Úgy tűnik, a mátrixenergetika
ugyanazzal a tudományos területtel foglalkozik, mint a titkos éteri fizika. Ha
a titkos kormánynak olyan űrhajói vannak, amelyek titkos fizikai elvek
felhasználásával emelkednek a levegőbe, akkor ezek az elit technológiák biztos,
hogy nem az Einstein-féle speciális és általános relativitáselmélet által
kimondott korlátolt feltételezéseken alapulnak. Miután elolvastam mindazt, amit
e témában eddig felleltem, gyanítom, hogy a relativitás egy szándékosan
fenntartott tudományos vakvágány.
Úgy gondolom, van még mit felfedezni,
kikísérletezni és megismételni. Személyes kutatómunkám eredményeként arra a
következtetésre jutottam, hogy legalább az 1940-es évek óta titokban használják
ezeket a technológiákat és elméleteket. Einsteinnek volt egy teljes verziója az
egyesített mezőelméletről, amellyel 1928-ban egyesítette az elektormágnességet
a gravitációval, és ezt Prágában be is mutatta.
Az elektormágnesség és a gravitáció
egyesítéséhez egy nagyon egyszerű dolgot csinált: Theodor Kaluza ötödik
dimenziós geometriai terének ötletét használta fel. Kaluza elmondta
Einsteinnek, hogy ha a hosszúsághoz, a szélességhez és a mélységhez hozzáadjuk
a negyedik geometriai teret és még az időt, akkor megkapjuk az egyesített
elektormágnességet és a gravitációt. Oskar Klein svéd fizikus kiszámította,
hogy ez az ötödik dimenziós tér olyan parányi, hogy mindössze
Planck-hosszúságnyi. A számítások alapján ez az ötödik dimenzió annyira kicsi,
hogy a Planck-állandó alapján kívül esik a téridő-dimenziókon; a téridő minden
egyes pontja körül elhajlik. Állítólag ez az a hely, ahol az elektromágnesség
megtalálható, azaz a téridőn kívül, és onnan aktivált potenciálként jön.Az
egyetlen bibi Einstein elméletében az volt, hogy nem tudta beilleszteni az erős
és gyenge nukleáris erőt a modelljébe, ezért végül visszavonta a nyilvánosság
elől. Ez volt az a még befejezetlen, mégis működőképes egyesített mezőelmélet,
amely a Philadelphia-kísérlet tudományos alapját képezte.
Tom Bearden úgy véli, hogy amit
„gravitációnak” hívunk, az a vákuumból ered, ahol az jelentős erő. Ha
megfordítjuk az elektromágnesség erőit, eredményül gravitációt és az
ellentétét: antigravitációt kapunk. Ha a vákuum elektromágneses fluxusából
merítünk, olyan potenciálhoz jutunk, amellyel hatalmas elektrogravitációs
hullámokat állíthatunk elő. Ezeket a hullámokat – amelyeket Tesla is
felfedezett – fel lehetne használni egy ufók meghajtását szolgáló
antigravitációs forrás előállításához: emberi kéz alkotta, intelligens
vezérlésű, csúcstechnológiájú repülő járműhöz. Olyan speciális elektromágneses
hullámokat is elő lehetne állítani, amelyeket vákuumban azonnal óriási
távolságokra lehet küldeni úgy, hogy egy távoli célpontot jelölünk meg. A mai
napig senki sem jött rá, hogy mi is az a gravitáció. Nem találjuk sehol.
Elméleteket gyártunk vele kapcsolatban, de nem tudjuk összeegyeztetni az
elektromágnességgel.
Mi van, ha csak egyetlen
energia létezik, és minden más ennek az egyetlen erőnek az alárendeltje?
