Maharaj: Valószínűtlen, hogy meg tudod mondani,
hogy minek gondolod magad. Önmagadról alkotott elképzeléseid napról napra,
pillanatról pillanatra változnak.
Ön-képed a legváltozékonyabb dolog, amivel bírsz.
A legteljesebb mértékig sebezhető, minden jöttment kénye-kedvének kiszolgáltatott. Haláleset a családban, a munkahely elvesztése, egy inzultus, és az önmagadról alkotott kép, amelyet személyiségednek nevezel, mélyen megváltozik.
Hogy megtudd mi vagy, előbb fel kell fedezned, mi nem vagy. És, hogy megtudd mi nem vagy, előbb gondosan figyelned kell magad, visszautasítva mindent, ami nem jár szükségszerűen együtt azzal az alapvető ténnyel, hogy: ’vagyok’.
Az ilyen gondolatok, hogy adott helyen, adott időben, a szüleimtől születtem, most ez meg ez vagyok, itt meg itt élek, házas vagyok, apa vagyok, alkalmazott vagyok stb., nem velejárói a ’vagyok’-nak. Az ’én ez vagyok’ szokásunkká vált attitűdje.
Következetesen és kitartóan különítsd el a ’vagyok’-ot az ’ez’ vagy ’az’-tól, és törekedj érezni, mit jelent lenni, csupán lenni, anélkül, hogy ’ez’ vagy ’az’ lennél.
Minden szokásunk ez ellen szól, és a velük való megharcolás feladata hosszú, és időnként nehéz, de a tiszta megértés sokat segít. Minél világosabban megérted, hogy az elme szintjén csak tagadó kifejezésekkel írhatod le magad, annál gyorsabban érsz a keresés végére és ismered fel, hogy lényed korlátok nélküli.
(Sri Nisargadatta Maharaj)