A globális megfigyelés elől, amely körülvesz bennünket, ma talán az utolsó biztonságos hely, ahová elbújhatunk, az a saját elménk. Már mindenhol kamerákkal figyelnek minket, miközben online írunk és beszélünk, ami már sajnos egyáltalán nem tartozik a magánélet szférájába. Csak a gondolataink és az emlékeink nem hozzáférhetőek más emberek számára. Eddig legalábbis ezt hittük. De úgy tűnik, hogy már erről is csak múlt időben beszélhetünk.
Az Oregoni Egyetem tudósai ugyanis egy olyan elmeolvasó rendszert találtak fel, amely képes agyi letapogatók segítségével olvasni az emberek gondolataiban, majd azt egy képernyőre kivetíteni. (1)
A kapcsolódó tanulmányt, amely a “The Journal of Neuroscience” című tudományos folyóiratban jelent meg, 23 önkéntes bevonásával végezték, akiknek 1000 véletlenszerű arcról mutattak színes fotókat. A vizsgálatok során az agyukhoz egy fMRI készüléket csatlakoztattak, amely követte a neurológiai aktivitásukat. Egy mesterséges intelligencia programmal pedig leolvasták az önkéntesek agyi aktivitását, és ebből készítettek egy matematikai leírást a látható arcokról.
Valójában ez volt a második fázisa a kísérletnek, mivel volt a tanulmánynak egy előzetes része, minek során a mesterséges intelligenciát képezték ki az elme olvasására. Ennek célja az volt, hogy a program az agyi aktivitás bizonyos mintái és az egyes arcvonások közötti összefüggést memorizálja.
A második fázisban az fMRI készülék segítségével a mesterséges intelligenciának meg kellett határoznia, hogy az önkéntesek agyi aktivitása alapján hogyan néz ki a látott arc. Fontos megjegyezni, hogy a résztvevőknek mutatott arcok a kísérlet mindkét fázisában teljesen eltérőek voltak.
Az elmeolvasó rendszer által felhasznált adatokat az arcok rekonstruálása során két agyi terület aktivitására alapozták – az anguláris gyrus (ANG) és az occipitotemporalis kéreg (OTC) területekre. Az ANG felelős a térbeli tudatosságért, az emlékek kialakulásáért, a szám- és nyelvi feldolgozásért, miközben az OTC funkciójának a vizuális ingerek feldolgozásához van köze.
Nos, a mesterséges intelligenciának egyelőre láthatóan nem sikerült nagyon pontos eredményt produkálnia. De még mielőtt valaki csalódottan legyintene erre az elmeolvasó technológiára, figyelembe kell vennie a következő dolgot. A kutatók egy másik résztvevő csoportnak mutatták meg ezeket a rekonstruált képeket, és néhány általános kérdést tettek fel nekik, melyek célja az volt, hogy próbálják leírni a látható arcokat, mint például: “Ez egy férfi vagy nő?“, “Ez a személy boldog vagy szomorú?” stb. A válaszok nagyrészt helyesek voltak, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának sikerült felismernie az alapvető arcvonásokat.
Ahogy látható, ez a technológia komoly lehetőségekkel rendelkezik annak ellenére, hogy jelen pillanatban a elmeolvasó rendszer nem nyújt pontos képet arról, hogy mire gondolnak az emberek. Ez azonban nem az első kísérlet, hogy megpróbálják “feltörni” az emberi elmét, mivel más kutatócsoportok is végeztek hasonló jellegű meglehetősen sikeres gondolatolvasást.
(forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu)
Az Oregoni Egyetem tudósai ugyanis egy olyan elmeolvasó rendszert találtak fel, amely képes agyi letapogatók segítségével olvasni az emberek gondolataiban, majd azt egy képernyőre kivetíteni. (1)
A kapcsolódó tanulmányt, amely a “The Journal of Neuroscience” című tudományos folyóiratban jelent meg, 23 önkéntes bevonásával végezték, akiknek 1000 véletlenszerű arcról mutattak színes fotókat. A vizsgálatok során az agyukhoz egy fMRI készüléket csatlakoztattak, amely követte a neurológiai aktivitásukat. Egy mesterséges intelligencia programmal pedig leolvasták az önkéntesek agyi aktivitását, és ebből készítettek egy matematikai leírást a látható arcokról.
Valójában ez volt a második fázisa a kísérletnek, mivel volt a tanulmánynak egy előzetes része, minek során a mesterséges intelligenciát képezték ki az elme olvasására. Ennek célja az volt, hogy a program az agyi aktivitás bizonyos mintái és az egyes arcvonások közötti összefüggést memorizálja.
A második fázisban az fMRI készülék segítségével a mesterséges intelligenciának meg kellett határoznia, hogy az önkéntesek agyi aktivitása alapján hogyan néz ki a látott arc. Fontos megjegyezni, hogy a résztvevőknek mutatott arcok a kísérlet mindkét fázisában teljesen eltérőek voltak.
Az elmeolvasó rendszer által felhasznált adatokat az arcok rekonstruálása során két agyi terület aktivitására alapozták – az anguláris gyrus (ANG) és az occipitotemporalis kéreg (OTC) területekre. Az ANG felelős a térbeli tudatosságért, az emlékek kialakulásáért, a szám- és nyelvi feldolgozásért, miközben az OTC funkciójának a vizuális ingerek feldolgozásához van köze.
Nos, a mesterséges intelligenciának egyelőre láthatóan nem sikerült nagyon pontos eredményt produkálnia. De még mielőtt valaki csalódottan legyintene erre az elmeolvasó technológiára, figyelembe kell vennie a következő dolgot. A kutatók egy másik résztvevő csoportnak mutatták meg ezeket a rekonstruált képeket, és néhány általános kérdést tettek fel nekik, melyek célja az volt, hogy próbálják leírni a látható arcokat, mint például: “Ez egy férfi vagy nő?“, “Ez a személy boldog vagy szomorú?” stb. A válaszok nagyrészt helyesek voltak, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának sikerült felismernie az alapvető arcvonásokat.
Ahogy látható, ez a technológia komoly lehetőségekkel rendelkezik annak ellenére, hogy jelen pillanatban a elmeolvasó rendszer nem nyújt pontos képet arról, hogy mire gondolnak az emberek. Ez azonban nem az első kísérlet, hogy megpróbálják “feltörni” az emberi elmét, mivel más kutatócsoportok is végeztek hasonló jellegű meglehetősen sikeres gondolatolvasást.
(forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu)