A szellemvilág a fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a fizikai világ felépítésével.
Hermész Triszmegisztosz nagyon
szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem kétséges és
bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az
Egyetlen csodái megvalósuljanak és ahogy minden Egyből keletkezett, az Egy
elgondolásából, úgy hasonul minden létező ehhez az Egyhez, amiből származik a
Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a Föld a Dajkája. Íme Teremtő Atyja minden
teljességnek, ereje végtelen, mikor anyaggá válik válaszd el a földet a tűztől,
a ritkát a sűrűtől, nagy gonddal és áhítattal a földről az égbe száll és onnan
a földre, útjában fenn és lenn erőit magába felvéve. Így a világ minden
dicsősége a tied lesz és eloszlik mind a sötétség körülötted. Lám az erők ereje
ami minden teret betölt és minden anyagot áthat: így lett a világ megteremtve,
melynek számtalan csodálatos hasonmása létezik és ismétlődik az elmondott erő
hatására. Miért is a nevem Háromszor Hatalmas Hermes; mert a világ mindhárom
bölcsességét bírom. Vége beszédemnek a Nap működéséről.”
Joggal kérdezhetnénk, hogy miért
fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése? Képzeljük el
azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre lakóhelyünket
és egy új országot választunk magunknak. Utazás előtt célszerű tájékozódni
arról az országról, arról a népről ahova tartunk. Érdemes megismerni nyelvüket,
szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer meg fogunk halni, el
fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás elkerülhetetlen lesz a
számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a „vámon” elbukunk.
Nézzük meg, hogy mit ír a Biblia
erről Máté Evangéliumában:
„Ne gyűjtsetek magatoknak
kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok
kiássák és ellopják;
Hanem gyűjtsetek magatoknak
kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a
tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert a hol van a ti kincsetek,
ott van a ti szívetek is.”
A „határon” azaz a halálon nem
vihető át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak ez komoly
problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly
kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a
szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elől elhallgatni, mint
tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek
róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly
következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól
függetlenül még létezik. Egy egyszerű példával illusztrálva, ha valaki nem
ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletről és rá fog
jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog
felismerésre jutni és akkor már túl késő!
Visszatérve a „határon” (halálon)
történő áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket lehet átvinni.
Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok, melyeket a
gyakorlatban váltottunk valóra.
Mi is a szeretet? Erre szintén a
Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelő magyarázatot:
„Ha embereknek vagy angyaloknak
nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a
zengő érc vagy pengő cimbalom.
És ha jövendőt tudok is mondani,
és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is,
úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én
bennem, semmi vagyok.
És ha vagyonomat mind felétetem
is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi
hasznom abból.
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a
szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik éktelenül, nem
keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,
Nem örül a hamisságnak, de együtt
örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen,
mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem fogy: de
legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek;
vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az
ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljő a teljesség, a rész
szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam,
mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek:
minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
Mert most tükör által homályosan
látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret,
akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit,
remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Kövessétek a szeretetet,
kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”
Nagyon fontos a számunkra, hogy
az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell alkalmazni. Hiába tudja
valaki a Szentírás minden sorát fejből, ha egyetlen sorát sem élte meg a
gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.
Az emberi élet nagyon rövid,
nincs időnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy
fejlődésünket elősegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb.
Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de legfontosabbat
is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi a fontos a
számunkra.
Jézus mikor lejött közénk azt
mondta: „helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még hozzá:
szeressétek egymást” És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet. Amikor nem
azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert szeretem,
Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni mint ártani,
mert rajta keresztül lehetőséget kapok a gyakorlatban szeretetem
kiterjesztésére!
Van egy zsidó közmondás: ha egy
ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele.
Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet menteni. Nagyon
fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a mosoly!
Természetesen nem könnyű ezt a
gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erőpróbának vagyunk kitéve, ha egyik próbán
átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belső hang megszólalásával
vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól. Sok esetben könyvet
adnak a kezünkbe, vagy az lábaink „véletlenül” egy megfelelő tanfolyamra,
előadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a „véletlen” szót, mert sokan
véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek.
Amikor a
kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket
kapunk, azok komoly előkészítő szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen
kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!
Visszatérve a kiinduló
gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a
gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:
„A szellemtan, ha valóban az
emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké válnak!”
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké válnak!”
Elnézést kell kérnem, ha sok
idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de nagyon sokan
foglalkoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerű az előttem élt
vagy most élő szellemtanosok munkáját is felhasználni azon közös cél érdekében, ami az
embertársaink felvilágosítását szolgálja!
Nagyon fontos tudni, hogy a földi
életben a földi és szellemi törvényeknek kell megfelelni, a szellemi életben
kizárólag szellemi törvényeknek.
Életünknek meghatározó eleme a következő mondat:
„Adjátok meg azért a mi a
császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.”
A földi törvényeknek meg kell
felelni és nem szabad szellemi törvényekre hivatkozva azokat megszegni. Ha
megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból segítséget, a törvények
megszegésének következményeit nekünk magunknak kell fizikailag elviselni.
Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intő jeleket, de szellemi
érettségünktől függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a szellemi
tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd később visszatérek.
Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek, fehér-fekete mágiák
Nézzünk egy pár nagyon fontos
szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:
Ne ölj. „Aki egy embert megszégyenít úgy, hogy
arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna”. Ugye milyen könnyű
„ölni”?
Amikor képes vagy önmagadat
kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat
feltétel nélkül szeretni.
A Csan-Tao törvénye:
Az aggyal és vérkeringéssel
rendelkező lények életének tisztelete.
A józanság megőrzése.
Az állatok és emberek
bántalmazásának tilalma.
A rászedés ( becsapás ) tilalma.
A megszégyenítés tilalma.
A fölösleges beszéd tilalma.
A szenvedések csillapításának
kötelessége.
A vállalt lelkigyakorlatok
betartásának kötelessége.
Íme a legfontosabb törvény a
világ összes vallásával egyezően.
Szász Ilma könyvében gyönyörű
párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz.
A nagy vallások végső üzenete :
Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd
másnak se.
Hillel (Sabbath
31a) Ne tedd mással, amit
nem akarsz, hogy veled tegyenek.
Jézus (Mt.7
12., Lk 6 31.) Amit tehát
szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek
velük.
Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg
nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
Dzsainizmus (
Sutrakritanga 1.11.33) Úgy
bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele
bánjanak.
Buddhizmus (Samyuta Nikaja) Ami se nem kellemes, se
nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.
Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk
másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs
lényege.
A szellemtudomány, szellemtan
ezeknek a közléseknek felismerése, a tiszta forrásból történő táplálkozás, mely
mindegy, hogy milyen nép – vagy vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz.
A szellemtan megismerésével közelebb jutunk saját magunk és a körülvevő világok
megismeréséhez, felismeréséhez. Lehetőségünk van kapcsolatteremtésre,
ráláthatunk a szépségére és a veszélyességére is. Miután ami „lenn az fenn és
fordítva”, így a szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erők, melyek gátolni
akarják fejlődésünket. Ezért is fontos ezeknek az erőknek a felismerése és
elkerülése.
- Karsay István spirituális tanító -
- - - - - - -
Miért fontos számunkra a szellemtan - videó
forrás, előadó: Karsay István