Michael Talbot - Holografikus Univerzum

"Az évtized egyik legfontosabb könyve. Egy finom, mégis borzongató elme-áthuzalozás. Olvasása végére érve egy hatalmasabb Világmindenségben találjuk magunkat, olyan képességekkel, melyekről eddig fogalmunk sem volt soha." - Jean Houston, Ph.D. az Emberileg lehetséges írója.

"Az elképzelés, hogy a Világmindenség egy egységes mezőként mind az Anyagot, mind a Tudatosságot magában foglaló hatalmas hologram, biztosan izgalomba hoz mindenkit, aki már feltette magának az ominózus kérdést: "Mi a valóság?" E könyv megválaszolhatja ezt a kérdést, egyszer és mindenkorra, mindenki számára." - Fred Alan Wolf Ph.D. a Megtenni a kvantum ugrást írója és a Mi a ...(füttyöt) tudunk?! Című film és könyv sztárja.

Manapság már mindenki ismeri a hologramokat, a lézerekkel kivetített háromdimenziós képeket. Most, két élenjáró gondolkodó - a Londoni Egyetem fizikusa, David Bohm, Einstein korábbi kedvence, és a világ jelenleg egyik legelismertebb kvantumfizikusa, valamint a Stanford Egyetem idegélettan kutatója, Karl Pribram, modern agyfelfogásunk egyik megalapítója - hiszi, hogy a Világegyetem maga egy óriási hologram, szó szerint egyfajta kép vagy elmeszülemény, amit legalábbis részben az emberi elme hoz létre. Ez a figyelemreméltó újfajta Univerzum-látásmód megmagyarázza nemcsak a fizika mindezidáig megoldatlan rejtélyeit, hanem az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a telepátia, testen kívüli élmények, halálközeli élmények, "tisztánlátó" álmok, sőt a vallásos, spirituális élményeket is, mint az egység érzését a Világmindenséggel, valamint a csodálatos gyógyulásokat.

"Iszonyú nagy szükségünk van új valóság- modellekre képzeletetünk lángra lobbantására, hogy megtudjuk, mi lehetséges, és hogy új látomásokat adjon nekünk a Világmindenségben elfoglalt helyünkről. Michael Talbot Holografikus univerzuma megteszi ezt. Elgondolkodásra késztető, egy ébresztő trombitaszó, egy kalandra hívás. Amennyiben meg akarod tartani az elképzelésed, miszerint a tudomány bebizonyította, hogy "minden gépies", és nincs hely az Univerzumban a tudat, a lélek, a Szellem számára - nos akkor ne olvasd el ezt a könyvet!" - Larry Dossey, MD., az Idő, tér, orvostudomány szerzője.

"Egy ideje a tudomány közelít a józan gondolkodáshoz, végre elkezdett foglalkozni a tapasztalattal. Megerősíti a széleskörűen elterjedt gyanút, hogy a dolgok sokkal inkább összefonódottak, mint azt a hagyományos fizika keretei valaha is megengedték. A Holografikus Univerzum e folyamat elegáns megerősítése, egy mentőkötél. Segít hidat verni az elme és anyag, köztünk és a Világmindenség többi része között nyílt mesterséges szakadék fölött." - Lyall Watson, a Természetfölötti írója.

(forrás: ezvankiado.hu)

Interjú Michael Talbottal, a Holografikus Univerzum c. könyv szerzőjével.

Edgar Cayce és Atlantisz

Edgar Cayce valószínűleg nagyobb népszerűségnek örvend napjainkban, mint saját korában. A New Age mozgalom egyik előfutáraként annak legjelentősebb ihletője maradt, több mint 60 évvel halála után is.

Az 1877-ben Kentuckyban született Cayce meglehetősen hiányos oktatásban részesült szülei szűkös anyagi lehetőségei miatt. Azonban tizenhárom éves korában, tanulmányai befejezése előtt három évvel, rájött arra, hogy képes megtanulni egy könyv tartalmát csupán azáltal, hogy éjszaka a feje alá helyezi. 

Az iskola befejezése után számos foglalkozásba belekóstolt: többek között dolgozott farmon, könyvesboltban, biztosító társaságnál és olajfeltárásnál. 21 éves korában hosszú időre megnémult, és mivel orvosai nem tudtak segíteni rajta, egy hipnotizőrhöz fordult segítségért, aki úgy próbálta meggyógyítani, hogy transzállapotba juttatta, és arra kérte, hogy ő írja elő magának a megfelelő gyógymódot. 

A fiatalember legnagyobb meglepetésére a gyógymód sikeresnek bizonyult: visszanyerte a hangját. Al Layne, a hipnotizőr azt tanácsolta Cayce-nek, hogy szellemi erejével próbáljon meg másokon is segíteni. Így kezdett el Cayce betegeket gyógyítani, és 1901-ben a hipnotikus gyógyító új és különös pályafutásának szentelte magát. Kezdetben nem találkozott személyesen betegeivel, csupán a nevüket és a címüket ismerte. Hihetetlen eredményeket ért el, és a következő tíz évben, sikeres diagnózisainak köszönhetően egyre bővült páciensei köre. Miután az egyik országos lap is felkapta Edgar Cayce, a látnok történetét, nem csekély hírnévre tett szert.

Edgar Cayce

Népszerű nevén „alvó prófétaként” emlegették, mivel szeánszai, ún. „igazlátásai” alatt behunyta a szemét és láthatóan transzba esett. Ő azonban „látnok diagnosztának” titulálta magát, és névjegykártyájára is ezt nyomtatta. Cayce összes feljegyzett igazlátásának többségét – mintegy 70 százalékát – ezek az ún. „egészségügyi igazlátások” tették ki. Azonban 1923-tól kezdve a páciensek egészségét nem érintő, ezoterikus témák is egyre inkább előkerültek szeánszain. A fő témák közé tartozott Jézus Krisztus, főként gyermekkora és korábbi inkarnációi, az asztrológia, az ESP (extraszenzoriális percepció), a reinkarnáció és a meditáció. A mi szempontunkból azonban az olyan témák a legfontosabbak, mint Atlantisz és az ókori Egyiptom, amely Cayce szerint az atlantisziakból álló ősi kolónia volt. 

