Teremts csendet magad körül...

Teremts csendet magad körül és figyeld belső működésedet. Ismerd meg gondolati
folyamataid minőségét. Amit magadról így megtudsz, arra az érzelemmentes gondolatiság
fényével világíts rá.
Szabadítsd meg önismereted első szilánkjait az asztrális indulatoktól, és fürdesd
meg a hűvös, tiszta szellem fényében... Amit így megtanulsz, újabb tanuláshoz vezet
majd, amíg lassan fel nem ébred benned az emlékezet, meg nem nyílik újra a harmadik
szemed, fel nem ragyog gerinced mentén szellemi erőid hét központja.

Tanulj magad, de soha ne hidd, hogy ismered magad... Haladj az úton, és amit
megtanultál, azonnal aktiváld mindennapi életedben, az anyag szintjén.
Amiben így részt veszel, az nem kisebb munka, mint az anyag szellemiesítése, a
hazavezető út építése. Benned van a királyság, magadban hordozod, magadnak kell
előhívnod tulajdon tévelygéseid eonok óta lerakódott salakjából.
Ezt a feladatot helyetted soha senki el nem végezheti, ezt a benső aktivitást semmiféle
hit vagy meggyőződés nem helyettesítheti.
A feladat egyidős veled, végzed is az idők kezdetétől, csak emlékezeted is elhomályosult.
Újra és újra megjelensz a föld szigorú iskolájában, amíg a karmikus kínpadon
lényednek minden felülete villogó tisztává csiszolódik.

Ez a folyamat soha nem büntetés, hanem az isteni szeretet legmagasabb manifesztációja.
A Kegyelem egyetlen eltévedt gyermekét sem hagyja elveszni.
A megváltás munkája azonban a tiéd. Amennyit elvégzel belőle egy-egy
testetöltésed alatt, úgy formálod majd újra asztrál és mentál tested energetikai képletét
következő inkarnációid anyagi kereteinek megalkotásához.
Ebben a csodálatosan egyszerű és kozmikusan igazságos körforgásban, a Karma
és a Szabad Akarat kettős törvényének sínein építed magad fokról fokra, annak a hatalmas
fénylő lénynek a mintájára, akinek emlékeztető sugarát fénymagként ma is
magadban hordod. Aki valaha voltál, és akivé ismét válnod kell.
Más út nincs.
Forog, pörög a Szamszára, az Élet kozmikus kereke, kínálja egyfelől az uralkodó
jogarát, másfelől a koldus bádogbögréjét. Melyikre van inkább szükséged következő
megjelenésed színpadán? Válassz, aztán élj választásod szerint.
De vigyázz, ne feledd, a trónus magasságából csak lefelé, a templom lépcsőjéről
csak felfelé vihet az út...
Tested fizikai alkotóeleme persze nem állja időtlenül a lét koptatását. Egy idő után
lefoszlik rólad, hogy az anyag koloncától megpihenj egy kicsit. Megmártózhass igazi
szférád magasabb energiáiban, feltöltekezhess a következő próbatételig.
Ennyi a halál, ennyi a születés.

A halál a titkos tanítások fényében sohasem megsemmisülés, hanem létforma
váltás. Igazi oka a születés.

A halál a teremtés másik ajtaja, küszöbét éppoly gyakran koptatod majd, mint a
születését. De ne feledd, a bölcsek mindig a halál ajtaját kopogtatják, a küszöb lehetőségét
keresik, pontosan tudják, hogy mennyire fontos, hogyan lépsz át ismét a
szellemi szférákba egy fizikai lét után.
A küszöböt átlépheted úgy, hogy tudsz magasabb létformáid rád szabott feladatairól,
és akkor a következő földi megjelenésben a születéskor szemedre hulló fátyol
csak részben takarja el a múltadat.
Letépett szemhéjjal születni iszonyú próbatétel, részleges memóriával születni kiérdemelt
előjog. Bármelyik esik rád, élj vele a megismert törvények állandó fényében.
Élsz, tanulsz, dolgozol, építed magad az egyetlen lehetséges úton: másokat építve.
Anyagi-szellemi javaidat bő kézzel szórod mások felé, mert ahová te tartasz, oda
poggyász nélkül kell megérkezned. Felébredt intuíciód fényében a fizikai világ egy
könnyebb, tisztább közeggé válik.
Tudatosan építed, formálod, auráját tisztítod minden gondolattal. A természet
energiái élő valóságukban megmutatják magukat neked, az anyag lassan rád bízza
magát, elveszti sűrű és sötét voltát...

Körülményeid belülről figyelt képletéből újra és újra felvillan a szellemi építkezés
földre vetülő törvénye: egy levél sem hullik le véletlenül a fáról. Igen, minden hajad
szála megszámoltatik...
Felébredt pszichikai erőid egyre növelik aurád magnetizmusát. Lassan köréd rendeződnek
azok, akik veled egy úton járnak, akik be tudják fogadni, amit adni tudsz,
vagy elhozták azt, amire neked van szükséged.
Ez a legmagasabb szellemi áramlás teremti meg benned az igazi testvériség és
egyenlőség tudatát, amelynek semmi köze nem lehet a materiális érdekeket takaró
jelszavakhoz, hiszen ez az egyenlőség nem a fizikai világ terméke...
                                                                                               

 (Bistey Zsuzsa)