Hogyan tudok
kapcsolatba lépni a magasabb dimenziókkal? Egyáltalán lehetséges-e bepillantást
nyerni oda, ahová eddig csak keveseknek sikerült? Milyen fizikai alapjai vannak
a metafizikának e tekintetben? Valóban minden kommunikál mindennel és egy
elektron rezdülésébe beleremeg az Univerzum?
Frekvenciák, melyek
létezése kétségbevonhatatlan, mi azonban csupán parányi töredéküket érzékeljük.
Ez volna hát a valóság? A személyes valóság talán igen, de a totális nem.
Hányszor próbálkozott már az ember a tudatlanság mélységes verméből kikecmeregni,
s hányszor esett oda vissza?
Minden anyaginak
nevezett, tárgyiasult létező energiából épül fel. Az energiák hatása azonban
nem ér véget a szemmel látható anyag határán, hanem tovább hatol, beleárad a
Mindenség megannyi energiamezőjébe és ott változásokat indukál. Nincs olyan
hatás, amely elveszhetne vagy elbújhatna.
Az emberek is energiamezők, akik többdimenziós lénnyel rendelkeznek, azonban ezt még csak részben fedeztük fel. A kölcsönhatások száma, amelyek az ember és a világ között energetikai síkokon létrejöhet, végtelen. A kvantumfizika szerint minden létező tárgy, sőt valamennyi esemény, amely az életünkben végbemegy, kapcsolatban van egymással. Ez egy megkerülhetetlen alapvetés.
Az emberek is energiamezők, akik többdimenziós lénnyel rendelkeznek, azonban ezt még csak részben fedeztük fel. A kölcsönhatások száma, amelyek az ember és a világ között energetikai síkokon létrejöhet, végtelen. A kvantumfizika szerint minden létező tárgy, sőt valamennyi esemény, amely az életünkben végbemegy, kapcsolatban van egymással. Ez egy megkerülhetetlen alapvetés.
Ez az alapja többek
között számos pszichológiai és spirituális irányzatnak is. Például az emberek
viselkedésének mozgatórugói nagy részben megmagyarázhatók az energiák síkjain
végbemenő cserélődési folyamatokkal – hatással vagyunk egymásra oly módon is,
ahogy eddig nem is hittük: kollektív energia- és tudatmezőkön keresztül.
Ma már kezdik
belátni a fizikusok is azt a metafizikai tényt, hogy mi egy Egység részei
vagyunk, s az elkülönültségünk csak látszólagos és viszonylagos. Minden egy
alapmezőből nőtt ki valaha és indult el a maga rögös evolúciós útján. Abban az
időben még nem létezett fizikai világ, de az energiáknak nem is ez a
legfontosabb transzformációja, mint ahogyan mi hinni szeretnénk.
A Világegyetemben
van egy olyan mező, amely mindig mindenről tud – így lehetne összegezni sokféle
kvantumokkal kapcsolatos elméletet. Természetesen ez nem ilyen egyszerű, mert
sokféle egyéb mező is van az ember és eme őseredeti fundamentum között. De ez a
finomabbnál is finomabb, már-már éteri, mindent behálózó kommunikációs sztráda
létezik. S nagyon úgy fest, hogy ennek a mezőnek az egyik tulajdonsága a mindig
is keresett időtlenség, örökkévalóság és „el nem múlás”.
Nagyon úgy tűnik,
hogy ez a tiszta tudatmező mindent történést regisztrál, mintegy feljegyez, de
ami minket most jobban érdekel, mindent mindennel összeköt. Viszont nem szól
bele a folyamatokban, sokkal inkább olyan, mint egy térfigyelő kamera, a Nagy
Megfigyelő. (Talán a Mindent Látó Szem.)
Ez a tudatmező
magától értetődően kommunikál minden dimenzióval, síkkal és világgal.
Máskülönben hogyan tudna minden információt begyűjteni belőlük?
Így a Mindenség
mindig változik, hiszen folyamatosan gyarapodik az információk tekintetében.
Ennek a rendszernek éppen az adja az emberi ésszel felfoghatatlan nóvumát, hogy
kívül áll a mi fogalmaink szerinti téren és időn.
A 21. század emberének
el kell jutni addig a kiindulópontig, hogy az információ nem csak az, amit a
média harsog, hanem az a valóság egyik örökérvényű összetevője, amely minden
világban, illetve valóságszinten fellelhető. Ha óhajtod, gondold tovább, hogy
milyen egyéb információ-formák létezhetnek.
Az információ nem az
ember fejéből pattan ki ötlet vagy gondolat formájában, hanem a világegyetemben
ab ovo létezik. Az ember képletesen fogalmazva a különféle tudatszintjein
mágnesként vonzza magához az egyes információkat az Univerzumból, ha intuitív,
spontán és nyitott az illető és nem csak a felvett, tanult dolgait nevezi
információknak.
Tehát az információ
egy mindenhol megtalálható alkotóeleme a valóságnak. Ugyanez elmondható az
energiáról is. Mutassunk egyetlen olyan helyet, ahol nincs energia? A legszebb,
hogy ez a két komponens – információ és energia – egymással összekapcsolódva
minő csodálatos teremtményeket tud összehozni, kibontakoztatni, feltéve, hogy
abból indulunk ki, hogy minden energia rendelkezik információtartalommal is.
Az energiák tehát
„beszédesek”. Sőt, a spiritualitás odáig megy, hogy kijelenti: bizonyos
energiakoncentrációk „öntudatukra ébredhetnek”. Ez lehet egy angyal, egy
elementál, vagy egy ember is. Az természetesen messzire vezetnek, hogy
végiggondoljuk, hogyan megy végbe, illetve mit eredményez mindez. Ez már nagyon
közel áll a létezés és az élet definiálásához.
De most kanyarodjunk
vissza az információ-áramláshoz, amit kommunikációnak is hívhatunk. Az
információ átadása, közvetítése maga a változás. A változás egyben átalakulás.
Mire nem hajlandó a 21. századi ember? Éppen erre. Ezért merev, maradi,
begyöpösödött, ragaszkodó, és sokszor nem vevő, nem hajlandó a változásra.
Kérdem én: kit hátráltat ezzel elsősorban? Kinek tesz jót az, ha a
legvalóságosabb valóságot (a metafizikát) figyelmen kívül hagyja?
Jó hír, hogy a
Mindenség információtengere folyamatosan körbevesz minket és áthat bennünket.
Ezáltal biztosított, illetve potenciálisan garantált, hogy „bármikor”
összekapcsolódhassanak egymással a különféle létformák, tudatszintek, világok
stb.
De nem össze-vissza,
hanem rendezetten, hiszen az információknak akkor van értelmük, ha Rendet
tartanak bennünk. Így a lehetőség adott az egyéni megismerésre, az Élet
felfedezésére és a Rend átlátására.
(forrás: tudnodkell.info)