Cayce azt hangoztatta, részleteiben is képes látni alanya előző életét, és számos pácienséről úgy tűnt a szeánszokon, hogy vagy Atlantiszon, vagy pedig az ókori Egyiptomban élt. Az évek során életükről és tevékenységükről még adatokat is közölt. Igazlátásai alkalmával Cayce azt állította, hogy Atlantisz története során három katasztrófát is megélt. I. e. 50 000 körül egy hatalmas földmozgás tönkretette a sziget erőforrásait. I. e. 28 500-ban három kisebb szigetre tört szét, ezek neve: Poseidia, Og és Aryan. Végül i. e. 10 500-ban történt a legnagyobb katasztrófa, amikor Atlantisz három szigete elsüllyedt.Az atlantisziak még jóval a végső pusztulás előtt Egyiptomba vándoroltak – jelentette ki Cayce, és az Egyiptomban kialakuló fejlett kultúra éppen akkor érte el csúcspontját, amikor Atlantisz elsüllyedt. Mindez egy Ra-Ta nevű főpap irányítása alatt történt, akit Oziriszhoz és Quetzalcoatlhoz hasonlóan a civilizáció megteremtői közé soroltak, és aki állítólag az egész világon megváltoztatta az emberiséget. I. e. 10 500-ban a többi nép előtt is modellként szolgáló Egyiptom az emberi fejlődés nagy vízválasztója lett, amely több tudományos eredményt produkált, mint azóta az egész történelem – beleértve a modern kort is, vagy legalábbis Cayce korát, az 1900-as évek elejétől közepéig. A látnok egyik legszenzációsabb állítása az volt, hogy Egyiptomban létezett egy ún. 'feljegyzések csarnoka”, egy adatbázis, amely „információkat tartalmazott Atlantiszról, egészen annak az időszaknak a kezdetétől fogva, amikor a lélek testet öltött, vagyis megkezdte inkarnációit ezen a szigeten”.

Más igazlátásaiban erről további részleteket is közölt: „A feljegyzések ennek az ősi civilizációnak az első pusztulásáig, az atlantisziak kivándorlásáig és Atlantisz végső megsemmisüléséig vezetnek vissza. Leírást tartalmaznak a Nagy Piramis építéséről, valamint jóslatokat arról, hogy ki és hol fogja megnyitni ezeket a feljegyzéseket.” Cayce többször is utal arra, hogy a világon nemcsak egy feljegyzések csarnoka létezett, számos igazlátásában beszél egy másikról is, amely Dél-Afrikában található; erre példa a következő, 1933-ban adott igazlátása: „Mint említettük, az ugyanabból (a tuaoi kőből vagy samottkőből) való építkezési módok leírásai három helyen találhatók meg a világon, mai ismereteink szerint: Atlantisz vagy Poseidia elsüllyedt részein, ahol a templomok maradványai még most is megbújnak a tengervíz iszapja alatt, a Bimini-szigetcsoport közelében, Florida partjainál. Ezen kívül az egyiptomi templomokban talált feljegyzésekben, ahol az entitás (az igazlátás során megidézett lélek) később más lelkekkel együttműködve segített megőrizni a feljegyzéseket, amelyek arról a földről származnak, ahol valaha készítették őket. És végül idetartoznak a mai amerikai Yukatanból származó leírások, ahol ezeket a köveket (amelyekről oly keveset tudnak) az utóbbi hónapokban felfedezték.

Tehát a feljegyzések csarnokai valóban léteznének? Annyi bizonyos, hogy a mai napig egyet sem találtak meg belőlük. Az mégis érdekes, hogy Cayce a Bimini-szigeteken helyezi el őket, ugyanis annak idején a szigetcsoport nem szerepelt az atlantiszi civilizáció lehetséges helyszínei között. Majd csak később, 1968-ban fedezték fel a mára híressé vált Bimini-utat a sziget melletti sekély vízben. Ez vajon véletlen egybeesés, vagy annak a bizonyítéka, hogy Cayce Atlantisz valódi történetét idézte meg igazlátásaiban? 

Míg a többi feljegyzések terméről meglehetősen gyér információkkal rendelkezünk, az egyiptomiról elég sokat tudhatunk meg Cayce-től. Egymást követő igazlátásaiban részletesen beszél róluk, mint például egy szintén 1933-ból származóban: „A feljegyzések kamráiban több volt a ceremónia, mint amikor összehívták a népeket a piramis építésének befejezése után. Itt azok, akiket az Áldozatok Templomában és a Szépség Templomában tanítottak, őrizték a feljegyzések kamrájának pecsétjeit. 

Ezeket úgy kellett megőrizni, ahogyan azt Atlantisz vagy Poseidia (a Templom) papjai átadták, amikor az Egyetlenre vonatkozóan ezeket a fajról, eseményekről és törvényekről szóló feljegyzéseket bevitték a termeikbe, és csak akkor lehet felnyitni, amikor azok visszatérnek az anyagi világba vagy a földi létbe, amikor a változás küszöbön áll a Földön.” A fontosabb igazlátások során Cayce néha megengedte alanyának, hogy kérdéseket tegyen fel. Az alábbi igazlátásban a következő dolgokat tárta fel:

Kérdés: Ha a királyi kamra (a Nagy Piramis belsejében) az ötvenedik járatban van, melyik járatban található a lezárt kamra?

Válasz: A feljegyzések lezárt kamrája más helyen található, nem ebben a piramisban.

Kérdés: Mondja el részletesen, mit rejtegetett a lezárt kamra.

Válasz: Atlantisz történetét annak az időszaknak a kezdetétől, amikor a Lélek testet öltött, vagy bezárta magát erre a földre, valamint a népek történetét földi tartózkodásuk alatt, elmesélte az első pusztulást és a földön végbemenő változásokat, a népek különböző tevékenységeit más földeken, az összes nemzet találkozását a pusztulásban, amely szükségszerűvé vált Atlantisz végső pusztulásával és a Beavatás Piramisának megépítésével, és hogy ki és hol fogja megnyitni a feljegyzéseket, amelyek az elsüllyedt Atlantiszról származó másolatok.”

Cayce újra meg újra hivatkozott olyan személyekre, akiket a feljegyzések csarnokában őrzött iratok megemlítenek, ezeknek a lelke a jövőben ismét reinkarnálódik, és fontos szerepet fognak játszani a Földön. Cayce azt jósolta, hogy 1998-ban meg fogják találni az információknak ezt a kincsestárát, ám az említett év a nagy felfedezés nélkül telt el. Sokak ebben mégsem Cayce tévedését látták, hanem olyan eseménysor kezdetét, amely végül mégiscsak elvezet a feljegyzések csarnokához.Azonban kiderült, hogy nem ez volt Cayce egyetlen olyan jóslata, amely nem vált valóra. Egy másik szerint 1958-ra rekonstruálni tudjuk az atlantiszi „halálos sugarat”. Azt is állította, hogy a 20. század végére New York, Los Angeles és San Francisco megsemmisül, Japán pedig teljesen a tenger alá süllyed: „Japán nagy részét valószínűleg ellepi a tenger.” Ami még riasztóbb, Cayce szerint 2001-ig a Föld tengelye tovább ferdül, ami a klíma megbolydulásához vezet. Végül azt is állította, hogy Kína áttér a kereszténységre, és a vallásos hit zászlóvivője lesz. Igazlátásai során Cayce mindig meghasonlottnak érezte magát. Egyrészt hívő keresztény volt, mégis azt gondolta, hogy a szeánszain megidézett személyek a résztvevők lelkének korábbi inkarnációi. 

