Az afrikai ország népe jól ismerte a dimenziók közötti átjárókat, amik a csillagok energiájával működtek.
Több
fizikus is elismeri, hogy az Univerzumban nemcsak egy dimenzió létezik,
hanem legalább 11, amelyek nem különülnek el élesen egymástól, hanem
egyik áthatja a másikat, tehát lehetséges, hogy az egyikből átutazzunk a
másikba.
Ennek a módját az egyiptomiak jól ismerték, hiszen tőlük származnak a
csillagkapuknak nevezett átjárók, amiken keresztül térben és időben
lehetett utazni, valamint össze lehetett kötni az univerzum két távoli
pontját a csillagok energiájának köszönhetően. A magasabb rendű
intelligenciák olyan magától értetődően használják a kozmoszt behálózó
rendszert, ahogy mi felszállunk a villamosra.
A történelmünk egyik legmisztikusabb, és mai napig érthetetlen
országa Egyiptom, ahol a turisták egyik ámulatból a másikba esnek,
amikor megnézik az ősi monumentális műemlékeket, amelyek közül nem
egynél nem is sejtik, hogy milyen csillagkapuk működtek benne.
Az egyiptomi történelemből kevesen ismerjük Thot nevét. A félisten
testet öltött Atlantiszon, ahol megtanulta az atlantidák ismereteinek
legjavát, majd közölte, hogy Atlantisz napjai meg vannak számlálva, de ő
átmenti a tudást egy fejletlen vidékre, a mai Egyiptom területére.
Thot fondorlatos terve az volt, hogy Atlantisz pusztulása után,
létrehoz egy fantasztikus kultúrát, ezért többször elment Atlantiszra,
ahonnan a titkos energiamintákat átvitte Egyiptomba, ahol az istenek
támogatták Thot tervét.
A félisten tehát tulajdonképpen leklónozta Atlantiszt, ami magyarázat
lehet arra a rejtélyre, hogy az egyiptomi kultúra miért tűnik úgy,
mintha egyik napról a másikra jött volna létre. A régészek ugyanis eddig
még nem találtak olyan leletet, ami az előzményekről adna némi
felvilágosítást. Természetesen erre rávághatjuk, hogy ennek oka csupán
az, hogy az archeológusok még nem fedeztek fel bizonyos hiányzó
leleteket.
Abban
viszont biztosak lehetünk, hogy a tudósok addig nem fogják elfogadni a
földönkívüli technológia létezését, amíg nem találják szembe magukat
eggyel, azt pedig pláne tagadják, hogy az ókorban az idegenek, vagy
Atlantisz népe segített felépíteni az országot.
Mindenesetre Thot a társaival sikeresen kicsíráztatott a földből több
civilizációt, amelyek közül a legmaradandóbb a Nílus melletti volt.
Ezen a ponton elgondolkozhatunk, hogy az ókori Egyiptom nagyságát nem
cáfolhatjuk meg, hiszen még napjainkban is rengeteg turista ámul el a
régi civilizáció műemlékeit látva, pedig azoknak már csak a romjait
tekintheti meg a XXI. század embere.
A régi birodalom fényűzéséről és fejlettségéről a templomkomplexumok,
piramisok, szfinxek, obeliszkek, sírkamrák és a bennük rejtező
meghökkentő technikai ismeretek mesélnek. Ezeket látva nem csoda, ha az
ember varázslatot, vagy valami más, nem evilági magyarázatot keres arra,
hogy hogyan lehetett ilyen pompás egy ország az ókorban, amikor
állítólag még gyerekcipőben járt a technika és tudomány.
Egyiptom szent helyei évezredeken keresztül az istenek evilági
képviselőinek, a látó papoknak és tudóknak szolgáltak mágikus
ceremóniáik színhelyéül. Ezeket a templomokat misztériumiskoláknak
nevezték a helyiek.
A
legősibb szent templomok pedig pontosan oda épültek, ahol Thot
megnyitotta a csillagkapuit, amiket ősi energiák áramoltatására használt
fel. Az Élet titkai ezekbe az erőmintákba voltak kódolva.
Ezek a spirituális energia-hologramok tárolják az Univerzum
sarkigazságait és alaprajzait melyektől az istenek hatalmat kaptak. Jó
példa erre a piramisok hazájának kisugárzása. Amikor a történelem során
más népek bevándoroltak Egyiptomba, akkor több csillagkapura is szert
tettek.
Fényképfelvételek tucatjait készítettük azokról az interdimenzionális
átjárókról, amelyekről addig csak a filmipar és pár író fantáziált. A
templomok félreeső fülkéiben, a szfinxsorok között, az obeliszkek
környezetében, egyes szobrok mellett és nyílt tereken is találtak ilyen
átjárókat.
Amikor megfigyelték a csillagkapukat, akkor kiderült, hogy azok
periodikusan nyílnak és záródnak, valamint érzékelik a sziluettjükben
időző aurákat, hiszen a jelenlévők számának hatására automatikusan
többszörösére duzzad az átjárók átmérője, valamint felerősödik az
energiája.
Ha az auraszínekkel állítjuk párhuzamba a rezgésszámukat, akkor a
kékes színektől a lilán keresztül a hófehérig találkozhatunk itt
rezgésekkel. Egyiptom még ma is hatalmas erővel vonzza magához az
embereket, akiknek a fantáziáját nagyon izgatja, hogy milyen erő és
tudás hozta létre a birodalmat.
A csillagkapuk realitásának problematikája
Mint említettük, a fizikusok nem zárkóznak el az elől, az elmélet
elől, hogy léteznek csillagkapuk, amiket úgy tudunk elképzelni, hogy a
planéták energiával lehet létrehozni. Az elv tehát azon alapszik, hogy a
csillagkapu egy gigantikus energiamassza, amely sokdimenziós
kiterjedésekkel bír.
Erről az energiakoncentrátumról azonban még nagyon keveset tudnak a
tudósok. Az asztrofizikai rejtélyei közé tartózik például az, hogy
hogyan jön létre a gravitáció, hiszen még ezzel kapcsolatban sincs
megcáfolhatatlan elmélet.
Ez azért nagyon érdekes, mert a jelek szerint roppant közel járunk
ahhoz, hogy a gravitációs elméletek gyakorlati alkalmazásával
bebizonyítsuk és megvalósítsuk azt, hogy élőlények távolság nélkül
utazzanak a tér két pontja között.
Ebből következik, hogy hamarosan a csillagkapuk is az akadémikus
szempontból bizonyítható tudományos anomáliákká léphet elő. A
csillagkapuk létezése tehát már egyáltalán nem az emberi képzelet
szüleményei, hiszen korábban a fekete lyukaknak, vagy a kvazároknak,
azaz a világegyetem legerősebben sugárzó objektumainak a létezése is
csak bugyuta képzelgésnek tűnt.
(Forrás: fullank.com)
A NASA bejelentette, hogy bizonyítékot talált a dimenziókapuk létezésére! - videó