2016. október 31., hétfő

Idegen technológia egy Tibeti kolostorban



Tibetben állítólag a mai napig jelen vannak a régi istenek által átadott tudásból származó ősi technológiák. Az 1950-es években egy kolostorban idegen szerkezetre bukkantak olasz kutatók, és egy rejtélyes üzenetre.


Peter Kolosimo - olasz szerző - korábban jó kapcsolatokkal rendelkezett egykori keleti blokk sok tudósával. Akkoriban rengeteg kutatás folyt keleten mindenféle témában, és kutatási ágban.


Az 1959-es események voltak ezek közül a legtitokzatosabbak, és ha lehet hinni a bizonyítékoknak, illetve a szemtanúk beszámolójának, akkor az megváltoztathatja a keletről, így a világról alkotott képünket is.

1959-ben az egyik kutatási projekt keretében rengeteg helyi kolostort vizsgáltak meg Tibetben. Lhászától 60 kilométerrel délre Ganden kolostorában érdekes dologra bukkantak. Először is maga a szerzetes volt különös. Szokatlan stílusa volt, és az átlagnál sokkal okosabbnak látszott. 

Nagyon is tisztában volt az űrutazással és az asztronómiával, és ezt úgy kell érteni, hogy nem csak felszínes tudással rendelkezett.

Mindemellett azt állította, hogy léteznek még intelligens életformák a Földön kívül is. De hogy ezt pontosan mire alapozta, az elején még nem derült ki.. A vele való beszélgetések során kiderült az is, hogy erősen hitt abban, hogy határozott feltételek mellett más világok lakóival vizuális kontaktusra léphetnek.

Ganden olyan szimpatikusnak találta a kutatócsoport két tagját, hogy bevonta őket egy speciális kísérletbe. Különös koncentrációs gyakorlatokra tanította őket, és egy furcsa diétát állított össze nekik. Néhány nap múlva meghívta a két oroszt, hogy kövessék szerzetesi szobájába. 

Itt egy számukra különös és a két kutató számára ismeretlen eszközt mutattak be, amely tompított hangot adott ki.

Nem tudták, hogy ez a szerkezet honnan volt, sem azt, hogy milyen technológia állt mögötte. 

Ismeretlen szerkezet

Ekkor jött az igazi döbbenet. A helyiség közepén egy felhőszerű arc jelent meg, ami ezután egy emberhez hasonló, idegenszerű lény alakját vette fel. A félelmetes alak egyenesen és mozdulatlanul állt ott. Előtte naprendszerünk egyfajta modellje materializálódott. A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a többi bolygó úgy forogtak körülötte, mint fénylő központi csillag körül.


A különös azonban az volt, hogy – amellett az önmagában létező jelenség mellett – volt egy tizedik planéta a Plútó körútja körül. Majdnem felesleges mondani, hogy a józan és materialista beállítottságú tudósok, nem találtak semmiféle lehetséges magyarázatot az eléjük táruló látványra.

A hihetetlen események utána kutatók azonnal kíváncsi kérdések tucatjait szegezték a szerzetesnek. Az idős beavatott azonban makacsul megtagadta, hogy egyetlen egy kérdésre is válaszoljon a rejtély eredetével kapcsolatban.

A politikai nézetkülönbségek, amelyek ezt követően megterhelték az orosz-kínai viszonyt, a további kutatásoknak hirtelen útját szegték. Ezért csak találgatni lehet, mire akarta kiokítani az öreg láma az orosz tudósokat „tudományos” bemutatójával. 

Holográfia

Hogy mi lehetett az a rejtélyes szerkezet, mely ezt a Földönkívüli "házimozit" létrehozta a kolostorban? Egyértelműen idgeen technológia, hisz akkoriban nem állt rendelkezésre hasonló technika.

A holográfiát egy brit állampolgárságú magyar, Gábor Dénes találta fel még 1947-ben, vagyis a kolostorban történt események előtt pár évvel, ez még nem jelentett tényleges technikai megvalósítást.


Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy „egész”, „teljes” és „írás”, „irat”. Vagy tizenhat esztendeig lapult ez a módszer – és elnevezése – a szakmai folyóiratokban. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Az első sikeres hologramokról, melyek már 3D technikát alkalmaztak, 1962-ben számoltak be. A kolostorban történt események után néhány évvel. 