Amint Cayce nagyon is jól tudta, a keresztény kánon nem ismeri el a reinkarnációt, tehát az nem volt összeegyeztethető a hitével. Úgy tűnik, valahogyan mégis feloldotta magában ezt az ellentmondást, vagy legalábbis nem engedte azt, hogy munkáját befolyásolja. Bár olykor kételyek gyötörték, az igazlátások azt sugallták számára, hogy folytatnia kell, amit elkezdett. Egyes állításai, valamint a Szövetség a Kutatásért és a Felvilágosodásért (ARE) nevű szervezet – amely 1931-ben jött létre és Cayce igazlátásainak értelmezésén dolgozik – tagjainak Cayce nevében tett kijelentései még gyanúsabbnak tűnnek, amikor megtudjuk, hogy az ifjú Cayce éveken át a Hopper Könyvesboltban dolgozott Hopkinsville-ben. Ez a könyvesbolt ezoterikus és főként okkultizmussal foglalkozó művekre specializálódott, így minden kétséget kizáróan tartott olyan, Atlantiszról szóló könyveket is, mint Ignatius Donnellynek az Atlantisz: The Antediluvian World (Az özönvíz előtti világ) című műve. Valójában az, amit Cayce igazlátásaiban Atlantiszról mond, csaknem teljesen megegyezik a Donnelly által felvázolt Atlantisz-képpel. Egy másik munkából, Frederic Oliver A Dweller on Two Planets (Két bolygó lakója) című könyvéből is meríthetett, amelyről szerzője azt állítja, hogy egy szellem-médiumként használva őt – diktálta le neki a történetet. A könyv Amerikát tartja a modern kor Atlantiszának, ami hihetetlen felfedezést jelenthetett az ifjú Cayce számára. Marie Corelli regényei is inspiráló forrásként szolgálhattak Cayce-nek; egyik regényének témája érdekes módon a reinkarnáció, nevezetesen az, hogy ez hogyan egyeztethető össze a kereszténységgel, és mint láttuk, Cayce élete során gyakran küszködött ezzel a problémával.

Annak ellenére, hogy Cayce egy okkult könyvesboltban töltötte legfogékonyabb éveit, fia, Hugh Lynn Cayce határozottan cáfolta, hogy apja találkozhatott ezekkel az olvasmányokkal: „nem olvasott Atlantiszról szóló könyveket, és amennyire tudjuk, fogalma sem volt erről a témáról.

A Cayce igazlátásai iránti nagy igény és az a buzgalom, amellyel ennek kielégítésére törekedett, végül a látnok halálához vezetett. Állítólag 43 év alatt mintegy 25 ezer igazlátást tartott (amelyből 14 ezer írásos átiratban is létezik, és a mai napig rendelkezésünkre áll); élete végén naponta akár 8 szeánszot is rendezett azért, hogy eleget tegyen az elvárásoknak. 

Cayce nem törődött szervezete figyelmeztetéseivel és 1945-ben meghalt, miután az előző évben szélütést kapott. Szellemi öröksége, a Szövetség a Kutatásért és a Felvilágosodásért ma erősebb, mint valaha: 60 országban képviselteti magát. Tagjainak száma állítólag több tízezer, és saját leírása szerint tovább folytatja „az olyan transzperszonális témák kutatását, mint a holisztikus egészség, az ókori rejtélyek, a személyes spiritualitás, az álmok és azok megfejtése, az intuíció, valamint a filozófia és a reinkarnáció”. Valószínűleg soha nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy Cayce igazi médium volt-e. 

Tény, hogy rendkívül következetesen gondolkodott, és ugyanarról a témáról – szinte változtatás nélkül – akár egy évtizeden keresztül is tartott igazlátásokat. Ám ha igazak is a zseniális memóriájáról szóló állítások, ebben nincs semmi rendkívüli. Mindenesetre, ha igazlátásai egytől egyig csupán kitalációk, hihetetlen képzelőerővel kellett rendelkeznie, és hamis állításait egy 22 éves időszakon át észben kellett tartania anélkül, hogy hibázzon, vagy ellentmondjon önmagának. Lehetséges, hogy az életutakra, a múltra vonatkozó igazlátásai valóban helyesek voltak, míg a jövőről szóló jóslatai tévedtek? Ezt soha nem fogjuk megtudni, ám az tény marad, hogy jóslatainak és történeteinek elemzése és személye köré is egész iparág fejlődött.

 

(forrás:rejtelyekszigete.blogger.hu- Simon Cox és Mark Foster - Atlantis című műve nyomán)

A halál – a lét másik formája

Definíciónk szerint a lélek nem más, mint a tudat. Ez az éntudat olyan folytonosságot tesz lehetővé, amelynek segítségével a lélek anyagi testekben való állandó vándorlása ellenére mindig ugyanazt az “én”-t élheti át. Az identitás folyamatossága nemcsak a földi életekre terjed ki, hanem arra a teljes ritmusra, amelynek fázisait életnek és halálnak nevezzük.

A lélek váltakozó testi burokban gyűjti tapasztalatait a földön, hogy azután átéljen egy olyan, anyagtól eloldozott kompenzáló fázist, amelyet mi “halál”-nak nevezünk. A halál nem “nemlét”, csak a létnek egy másik, ellentétes pólusú formája. A meghalás így nem más, mint annak a küszöbnek az átlépése, amely az élőket és holtakat egymástól elválasztja.

A testileg ma élő emberek szféráját nevezzük evilágnak, a holtak ismeretlen birodalmát pedig túlvilágnak. Az evilág és a túlvilág helyileg nem különbözik egymástól, a különbség inkább a tudat vagy az érzékelés különböző fokozataival fejezhető ki. Amint “az álmok világa” sem jelent földrajzi realitásunktól elkülönült teret, a “túlvilág” kifejezés is elsődlegesen érzékelő képességünk határát jelzi. Nem érdemes vitatkozni a túlvilág létéről vagy nemlétéről, hiszen az evilág meglétéből törvényszerűen következik. Annak, amit mi evilágnak nevezünk, a polaritás törvénye alapján meg kell legyen az ellenpólusa – ezt hívjuk túlvilágnak.

A túlvilág kifejezés a testben lévő ember szemszögét jelzi. Ha ugyanis átlépjük a halál küszöbét, és átkerülünk a túlvilágra, egy csapásra a túlvilág lesz az evilág, mert tartózkodási helyünk mindig csak evilág lehet. Így a testiben lévő emberek szintje, ahová nem tartozunk többé, túlvilág lesz számunkra. A halál tehát szubjektív élmény, objektivitása a polaritással keletkezik és szűnik meg. Csak poláris tudatunk kényszerít bennünket arra, hogy az időtlen, örök életet az élet és a halál polaritásaként tapasztaljuk meg – ugyanúgy, ahogyan a Nap mit sem tud arról, hogy az egyik szemlélő előtt éppen lebukik a horizonton, míg a másik ugyanakkor felkelni látja, hiszen valójában se fel nem kel, se le nem nyugszik.

