A szellemvilág a
fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a
fizikai világ felépítésével.
Hermész Triszmegisztosz
nagyon szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem
kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az
Egyetlen csodái megvalósuljanak és ahogy minden Egyből keletkezett, az Egy
elgondolásából, úgy hasonul minden létező ehhez az Egyhez, amiből származik a
Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a Föld a Dajkája. Íme Teremtő Atyja minden
teljességnek, ereje végtelen, mikor anyaggá válik válaszd el a földet a tűztől,
a ritkát a sűrűtől, nagy gonddal és áhítattal a földről az égbe száll és onnan
a földre, útjában fenn és lenn erőit magába felvéve. Így a világ minden
dicsősége a tied lesz és eloszlik mind a sötétség körülötted. Lám az erők ereje
ami minden teret betölt és minden anyagot áthat: így lett a világ megteremtve,
melynek számtalan csodálatos hasonmása létezik és ismétlődik az elmondott erő
hatására. Miért is a nevem Háromszor Hatalmas Hermes; mert a világ mindhárom
bölcsességét bírom. Vége beszédemnek a Nap működéséről.”
Joggal kérdezhetnénk,
hogy miért fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése?
Képzeljük el azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre
lakóhelyünket és egy új országot választunk magunknak. Utazás előtt célszerű
tájékozódni arról az országról, arról a népről ahova tartunk. Érdemes
megismerni nyelvüket, szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer
meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás
elkerülhetetlen lesz a számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a „vámon”
elbukunk.
Nézzük meg, hogy mit ír
a Biblia erről Máté Evangéliumában::
„Ne gyűjtsetek
magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a
tolvajok kiássák és ellopják;
Hanem gyűjtsetek
magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti,
és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert a hol van a ti
kincsetek, ott van a ti szívetek is.”
A „határon” azaz a
halálon nem vihető át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak
ez komoly problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz,
komoly kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a
szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elől elhallgatni, mint
tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek
róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly
következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól
függetlenül még létezik. Egy egyszerű példával illusztrálva, ha valaki nem
ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletről és rá fog
jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog
felismerésre jutni és akkor már túl késő!
Visszatérve a „határon”
(halálon) történő áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket
lehet átvinni. Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok,
melyeket a gyakorlatban váltottunk valóra.
Mi is a szeretet? Erre
szintén a Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelő magyarázatot:
„Ha embereknek vagy
angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná
lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
És ha jövendőt tudok is
mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van
is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen
én bennem, semmi vagyok.
És ha vagyonomat mind
felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem,
semmi hasznom abból.
A szeretet hosszútűrő,
kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik
éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a
gonoszt,
Nem örül a hamisságnak,
de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez,
mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem
fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek,
megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van
bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljő a
teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék,
úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint
gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
Mert most tükör által
homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az
ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a
hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Kövessétek a
szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”
Nagyon fontos a
számunkra, hogy az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell
alkalmazni. Hiába tudja valaki a Szentírás minden sorát fejből, ha egyetlen
sorát sem élte meg a gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.
Az emberi élet nagyon
rövid, nincs időnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy
fejlődésünket elősegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb.
Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de
legfontosabbat is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi
a fontos a számunkra.
Jézus mikor lejött
közénk azt mondta: „helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még
hozzá: szeressétek egymást” És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet.
Amikor nem azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert
szeretem, Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni
mint ártani, mert rajta keresztül lehetőséget kapok a gyakorlatban szeretetem
kiterjesztésére!
Van egy zsidó
közmondás: ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot
megmentetted vele. Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet
menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a
mosoly!
Természetesen nem
könnyű ezt a gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erőpróbának vagyunk kitéve, ha
egyik próbán átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belső hang
megszólalásával vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól. Sok
esetben könyvet adnak a kezünkbe, vagy az lábaink „véletlenül” egy megfelelő
tanfolyamra, előadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a „véletlen” szót, mert
sokan véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek. Amikor
a kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket
kapunk, azok komoly előkészítő szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen
kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!
Visszatérve a kiinduló
gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a
gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:
„A
szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké válnak!”
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké válnak!”
Elnézést
kell kérnem, ha sok idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de
nagyon sokan foglakoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerű az
előttem élt vagy most élő szellemtanosok munkáját is felhasználni azon közös cél érdekében, ami az embertársaink
felvilágosítását szolgálja!
Nagyon
fontos tudni, hogy a földi életben a földi és szellemi törvényeknek kell
megfelelni, a szellemi életben kizárólag szellemi törvényeknek.
Életünknek
meghatározó eleme a következő mondat.
„Adjátok
meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.”
A
földi törvényeknek meg kell felelni és nem szabad szellemi törvényekre
hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból
segítséget, a törvények megszegésének következményeit nekünk magunknak kell
fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intő jeleket,
de szellemi érettségünktől függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a
szellemi tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd később
visszatérek. Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek,
fehér-fekete mágiák
Nézzünk
egy pár nagyon fontos szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:
Ne
ölj. „Aki egy embert megszégyenít úgy,
hogy arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna”. Ugye milyen könnyű
„ölni”?
Amikor
képes vagy önmagadat kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor
könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretni.
A Csan-Tao törvénye:
Az aggyal és
vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.
A józanság megőrzése.
Az állatok és emberek
bántalmazásának tilalma.
A rászedés ( becsapás )
tilalma.
A megszégyenítés
tilalma.
A fölösleges beszéd
tilalma.
A szenvedések
csillapításának kötelessége.
A vállalt
lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.
Íme a legfontosabb
törvény a világ összes vallásával egyezően.
Szász
Ilma könyvében gyönyörű párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz,
(
A nagy vallások végső üzenete ):
Konfuciusz (Beszélgetések 15,
23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.
Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled
tegyenek.
Jézus (Mt.7 12., Lk 6
31.) Amit tehát szeretnétek, hogy
emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.
Iszlám ( an-Nawawri 40
Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek,
amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
Dzsainizmus ( Sutrakritanga
1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ
minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.
Buddhizmus (Samyuta Nikaja V.
353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám
azt valaki másnak.
Hinduizmus (Mahabharata XIII.
114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk
magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.
A szellemtudomány, szellemtan ezeknek a közléseknek felismerése, a
tiszta forrásból történő táplálkozás, mely mindegy, hogy milyen nép – vagy
vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz. A szellemtan megismerésével
közelebb jutunk saját magunk és a körülvevő világok megismeréséhez,
felismeréséhez. Lehetőségünk van kapcsolatteremtésre, ráláthatunk a szépségére
és a veszélyességére is. Miután ami „lenn az fenn és fordítva”, így a
szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erők, melyek gátolni akarják
fejlődésünket. Ezért is fontos ezeknek az erőknek a felismerése és elkerülése.
(Karsay István)