Ez azt jelentheti, hogy a kolostorban látott rejtélyes szerkezetnek köze lehet a későbbi hologramok, a holográfia fejlődéséhez.

Egyes elméletek szerint a kutatócsoport a szerzetes tanácsára bár elhagyta a helyszínt, és soha nem beszéltek többé az eseményekről, valamiért az mégis kitudódott, és az Oroszok fülébe jutott. Ők később katonai erőkkel és egy speciális kutatócsoporttal keresték föl a kolostort, és alaposan megvizsgálták a gépezetet, az így szerzett tudás segítette végül Yuri Denisyuk orosz szakembert ahhoz, hogy az 1962-es sikeres hologramokat létrehozza. 

A szerzetes üzenete

A beszámolók és a történet szerint a szerzetes az olasz kutatócsoport minden kérdésére megtagadta a választ, egy valamit mégis mondott nekik intelemként - ez az, ami miatt később szó nélkül elhagyták a területet, majd Tibetet, anélkül hogy szétkürtölték volna a szenzációs jelenséget, amit tapasztaltak.


Ganden szerzetes időnként felvette ezen a gépen keresztül a kapcsolatot más lényekkel, kommunikált velük. A lények a világ számtalan pontján építettek ilyen kommunikációs hologram szerkezeteket. Mindig a civilizációtól távol eső pontokon. Csakis tiszta tudatú, ősi népcsoportok közelében vagy közreműködésével, akik képesek ezt évszázadok, évezredek óta titokban tartani. Ilyen tekintetben a civilizált nyugati emberben nem bíznak.

A szerzetes azt tudta meg az idegenektől, hogy egy napon - ami még nagyon távol van - eljön majd egy óriási háború a Földön, és ehhez fel kell majd készülnie az emberiségnek. 

Ezt a háborút nem a Földön fogjuk vívni, de a Földért, egy másik idegen fajjal szemben.

Az 1959-es eseményekről ezután soha nem beszéltek a résztvevők. A történet feledésbe merült. Az Oroszok mélyen hallgatnak, akárcsak az eredeti olasz kutatócsoport még élő tagjai. Bár beszélik, hogy a szerzetes még ma is él, és szokatlanul jó egészségnek örvend, már egy ideje nem látta senki. Vajon sírba viszi majd titkát, vagy egy napon átadja mindenkinek az üzenetet?

(forrás: http://avilagtitkai.com) 

2016. október 30., vasárnap

DR.GEORGE G.RITCHIE:VISSZATÉRÉS A HOLNAPBÓL



Ez a lebilincselő szuggesztivitással megírt könyv egy olyan ember életével ismerteti meg az olvasót, akinek halálközeli élménye meghatározta egész további sorsát.


Dr. George Ritchie (több mint harminc éve gyakorló orvos Virginiában, alapítója és elnöke a Universal Corporation-nek) mint Dr. Moody barátja, lelkes kutatója és megfigyelője a halálközeli eseményeknek.

A saját klinikai halála közben tapasztaltakat foglalja össze. Tulajdonképpen ez az esemény indította arra, hogy orvos - mások baján segítő ember legyen.


Döbbenetes élménye akkor következett be, amikor fiatal sorkatonaként életveszélyes tüdőgyulladást kapott. Európában már kitört a második világháború - 1943-at írunk.

Az egyesült államokbeli Texas bevetésre felkészítő kiképzőtáborának egyik katonáját magas lázzal és köhögési rohamokkal kísért tüdőgyulladással kezelik. A betegség azonban olyan előrehaladott, hogy az újonc belehal.

Vagy mégsem?

Ekkor látja meg George Ritchie a közelítő Fényt. Később - felülről, a magasból szemlélve - saját "halott" testét is, amint éleszteni próbálják. Ez az élménye felépülése - újjászületése? - után meghatározza további életét. Bevetésre küldik Európába, Franciaországba, ahol sebesült amerikai katonákat ápol. Egyre erősebb halálvágy kínozza, vádolja magát a túlélés tényéért.