Hasonlóan állunk a születéssel és a halállal is.
Ami a mi szemszögünkből egy ember halála, az túlvilági szemszögből ugyanannak az embernek a születése. Egy túlvilági halált mi, földi halandók egy gyermek születéseként ünneplünk. Aki egy kicsit is elszakad a megjelenési formák szubjektivitásától, felismeri, hogy evilág és túlvilág, születés és halál végső soron ugyanazok. Az egység csak a mi poláris tudatunkban hasad ellentétté, s az egyidejűségből itt lesz csak egymásutániság. Az emberi léleknek – amely a megismerés kedvéért kivettetett az időt és teret nem ismerő egységből – szubjektív időútját a materiális világ sötétségén keresztül kell bejárnia, s ezalatt meg kell tanulnia, hogyan fejlődjék, hogyan váljék tudatosabbá – célja pedig az eredeti egységhez való visszatérés, amellyel pályáját befejezi.

Az emberi lélek útja a tanulás útja, s ez a fenti törvényeket követi. Olyan tanulási folyamat ez, amelynek célja a tökéletesség; hosszú út, sok apró lépésből áll, sok tévedésből és sok helyesbítésből. Egyedül a majdhogynem végtelennek látszó inkarnációk sora garantálhatja a végső sikert.

Az egyes inkarnációkat tulajdonképpen egy iskolatípus különböző osztályaival hasonlíthatnánk össze. Amit mi egy földi életnek nevezünk, megfelel egy iskolai osztálynak, a maga feladataival, problémáival, nehézségeivel, sikereivel és sikertelenségeivel. A tanulást a szünidő követi, mely alatt néha pótolnunk kell azt, amit hiányosan vagy sehogyan sem tanultunk meg. Szünet után újra kezdődik a tanév. Attól függően, hogy mennyit integrált a tudat az előző tananyagból, következő osztályba léphet, vagy éppenséggel ismételnie kell az előzőt.

A sors ugyanezen princípium szerint működik – az egyetlen különbség, hogy a sors határtalanul türelmes, s az embernek egyre újabb lehetőségeket nyújt, hogy a meg nem tanultat mégiscsak felfogja, s a hibákat kompenzálja. Az élet tanulás – függetlenül attól, hogy az egyes ember akceptálja ezt vagy sem. A sors megvesztegethetetlen igazságossággal gondoskodik arról, hogy mindenki azt tanulja meg, amit a legkevésbé akar elfogadni, amivel szemben a legnagyobb ellenállást fejti ki.

Teljességében a sors csak a reinkarnációval együtt érthető meg. Ha izoláltan szemlélünk egy életet, tényleg kétségbe vonhatjuk, hogy a sors erői értelmesek-e – ezért sokan kétségbe is esnek. Nyilvánvaló, hogy ebben az életben nem mindenki indul ugyanarról a starthelyről, és ez egészen bizonyosan nem a társadalom hibája! Akár vallásos, akár ateista valaki, a reinkarnációs gondolatkör nélkül meglehetősen nehéz elmagyarázni neki, miért éppen ő született süketnek vagy bénának, miért ő pillantotta meg “minden világok legjobbikát” nyomorékon vagy debilen. Mindezek értelmét akkor sem tudjuk sokkal jobban feltárni, ha Isten kifürkészhetetlen akaratára hivatkozunk.

Értelem nélkül azonban az élet elviselhetetlen az emberek számára. Az élet értelmének keresése alapvető igény. Csak az képes a sors értelmét és igazságosságát felismerni, aki az életet el tudja oldani az egyszeriségből, s felismeri, hogy az élete: egy hosszú láncolat egyik tagja. Egy életpálya ugyanis az őt megelőző egész tanulási folyamat eredménye.

(Forrás: rejtelyekszigete.com)

Eric Pearl - Aki 750 ezer embert gyógyított

Eric Pearl az Egyesült Államokban, New Jersey-ben született és nevelkedett, majd Miamiban és Jeruzsálemben, Izraelben végezte tanulmányait. Orvosként, kiropraktorként aztán Los Angelesbe költözött, ahol hét éven keresztül dolgozott a teljesen megszokott módon, saját praxisában. Amikor egy nap, valami egészen különleges történt vele....

 

Eric Pearl ma egyike azoknak a spirituális gyógyítóknak, akiket nemzetközileg elismernek. Az egész világon a televíziós műsorok rendszeres szereplője, valamint előadott az ENSZ-ben, írtak róla a New York Timesban, szerepelt filmekben, módszerét hírességek alkalmazták.

Pearlról azt mondják, hogy csodákra képes. Pedig Ő maga sem mindig volt tisztában ezekkel a képességekkel. Orvosként dolgozott, amikor egy napon a betegei arról számoltak be, hogy érzik az orvos kezét akkor is, amikor az valójában nem érinti meg őket. Az eljárással Pearl azóta AIDS betegeket, rákbetegeket gyógyított, de elbír a reumával és más gyógyíthatatlannak hitt betegségekkel is.

Melyik volt az ön számára a legkülönösebb konkrét eset, amikor komolyan kezdett foglalkozni az alternatív gyógyítással?

Eric Pearl: Egy vasárnap éjszakán kezdődött minden. Valamikor az éjjel közepén arra ébredtem, hogy világít a lámpa a hálószobámban, és azt éreztem, hogy van valaki a házban. Elővettem egy kést és egy gázspray-t, és végigjártam a házat. Persze nem találtam senkit. Lekapcsoltam a lámpát, és lefeküdtem aludni.

A következő délelőttön aztán elkezdték mondani a betegeim, hogy úgy érzik, valaki rajtunk kívül még van a helyiségben, illetve hogy akkor is érzik a kezem, amikor nem érek hozzájuk. Az elsőnél, szinte oda sem figyeltem, de amikor minden beteg ugyanezt mondta... úgy, hogy az azt megelőző hét évben soha senki nem mondott ilyet!

Kezdett a dolog komolyra fordulni, úgyhogy tettünk egy próbát. Megpróbáltam, hogy a beteg mögött 1-3 méter távolságban feltartottam a kezem – és megkérdeztem, hogy hova mutatok. Mindannyian érezték! Sőt, elkezdtek abba az irányba mozogni az izmok, amerre a kezem tartottam!

Orvosi kutatócsoport által készített Kirlian fénykép Eric jobb kezéről 

Azóta persze rengeteg dolog történt. Emberek álltak fel tolószékből, epilepsziások gyógyultak meg... persze nem 100%-osan, hanem mondjuk olyan arányban, ahogyan a gyógyszeres kezeléseknél.