A gravitáció mint különálló erő nem is létezik. Ha ugyanis létezne, már rég megtaláltuk volna. De sehol sem találjuk, és még a matematikai egyenleteinkbe sem tudjuk beilleszteni. Az egyetlen dolog, ameddig eljutottunk a gravitációval kapcsolatban, a nagyon nagy testeknél létrejövő téridőgörbület.A klasszikus fizikusok szerint a lokális téridő nem hajlítható el. Talán csak azért nem sikerül, mert rossz matematikai modellel dolgozunk. Maxwell rá is jött erre – majd ezt a modellt másolta le hibásan Heaviside, s aztán nyoma veszett. Ha elfogadunk egy korlátok között felállított modellt, akkor érzékelésünk úgy válik elfogulttá, hogy bizonyos dolgok „lehetetlenek”. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megcsinálni. Csupán annyit jelent, hogy valóságod egyenletére alapozva nincs nagy valószínűsége.
A gravitáció mint különálló erő nem is létezik. Ha ugyanis létezne, már rég megtaláltuk volna. De sehol sem találjuk, és még a matematikai egyenleteinkbe sem tudjuk beilleszteni. Az egyetlen dolog, ameddig eljutottunk a gravitációval kapcsolatban, a nagyon nagy testeknél létrejövő téridőgörbület.A klasszikus fizikusok szerint a lokális téridő nem hajlítható el. Talán csak azért nem sikerül, mert rossz matematikai modellel dolgozunk. Maxwell rá is jött erre – majd ezt a modellt másolta le hibásan Heaviside, s aztán nyoma veszett. Ha elfogadunk egy korlátok között felállított modellt, akkor érzékelésünk úgy válik elfogulttá, hogy bizonyos dolgok „lehetetlenek”. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megcsinálni. Csupán annyit jelent, hogy valóságod egyenletére alapozva nincs nagy valószínűsége.
A VALÓSÁG DIMENZIÓI
Én ezt az egészet a következőképpen
gondolom: az elektromágnesség tulajdonképpen csak egy hatás, nincsenek is erők.
Csupán a nullponti mezőből származó potenciálok léteznek. Éppen ezért az
elektromágnesség és a gravitáció egy és ugyanaz, és ezért nem találjuk. A
gravitáció a nullponti energiamezőből ered. Az elektromágnesség az az erő,
amelyet itt látunk. A gravitáció és az elektromágnesség egyesíthető az ötödik
dimenzióban, amely a negyedik dimenziós valóság minden egyes pontját
körülöleli, és pontosan ezt a hatást érzékeljük mi.Ha elfogadjuk, hogy minden,
amit a bennünket körülvevő világban látunk, csak „hatás”, ezzel eljuthatunk
annak „okához”, forrásához is – ami a szív egyesített mezeje -, és akkor eggyé
válhatunk mindezekkel az erőkkel. Egyesülünk velük. Hogy mi történik ilyenkor?
Nos, először is gondolj csak bele, hogy téridőpolaritással van dolgunk. Mi
lenne, ha az egyesített mezőben megfordítanánk a gravitációt? Antigravitáció.
Szerintem a szentek képesek voltak ilyesmire, és ők ezekhez a dimenziókon túli
állapotokhoz a szeretet erején keresztül fértek hozzá.
A szereteten keresztül eljutottak
abba az extradimenzionális állapotba, amely a szív tóruszmezejében
található.Jézus a vízen járt, leküzdve a gravitációt. A szív tóruszmezejéből
kiindulva a gravitáció és az antigravitáció pusztán a töltés irányának kérdése.
A gondolat ezeknek az erőknek az egyesítője. Éppen ezért, amire gondolsz, és
amihez polaritást rendelsz, az valósul meg. A dolog nyitja, hogy a
gondolataidat és az érzéseidet alárendeld a szívedben lakozó erőnek. A
szív elektromágneses mezeje erősebb az agy által létrehozott elektromágneses
mezőnél. Ha igazán sikerül a szívedbe belépned és ott maradnod,
legyőzheted a teret és az időt.Ez a tudati technológia szívünk torziós
mezőjében lakozik, amely kapcsolatban áll bioplazmikus energiamezőnkkel. Úgy
vélem, hogy ezt a fizikát alkalmazta Jézus és Nikola Tesla is.És
ugyanezt kezdjük most mi is tanítani. Az a remek az egészben, hogy még nem
sokan tanítanak ilyesmit. Nos, lássuk csak, mit is jelent ez pontosan?!