Megtapasztalva a háború borzalmait, egyedül Krisztust keresi. Nyugtalansága csillapítására a Bibliát kezdi olvasni.

Ekkor érti meg végre, Jézus arra tanít, hogy életünket az Ő terve - a szeretet - szerint éljük.

Mint orvos és mint ember ezt a tapasztalatot hirdeti könyvében is.

Természetes, hogy a halál eseménye mindennél jobban izgatja az emberi fantáziát. A viták sora - úgy tűnik föl - még nagyon sokáig nem lesz lezárható. Egy azonban biztos: számunkra ez a rejtély teljesen és maradéktalanul megfejthető sohasem lesz.

Egyszer mindegyikünk megtapasztalja majd az átmenet pillanatát, azt az eseményt, amelyben a teremtmény találkozik Teremtőjével.

- - - - - 

Részlet a könyvből:

"Amikor a virginiai egyetemi kórház pszichiátriájára álláshoz folyamodtam, egy barátom azt tanácsolta, ne említsem a munkatársak előtt ezeket a tapasztalataimat, mert nem lehet tudni, hogy mások erről hogyan vélekednek. Az első ember, akivel összekerültem, éppen dr. Wilfred Abse volt, a pszichoanalízis és analitikus pszichoterápia professzora, a pszichiátriai osztályon, a virginiai pszichoanalitikusok szövetségének egyik vezetője.

Nem voltam még benn az irodájában, amikor szembejött velem dr. Abse:

- Nos, dr. Ritchie, ha jól értettem, Önnek az az érzése, hogy Krisztussal találkozott.

Láttam, hogy úsznak el a virginiai egyetemi esélyeim. Dr Abse zsidó volt, a freudi iskola analitikusa és közvetlenül hozzám intézett kérdése válaszra várt. Két lélegzetvétel között Jézushoz fordultam, ahogy máskor is gyakran tettem: "Uram, most mit mondjak?"

N e    t a g a d j  m e g  a z  e m b e r e k  e l ő t t - a szavakat szinte hallani lehetett - é s  é n  s e m
t a g a d l a k  m e g  a z  A t y a    e l ő t t.

Abse doktornak pedig azt mondtam: "Éppoly kevéssé tudom a texasi Barkeleyben talált igazságot megtagadni, mint ahogy a tarsusi Saul sem tudta megtagadni Őt, akivel a damaszkuszi úton találkozott."

Azt hittem, ezzel elvágtam minden esélyemet, hogy pszichiáter lehessek. Annál jobban meglepett, amikor néhány héttel később egy levelet kaptam, amelyben közölték velem, hogy a vizsgálóbizottság egyhangúan felvett. Évekkel később, amikor Abse doktorral jó barátok lettünk, mesélte, hogy az a különös beszélgetés valóban kritikus volt.

- Mindnyájan ismertük itt azt az állításodat, miszerint egy testen kívüli élményed volt. Ha egyetlen pillanatig is tagadtad volna, hogy ez megtörtént, fölötte megbízhatatlan személyként utasítottalak volna el és alighanem saját érzelmeiben megzavarodott személyiségnek tartottalak volna, aki a tények és a beképzelés között nem tud különbséget tenni."

- - - - - - -

DR. GEORGE G. RITCHIE:

VISSZATÉRÉS  A  HOLNAPBÓL
Itt olvasható:

- - - - - - 

George Ritchie - videó

Ti­tok­za­tos tér­kapu nyílt meg Ne­pál­ban! - Egy utcai ka­mera fel­vette!


Nepál a fur­csa­sá­gok or­szága, ezt min­denki tudja. A transz­ban futó szer­ze­te­sek­től, a le­begő jó­gi­kon át, a ti­tok­za­tos ha­vasi em­be­rig szinte min­den­ről hal­lot­tunk már. Egy egy­szerű utcai ka­mera vi­szont olyas­mit rög­zí­tett, amire senki sem szá­mí­tott...


Bármilyen elszigetelt, és bármilyen messze is van Nepál, azért a technika vívmányai oda is eljutnak. Példának okáért egyes városokban térfigyelő kamerákat is felszereltek a legforgalmasabb utcákban, hogy elejét vegyék az egyre terjedő bűnözésnek. Egy ilyen rögzítette azt a jelenetet, amitől még a gyakorlott paranormális kutatóknak is égnek állt a hajuk! - írja a napiufo.hu.