Mindenesetre az a nap volt az, ami mindent megváltoztatott. Pénteken még egy egyszerű kiropraktor voltam, hétfőn pedig valami egészen más...

Tudta fejleszteni a képességeit az évek során?

Eric Pearl: Sokan rájöttek azóta, hogy itt valami történik. Ma sokan beszélnek ezekről a dolgokról. Pedig egy ideig nem is nagyon tudtam, hogy mi történik pontosan, mégis azt láttam, hogy egyre többen fordulnak hozzám. Sokan számoltak be olyan esetekről, hogy a garázsajtó kinyílt anélkül, hogy a távirányító gombját megnyomták volna, vagy a házukban automatikusan felkapcsolódik a villany. Amint az ember egyszer kapcsolatba kerül ezzel a fajta energiával, az sok mindent megváltoztat.

Persze a gyógyítás is fejlődött. Nem volt ez egy egyenletes növekedés, de mindenképen fejlődésnek nevezhető. Az történt, hogy elkezdtem kristályokat használni, amik védettséget adnak, ugyanakkor elvesznek a gyógyítás erejéből. Ezeket egy idő után feladtam, és ezzel a gyógyítás is erősebb lett. Ugyanakkor maga a gyógyítás technikája nem változott. Gyakorlatilag ugyanaz, mint az első héten volt.

Nézzük a gyógyítás gyakorlati oldalát! Hogyan történik fizikailag?

Eric Pearl: A beteg lefekszik az ágyra és csak azt kell kérni tőle, hogy lazítson. Semmi másra nincsen szükség. A gyógyító felemeli a kezét bizonyos távolságban. Ekkor a tér, hogy úgy mondjam, kondícionálttá válik. A gyógyítandó teste egy idő után elkezd mozogni, és a gyógyító egyfajta gyógyító teret alakít ki. Ilyenkor a gyógyítóban és a gyógyítottban is változások történnek. Sőt, immár négy független kutatás bizonyítja, hogy a gyógyítottnak ilyenkor például megváltozik a DNS-e, és a vörösvértest szintje.

Honnan tudjuk, hogy érdemes lenne spirituális gyógyítóhoz fordulnunk?

Eric Pearl: Minden arról szól, hogy testünk egy természetes egyensúlyi állapotba kerüljön. A legjobb, ha még az előtt fordulunk gyógyítóhoz, hogy valamilyen tünet jelentkezne. Ha tünet van, akkor az sok esetben olyan, mint amikor valaki hazamegy, dől a füst a lakásából, és az illető lekapcsolja a sípoló tűzjelzőt... Ez tüneti kezelés! A probléma okát kell megszüntetni. Azt pedig akkor a legjobb, amikor még nincsen tünet.

Biztosítani kell, hogy a test állandó egyensúlyban legyen. Tehát érdemes időszakosan, rendszeresen eljárni spirituális gyógyítóhoz. Havonta, évente, attól függően, hogy mennyi stressz, szennyezés ér bennünket.

(forrás: http://hu.ezo.tv)

Beszeda Gábor interjúja Dr. Eric Pearl-lel

Dr. Eric Pearl életrajza

A nemzetközileg elismert gyógyító, Dr. Eric Pearl számtalan tévéműsorban szerepelt az Egyesült Államokban és világszerte, meghívott előadóként felszólalt az Egyesült Nemzetek Szövetségében, teltházas előadást tartott a Madison Square Gardenben, szemináriumait pedig számos különböző kiadvány mutatta be hasábjain, köztük a The New York Times is.

A Los Angeles-i illetőségű Eric és a Kapcsolatteremtő Gyógyítás nagy érdeklődést váltott ki a vezető orvosok és kutatók részéről világszerte – köztük az Egyesült Államok egyik első kórházának, egy komoly hírű traumatológiai intézetnek, egy gerincvelő-sérüléseket ellátó központnak és egy orvosi egyetemnek a munkatársaiból is. Jelenleg is számos intézményben folynak új kutatási programok olyan neves kutatóorvosok irányítása alatt, mint Dr. Gary Schwartz, Dr. William Tiller és mások.

Forradalmian újszerű gyógyító képességei megjelenése előtt Eric 12 éven át rendkívül sikeres kiropraktőri gyakorlatot folytatott. Kiropraktőr-orvosi diplomáját a Los Angeles-i Cleveland Kiropraktikai Főiskolán szerezte meg, az egyik legnagyobb kiropraktikai központ vezetője volt Los Angeles térségében. Rendkívül sikeres és népszerű orvos vált belőle, akit gyakran neveztek „a sztárok kiropraktőrének.” Eric Pearl, aki olyan mesterek keze alatt tanult, mint dr. Virgil Chrane és id. dr. Carl Cleveland, egyike volt annak a néhány praktizáló orvosnak, akik a hagyományos kiropraktőri megközelítésmód mellett színtiszta, eredeti és kis híján elveszett kiropraktikai technikákat is alkalmaztak.

1993 augusztusában fedezte fel, hogy szokatlan „adományt” kapott. A 12 esztendei hagyományos kiropraktőri praxisát követően egyszerre a gyógyítás egy egészen más fajtájának közvetítő közege lett: csatorna, amelyen gyógyító energia árad keresztül. Egy napon a páciensei arról kezdtek beszámolni, hogy magukon érezték a kezét – noha fizikailag hozzájuk sem ért. A páciensek hamarosan csodálatos gyógyulásokat tapasztaltak olyan betegségek esetén, mint a rák, az AIDS-hez kapcsolódó kóros állapotok, az epilepszia, a krónikus fáradtság szindróma, a szklerózis multiplex, a reumás és csont-ízületi gyulladás, a születési rendellenességek, az agyvérzéses bénulás és más súlyos megbetegedések. Mindez egyszerűen attól, hogy Eric a testük közelében tartotta a kezét – és a gyógyulások mind a mai napig folytatódnak.

Noha túlságosan sokat utazik ahhoz, hogy fenntartsa kiropraktőri praxisát, szemináriumainak és személyes foglalkozásainak résztvevői folyamatosan arról számolnak be, hogy Eric „adománya” a súlyos betegségek széles skálájának leküzdésében segít nekik – többek között rosszindulatú daganatok, az AIDS-hez kapcsolódó betegségek, a krónikus fáradtság szindróma, születési rendellenességek és csontdeformitások esetében is. A páciensek (és az orvosok!) hétköznapi és klinikai környezetben egyaránt tanúi voltak e gyógyítások eredményeinek, amelyek egyszerűen azáltal mennek végbe, hogy Eric a TESTÜKHÖZ KÖZEL TARTJA A KEZÉT.