Van egy tiszta, érintetlen morfikus
mező, amelyet úgy alakítunk, ahogy akarunk. Ezzel persze nem azt akarom
mondani, hogy mostantól mindenki gyakoroljon, hátha sikerül levitálnia. Bár –
nem mondom -jól jött volna, amikor leestem a színpadról. Elég hasznos csoda
lett volna. A lényeg a megvalósíthatóság. Ha hajlandók vagyunk foglalkozni
ezekkel az elképzelésekkel, azzal a morfikus mezőben egy dinamikát teremtünk
(amit úgy hívnak, hogy mátrixenergetika). És akkor nagyobb valószínűséggel
történnek csodák is, mert tudjuk, hogy tudományosan és logikával
alátámasztható, megvan a folyamata, és már előtte mások is megcsinálták. És ha
már egyszer megcsinálták, akkor – mindegy, hogy szükségből vagy sem – újra meg
lehet csinálni. Ettől kezdve ugyanis ez már egy létező elv, amely
meghatározható, megfigyelhető és megismételhető. Meggyőződésem, hogy vannak
bizonyos ezoterikus és spirituális elvek, valamint gyakorlatok, amelyek
felhasználhatók a levitáció, a láthatatlanság és egyéb csodák elérésére. Ha a
titkos fizikának köszönhetően elképesztő, titkos technológiákra van lehetőség,
akkor szerintem ezek a spirituális és anyagi megnyilvánulások is ugyanezen a
fizikán alapulnak.
Állítom, hogy ha egy ember
tud levitálni, akkor mindenki képes rá.
Ezzel nem azt mondtam, hogy hamarosan
úgy tartunk majd előadást, hogy a hallgatók ott lebegnek majd körülöttünk
-csupán azt, hogy ez lehetséges.Ismered a buddhista meditációs tartást,
amelyben tudatos figyelmedet egy körbe zárod? Ezt a folyamatot képviseli – sőt
talán elő is segíti – a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujj összeérintése. Mi
van akkor, ha ez a mudra több annál, mint hogy a figyelmedet befelé irányítja?
Mi van, ha szó szerint külső elektromágneses energiát terel befelé? Mi
egyáltalán ez a külső energia? Az biztos, hogy nem gravitáció – ami nagyon
gyenge erő, mindössze 10-42 nagyságrendű az elektromágnességhez képest.De
nézzük csak meg, hogy mi is a gravitáció pozitív megfelelője? Nos, az éppen az
elektromágnesség, ami 1042. Micsoda véletlen! Ugye, te is látod azt a bizonyos
jin-jang dolgot? Na most, ha megfordítod az egyenletet, akkor 1042 értékű
gravitációt kapsz vákuumban, míg l(V~42-t itt kinn. És akkor mi történik?
Felemelkedsz a levegőbe, és levitálsz.A hinduk ezoterikus anatómiája szerint az
idegrendszerben, a gerinc két oldalán fut két csatorna vagy erő, amit úgy
hívnak, hogy ídá és pingalá. Mi van, ha ezek az energiák az időben előre,
illetve visszafelé áramló hullámok? Ha ezekre az energiacsatornákra fókuszálsz
úgy, hogy azokat a központi gerinccsatornával, vagyis a szusumnával
összekombinálod, lehet, hogy skaláris elektromágneses hullámot kapsz. Más
szóval, olyan egymással 90 fokos szöget bezáró, egymáshoz képest eltolt fázisú
hullámot kapsz, amelyek összegvektora nulla. Más szóval: a jelen kor technikai
eszközeivel nem érzékelhető, de benne van a vákuum ereje. Ez megmagyarázná,
miért van akkora ereje a kundalíni felemelkedésének, beleértve a levitációt, a
vízen járást, a betegek meggyógyítását,sőt talán még a halottak feltámasztását
is. Hogyan válhat ez az egész különös tudomány hasznossá számodra? Minden, amit
fegyverként fel lehet használni, felhasználható gyógyításra is.
