Sajátos
célunk - az egyetemes célon belül - kétségtelenül egyéniségünk megfinomítása,
kicsiszolása különféle lehetõségek, élmények kísértések, provokációk,
tapasztalatok csiszolókorongján.
Az,
hogy ideáljainkat felszínre hozzuk, megvalósítsuk és kiéljük. Hogy hányféle
átmeneti cél felállítására és túlhaladására van Szükségünk ehhez, az egyedül
szellemünk rejtett törvényétõl függ. E vita a megvilágosodott individuumban
dõl el.
Az
ember agya alacsonyabb és magasabb világok között közvetítõ konvertálókészülék.
Ez a hivatása. Ez teszi a lét fõszereplõjévé. Köréje csoportosulnak mindazok az
adottságok, amelyek fejlesztését, átizzítását, mûködését elõsegítik. Betelt
átmeneti célok és végigélt szerepek mind ennek az instrumentumnak szállítanak
olyan felismeréseket, megtisztított fogalmakat, amelyek általa és benne
felismert igazsággá és tetté válnak.
Az
alkotó ideálok keresése abból a bizonyosságból fakad, hogy az ideálból célt, a
célból meghódított valóságot hoz létre. Az ideálok becsvággyal való telítése
felizzítja az akaratot, amely sorsot teremt, és sorsot old. Teremtõ ideálok
nélkül a szellem elhomályosul, a lélek kialszik, és a test betegségekben hull
széjjel. Teremtõ ideálok akkumulálják az élet és fejlõdés energiáját. Valamiért
hevülni, törekedni kell mindenkinek. A cél: mágnes, amely légvonalban vonzza
magához azt, aki összekapcsolódik vele. Átmeneti célokon túl újabb és újabb
célok bukkannak fel, de mindegyik átvezet egy fontos szakaszon, amelyen e célok
nélkül nem tudtunk volna keresztülhatolni.
(Szepes Mária: A mindennapi élet mágiája)