A Tejútrendszer elméletileg egy
masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont – véli egy nemzetközi
kutatócsoport, amely teóriáját az Annals of Physics című tudományos
folyóiratban tette közzé.
A féregjárat vagy féreglyuk vékony
csőszerű képződmény, amely az univerzum két távoli, görbületmentes területét
kötheti össze. Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein 1935-ben
bizonyította be Nathan Rosen amerikai–izraeli fizikussal. Fél évszázaddal
később, 1985-ben Kip Stephen Thorne amerikai elméleti fizikus dolgozta ki
tanítványaival a kétirányú féreglyukak teoretikai alapjait.
Féregjárat lehet a galaxisunkban
A trieszti nemzetközi posztgraduális
oktatási és kutatóintézet, a SISSA (Scuola Internazionale Superiore di Studi
Avanzati) tudósai, olasz, amerikai és indiai asztrofizikusok a Tejútrendszer
sötét anyaga eloszlásának rendkívül részletes térképét a legújabb
ősrobbanás-elmélet fényében vizsgálták – olvasható a PhysOrg tudományos
hírportálon.
„Arra a következtetésre jutottunk,
hogy e járatok egyike galaxisunkban működhet. Mi több, maga ez a féreglyuk is
akkora lehet, mint egy galaxis” – fogalmazott a tanulmány társszerzője, Paolo
Salucci, a SISSA asztrofizikusa, a sötét anyag elismert szakértője.
Mindazonáltal a tudós rámutat, hogy
csupán matematikai számításokról van szó. „Nem azt állítjuk, hogy galaxisunk
egy féregjárat, csupán felvetjük ennek elméleti lehetőségét” – tette hozzá
Salucci.
Kísérletileg tesztelhető a SISSA tudósainak féreglyukelmélete?
Az olasz asztrofizikus szerint ez úgy
lenne lehetséges, amennyiben a sötét anyag eloszlását a Tejútrendszerben, amely
egy spirálgalaxis, összehasonlítanák egy más típusú közeli csillagváros, például
a Kis és a Nagy Magellán-felhő szerkezetével.
Természetesen e vizsgálatokat
lehetővé tévő technológiára még soká kell várni, ám mint Paolo Salucci rámutat,
kutatásaik ráirányítják a figyelmet arra, hogy milyen fontos megismerni a sötét
anyag valódi természetét.
A tudósok már régóta kutatják a
világegyetem tömegének 23 százalékát adó, semmiféle elektromágneses sugárzást
ki nem bocsátható, s így csillagászati műszerekkel közvetlenül meg nem
figyelhető anyagot.
Hiába próbálkoznak, nem tudják megvizsgálni a sötét anyagot
Egyes elméletek szerint egy
hipotetikus részecskecsoport, a neutralínók alkotják, amelyek létét eddig
azonban sem az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) végzett
kísérletek során, sem a világegyetemben nem sikerült megfigyelni.
„Kutatásaink azért érdekesek, mivel
összetettebb képet festenek a sötét anyagról, amely egyfajta új dimenzió,
valamiféle grandiózus galaktikus szállítórendszer lehet. Bármi is legyen, ideje
újfajta szemszögből vizsgálni e rejtélyes anyag valódi természetét” –
fejtegette Paolo Salucci.
(forrás: http://mno.hu)
Galaktikus féreglyuk - videó