Az
Oklahomai Egyetem egyik fizika professzorának, aki gyakran tölti idejét
szétzúzott szubatomi részecskék tanulmányozásával a CERN laboratóriumban
Svájcban, van egy másik hobbija - szétzúzni azt az elképzelést, hogy minden
tudós szerint a világegyetem valamiféle kozmikus véletlen folytán jött létre.
Dr. Michael Strauss előadásán, melynek címe "Tudományos bizonyíték Isten létezésére" már sok diák és kortársa hallgathatta meg az ország számos egyetemén közel 15 év alatt, köztük a Stanford, a Dallasi és a Santa Barbara Egyetemen, legutóbb októberben a Missouri Egyetemen, azt mondta, hogy megfigyelhető és ellenőrizhető tudományos bizonyíték mutat egy "tervezőre, aki törődik az emberiséggel."
Dr. Michael Strauss előadásán, melynek címe "Tudományos bizonyíték Isten létezésére" már sok diák és kortársa hallgathatta meg az ország számos egyetemén közel 15 év alatt, köztük a Stanford, a Dallasi és a Santa Barbara Egyetemen, legutóbb októberben a Missouri Egyetemen, azt mondta, hogy megfigyelhető és ellenőrizhető tudományos bizonyíték mutat egy "tervezőre, aki törődik az emberiséggel."
Dr. Michael Strauss
Ezt állítja egy kísérleti részecskefizikus szakértő, aki azt is mondja, hogy a
tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az univerzum 14 milliárd éves, és
hogy az úgynevezett "Nagy Bumm" során jött létre, melyet sok ember
hallott már az ateista, vagy agnosztikus tudósoktól.
De Strauss, aki a Higgs-bozon, "Isteni részecske" területén meglévő tudása és szakértelme miatt is ismert, azt mondta a mintegy 200 tanárból és diákból álló közönségének, akik megtöltötték az egyetem nézőterét, hogy a modern tudomány felfedezései bőséges bizonyíték nyújtanak a transzcendens, intelligens tervező létezésére, aki a világot teremtette, és mindennek célja van az emberiség számára.
Ellentmondás volt ugyanakkor az előadása során, hogy állítása szerint nem azért jött, hogy bármiféle Isten létezését bizonyítsa tudományosan. Megjegyezte, hogy ebben a témában még nem sikerült egyezségre jutnia a tudománynak. Ugyanakkor lényeges, és heves viták tárgya, amely méltó arra, hogy megvitassák, idézve Dr Stephen Hawking 2010-es "A nagy terv" című könyvét, hogy bemutassa a témát, amely még mindig a bolygó néhány legnagyobb elméjének a felülvizsgálata alatt áll.
Beszéde alatt Strauss lényegében azt állította, hogy Isten létezésének tudományos bizonyítékára a világegyetem keletkezésének tanulmányozása során találtak rá, a világegyetem tervére, amit Strauss "ritka Föld hipotézisnek" nevez.
Mint mondta, a történelmi időkben minden tudós hitt Istenben, és csak az utóbbi időben, az elmúlt mintegy 200 évben alapul a tudomány azon a feltételezésen, hogy nincsen olyan teremtő, aki uralná a mindenséget.
De 1929-ben Edwin Hubble felfedezte, hogy a világegyetem tágul, ami elvezetett a Nagy Bumm hipotézishez. Egyéb modern kísérletek is alátámasztják ezt az elméletet, mint például az univerzum hőmérséklete és az elemek kialakulása.
De Strauss, aki a Higgs-bozon, "Isteni részecske" területén meglévő tudása és szakértelme miatt is ismert, azt mondta a mintegy 200 tanárból és diákból álló közönségének, akik megtöltötték az egyetem nézőterét, hogy a modern tudomány felfedezései bőséges bizonyíték nyújtanak a transzcendens, intelligens tervező létezésére, aki a világot teremtette, és mindennek célja van az emberiség számára.
Ellentmondás volt ugyanakkor az előadása során, hogy állítása szerint nem azért jött, hogy bármiféle Isten létezését bizonyítsa tudományosan. Megjegyezte, hogy ebben a témában még nem sikerült egyezségre jutnia a tudománynak. Ugyanakkor lényeges, és heves viták tárgya, amely méltó arra, hogy megvitassák, idézve Dr Stephen Hawking 2010-es "A nagy terv" című könyvét, hogy bemutassa a témát, amely még mindig a bolygó néhány legnagyobb elméjének a felülvizsgálata alatt áll.