Az időben visszafelé mozgó energiának
olyan pozitív hatásai vannak, mint például, hogy meggyógyulsz, megáll az
öregedés, hosszú életed lesz, teli leszel vitalitással, képes leszel a
levitálásra-ja igen, és a csodákra. De hogyan? Úgy, hogy a vákuum virtuális
energiájából merítesz. Ha képes vagy hozzáférni a vákuum energiájához, akkor a
szabad energia forrásához férsz hozzá. Ennek a vákuumnak az energiáit úgy
alakíthatod, hogy a jelen lévő virtuális fotonokat mesterséges cselekvési
tervvé rendezed újra. Egyszerűen megfordítod a betegség mintájának fázisát vagy
polaritását, ami-nek eredménye csodaszerű gyógyulás lesz. Jógánanda mondta az
Egy jógi önéletrajza című könyvében, hogy egy mesterjógi képes
annyi fényhez hozzáférni, ami elegendő lenne egész Chicago kivilágításához!Ez
az energia a nullponti mezőben található. A nullponti energiamezőhöz csakis a
jobb agyféltekén keresztül férhetsz hozzá, amely az információfeldolgozás
szempontjából jóval nagyobb kapacitással bír. Ráadásul a jobb agyféltekének
közvetlen átjárása van a szív mezején keresztül. Ezek a spirituális és
energetikai technológiák csaknem kétszázezer év óta léteznek, ezért igen nagy
morfikus mezővel rendelkeznek, ennek ellenére szinte senki sem használja. Ha
azzal a szándékkal csatlakozol rá az ilyen ősi erők morfikus mezejére, hogy
betegeket gyógyíts, vagy segíts a Föld bolygón, akkor úgy használod ezt a
spirituális tudattechnológiát, ahogy az leginkább az emberiség javára válik.
Ilyenkor igazi Fénymunkássá és a világ szolgálójává válsz.
DR. HECTOR GARCIA LEVITÁCIÓS
TÖRTÉNETE
“Még gyerek voltam, amikor édesanyám
megismerkedett a mostohaapámmal, aki a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem
professzoraként dolgozott, és mellesleg egy igazi amerikai úriember volt. Egy
napon elvitt Pasadenába, egy önmegvalósítási központba. Nagyon örültem neki, és
kíváncsian ér-deklődtem, miféle hely is az. Elmondta, hogy ezen a helyen az
emberek imádkoznak és meditálnak, majd azt is hozzátette, hogy egyszerűen csak
lazítsak, és érezzem jól magam. Néhány másik felnőtt társaságában bement egy
szobába, engem pedig kiküldött a kertbe, hogy ott üljek le, és várjam meg. „Jól
van – gondoltam – ez menni fog.”Mindig is érdekelt a jóga és a meditáció. Azóta
jó néhány könyvet elolvastam, de emlékszem, hogy ott és akkor a legelső a
hatha-jógáról szólt. A könyvben volt egy kép egy lótuszülésben ülő jógiról.
Gondoltam, ezt én is kipróbálom. Senki sem szólt rám, így hát fogtam a könyvet,
és elkezdtem csinálni. Én csak úgy csináltam az én kis „dolgomat” ott a
kertben. Határozottan emlékszem, hogy azon a vasárnap délutánon hét ágra sütött
a nap, miközben én lótuszülésben meditáltam a fűben. Amikor kinyitottam a
szemem, akkor láttam, hogy egy csomó ember vesz körül, és csodálkozva bámulnak
rám. Persze én erre egy kicsit zavarba jöttem, mert nem értettem, miért
bámulnak ennyire.
„Mi olyan furcsa abban, amit
csinálok? Hát nem így kell lótuszülésben meditálni, hogy közben egy kicsit
felemelkedünk a földről?”Ekkor valaki megkérdezte, hogy: „Kitől tanultad ezt?”
