Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai
sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy
tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az
épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki
spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során.
“Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is
van” – mondta Juan Antonio Belmonte, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai
Intézet archeocsillagásza, a tanulmány szerzője a National Geographic
folyóiratnak. Belmonte és csoportja megmérte Petra sziklasírjainak,
templomainak és emlékműveinek méreteit, és összevetetette azokat a
csillagok járásával az elmúlt több mint egy évtizedben. Azt találták,
hogy bizonyos műemlékek elhelyezkedése a Nap járásához igazodik az év
bizonyos napjain, a Nap sugarai ezeken a napokon a vallási jelentőségű
területekre összpontosulnak. Ez alátámaszthatja azt a korábbi
feltételezést, hogy a sziklavárost alapító nabateusok napimádók,
napistenhívők voltak, éppúgy, mint az egyiptomiak.
A Kr.e. 3. században a térségben letelepedő nabateusok királyságuk
elhelyezkedését úgy tervezték meg, hogy a kulcsfontosságú csillagászati
dátumokon – a napéjegyenlőségeken és a napfordulókon – a fény
erőteljesen a vallási épületeket világítsa meg. “Ez hasonló ahhoz, amit a
keresztény templomokban látunk, amikor a nap a különleges oltárokra
vetődik” – magyarázta Belmonte. A Nexus Network Journal folyóiratban
megjelent tanulmány szerint a nabateusok ideológiája a nap járására
épült, és alaposan értették a csillagászati eseményeket és azok
jelentőségét az évszakokban. Belmonte azt tervezi, hogy elméletük
alátámasztásaként megvizsgálnak egy nabateusok által alapított másik
várost, a Szaúd-Arábiában lévő al-Hizsret. Ha eredményeik egyeznek,
cáfolhatatlan bizonyíték lesz arra, hogy ezt a kétezer éves kultúrát a
nap és az évszakok alakították, és a nabateusok napistenhívők voltak –
írta a The Independent című brit napilap.
(forrás: szabadonebredok.info)
Hatalmas építmény maradványait fedezték fel a homok alatt a világörökség részét képező Petra ókori romvárosában angol és amerikai régészek – tudósított a BBC hírportálja.
A kutatók műhold- és drónfelvételek, valamint talajvizsgálatok segítségével tárták fel az építmény maradványait – olvasható az American Schools of Oriental Research című szaklapban közzétett tanulmányban. Az épület alapja nagyjából olyan hosszú, mint egy olimpiai úszómedence, szélessége kétszer akkora. A régészek szerint a romváros egyetlen épületére sem hasonlít.
A tanulmány szerzői, Sarah Parcak, a Birminghami Egyetem kutatója és Christopher Tuttle, az amerikai tengeren túli kutatások tanácsának (Council of American Overseas Research Centers) munkatársa szerint az épület “mindenki szeme láttára rejtőzött” Petra romjai között.
A sivatagi karavánközpontot a Kr. e. 4. században alapította a nabateus arab törzs, amely a mai Jordánia, Irak, Szíria és Libanon egyes részeit lakta. A maradványok között talált cserepek arra utalnak, hogy az épület Kr. e. második évszázad közepén épült, amikor a karavánváros a virágkorát élte. Úgy vélik, a hatalmas építményben szertartásokat tartottak.
Azt is feltárták, hogy a maradványok egy kisebb építmény alapját is magukban foglalják, ennek egyik oldalán hajdan oszlopsor állt, a másik oldalán széles lépcső. “Húsz éve dolgozom a petrai ásatásokon, és tudtam, hogy van ott valami” – mondta Tuttle a National Geographic folyóiratnak.
Turisták százezrei keresi fel évről évre Petrát, bár számukat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc erősen visszavetette. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című film zárójeleneteit a Fáraó kincstára nevű építményben forgatták, ezután ez lett a város leghíresebb műemléke.
(Forrás: http://hir.ma)
A tanulmány szerzői, Sarah Parcak, a Birminghami Egyetem kutatója és Christopher Tuttle, az amerikai tengeren túli kutatások tanácsának (Council of American Overseas Research Centers) munkatársa szerint az épület “mindenki szeme láttára rejtőzött” Petra romjai között.
A sivatagi karavánközpontot a Kr. e. 4. században alapította a nabateus arab törzs, amely a mai Jordánia, Irak, Szíria és Libanon egyes részeit lakta. A maradványok között talált cserepek arra utalnak, hogy az épület Kr. e. második évszázad közepén épült, amikor a karavánváros a virágkorát élte. Úgy vélik, a hatalmas építményben szertartásokat tartottak.
Azt is feltárták, hogy a maradványok egy kisebb építmény alapját is magukban foglalják, ennek egyik oldalán hajdan oszlopsor állt, a másik oldalán széles lépcső. “Húsz éve dolgozom a petrai ásatásokon, és tudtam, hogy van ott valami” – mondta Tuttle a National Geographic folyóiratnak.
Turisták százezrei keresi fel évről évre Petrát, bár számukat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc erősen visszavetette. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című film zárójeleneteit a Fáraó kincstára nevű építményben forgatták, ezután ez lett a város leghíresebb műemléke.
(Forrás: http://hir.ma)