Eric az év folyamán keresztül-kasul beutazza a földet, hogy bolygónk minden zugába elvigye a Kapcsolatteremtő Gyógyítás fényét és információit. Megtanítja, hogyan aktiválhatjuk és használhatjuk fel a gyógyító frekvenciáknak ezt az új, mindent felölelő spektrumát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljességgel túllépjünk az „energiagyógyításon” és a különböző „technikákon”, s a gyógyítás egy olyan szintjére jussunk el, amely mind ez ideig soha senki számára nem volt elérhető! Eric a mai napig több mint 70 000 Kapcsolatteremtő Gyógyítás-terapeutát képzett ki 70-nél is több országban, s ezzel a spontán gyógyítók egész nemzedékét hozta létre világszerte.

(forrás: http://akapcsolatteremtogyogyitas.hu)

 

Az univerzum rejtélyének magyarázata hétköznapi tárgyakkal – videó

 A napokban történt meg a szenzációs bejelentés miszerint megtalálták a gravitációs hullámok nyomait a Déli-sarkon felállított teleszkóppal.

 

A tudósok most abban bíznak, hogy ezáltal közelebb kerülhet a tudomány az univerzum keletkezésének megértéséhez. A tudósok szerint ez bizonyíték arra, hogy a világegyetem tágulni kezdett az ősrobbanás után.

Mindennek a modellezésére egy törülközőt, egy almát és egy pingponglabdát hívtak segítségül. Ezt modellezve próbálták meg a gravitációs hullámokat megmagyarázni, ami az univerzum legnagyobb rejtélye.

A gravitációs hullám a tudósok szerint nem más, mint a téridő görbületének hullámszerűen terjedő változása. Ezt korábban az általános relativitáselmélet fogalmazta meg. A gravitációs sugárzás pedig nem más, mint a gravitációs hullámok által továbbított energia.

A NewScientist által közölt videóban a fizikai megnevezéseket tárgyakkal helyettesítik. (törülköző, alma, pingponglabda) Azt remélik így a gravitációs hullámok rejtélyét mindenki könnyebben meg tudja majd érteni.

A törülköző jelképezi a téridőt, ezt a nagy tömegű objektum pl. egy csillag (alma) eltorzítja. A keletkező gyűrődések pedig a gravitációs hullámok melyek visszavezethetők az ősrobbanásig.

(forrás: hir.ma)

Tudományos szenzáció: Einstein elméletét igazolják a gravitációs hullámok

Közelebb kerülhet a világegyetem keletkezésének megértéséhez a tudomány  egy szenzációs felfedezés következtében. Egy a Déli-sarkon felállított teleszkóppal megtalálták a gravitációs hullámok nyomait, ez pedig a kutatók szerint bizonyíték arra, hogy a világegyetem az ősrobbanás utáni pillanatokban tágulni kezdett.

- Ez a kozmológia hiányzó láncszeme – jelentette ki Marc Kamionkowski elméleti fizikus, a Johns Hopkins Egyetem tanára, aki személyesen nem vett részt a kutatásban. – A tudósok régóta sejtették, hogy léteznie kell, de nem lehettek biztosak benne, ezért évtizedek óta szinte megszállottan keresték a bizonyítékot.

A gravitációs hullámok létezését már Albert Einstein megjósolta 1916-ban, de csak most, egy évszázaddal később sikerült kimutatni az ősrobbanás első rezgéseit. A teória szerint a világegyetem ezzel az ősrobbanással, az úgynevezett Big Banggel keletkezett 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

- Ez a mostani felfedezés azonban már közvetlen bizonyíték, amely alátámasztja azt az elméletet, hogy az univerzum kezdetben csupán akkora lehetett, mint egy atom – így magyarázza Mordecai-Mark Mac Low, az amerikai Museum of Natural History kurátora. Ebből a parányi anyagból növekedett a világegyetem kosárlabda nagyságúra, méghozzá hihetetlenül rövid idő: a másodperc tíz a mínusz harminckettediken része alatt.

A gravitációs hullámok észlelése az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezése, és könnyen lehet, hogy Nobel-díjat hoz az amerikai tudósoknak.

(forrás: hu.euronews.com)

Az agykontroll technikái

Az agykontroll, ha röviden akarjuk megfogalmazni, teremtés a képzelet erejével. Több ezer éve létezik, és használják az emberek ösztönösen vagy tudatosan.

Korábban mágiának nevezték ezt a fajta “jobbagyféltekés” erőt, akik pedig sikeresen használták, boszorkányok voltak. Természetesen a boszorkányok és mágusok többféle, akár irányíthatatlan erőket is bevetettek céljuk eléréséhez, de mindennek az alapja mégis a hit és a tudatos képzelet volt.

A XX. század vége felé, amikor az embernek igényévé vált a racionális magyarázat ismeretlen jelenségekre, José Silva módszere éppen kapóra jött és rövid idő alatt igen nagy népszerűségre tett szert.

A mágiával ellentétben ködös és misztikus erők helyett agyhullámokról beszélünk és fizikai tényként kezeljük intuíciós képességeinket. Ez megnyugtató, mert önmagunkat irányíthatjuk, és nem vagyunk kiszolgáltatva mindenféle spirituális lényeknek. Mindenki szabadon elsajátíthatja ezt a tudományt, nem kell kiválasztottnak lenni hozzá. Elég annyi, hogy a jobb agyféltekénket megdolgozzuk…

Azért ne szaladjunk ennyire előre. Vannak törvények és vannak követelmények. Ezek nélkül kicsúszhat az irányítás a kezünkből, és több kárt is okozhatunk, mint hasznot, vagy jobb esetben egyszerűen nem működik a tanult technikánk. A három legfontosabb törvény:

1. törvény

A legfontosabb: nincs fehér és fekete agykontroll. Egyféle agykontroll létezik, alapja a szeretet és őszinteség. “Az történjen, ami mindenki számára a legjobb” szoktuk mondani, mikor befejezzük a gyakorlatot. Ezt belénk sulykolták a Domján testvérek, és milyen jól tették! Az agykontrollban nincs helye rossz szándéknak vagy bosszúnak.

2. törvény

Soha, semmilyen körülmények között ne próbáljunk más szabad akaratába beleszólni, akkor sem, ha úgy gondoljuk, ezzel segítenénk a másik embernek. Ne programozzunk valakit akarata ellenére. Sajnos már többször találkoztam olyannal, hogy valaki a régi kedvesét programozza megállás nélkül, hogy térjen vissza hozzá. Nem teheti, mert ez a másik akarata ellen van. Az ilyen programozás nagyban hasonlít a szerelmi kötésre, amely morális szempontból elítélendő, és ezért nevezik fekete mágiának. Szerencsére ez nem is működik agykontrollban. A másik ember programozása helyett inkább nézzünk önmagunkba, hogy megtudjuk, mit kellene tenni azért, hogy visszahódíthassuk kedvesünket. S ha kiderül, hogy ez a kapcsolat már nem állítható helyre, akkor fogadjuk el a tényt, és programozzunk saját magunkon, hogy megtalálhassuk az igazit.

