Thot teremtette meg Egyiptom egész
szellemi életét. Mint holdisten ő számolta a napokat, hónapokat, éveket. Ő
osztotta fel az időt hónapokra és évekre, ezért az "idő urának" is
nevezték. Ő jegyezte fel az emberek születésének és halálának a napját. Ő
teremtette meg az írásbeliséget és tanította meg az embereket az írásra meg a
számolásra. Az írnokok patrónusának tartották és munkájuk megkezdése előtt
boráldozatot mutattak be neki.
Thot oltalma alatt állt
minden levéltár és Hermupolisz könyvtára. Ő írányította a nyelveket, őt magát
pedig Ptah isten nyelvének tartották. A hellenisztikus korban neki
tulajdonították a szent könyvek, valamint a Lélegzés Könyve megalkotását (ez
utóbbi a Későkorban keletkezett és a Halottak Könyvével együtt betették a
sírkamrába, mivel mágikus erőt tulajdonítottak neki). Thot vezető szerepet
játszott a halottkultuszban és a halotti szertartásokban. Mint az istenek
vezíre és az istenek kilencségének (Enneáda) írnoka részt vett Ozirisz
ítélkezéseiben. A Halottak Könyvében Thotot úgy ábrázolták, hogy a mérleg
mellett áll és felírja a szív megmérettetésének eredményeit. Mivel részt vett
Ozirisz megigazulásában és ő adott utasítást a mumifikálásra, következésképp
jelen van minden egyiptomi ember halotti szertartásán. Thot Ozirisz
védelmezőjeként lépett fel és megszüntette Széth harcát Hórusszal. Őrizte az
elhunytakat és bevezette őket a holtak birodalmába. E funkciója révén azonosult
Hermész istennel, akit Pszükhopomposznak ("lélekvezetőnek")
tartottak. Az ókori görögök vallásos-misztikus irodalmában Thot Triszmegisztosz
("háromszor nagy") néven szerepel. A rómaik Mercurius istennel
azonosították.
Hermész Triszmegisztosz az ezoterikus irodalom egyik legvitatottabb alakja,
aki valószínűleg Thot (Theuth), a bölcsesség egyiptomi istenének személyével
azonos.
A Tabula
Smaragdina tizenhárom mondat. Szerzője a szöveg szerint HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ
(háromszor legnagyobb Hermész).