Beszéde alatt Strauss lényegében azt állította, hogy Isten létezésének tudományos bizonyítékára a világegyetem keletkezésének tanulmányozása során találtak rá, a világegyetem tervére, amit Strauss "ritka Föld hipotézisnek" nevez.
Mint mondta, a történelmi időkben minden tudós hitt Istenben, és csak az utóbbi időben, az elmúlt mintegy 200 évben alapul a tudomány azon a feltételezésen, hogy nincsen olyan teremtő, aki uralná a mindenséget.
De 1929-ben Edwin Hubble felfedezte, hogy a világegyetem tágul, ami elvezetett a Nagy Bumm hipotézishez. Egyéb modern kísérletek is alátámasztják ezt az elméletet, mint például az univerzum hőmérséklete és az elemek kialakulása.
"Az általános relativitáselmélet előrejelzése az, hogy a Nagy Bumm maga az eredete mindennek, amit ismerünk: tér, idő, anyag és energia." - mondta Strauss a Dallasi Főiskola hallgatóinak az elmúlt évben. "Tehát a Nagy Bumm egyfajta hibás elnevezés. A Nagy Bumm felveti azt a gondolatot, hogy valami felrobbant, de a Nagy Bumm önmagában nem egy robbanás, hanem ez az eredete mindennek, amit az univerzumban ismerünk."
"Ha a világegyetemben minden létrejött, azután a világegyetem okának mindent felülmúlónak kell lennie, az nem ennek a világnak a része," - érvelt Strauss. "A tudomány belebotlott valami olyasmibe, amit a Biblia régen kijelentett, hogy az univerzumnak volt egy kezdete."
Strauss
bizonyítékokat hozott fel Isten létezésére, hivatkozva a világegyetem
látszólagos tervezettségére, utalva az anyag mennyiségére az univerzumban, a
nukleáris erő nagyságára, és a szén kialakulására, melyek olyan finoman
hangoltak, hogyha bármelyik paraméter ezek közül a legkisebb mértékben is
módosult volna, akkor az emberi élet nem is létezne. Strauss kijelentette, hogy
mintegy 100 hasonló finoman hangolt paraméter létezik.
Strauss "ritka Föld hipotézisében" azt részletezte, hogy mire lenne szükség egy Föld típusú bolygó véletlenszerű megalkotásához, egy olyan bolygóhoz, amely képes fenntartani nem csak a baktériumokat, hanem a magasabb rendű életformákat is, ahogy azt a sci-fi történetekben is megtalálhatjuk (gondoljunk a Star Trek M osztályú bolygóira).
Kiemelte, hogy a Föld mitől egyedi a holdjával, hogy a Nap és a Naprendszer tökéletesen igazodik az élethez, hogy képes legyen túlélni. Kevés olyan bolygó van, ha van egyáltalán, mely körül egyetlen nagy hold kering, mely a megfelelő atmoszféra fenntartásában nyújt segítséget. Kevés olyan szomszéd van, mint a Jupiter, melynek olyan nagy a gravitációja, hogy magába szippantja a Földre veszélyt jelentő fenyegetéseket, mint az üstökösök és az aszteroidák.
Sőt, 322 olyan paraméter van, amelyek ahhoz szükségesek egy bolygón, hogy képes legyen fenntartani a formálódó intelligens életet, és ezen 322 paraméter bekövetkeztének a valószínűsége 10-282.
"Nem valószínű, hogy a Földet valaha is sikerül reprodukálni," - mondta Strauss.
Strauss az előadása közben sokat idézett olyan ateista vagy agnosztikus tudósoktól, akik nem hisznek Istenben, de még mindig elismerték egy magasabb hatalom lehetőségét a munkájuk során megfigyeltekből következően:
Paul Davies: "Ha a fizika tervezés terméke, az univerzumnak kell, hogy legyen egy célja, és a modern fizika erősen azt sugallja nekem, hogy ez a cél bennünket is magában foglal." - Superforce, 1984
Paul Ruben: "A legnagyobb probléma az Ősrobbanás elmélettel filozófiai, talán teológiai: Mi volt az Ősrobbanás előtt?" - Nature, 1976
John Horgan: "A multiverzum elmélet, a teoretikusok most már látják, szinte végtelen számú változatot jelent, amely szinte végtelen számú univerzumot 'jósol'... persze egy elmélet, amely megjósol mindent, igazából nem jósol meg semmit." - Scientific American, 2010
A Missouri Egyetemen tartott előadása előtt egy interjúban Strauss azt mondta, hogy a célja az, hogy arra ösztönözze hallgatóit, hogy kérdőjelezzék meg azt, amit úgy gondolnak, hogy tudnak, ami a tudományos érdeklődés fő szempontja.