 A felvételen világosan látszik, amint különös jelenség kíséretében, a semmiből váratlanul előbukkan egy ember a forgalmas utca közepén, majd sietve elvegyül a tömegben... Az utcán tolongó emberek észre sem veszik. Mintha arrafelé mindennapos jelenet lenne az ilyesmi... Amint a felvétel kikerült az internetre, azonnal elkezdődött a találgatás. Vadabbnál-vadabb elképzelések születtek: Többek szerint olyan, mintha egy térkapu nyílt volna egy pillanatra, és azon át lépett ki a férfi... Egy időutazó? Térváltó idegen? Optikai csalódás, esetleg trükkös hamisítvány?

Akármennyire is hihetetlen az ilyen jelenet, korábban is kerültek már elő hasonló videók a világ legkülönfélébb helyeiről. Mindegyik közös jellemzője, hogy a különös módon tűnnek el, vagy jelennek meg rajta emberek, akik azt hiszik, senki sem látja őket...

Az összeesküvés-elméletek kedvelői előszeretettel emlegetik a térkapu-technológiát, amit állítólag a földönkívüliek hoztak magukkal a bolygónkra, és osztottak meg az emberiséggel. Legalábbis azzal a titkos szervezettel, amelyik felvette velük a kapcsolatot. Az ő ügynökeik használják az utazásnak ezt a különös, de szupergyors módját...

Persze a közemberek ezt alighanem sosem fogják megtapasztalni, hiszen a legtöbb vélemény szerint az emberiség még nem érett meg az ilyen, és ehhez hasonló technológiák használatára. Ha szabad préda lenne például a térkapukon való utazás, egyes országok ezt arra használnák, hogy lerohanják vele ősi ellenségeiket... pillanatok alatt kiterjedt háborúk és pusztítás kezdődne a Föld legtöbb térségében...

Ilyenkor elgondolkodik az ember azon, hogy talán mégiscsak jobban járunk, ha nem tudunk minden titkos találmányról és földönkívüli technológián alapuló eszközről, amit néhány titkos szervezet már jó ideje használ a Földünkön... bár néha igazán jól jönne, ha egy pillanat alatt a világ másik felén teremhetnénk...
(forrás:http://ripost.hu)

2016. október 29., szombat

Halál után: mégis van fény az alagút végén? - Beszámolók a klinikai halálból


A világ eddigi legnagyobb, halálközeli és testen kívüli élményekkel foglalkozó tudományos kísérlete arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a tudatosság nem szűnik meg az agyműködés leállásával.

Lehet, hogy van némi fény az alagút végén - állítják a University of Southampton kutatói. A nagy szkepticizmussal fogadható, ellentmondásos konklúzió egy négy évig tartó kísérlet végeredménye, amely során brit, amerikai és ausztrál kórházak szívleállásos esetét - több mint 2000-et - figyelték meg.

A túlélők csaknem 40 százaléka számolt be egyfajta tudatosságról és észlelésről a klinikai halál állapotában, mielőtt még szívüket újraindították volna - a részletek a Resuscitation szaklapban olvashatók. 

Az egyik túlélő, egy 57 éves southamptoni szociális munkás még arról is beszámolt, hogy testét teljesen elhagyva, újraélesztését a sarokból nézte végig. Hiába volt halott három percen át, meglepően pontosan és részletesen írta le a körülötte folyó történteket. "Tudjuk azt, hogy a szívverés megszűnésével az agy már nem működik, de ebben az esetben úgy tűnik, a tudatosság megmaradt három teljesen percen át.
Az agy tipikusan 20-30 másodperccel a szív megállása után felmondja a szolgálatot. Ez a férfi pedig nem csupán leírta, hogy mi történt körülötte, de azt is elmondta, hogy két sípolást hallott egy gépből, ami amúgy hárompercenként ad hangjelzést, így tudtuk, hogy időre pontosan el tudta mondani a körülötte folyó dolgokat" - számolt be az esetről Dr. Sam Parnia, a kutatás vezetője.