Mire én ártatlanul azt jeleltem, hogy a könyvben olvastam, és azt hittem,
mindenki így csinálja. Erre közölte velem, hogy ez nem így van, majd
lepottyantam a földre. Évekkel később, a középiskolában tájfutó voltam. A
verseny előtt éjjel transzállapotban mindig elképzeltem, milyen lesz másnap a
verseny. Magam elé képzeltem egy krija-jóga csillagot Krisztussal a közepén.
Háttal a falnak ülve meditáltam úgy húsz percen keresztül. Néha a húgom
megzavart, mondván, hogy elég furcsán csinálom, mivel háttal kezdtem ugyan, de
valahogy közben megfordultam, és lótuszülésben a másik irányba néztem.
Felemelkedtem, és megfordultam. Még mindig emlékszem, hogy akkor tudtam
levitálni, de ma már nem megy.”
Ez a Garcia-féle történet biztosan
felborítja a paradigmádat. Ha ugyanis átlagos emberek levitálni tudnak, akkor
szerintem a pillanatnyi erőn van a hangsúly. Egyszerűen csak be kell lépni ebbe
az állapotba, és megcsinálni, amit előtte már más is megtett. Lesznek ugyanis,
akik elolvassák ezt az írást, és megcsinálják azt, amiről beszélek. Majd egyre
több ember csatlakozik fel erre a rácsra, és egyre többen lesznek rá képesek.
És utána paradigmaváltás következik be az egész világon. Hallottál már olyan
tibeti szerzetesekről, akik képesek levitálni és olyan dolgokat művelni, amiket
a jelenleg elfogadott fizikai törvények nem tesznek lehetővé?
Ha valóban igaz, hogy ezek az emberek
ilyesmire képesek, akkor enyhén szólva hiányos az a fizikai
modell, amit mindenütt tanítanak, de az is lehet, hogy szándékosan
félrevezető, sőt egyenesen rossz. Nem azt mondom, hogy az efféle
gyakorlatok elérése a cél a mátrixenergetikában, és gondolom, nem is kell a
végletekig elmennem ahhoz, hogy maga az alapelv világos legyen. Ugye, érted
már, miért hasznosak ezek a példák? Nem fogod ugyanis átlépni a normál
tudatosságoddal összekapcsolt érzékelési határaidat, hacsak nem változtatsz
eddigi gondolkodásmódodon.Ha nem hiszed, nézd csak meg újra azt a fejezetet,
ahol a torziós mezőkről és azok tulajdonságairól írtam. Én ezt az egészet a
következőképpen gondolom: az elektromágnesség tulajdonképpen csak egy hatás,
nincsenek is erők. Csupán csak a nullponti mezőből származó potenciálok
léteznek.
Érted már, hogy ezeknek a
különös dolgoknak a képessége az egyesített mezőben, azaz benned, szíved
torziós mezőjében lakozik?
Csodák mindig is voltak és lesznek.
Ez nem attól függ, hogy valakinek szüksége van-e rájuk, vagy te személy szerint
szeretnéd-e. Ez egy alapelv, amely meghatározható, megfigyelhető és
megismételhető. Ne feledd, bármikor beléphetsz a mátrixenergetika által
felépített tudatosság dinamikus mezejébe, hiszen kimondtuk, hogy: „Mi van
akkor, ha nincsenek szabályok?”Az egyik tanítványom mesélte, hogy a barátai,
akik egyszer Indiába utaztak, annyira boldogok és vidámak voltak, hogy
egyszerre csak felemelkedtek, és a föld fölött lebegtek. Ezzel azt akarom érzékeltetni,
hogy ez az alapelv működik, és nem kell hozzá levitálnod vagy vízen járnod vagy
csodákat művelned.
A csodák akkor történnek,
amikor abbahagyod az erőlködést. Te magad vagy a csoda.
(Richard Bartlett -
http://rejtelyekszigete.com)