A „Miatyánk" egy kicsit más szemmel

Külön kitérőt érdemel a kereszténység alapimájának, a Miatyánknak viszonya a csakrákkal. Amikor valaki ezt a fohászt  mondja, képzeletben haladhat a test elülső oldalán, egyik energetikai gócpontról a másikra, a következőképpen:

Korona-csakra - „Miatyánk, aki a mennyekben vagy". 

Az Atya országa a fejtető. Akkor élhetjük át ezt a tudatállapotot, ha a szahaszrára nyitott.  Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod". A Szent Szellem bennünk történő megelevenedésének óhajtása. Vonuljon be tudatunkba a nyugalom, béke, szeretet, végtelenség, (vö. Óm Shanti) A szikh vallás hívei egy érdekes hasonlattal élnek: „Amikor a Nám (Ige) sasmadara leszáll, a bűnök apró verebei szétrebbennek.

Homlok-csakra - „Legyen meg a Te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is."  

Az akarati központ a homlok. De itt a felsőbb akaratról van szó, amely meg akar nyilvánulni bennünk és általunk, engedjük meg neki. Mindenképpen az Ő akarata érvényesül, ne ellenkezzünk, (hordozzuk kisebb-na- gyobb keresztünket) A mesterek azt tanítják, hogy amikor az adzsna, vagyis a harmadik szem kinyílik, vele együtt felélednek az alsóbb erőkörök is. Ez az a mód, ahogyan a földön (tehát a fizikumban) beteljesül a Legfelsőbb Akarat. Az evangélium szerint: „Ha a te szemed tiszta, az egész tested tiszta." Ugyebár ez a tisztánlátás centruma is. (és a teljességben, az egészben meglátszik, hogy ez így jó!)

Torok-csakra (éter elem) - „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." 

A magyar fordításában szereplő mindennapi kenyér az eredetiben ténylegesen szuperszubsztanciálisként szerepel, vagyis a legfinomabb prána megnyilvánulását kérjük. A kundaliní mesterek leírják azt a rendkívül szubtilis energiát, amely a szórna csakrából árad. Amikor sikerül végre a torokban megállítani, a jógi egy kivételesen finom, édes ízt érez és képes lesz szinte kizárólag az energiával táplálni a testét.  Más szavakkal, a tökéletes önátadás révén megnyilvánul a tökéletes Gondviselés.

Szív-csakra (levegő elem) - „Bocsásd meg a mi vétkeinket."

Az előző erőközponttal együtt szattvikus minőséget hordoz, amely a tisztánlátáshoz nélkülözhetetlen. A könyörgés arra irányul, hogy a magasabb tudatosság fényében képesek legyünk felismerni a cselekedetek személytelen természetét, és vessünk véget a téves önidentifikációnak. Mindaddig, amíg egy test-elme komplexumnak tekintjük magunkat, jelen lesz a bűn eszméje és az ezt kísérő önvád.65 Ha valaki csak úgy tudja ezt elfogadni, hogy mindenképpen egy rajta kívülálló, transzcendens hatalom ítélkezik felette és ténylegesen az Ő megbocsátását szükséges elnyerni, az is rendben van, így is működhet.  Hiszen egy ilyen magasrendű ima, mint a Miatyánk, mindenképpen a tisztaság ideájához kapcsol bennünket.

Köldök-csakra (tűz elem) - „Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek."

Ez is összefügg annak helyes megértésével, hogy a folyamatokban és tettekben nincs semmiféle személyes tartalom. A harag és neheztelés csak úgy távozik tőlünk, ha felhagyunk azzal, hogy másokhoz a tetteik alapján viszonyulunk. Az ind hagyomány a manipúra csakrához az asztrológiai planéták közül a Napot társítja. Ennek alacsony megnyilvánulási szintje az ego, amelyik folyton reagál a történésekre. Úgy érezzük, bennünket bántottak meg, minket ért sérelem, nekünk okozott szenvedést valami szörnyűséges alak. Magas oktávon viszont a tisztánlátás szellemi fénye érvényesül, amelyik az „Uram bocsáss meg nekik, hisz nem tudják mit cselekszenek" hozzáállá-sában ölt testet. Nem könnyű ezt őszintén, szívből kimondani, tényleg magasabb rendű impulzusok szükségesek hozzá. A szenteknek viszont ez az alapvető tudati tendenciája. Ők úgy látják, hogy csupán az emberi tudatlanság áramlik át egy bizonyos formán, mindegy hogy hívják azt a formát. Más szavakkal, elítélik a bűnt (a helytelen tetteket), de nem ítélik el a bűnöst (az elkövetőt).

Szakrális-csakra (víz elem) - „És ne vígy minket a kísértésbe."

Vagy kicsit korszerűbben, ne engedj minket kísértésbe esni, adj erőt ahhoz, hogy kellőképpen éberek legyünk. A szvádhisthánát a nemiség centrumaként szokták emlegetni, de ennél jóval tágabb a jelentésköre. Mindenféle tendenciát magába foglal, ami a vak vágyak és az illúzió világa felé húz, és akadályozza a szellemi fejlődést. Talán titkon azt is üzeni, hogy erényeinkkel szemben legyünk gyanakvóak, mert ez az Erő megleckéztethet minket.

Gyökér-csakra (föld elem) - „De szabadíts meg a Gonosztól."

Természetesen a bennünk lévő, a múládhárában szunnyadó gonosztól. Megint csak egy modern fordulattal élve, adassék számunkra valamiféle támogatás a személyes tudattalan árnyainak feltisztításához. „Légy segítségemre! Maradj velem! Köss össze a Végtelennel!"

Záróakkordként pedig - amikor a „...tied az ország, a hatalom és a dicsőség" szavakat mondjuk, mintegy visszacsatolásként a gerincoszlop hátsó felén felvihetjük a figyelmet a legalsó erőközpontból a legfelsőbe.

(Hornyák Károly: Metafizikai összefüggések- ezotop.hu)