2013. szeptember 27., péntek

Gyógyítók és a schumann-hullámok



Dr. Robert Beck atomfizikus a világ különböző tájain mérte a természetgyógyászok, gyógyítók agyhullámainak frekvenciáját. Megállapította, hogy a gyógyítás pillanatában minden természetgyógyásznál (függetlenül a gyógyítás módszerétől) az agyhullámnak ugyanaz a frekvenciamodellje jellemző. Dr. Beck tesztelte a “hittel gyógyító”, karizmatikus keresztény gyógyítókat, a hawaii kahunákat, a wicca, a santeria, a radiesztézia és a radionika módszereit alkalmazó gyógyítókat, de olyan gyógyászokat is, akik az okkultizmus érzékelési módszereit, illetve a parapszichológia jelenségeit alkalmazzák (médiumok). Az eredmények meglepő egyezést mutattak.




Ezek után dr. Beck feltette magának a kérdést: “Miért van ez így? Mi határozza meg ezt a ritmust?” Rájött, hogy a válasz a Föld mágneses mezeje meghatározott frekvenciáinak az ingadozásában rejlik. Az úgynevezett Schumann-hullámokról van szó. A gyógyítások ideje alatt elvégzett további vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyógyítók agyhullámai a gyógyítás pillanatában szinkronba kerülnek a Schumann-hullámokkal, mind a rezgések, mind pedig a fázisok terén. Ez annyit jelent, hogy az agyhullámok ugyanazon a frekvencián és az ugyanazokban az időpillanatokban lüktetnek, mint a Föld Schumann-hullámai. Mindebből feltételezhető, hogy a gyógyítók tevékenységük során képesek energiát nyerni a Föld mágneses mezejéből. Ez a folyamat a mezők egyesítése.

Egyezés az alfa-állapottal

De mik is azok a Schumann-hullámok? A földfelszín és az ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatások eredményeképpen bolygónkon mindenütt egy rendkívül alacsony, 7,8 Hz frekvenciájú rezgés mérhető (Winfried Otto Schumann, München, 1952). Ennek a természetes elektromágneses rezgésnek sokáig nem is tulajdonítottak jelentőséget, ám a Schumann-hullámok 1978-ban az érdeklődés középpontjába kerültek, amikor kiderült, hogy megegyeznek az emberi agy 7-10 Hz-es alfa-hullámainak rezgésszámával, melyek az álom és ébrenlét határán jelentkeznek a hippocampusban.
Később kiderült, hogy a Schumann-hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos mezőt alkotnak, így ez a rezgés a Föld összes emlősénél azonos. Ez az elektromágneses (EM) tér szabályozza, váltja ki és hangolja össze szervezetünk másodpercenkénti sok ezer biokémiai folyamatát, így közvetve ez a mező gondoskodik az emberi szervezet egészségének fenntartásáról is.
A NASA megfigyelései igazolták, hogy az űrállomásokon, ahol a Föld elektromágneses hatása nem érvényesül, az emberek szervezetének belső egyensúlya felborul. Ennek a felismerésnek köszönhetően az űrállomásokon a Schumann-hullámokkal megegyező elektromágneses mezőt gerjesztettek, hogy fenn tudják tartani az űrhajósok egészségi állapotát.
Dr. John Zimmerman, a renói Bio-elektromágneses Intézet (Nevada) alapítója és elnöke mélyrehatóan tanulmányozta a mezők egyesítését, valamint a gyógyítók tapasztalatait. Megállapította, hogy a gyógyítók voltaképpen rácsatlakoznak a Föld energetikai mezejére (ugyanazon a frekvencián és ugyanabban az időben). Rájött, hogy ha a gyógyító ilyen kapcsolatot teremt a Schumann-hullámokkal, akkor agyának jobb és bal féltekéje egyensúlyi állapotba, alfa-szintre kerül. Amikor a gyógyító energetikai kapcsolatba lép a beteggel, annak agyhullámai is alfa-szintre jutnak, szinkronizálódnak a gyógyítóéval. A páciens tehát a gyógyító közvetítésével “rácsatlakozik” a Schumann-hullámokra, és lehetősége nyílik arra, hogy ebből az óriási energiaforrásból energiát nyerjen.
(Forrás: charon institute)