2014. március 26., szerda

Az akaraterõ helyes használata




Az akaratot sokan összetévesztik a makacssággal és erõszakossággal, a kitartást pedig csökönyösséggel.




Ezek a tünetek inkább az akaraterõ pangását, görcsös megbetegedését és potenciazavarait jelentik. Mert az egészséges akaratáram végtelenül elasztikus s az mutatja uralt erejét, ha nemcsak kitartással, hanem adott esetben engedékenységgel közelíti meg célját. Az akarat természetesen a szellem által determinált energia: az idea megvalósítási eszköze. Ha az akarat mögött álló eszme zavaros, démoni, akkor állnak be a kóros tünetek. Az akarat valamely célra irányított erõkifejtést jelent. A mód, amellyel akaratunkat keresztülvisszük, nem tartozik az akarás folyamatához - az már a kormányos, a felismerõ és irányító értelem dolga. A fejjel falnak rohanó, dühöngõ akaratosság akaratosság mögött nyilvánvalóan nem józanság, hanem felelõtlen indulat feszül. Ez a magatartás legtöbbször semmit sem valósít meg szándékából, míg a látszólag engedékeny, elasztikus akarat önmaga fékezésén át eléri azt, ami felé törekszik.
Türelem, kitartás, szilárd várakozásra, kivárásra való képesség erõs, egészséges akarat jele. Legtöbb nagyszabású elgondolást csak a kitartó, türelmes munka tesz megvalósíthatóvá.
A fecsegve, hetvenkedve, indulatosan nekirugaszkodó karakter már indulásnál elfecsérli az erõt, amelynek egész útját a célig kellene fedeznie. A hallgatás erõt akkumulál. Ezért, ha a körülmények azt kívánják, hallgassunk és várjunk. A hallgatásba feszült akarat, amely mögött tudás és félelem nélküli merészség várakozik, megérleli számunkra az idõt. Ha valamely törekvésünkben létre tudjuk hozni magunkban ezt az attitûdöt, csodálkozva fogjuk tapasztalni, hogy e türelmes, uralt, szívós belsõ izzás vonzani kezdi kívánságunk tárgyát, s anélkül hogy látható gesztusokat tennénk feléje, a cél közeledik felénk.
(Szepes Mária: A mindennapi élet mágiája)