A 2060 szívleállásos esetnek 330 túlélője volt, közülük 140 állította azt, hogy újraélesztése közben tudatánál volt valamilyen szinten. A túlélők által elmondottak sok tekintetben egybevágnak. Minden ötödik ember mondta azt, hogy borzasztóan furcsa nyugalom szállta meg őket. Egyharmaduk azt állította, az idő vagy lelassult, vagy felgyorsult körülöttük. Sokan erős fényt láttak, aranyszínű villanást vagy napsütést. Mások azt mondták: félelmet éreztek, valamilyen fullasztó érzést, mintha mély vízben kellett volna előrehaladniuk. A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy elválasztották tudatukat a testüktől és ugyanannyian állították azt is, hogy érzékeik élesebbek lettek.

Dr. Parnia úgy véli, számos embernek vannak ilyen jellegű halálközeli élményei, de a gyógyszerek vagy altatók hatására nem tudnak ezekre visszaemlékezni. Sokan azt is hihették, élményeik csupán hallucinációk vagy érzékcsalódások.

A kutatók kifejtették: tisztában vannak azzal, hogy a hasonló, a halál során és a közvetlenül utána történő jelenségek ismeretlenek a tudomány számára és remélik, hogy a hasonló halálközeli és testen kívüli élményeket tudományos szempontból is kielégítően tudják majd vizsgálni a most publikált tanulmány folytatásaként. Úgy vélik, vizsgálatuk elég bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy azt mondják: a megtapasztalt élmények tényleg megtörténtek a klinikai halál állapotában.
(forrás: hazipatika.com)

Magyar Halálközeli élmények - videó

2016. október 28., péntek

Einstein nézetei az életről és a létezésről


Az iskola cserbenhagyott engem, és én is cserbenhagytam az iskolát. A tanárok úgy viselkedtek, mint az őrmesterek. Meg akartam tanulni, amit tudni akartam, de azt akarták, hogy a vizsgákra tanuljak. Amit a legjobban utáltam, az a versengő rendszer, és különösen a sportok. Emiatt nem értem el semmit, és többször azt javasolták, hogy menjek el.


Ez egy Katolikus iskola volt Münchenben. Úgy éreztem, hogy a tudásszomjamat elfojtották a tanáraim; az osztályozás volt az egyetlen mérőeszközük. Hogyan értheti meg egy tanár a fiatalokat egy ilyen rendszerben?

Tizenkét éves koromtól gyanakodni kezdtem a tekintélyre és bizalmatlan lettem a tanárokkal. Többnyire otthon tanultam, először a nagybátyámtól, majd egy diáktól, aki eljött, hogy velünk vacsorázzon hetente egyszer. Ő adott nekem fizikáról és csillagászatról szóló könyveket.

Minél többet olvastam, annál inkább zavarban voltam a világegyetem rendjétől és az emberi elme betegségétől, a tudósoktól, akik nem értették a teremtés hogyanját, a mikort és a miértet.

Aztán egy nap ez a diák elhozta nekem “Kant: A tiszta ész kritikáját.” Kantot olvasva elkezdtem gyanakodni mindenre, amit tanultam. Már nem hittem a biblia ismert Istenében, annál inkább a rejtélyes Istenben, aki a természetben nyilvánul meg.

A világegyetem alapvető törvényei egyszerűek, de mivel az érzékeink korlátozottak, nem tudjuk megragadni őket. Van egy minta a teremtésben.

Ha ránézünk erre a fára kívülről, melynek gyökerei vizet keresnek a járda alatt, vagy egy virágot, amely elküldi édes illatát a beporzó méheknek, vagy akár saját magunkat és belső erőnket, amely cselekvésre ösztönöz bennünket azt látjuk, hogy mindannyian egy titokzatos dallamra táncolunk, és az, aki játssza ezt a dallamot egy kifürkészhetetlen távolságból – nevezzük bárhogy, Kreatív Erőnek vagy Istennek – megszökik minden könyvbéli tudás elől.