"Remélem rá tudom venni az embereket, hogy gondolkodjanak," - mondta. "Gondolkodjanak el olyan módon, ahogy azt korábban nem tették."
"Szenvedélyesen próbálom megérteni, hogy mi az, ami valóban igaz," - tette hozzá Strauss. "A tudomány ezen területén az igazságot keressük az univerzumban. A Keresztények hisznek egy Istenben, amely bizonyítja az igazságot. Kell lennie valamilyen összefüggésnek, ezért fontos megvizsgálnunk, hogyan is néz ki ez az összefüggés."
Strauss "ritka Föld hipotézisében" azt részletezte, hogy mire lenne szükség egy Föld típusú bolygó véletlenszerű megalkotásához, egy olyan bolygóhoz, amely képes fenntartani nem csak a baktériumokat, hanem a magasabb rendű életformákat is, ahogy azt a sci-fi történetekben is megtalálhatjuk (gondoljunk a Star Trek M osztályú bolygóira).
Kiemelte, hogy a Föld mitől egyedi a holdjával, hogy a Nap és a Naprendszer tökéletesen igazodik az élethez, hogy képes legyen túlélni. Kevés olyan bolygó van, ha van egyáltalán, mely körül egyetlen nagy hold kering, mely a megfelelő atmoszféra fenntartásában nyújt segítséget. Kevés olyan szomszéd van, mint a Jupiter, melynek olyan nagy a gravitációja, hogy magába szippantja a Földre veszélyt jelentő fenyegetéseket, mint az üstökösök és az aszteroidák.
Sőt, 322 olyan paraméter van, amelyek ahhoz szükségesek egy bolygón, hogy képes legyen fenntartani a formálódó intelligens életet, és ezen 322 paraméter bekövetkeztének a valószínűsége 10-282.
"Nem valószínű, hogy a Földet valaha is sikerül reprodukálni," - mondta Strauss.
Strauss az előadása közben sokat idézett olyan ateista vagy agnosztikus tudósoktól, akik nem hisznek Istenben, de még mindig elismerték egy magasabb hatalom lehetőségét a munkájuk során megfigyeltekből következően:
Paul Davies: "Ha a fizika tervezés terméke, az univerzumnak kell, hogy legyen egy célja, és a modern fizika erősen azt sugallja nekem, hogy ez a cél bennünket is magában foglal." - Superforce, 1984
Paul Ruben: "A legnagyobb probléma az Ősrobbanás elmélettel filozófiai, talán teológiai: Mi volt az Ősrobbanás előtt?" - Nature, 1976
John Horgan: "A multiverzum elmélet, a teoretikusok most már látják, szinte végtelen számú változatot jelent, amely szinte végtelen számú univerzumot 'jósol'... persze egy elmélet, amely megjósol mindent, igazából nem jósol meg semmit." - Scientific American, 2010
A Missouri Egyetemen tartott előadása előtt egy interjúban Strauss azt mondta, hogy a célja az, hogy arra ösztönözze hallgatóit, hogy kérdőjelezzék meg azt, amit úgy gondolnak, hogy tudnak, ami a tudományos érdeklődés fő szempontja.
"Remélem rá tudom venni az embereket, hogy gondolkodjanak," - mondta. "Gondolkodjanak el olyan módon, ahogy azt korábban nem tették."
"Szenvedélyesen próbálom megérteni, hogy mi az, ami valóban igaz," - tette hozzá Strauss. "A tudomány ezen területén az igazságot keressük az univerzumban. A Keresztények hisznek egy Istenben, amely bizonyítja az igazságot. Kell lennie valamilyen összefüggésnek, ezért fontos megvizsgálnunk, hogyan is néz ki ez az összefüggés."
(forrás:
ujvilagtudat.blogspot.hu)