Élet a halál után

"Minden ember kötelessége, hogy megértse a lélek útját; megértse, hogy honnan és hová."

 (Rudolf Steiner)

Az élet a halál után mindnyájunk számára rendkívül fontos, nemcsak azért, mert egy napon mi is meghalunk majd, hanem azért is, mert a legfiatalabbakat leszámítva senki sincs közöttünk, aki ne veszített volna már el, - egy számára nagyon drága, nagyon fontos valakijét.
A klinikai halál élménye meglepő módon nem trauma szokott lenni, hanem megváltó élmény. Akik átélik, pozitív személyiségváltozáson mennek keresztül, s hasznosan akarják eltölteni a visszakapott életet. Általában nagy tudásvágy támad bennük, gyakran maga a fénylény is utal rá, hogy a szeretet és a tudás a legfontosabb az életben. Akik meghaltak, és feltámadtak, élni akarnak. Ha az újraélesztés pillanataiban bánják is, hogy vissza kell jönniük, hiszen akkor egy csodálatos, soha nem tapasztalt élmény hatása alatt állnak, később boldogok, hogy folytathatják életüket . Ugyanakkor jellemző, hogy többé nem félnek a haláltól - talán ez az, amit jó lenne, ha át tudnának adni embertársaiknak.