3. törvény

Ezt a törvényt azért kell ismerni, mert ennek betartása nélkül nem, vagy hibásan működik az agykontroll. Külső énünk vágyait össze kell hangolni belsőnk akaratával. Nem hazudhatunk magunknak. Önmagunkat nem tudjuk megtéveszteni. Van egy olyan út, amit “karmikusan” elfogadtunk. Ez lehet kemény, tele megpróbáltatásokkal, mégis ezt választottuk. Az egónk nem mindig fogadja el belső akaratunkat, és ebből elég erős konfliktusok származhatnak. Nagyon jó példa erre a “meg akarom szerezni ezt a munkát, mert nagyon jól lehet vele keresni. Az, hogy író legyek csak egy gyerekes hóbort”. Ezt a célt hiába programozod, ha belső éned azt mondja “Író vagyok. Ez a hivatásom, ebben tudom önmagamat megvalósítani”. Mielőtt nekiugrasz a programozásnak, meg kell találnod a harmóniád külső és belső akaratod között, és megfogalmazni a célodat.

II. Lazíts!

Most, hogy már túl vagyunk az elméleten, ideje elkezdeni a tanulást. Az első feladat: gondolj valami nagyon szép dologra, képzeld magad egy csodás helyre. Ez ugye nem is olyan nehéz?

Ülj le egy lehetőleg támlás székre, helyezkedj el kényelmesen, lábaid ne legyenek keresztbe rakva, kezeid a térdeiden pihenjenek. Ne szóljon zene. Ruházatod ne legyen kényelmetlen vagy túl szoros. Hunyd le a szemedet és álmodozz egy ideig. Gondolj szép és vidám eseményekre. Érezd magadban a nyugalmat és a mosolyt.

Ez néhány percig tart. Ezután képzeld magad kedvenc pihenőhelyedre. Az nem baj, ha még soha nem jártál azon a helyen, az sem baj, ha nem is létezik az a hely, a lényeg, hogy jól érezd ott magad. Ha ez a pihenőhely egy tengerpart, ahol a homokos partot a tenger hullámai mossák, képzeld azt, hogy ott sétálsz a homokban mezítláb, érezd talpad alatt a meleg homokot, halld a tenger hangját, lásd ahogy egy nagy hullám a bokádhoz csapódik, kicsit hideg a víz, de kellemes ebben a nagy melegben. Érzed a tenger illatát. Nézz körül, nézd a felhőket az égen, a távolban egy óriás szikla, vagy bármi más, amit szeretnél. Ez a vizualizálás.

Ha szereted az erdőt, képzeld magad egy erdőbe, ahogy sétálsz a hűs árnyékban. Langyos szél fúj, a nap sugarai áttetszenek a fák koronái között. Menj közel az egyik fához. Nézd meg a törzs erezetét, tapintsd meg a kezeddel, szagold meg. Hallgasd az erdő hangjait. Madarak csiripelnek, zizegnek a falevelek, ahogy a szellő végigsimítja őket.

Ebben az állapotodban vigyázz arra, hogy ne ragadjanak el a külső gondolataid. Ne álmodozz, hanem aktívan képzeld el a környezetedet. Koncentrálj arra, amit elképzeltél.

Ha ez a gyakorlat nagyon jól megy, akkor tovább léphetünk. Ott ülsz a tengerparton a homokban, és a kezedbe veszel egy paradicsomot.

A paradicsom egyszerű kinézetű növény, azért választottuk most ezt. “Vizualizáld”, azaz jelenítsd meg magad előtt ezt a paradicsomot. Figyeld meg a színét, formáját, szagát. Tapogasd meg és figyeld. Minél pontosabban magad elé tudod képzelni, annál jobban végzed a gyakorlatot.
Ha ezzel készen vagy, végy mély lélegzetet egymás után háromszor, és utána nyisd ki a szemedet. Nyújtózz egy nagyot. Az első gyakorlat végére értünk.

Egy nap legalább háromszor végezd el a gyakorlatot, legalábbis a tanulóidőszakod alatt. Más tárgyakat is vizualizálhatsz, de legyenek egyszerűek. Nem az a feladat, hogy egyre bonyolultabb tárgyakat képzelj el, hanem, hogy minél többször végezd a gyakorlatot. A legelső gyakorlat után már több tárgyat is vizualizálj egymás után: paradicsom, sárgarépa, banán, alma, üvegpohár, toll, a fonott kosarad stb.

Ha már ügyes vagy, a tárgyakkal műveleteket is végezhetsz: vágd ketté a paradicsomot, szedd le a banán héját stb. A gyümölcsöket gondolatban kóstold meg, és érezd az ízüket. Valószínű, hogy nem fog az összes érzékszerved egyformán reagálni, van amit jobban, van amit kevésbé tudsz elképzelni. Általában a látványt és a tapintást tudjuk leginkább magunk elé képzelni, de van olyan ember is, akinek a szaglása működik legjobban.

Ha csak ezeket a gyakorlatokat végzed, már attól is egészségesebbé válsz. A lazítás stresszoldó hatású, és erősíti az immunrendszert is. Látod, még alig kezdted el a tanulást, de máris jelentősen javult a közérzeted.

Ha megismerted a vizualizálást, és már különbséget tudsz tenni aktív képzelet és képzelődés (álmodozás) között, gyakorold ezt a technikát eseményekre illetve azok hatására is. Ha a vágyad például egy új lakás, képzeld azt, hogy már beköltöztél. Nézz körül, örülj ennek az állapotnak. Járd körbe a lakást, tapintsd meg a falakat, a padlót, kapcsold fel a villanyt stb. Érezd azt az örömet, amit az új lakás adhat neked. Az eseményt és a reagálásodat, hangulatodat is vizualizáld. Ebben a gyakorlatban szükség van fegyelemre, mert az aktív képzelet hamar átcsúszhat álmodozássá.

III. Lemegyek alfába…

Lemegyek alfába? Mi az az alfa? Annyit már mindenki sejt róla, hogy ez egy agykontrollos kifejezés, de akik csak hírből ismerik az agykontrollt, valami egészen különleges hipnotikus állapotra gondolhatnak. Pedig szó sincs ilyesmiről. Ha elolvastad az előző részt, és kipróbáltad a kellemes lazító gyakorlatot, akkor elmondhatod magadról, hogy már te is voltál “alfában”.

Agyhullámok

Nagyon röviden beszélnem kell az agyhullámokról, bár tudom, hogy az elméletet senki sem olvassa szívesen. Ahhoz, hogy hatékonyan tudd használni az agykontrollt, elengedhetetlenül szükséges néhány alapfogalmat tisztáznunk.

