“A gyerekeid nem a te gyerekeid,
Az élet vágyik bennük Önmagára.
Általad és nem belőled teremnek,
Veled vannak, de nem neked.
Szereteted az övék, a gondolataid nem,
Mert megvannak a maguk gondolatai.
Csak a testüknek adhatsz szállást,
A lelkük a holnap házában lakik,
ahová te álmaidban sem léphetsz.
Megpróbálhatsz hasonlítani hozzájuk,
de ne hasonlítsd őket magadhoz.
Mert az élet nem lép hátra, és nem a tegnap rabja.”
(Kahlil Gibran: A próféta, 1923)
A világ leghíresebb hegyvidéki városa Tibet fővárosa, Lhasa. A Himalájában fekvő városnak 250 000 lakója van, és nem csak magassága, (3650 méter) hanem a csodás Potala Palota miatt is sok turista keresi fel. A város 1959 óta Kína része, a Dalai Láma (Buddha reinkarnációjának tartott) ekkor hagyta el, de a tibeti buddhizmus hívei számára Lhasa továbbra is fontos zarándokhely.
Az UNESCO 1994-ben a Világörökség részének nyilvánította, mivel „egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája.”
Potala valódi története a 7. században kezdődött, amikor Tibet egyik harcos királya a Vörös-dombot választotta, hogy felépítse fővárosát.
A palotát hármas védőfal vette körül, és 999 szobából állt. S bár az ellenségtől megóvta lakóit, a villámcsapástól nem – a 9. században így az épület szinte teljesen leégett, majd ezer helyiségéből csupán kettő maradt épen.
A Potala Palota a dalai lámák székhelye volt, akik mint istenkirályok több mint 500 évig uralkodtak Tibetben. Ma múzeum és zarándokhely, labirintusszerű helyiségeit, szentélyeit és hatalmas termeit ragyogóan színes faliképek, selyemhímzések borítják, s közel kétszázezer szobor díszíti. A látogatók számát limitálják, minden nap 1600 nem tibeti turista és 3000 tibeti zarándok léphet be, a műemlékeket óvandó.
A palotát hármas védőfal vette körül, és 999 szobából állt. S bár az ellenségtől megóvta lakóit, a villámcsapástól nem – a 9. században így az épület szinte teljesen leégett, majd ezer helyiségéből csupán kettő maradt épen.
A Potala Palota a dalai lámák székhelye volt, akik mint istenkirályok több mint 500 évig uralkodtak Tibetben. Ma múzeum és zarándokhely, labirintusszerű helyiségeit, szentélyeit és hatalmas termeit ragyogóan színes faliképek, selyemhímzések borítják, s közel kétszázezer szobor díszíti. A látogatók számát limitálják, minden nap 1600 nem tibeti turista és 3000 tibeti zarándok léphet be, a műemlékeket óvandó.
A palota aranyozott tetejét kis tornyocskák díszítik, amelyek távol tartják a rossz szellemeket. Kapui több ösvényen és lépcsősoron át megközelíthetőek, ám a legismertebb feljárat a cikkcakkos rámpa, ezt használják a vallási menetek alkalmával is. A Potala két fő része a központi elhelyezkedésű Vörös Palota, és az azt körülölelő Fehér Palota. Mindkét épületet freskók ezrei díszítik, amelyek Tibet történetét, vallását, mindennapi életét mutatják be.
A Fehér Palota a dalai lámák lakhelye volt, itt éltek, tanultak, a házi kápolnában imádkoztak, s itt található a fényűző trónterem, az egykori szentszék, ceremóniák és politikai események színtere.
A Vörös Palota a kincsek őrzője, ékessége a mauzóleum, nyolc dalai láma síremlékével. Mumifikált földi maradványaikat díszes, aranyozott sztupákban helyezték el. A síremlékek közül az ötödik és a tizenharmadik dalai láma sztupája a legnagyobb és legdíszesebb. Előbbit szantálfából faragták, több tonna arannyal vontak be, s majd húszezer drágakővel és igazgyönggyel díszítettek.
A tizenharmadik dalai láma sírja csak vezető kíséretében egy felsőbb emeletről közelíthető meg. A tizennégy méteres, óriási arany síremléket körös-körül áldozati ajándékok övezik: elefántagyarak Indiából, porcelán oroszlánok és több mint kétszázezer gyöngyből készített pagoda.
A Vörös Palota több ezer éves indiai szent iratokat és felbecsülhetetlen értékű szobrokat is őriz. De még az aranyból készült, drágakövekkel kirakott szobroknál is értékesebb az a néhány, szerényebb külsejű, Buddha-szobor, amelyek vas és más fémek ötvözetéből készültek. Ez az eljárás ugyanis mára a feledés homályába tűnt, és máig nem sikerült megfejteni a titkát és rekonstruálni, így ezek az ötvözetek drágábbak minden ma ismert fémnél.
A legnagyobb teremben, a nyugati csarnokban található a Potala legrégebbi szentélye, a Szentek kápolnája, amely az első, 7. századi palota maradványa. Egy emelettel alatta sötét folyosó vezet Dharma hercegének barlangjához, ahol a hagyomány szerint az első palotát építtető király meditált. A sziklafülkében a király és feleségeinek szobrai állnak, számos istenszobor társaságában.