Bizonyára nem ismeretlen Mark Twain neve. A
világhírű Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjai mellett számos nagysikerű mű
szerzője, kiváló író és tehetséges szónok, szatirista és professzor. A sok
mindenen keresztülment író (regényeinek elsöprő sikere, barátsága egy
olajmágnással, publikációs társulatának kifosztása, feleségének és három
gyermekének halála…), rengeteg élettapasztalattal rendelkezvén különleges
világszemlélet birtokosa. Talán ezért is maradtak fenn mai napig és váltak
közkedveltté idézetei.
Itt van most tőle kilenc tanács, ami akár a mi
világnézetünket is megváltoztatja.
- “Az ember nem lehet elégedett életével, ameddig nem elégedett önmagával.” – élj harmóniában magaddal.
Ha viselkedésünk és tetteink elégedetlenséggel
töltenek el bennünket, akkor időnk számottevő részében nagy eséllyel egy
általános diszkomfort érzéssel fogunk küzdeni. Ha folyton csak vádoljuk
önmagunkat, kérdőre vonjuk döntéseink helyénvalóságát és indokolatlanul
felelőssé tesszük magunkat, egy folyamatos belső feszültséget generálunk, ami
semmilyen pozitív kihatással nem lesz ránk. Ezzel szemben az elégedettség
nyugalommal tölt el és belülről fakadó szabadságot ad ahhoz, amit igazán tenni
szeretnénk. Meg kell adnunk magunknak azt a lehetőséget, hogy azok lehessünk,
akik igazán szeretnénk – ezt pedig ne másoktól várjuk.
- „A kor csak a mi agyunkban létezik. Ha nem gondolunk rá, nem létezik.” – mi vagyunk saját magunk akadálya?
A legtöbb esetben, ami korlátoz minket, az csak
a mi elménkben létezik. Hihetjük azt, hogy zavarja az embereket a magasságunk,
az életkorunk, a szokásaink vagy a kevés hajunk. De ez csak akkor lehetséges,
ha mi is így gondoljuk. Nem mindenkinek éppen olyan könnyű figyelmen kívül
hagyni azt, amit az emberek róla gondolnak, vagy legalábbis azt, amit elképzel,
hogy gondolnak róla. Mégis meg kell próbálnunk mindenekelőtt saját elveinkre és
elvárásainkra alapozni.
- „Az emberiségnek egyetlen hatásos fegyvere van, és ez a nevetés”- lazíts és szórakozz.
A humor és nevetés valóságos fegyverként
működnek a szürke hétköznapok ellen. Bármilyen komoly vagy kellemetlen
helyzetben vagyunk, a nevetés mindig javítja lelkiállapotunkat. Ez pedig
feltétele a jó munkavégzésnek, mivel a negatív érzelmekkel teli elménk gátolja
bennünk a kreativitást, az alkotókészséget, a tenni akarást. A megnyugvás segít
abban, hogy problémáinkra mihamarabbi megoldást találjunk.
- „A harag olyan sav, mely több kárt okoz annak, amiben tárolják, mint annak, amire öntik”- kerüld el a haragot.
Dühösnek lenni legtöbbször értelmetlen. A harag
és bosszúság az oka annak, hogy sokszor elveszítjük az irányítást és semmit nem
tartunk szem előtt azon kívül, hogy felgyülemlett indulatainkat valakin
levezessük. Ilyenkor nehéz tudatosítani azt, hogy a düh sokkal rosszabb
hatással van saját magunkra, mint a másikra. Azt kell megértenünk, hogy a
bennünk levő harag csakis önnön energiaszintünket rombolja, és nem pedig azét,
akire/amire kivetítjük.
Egyszerűen, haragosnak lenni nem kifizetődő.
Egyszerűen, haragosnak lenni nem kifizetődő.
- „Ne járkálj fel-alá azt hajtogatva, hogy a világnak kellene eltartania téged. A világ nem tartozik neked semmivel, hiszen a világ volt itt előbb.”- ne gondold, hogy mindenki adósod.
Ha gyerekkorban mindig mindent megkapunk,
felnőttként is az az érzés marad bennünk, hogy nekünk jogunk van mindent
birtokolni anélkül, hogy tennénk érte. Elvárjuk a világtól, hogy amire csak
szükségünk van, megkapjuk tőle és bosszankodunk, ha ez véletlenül nem így
történik. Az élet pedig nem fog mindent tálcán elénk tenni. Tudatosítsuk, hogy
sikereink csakis saját erőnkből érhetők el, saját fizikai- és szellemi
erőfeszítéseink által. Nem várhatjuk el mástól, hogy céljainkat helyettünk
megvalósítsa.
- „Nem lenne jó, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk, a vélemények különbözősége teszi lehetővé például a lóversenyt is.”- bármit bárhogyan csinálunk, készüljünk fel, hogy nem mindenkinek fog tetszeni.
Ha valamit másképp kezdünk csinálni, mint
azelőtt- szemléletet váltunk, véleményt alkotunk, más lesz fontosabb vagy
megváltozik az ízlésünk, a körülöttünk levő emberek különbözően fognak erre
reagálni. Van, akinek tetszik, van, aki közömbös. Van, akit megzavar és van,
aki teljesen elutasítja ezt és valósággal akadályoz minket az előrehaladásban.
Az emberek reakciói gyakorlatilag nem minket, hanem saját magukat minősíti, az,
ahogyan érzéseiket kinyilvánítják velünk szemben gondolatok, szavak és
ítélkezés formájában. Természetesen építkezhetünk ezekből a visszajelzésekből,
de nem feltétlenül kell meghatározóvá válniuk a további döntéseinkre nézve.
- „Szabadulj meg a problémák gondolatától. Takard le füled és tarts őket minél távolabb magadtól.”- engedjük el a negatív érzéseket.
Az, amire sok figyelmet fordítunk, befolyásolja
a dolgok alakulását. El lehet merülni a gondok süllyesztőjében, a mindennapos
nehézségek hálójában, áldozatként élve meg minden történést, minden döntést.
Vagy lehet egy percre magunkba szállni és eltöprengeni mindazon jó dolgokról,
amiben részünk lehet. Azokról a dolgokról, ami csak nekünk van, amit csak mi
érzünk, ami csak értünk van. Ha fel tudjuk szabadítani azt az erőt, ami leköt a
negatív gondolatok szintjén, tudatosan pozitív irányba alakíthatjuk
gondolatainkat. Minden nap, egyre többször. Akár a buszon is.
- „Legjobb módja a vidámságnak, ha másokat vidítunk fel.”- kölcsönös jóérzés keltése.
Legegyszerűbb módja annak, hogy jól érezzük
magunkat az, ha másokat töltünk el jó érzésekkel. Ez lehet bármily nemű
segítség, jó tanács, ölelés, adakozás, mosoly, meghallgatás. A másokon való
önzetlen segítés óriási pozitív töltettel bír, önmagában hordozza a feltétlen
szeretet csodálatos érzését. Ez kétélű kardként működik: nem tudunk másnak
örömet okozni anélkül, hogy mi magunk sem részesülnénk az érzésből.
- „Húsz év múlva jobban fogod bánni azt, amit nem tettél meg, mint azt, amit megtettél. Szedd fel a horgonyt, és fedezz fel!”- kommentár nélkül…
(Egyed Zsuzsanna)