Agyunk a nap 24 órájában elektromos hullámokat bocsát ki magából, azaz agyhullámokat termel. Ezek az agyhullámok: béta, alfa, théta és delta hullámok.

A béta agyhullámok (13-30 Hz) – ébrenlétkor, koncentráláskor, feladat végrehajtáskor, tanuláskor, cselekvéskor termelődnek. Ha aránytalanul sok béta agyhullámot termel az agy, az stresszhez, feszültséghez, betegséghez vezethet.

Az alfa agyhullámok (8-12 Hz) – a nyugodt, ellazult állapotban termelődnek. Az alfa állapot lecsillapítja a pszichét, csökkenti a krónikus fájdalmakat, a magas vérnyomást, a káros stresszel és a korral járó változások mellékhatásait. Az alfa agyhullámok az alvás és az ébrenlét közötti ellazulást jelzik az egész szervezetben. Az erős kreativitással rendelkező emberek alfa-szinten oldják meg problémáikat, ezáltal jóval könnyebben és hatékonyabban hajtják végre mindennapi feladataikat. Alfában hozzuk meg a számunkra előnyös, jó döntéseket, itt van a tolerancia, az elviselés és az elengedés is. Itt a legmagasabb az IQ.

A théta agyhullámok (4-7 Hz) – az alvás, a mély meditáció és a teljes nyugalom állapotában uralkodnak. Itt képes agyunk képszerű álmokat és elképzeléseket előhívni. Thétában férünk hozzá a régóta elnyomott emlékeinkhez is, melyeket felszínre hozva, elemezve és megértve, rengeteg energiát szabadíthatunk fel életünk minőségének megváltoztatásához. Théta szinten tudjuk leghatékonyabban tudatosan gyógyítani magunkat.

A delta agyhullámok (1-3 Hz) – a mély, öntudatlan alvás jellemzői. A delta frekvenciák szervezetünk öngyógyításáért, rehabilitációjáért és az energiatöltésért felelnek. A minőségi alvás és álomtevékenység elősegíti, hogy teljesítőképességünk ugrásszerűen megjavuljon. Alvás közben agyunk képes megtermelni azokat a vegyi anyagokat, amelyekkel megfelelő energiaállapotba kerülünk.

Sokszor nem vesszük észre a különbséget alfa és théta állapot között. Minél mélyebb a relaxáció, annál közelebb kerülhetünk a théta szinthez. (Ha a relaxálásba belealszunk, az már a delta édes álma). Alfa szinten jelenik meg az intuíció, a megérzés képessége, ez thétában erősödik, de théta szinten már kevésbé vagyunk képesek az éles gondolkodásra vagy a fogalmazásra. Agykontrollban az alfa szintet használjuk a feladatok megoldására, a théta szintet pedig gyógyításra.

A kutyák általában alfában vannak, csak akkor kerülnek bétába, ha nagy érdekességet vizsgálnak, vagy fontos dolgot hajtanak végre (például megugatják a postást). A kutyákban nagyon erős az intuíció. Ha alfa állapotban gondolatban beszélsz a kutyádhoz, azt megérzi, mint ahogy nagyon sok más dolgot is.

Az alfahang és a thétahang

Monoton kopogó hang, amelyet ha cd-n vagy kazettán hallgatsz, segít “szintedre menni” (ez azt jelenti, hogy alfába kerülni). A kopogás sebessége és frekvenciája az alfa illetve a théta szintnek megfelelően van beállítva. Kezdő agykontrollosoknak sokat segít az alfa és a théta állapotba kerüléshez. Gyakorló agykontrollosok is használják, de anélkül is képesnek kell lenni az alfa és théta szint elérésére.

IV. Gyógyuljunk!

A legfontosabb dolog, amit tudnod kell a gyógyításról: ha betegnek érzed magad, menj orvoshoz. Ne diagnosztizálj, se magadnak, se másnak. Az agykontroll valóban csodákra képes, de nem csettintésre működik. Nem a bizonytalanság jele, ha kikéred az orvos véleményét. Ha valóban gyógyulni akarsz, akkor mindent megteszel ennek érdekében. A gyógyítás technikáját természetesen nem csak magunkra, hanem másokra is alkalmazhatjuk, de ehhez a beteg beleegyezésére szükség van, különösen akkor, ha káros szenvedélyéről akarunk leszoktatni valakit. Itt is be kell tartani a szabad akarat törvényeit.

A betegségek legfőbb okai

Tudjuk jól, hogy a negatív gondolatok, a stressz, az idegesség legyengítik az immunrendszert, roncsolják a szervezetet. A stressz megnyilvánulásai közé tartozik többek között a szabálytalan szívverés, zsibbadás, remegés vagy a kezdődő cukorbetegség. Stresszes állapotban fogékonyabbak vagyunk a vírusokra is. A gyűlölet, a harag is önpusztító hatással van ránk. A félelem, lelkiismeret-furdalás és önmarcangolás képes arra, hogy kóros sejtburjánzást hozzon létre a szervezetünkben. A test reagál a lélek állapotára. Jelez, ha a tudatalatti üzeneteire, figyelmeztetéseire nem figyelünk oda. Legtöbb esetben ezt sajnos betegség előidézésével teszi. A legnehezebb feladataink közé tartozik, hogy megtaláljuk problémáink valódi okait.

Bizonyos betegségeket a szervezet önvédelemből gyárt, ilyen lehet például a kóros elhízás, amellyel elmagyarázhatjuk és bebizonyíthatjuk magunknak, hogy miért nem akarunk társaságba járni vagy akár csak változtatni életünkön. Így már igazolva vagyunk, nem kell szembenéznünk a változtatás felelősségével. Ez persze csak egy egyszerű példa, az emberi lélek ennél jóval bonyolultabb, a tudatalatti megnyilvánulásai pedig meglehetősen rafináltak.

Lehet vitatkozni arról, hogy létezik-e véletlen, és el lehet gondolkodni azon is, hogy egy önhibánkon kívüli balesetet hogyan és miért vonzottunk be életünkbe. Az agykontrollnak nem feladata, hogy karmikus erők titokzatos hatalmát keresse a megjelenő betegségekben. Agykontrollal inkább a változtatásra koncentrálunk, testileg-lelkileg, alfában és bétában mindent megteszünk azért, hogy meggyógyuljunk.

Pozitív gondolatok és harmónia

A pozitív gondolatok már önmagukban gyógyító erejűek. Pihenéssel, relaxációs gyakorlattal ellensúlyozhatjuk a stressz okozta gyengeséget. Ha harmóniában élünk önmagunkkal, szervezetünk is harmóniába kerül velünk. A harmóniát akkor tudjuk elérni, ha tudatunk minden szintjén egyetértünk önmagunkkal.

(Forrás: let.ucoz.hu)