Spirituális intelligencia

Egy amerikai pszichológus szerint az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia fontosabb az életben, mint az értelmi képesség, az IQ. Az agykutatás legfrissebb eredményein alapuló elmélet szerint pedig jórészt a spirituális intelligencia (SQ) határozza meg boldogságra való képességünket.

Isten bennünk van

- Munkám során - mondja Orosz Katalin pszichológus - sok olyan emberrel találkozom, akinek megvan mindene. Sikeres, gazdag, okos. Mégis valamiféle ürességet érez. Nem találja a helyét. Mondhatnánk úgy is, hogy csak létezik a világban, de nem része annak. Bár magas, olykor kiemelkedően magas az IQ-ja, mégsem képes helyes döntéseket hozni, nem képes a boldogságra. Miért? Ahhoz, hogy az ember harmóniában élhessen, tudnia kell, hogy nem az üres térben lebeg. Nem tehet meg bármit. Léteznek olyan magasabb erkölcsi értékek, amelyek minden kultúrában és minden korban azonosak. Nem azért kell követni őket, mert a törvények, az igazságszolgáltatás, valamilyen külső tényező késztet erre, hanem mert nélkülük az ember önzővé lesz és elmagányosodik.

A magányosság szorongást szül, a szorongás aláássa a lélek nyugalmát, a háborgó lélek pedig megbetegíti és elpusztítja a testet. Sajnos manapság lehet úgy is élni, hogy ezekkel a gondolatokkal soha ne találkozzunk. Azonban bizonyos rituálék segítségével, például meditációval, vallásgyakorlással vagy másokért végzett munkával képessé tehetjük magunkat arra, hogy a belső hangot felerősítsük és meghalljuk. Vagyis, hogy fejlesszük a spirituális intelligenciánkat.

Kiderült ugyanis, hogy módosult tudatállapotokban, például meditáció közben az agy kiterjedt területein az idegsejtcsoportok összehangolt aktivitása figyelhető meg. Ilyenkor az idegsejtek másodpercenként 40 hertz-en rezegnek, s ezzel hozzák létre azt az érzékleti és gondolati élményt, amikor a meditáló különleges, mély felismerésekre jut. Intelligenciánknak velünk született, belső adottsága a fantázia, a kreativitás, a tehetség, a spotaneitás.

Az érzelmi intelligencia

Az intelligencia mérésére alkalmas első teszt megírására a XX. század elején a francia Alfred Binet kapott megbízást hazája oktatásügyi minisztériumától. Arra kellett megoldást találnia, hogyan lehet idejekorán kiszűrni azokat a gyerekeket, akik nem tudnak megfelelni a szabályos iskolai követelményeknek. Az intelligenciatesztek második nagy áttörése akkor következett be, amikor az USA belépett az első világháborúba, és a hadsereg számára megfelelő képességű katonákat kellett kiválogatni. Az értelmi képességeket meghatározó tesztek aztán bevonultak a civil életbe. Iskolai, munkahelyi felvételik dőltek el segítségével. Az életben azonban kiderült, ez a módszer nem mindenható: a pályaválasztáshoz, a társtaláláshoz, a munkahely kiválasztásához, tehát személyes döntéseinkhez a tiszta ésszerűség nem elegendő. Szükségünk van érzelmi intelligenciára, vagyis EQ-ra is.

Az SQ segítségével tudjuk eldönteni, mi a jó és a rossz, a helyes és helytelen cselekvés. Ennek a képességünknek köszönhetjük, hogy képesek vagyunk önmagunkat gyógyítani, vágyainkat, késztetéseinket egy fontosabb, magasabb rendű cél érdekében elhalasztani. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az SQ a bölcsességünk és a lelkiismeretünk. De nem csak az.

A neuropszichológusok találtak egy olyan területet a halántéklebenyben, amely a működő agyról készített felvételeken akkor mutat aktivitást, amikor a vizsgált személyek spirituális vagy vallásos témákat hallanak. Ennek az istenközpontnak, angol szóval god spotnak a létezését a modern agykutatás minden vizsgálata alátámasztotta. A halántéklebenynek ezt az aktivitását sokáig az epilepsziások és az LSD-fogyasztók látomásaival hozták kapcsolatba. Mára kiderült, hogy az egészséges embereknél is megtalálható. A god spot nem bizonyíték Isten létezésére, de megmutatja, hogy agyunk olyan irányba fejlődött, hogy végső létkérdéseket tudjon feltenni.

Hogyan működik az SQ?

Ki ne ismerné a helyzetet? Autóban ülve araszolgatunk a reggeli csúcsforgalomban, szabályosan haladva a számunkra kijelölt sávban. Tudjuk, hogy egy fontos értekezletre kell a munkahelyünkre érni. Főnökünk a pontatlanságot szigorúan bünteti. Érezzük, hogy késésben vagyunk, amikor a buszsávból valaki szabálytalanul elénk vág. Ő még átcsúszik a zöldön, mi már nem.

Milyen folyamatok játszódnak le az agyunkban ilyenkor? Hormonok sokasága áramlik ki agyunknak legősibb, legprimitívebb régiójából, a gerincoszlop tetejét körülvevő agytörzsből. Arról a területről, amely a törzsfejlődés során legkorábban alakult ki, s a túlélésért felelős. Alapvetően kétféle utasítást képes adni, támadj vagy menekülj. Agyunknak ez az érzelmi központja azt sugallja nekünk, hajtsunk át a piroson, érjük utol a szemtelen autóst, és tapossuk el. Legalábbis ordibáljunk vele egy jót, levezetvén a bennünk felgyülemlett feszültséget.

A körülbelül százmillió éve megjelent vékony, kétrétegű agykéreg, a gondolkodás területe azonban ellentétes értelmű parancsokat ad. Azt mondja, a pirosba hajtani veszélyes, az egész cirkusz csak további feszültségeket fog okozni, hagyd a fenébe a szabálytalankodó autóst. Vagyis agyunk két jól elkülöníthető területe, az érzelmeket hordozó limbikus rendszer és a gondolkodás területe, az agykéreg, kapcsolatba lépnek egymással.

A helyes döntést azonban egy belső központ, a világot egységesíteni képes, a spirituális intelligenciáért felelős centrum hozza meg.

Fejleszd SQ-dat!

1. Lefekvés előtt gondold végig napodat, mit tettél jól, és hol hibáztál.
2. Fogadd el a csodákat.
3. Tudatosítsd önmagadban, hogy meg akarsz változni.
4. Keresd meg önmagadban azt, amiért élsz, mi az, ami alapvetően meghatározza érzéseidet, cselekedeteidet.
5. Ne félj a fájdalomtól.
6. Ne állíts magad elé leküzdhetetlen akadályokat.
7. Céljaidat követve ne térj le a jó útról, csak akkor, ha egy jobbat találsz.
8. Meditálj, alkalmazz spirituális technikákat.
9. Légy képes céljaidat alárendelni másokéinak.

(forrás: astronet.hu)