A Transzformáció Angyala tehát ott van
minden ember születésénél, és végigkíséri az egész életüket, nyomon követve a
számukra megalkotott élettervüket.
A halál mikéntjét ugyanis minden
esetben maga a lélek választja meg, nem pedig az angyal. Ezek a tervek
általában az életbelépés előtt megszületnek. És mivel be vannak programozva az
emberek létébe, eltérések aligha lehetségesek. Apró módosításokra sor kerülhet
néha, de ez csak csekély meghosszabbítást vagy rövidítést jelenthet.
A halál
időpontja ugyanis soha nem az életkortól függ, hanem a feladatok
teljesítésétől. Márpedig az minden esetben eljön, amikor az illető
megvalósította az adott életére kiszabott feladatokat, akkor is, ha egy
mindössze pár hónapos gyermekről van szó. A mátrixból, amely a legapróbb
részletekig tartalmazza az isteni alkotótervet, a Transzformáció Angyala mindig
tudja azt, hogy mikor jött el egy-egy lélek ideje a továbblépéshez. Ekkor ő
rögtön megjelenik a helyszínen. Ahogy ő maga fogalmaz Jan Van Helsinggel
készült interjújában:
„Kicsit beléjük bújok, vagy hozzájuk simulok, s felkeltem bennük a vágyakozást a szellemi otthon iránt. Azt az érzést adom nekik, hogy eljött az elengedés ideje. Elszomorítom őket, arra serkentem, hogy adják a fejüket búsulásra, hogy milyen az, ha az ember meghal. Azt sugallom nekik, hogy pillantsanak vissza az életükre, idézzék fel még egyszer élményeiket, és fokozom annak az érzését, hogy a fizikai világot el akarják hagyni.”
„Kicsit beléjük bújok, vagy hozzájuk simulok, s felkeltem bennük a vágyakozást a szellemi otthon iránt. Azt az érzést adom nekik, hogy eljött az elengedés ideje. Elszomorítom őket, arra serkentem, hogy adják a fejüket búsulásra, hogy milyen az, ha az ember meghal. Azt sugallom nekik, hogy pillantsanak vissza az életükre, idézzék fel még egyszer élményeiket, és fokozom annak az érzését, hogy a fizikai világot el akarják hagyni.”
Gyakorta hallani olyan esetekről,
amikor haldokló emberek egy sötét alakot látnak maguk mellett állni, gyakran
fekete köpönyegben, vagy kaszával a kezében. Ne higgyük, hogy szegények csak
képzelődnek, ilyenkor valóban a Transzformáció Angyala jelenik meg náluk. Az,
hogy ki milyen formában látja őt, az a vallásától, társadalmi körülményeitől,
szokásaitól, tanulmányaitól, de leginkább a hitétől függ. Ezért lehet sokféle.
Hogy mi a megjelenése oka? A felkészítés és gyógyítás. Mivel a
civilizált ember már elfelejtette azt, hogy a halál révén az Egységhez jut
vissza, sőt sokan már azt sem tudják, hogy mi az Egység, így a félelemtől
gátakat építenek maguk köré. Az angyal segít e gátak lebontásában azzal, hogy a
lelket visszavezeti a szellemhez, az Egységhez.
Így a lélek mielőtt elhagyná a testiséget, elkezd megbékélni a helyzetével. Aki teljes folyamatában látott már lelket eltávozni, az megfigyelhette, hogy a halál beálltával az ember arca kisimul, megnyugszik, és mintha valami földöntúli öröm ülne az arcára még akkor is, ha előtte sokat szenvedett. Ők ekkor már összekapcsolódtak a felső énjükkel.
„Nem lát ugyan mindenki, mint kaszás, de minden lélek, jelzést kap, hogy hamarosan eljön az idő. Az egyik arra figyel fel, hogy körülötte mindenki csak a halálról beszél, a másiknak a saját érzése súgja. Egyesek húzódoznak felszállni arra a repülőgépre, amelyik aztán lezuhan... mint említettem, napokkal, sőt hetekkel korábban odajövök hozzá, hozzásimulok. Olykor egészen nála is maradok - persze csak a részletem, a töredékem - és a halál felé mutató gondolatokat és érzéseket sugallok neki. Ha aztán eljön az idő, akkor be kell végezni. A lélek tudja ezt, csak az ember nem.”
Így a lélek mielőtt elhagyná a testiséget, elkezd megbékélni a helyzetével. Aki teljes folyamatában látott már lelket eltávozni, az megfigyelhette, hogy a halál beálltával az ember arca kisimul, megnyugszik, és mintha valami földöntúli öröm ülne az arcára még akkor is, ha előtte sokat szenvedett. Ők ekkor már összekapcsolódtak a felső énjükkel.
„Nem lát ugyan mindenki, mint kaszás, de minden lélek, jelzést kap, hogy hamarosan eljön az idő. Az egyik arra figyel fel, hogy körülötte mindenki csak a halálról beszél, a másiknak a saját érzése súgja. Egyesek húzódoznak felszállni arra a repülőgépre, amelyik aztán lezuhan... mint említettem, napokkal, sőt hetekkel korábban odajövök hozzá, hozzásimulok. Olykor egészen nála is maradok - persze csak a részletem, a töredékem - és a halál felé mutató gondolatokat és érzéseket sugallok neki. Ha aztán eljön az idő, akkor be kell végezni. A lélek tudja ezt, csak az ember nem.”
(forrás: arvisura.van.hu)