„Mondd meg, mire figyelsz oda, és én megmondom, ki vagy!”
(W. H. Auden)
Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával.
A New York-i Times Square
környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az
autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a
város zaja szinte süketítő volt. Egyszer csak megszólalt az indián:
– Hallok egy tücsköt.
– Az nem lehet- mondta a
barátja. – Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
– Biztos vagyok benne.
Hallottam egy tücsköt – mondta az indián.
– Ez őrültség- mondta
újra a barátja.
Az indián viszont egy kis
ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány
bokor nőtt. Az ágak között tényleg megtalálta a tücsköt. A barátja álla
leesett:
– Ez lehetetlen. Neked
természetfölötti hallásod van.
– Nem- válaszolt a
bennszülött – Az én fülem semmiben sem különbözik a tiedtől. A dolog csak azon
múlik, hogy mire figyelsz jobban.
– Ez lehetetlen, én sose
hallanék meg egy tücsköt ilyen zajban. Nem, nem lehetetlen – hitetlenkedett
tovább a barátja.
– Az egész csak azon múlik,
hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett a
zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette azokat. Harminc méteres körzetben
minden fej megfordult, hogy vajon az érme, ami csörrent, nem az övék-e.
–
Látod már, hogy mire gondoltam? Az egész azon
múlik, hogy mi az, ami fontos számodra.
(forrás:
szabadonebredok.info)