg akarják keményíteni, meg akarják merevíteni. Ha ez megtörténne, a Föld sohasem kaphatná vissza szaturnuszi melegét, ahonnan kiindult és amit a Vulkán korszakban újra vissza kell hogy nyerjen. Ezt akarják megakadályozni az arimáni erők, s nagy segítségükre van ebben az, hogy az emberekből hiányzik a lelkesedés a szellemtudomány iránt. Ha a lelkesedésnek ez a hiánya továbbra is megmarad, akkor magukból az emberi lelkekből, az apatikus, indolens, kényelemszerető lelkekből fog kiáradni az első impulzus a Föld megdermedésére.
Ha már adva van a lehetőség arra, hogy az ember előkészítse lelkét a szellemi világba való betekintésre, mégpedig azáltal, hogy egészséges emberi értelmével felfogja a szellemtudomány közléseit. Sokkal hatásosabban küzdünk Arimán ellen, ha az arimáni erők naiv kerülése helyett szívvel-lélekkel tanulmányozzuk a szellemtudomány közléseit. Mert így fokozatosan felismerjük majd szellemileg azt a veszélyt, ami különben fizikailag szakad rá a Földre: hogy gránit szilárdságúvá dermed. A Föld megdermedését - ami először normális síkon jelentkezik - meg kell akadályoznunk, de ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha szellemileg számolunk vele, lelkileg átérezzük és akaratunkkal szembeszállunk vele, különben fizikai valósággá válik.
Az emberiség most nagy háborúknak és egyéb katasztrófáknak néz elébe. Az első világháború csak a kezdete volt a szinte ritmikusan újra és újra az emberiségre zúduló katasztrófáknak. A szükség nagyon találékonnyá fogja tenni az embereket a fizikai élet terén. S éppen ez a sok új fizikai találmány fogja lehetővé tenni Arimán földi inkarnációját. Arimán a szellemi világból úgy készíti elő inkarnációját, hogy az a lehető legnagyobb mértékben képes legyen félrevezetni és megrontani az emberiséget, hogy a földi fejlődés ne érhesse el a célját. Az emberiségnek viszont - miután a 15.sz.-tól kezdve megkapta a tudatosság képességét - kötelessége ezt a tudatosságot egyre jobban kifejleszteni és Arimánt teljes tudatossággal fogadni.
Ha ezt meg tudja tenni, akkor Arimán inkarnációja is az emberiség javára válik.
Mert éppen Arimán révén tanulhatjuk meg, hogy mi az, amit pusztán a fizikaiakkal elérhetünk és főleg, hogy mit nem érhetünk el soha, ha pusztán a fizikaiságra támaszkodunk.
Ha az emberiség képes lesz megfelelően szembenézni az arimáni erőkkel, akkor Arimán inkarnációja révén azt is meg fogja tudni, hogy bár a Föld elkerülhetetlenül hanyatlásnak kell induljon, éppen ez emeli majd az embert a földi lét fölé. Él valami az emberiségben, ami nincs összekötve a hanyatló fizikai Földdel, hanem egyre szellemibbé válik éppen a fizikai hanyatlás következtében
Minden azon múlik, hogy legyen erőnk behozni civilizációnkba ezt az, ami magából az emberiségből származik és a Föld hanyatlása után is tovább él majd, mint a földfejlődés halhatatlan gyümölcse.
- Rudolf Steiner -
("Die geistigen Hintergründe der sozialen Fragen" c. előadás Dornach 1919. november 1-2. és a "Luziferische Vergangenheit und Arimaniche Zukunft im Lichte der Gegenwart" Bern, 1919. november 4. előadások kivonata.)
- - - - -
Kapcsolódó írás:
Terry Boardman: Ahrimán inkarnációja - mikor és hol?
- - - - -
Rudolf Steiner - Ahrimán és Lucifer - videó