A tudomány soha nem kész, mert az emberi elme csak kis részét használja a kapacitásának, és az ember kutatása a világában szintén korlátozott. A teremtés spirituális eredetű lehet, de ez nem jelenti azt, hogy minden teremtett dolog spirituális. Hogyan magyarázzam el ezt a dolgot? Fogadjuk el, hogy a világ egy rejtély. A természet nem csupán anyagi, és nem teljesen spirituális.

Az ember is több, mint hús és vér; különben a vallások nem lennének lehetségesek. Minden ok mögött van egy másik ok; minden ok végén és elején megtalálhatók.

Egy dolgot mégsem szabad elfelejteni: nincs hatás ok nélkül, és nincs törvény nélküliség a teremtésben.

Ha nem lett volna egy abszolút hitem a teremtés harmóniájában, nem próbáltam volna kifejezni azt egy matematikai képlettel.

Csak az ember tudata, amit az elméjével tesz emeli őt az állatok fölé, és teszi lehetővé számára, hogy tudatában legyen önmagának és a világegyetemmel való kapcsolatának.


Azt hiszem, hogy nekem kozmikus vallásos érzéseim vannak. Soha nem értettem meg, hogyan lehet kielégíteni ezeket az érzéseket korlátozott tárgyakhoz való imádkozással. A fa odakinn az élet, egy szobor halott. Az egész természet az élet, és az élet, ahogy megfigyelem elutasít egy Istent, mely az emberhez hasonló.

Az embernek végtelen dimenziói vannak, és Istent a lelkiismeretében találja meg. Egy kozmikus vallásnak nincsenek dogmái, csak melyek arra tanítják az embert, hogy az univerzum racionális, és hogy a legmagasabb sorsa, hogy gondolkozzunk rajta és társteremtői legyünk a törvényeinek.

Szeretem úgy megtapasztalni a világegyetemet, mint egy harmonikus egységet. Minden sejtnek van élete. Az anyagnak szintén van élete; ez a megszilárdult energia. A testünk olyan, mint egy börtön, és már alig várom, hogy szabad legyek, de nem spekulálok azon, hogy mi fog történni velem.

Most itt élek, és felelősségem most ebben a világban van. A természeti törvényekkel foglalkozom. Ez a munkám itt a Földön.

A világnak szüksége van új erkölcsi impulzusokra, amelyek attól tartok nem a templomokból érkeznek, és erősen sérültek már az évszázadok során.

Talán ezeknek az impulzusoknak olyan tudósoktól kell származniuk, mint Galileo, Kepler és Newton. A kudarcok és az üldöztetés ellenére ezek az emberek az életüket annak szentelték, hogy igazolják az univerzum egyetlen egységét, amelyben úgy vélem, a humanizált Istennek nincs helye.

Az igazi tudóst nem a dicséret vagy a felelősség mozgatja, és nem is prédikál. Felfedi a világegyetemet és az emberek mohón jönnek anélkül, hogy sürgetnék őket, meglátva egy új kinyilatkoztatást: a teremtés rendjét, harmóniáját és nagyszerűségét!

És ahogy az ember elkezd tudatára ébredni azoknak a fantasztikus törvényeknek, melyek tökéletes harmóniában szabályozzák a világegyetemet, kezdi felfogni, milyen kicsi is valójában. Látja az emberi lét kicsinyességét és cselszövéseit, az “én jobb vagyok, mint te” hitvallását.

Ez a kezdete a belső kozmikus vallásának; a közösségi és az emberi szolgálat lesz az erkölcsi kódexe. Ezen erkölcsi alapok nélkül reménytelenül kudarcra vagyunk ítélve.

Ha javítani akarunk a világon, azt nem tudjuk tudományos ismeretekkel megtenni, hanem eszmékkel. Konfuciusz, Buddha, Jézus és Gandhi többet tettek az emberiségért, mint amit a tudomány tett.


Az ember szívével kell kezdenünk – a lelkiismeretével – és a lelkiismeret értékei csak az emberiség önzetlen szolgálatában nyilvánulhatnak meg.

A vallás és a tudomány együtt jár. Mint már korábban említettem, a tudomány vallás nélkül sánta, és a vallás tudomány nélkül vak. Egymással összefüggnek, és van egy közös cél, az igazság keresése.

Ezért abszurd, hogy a vallás igyekszik betiltani Galileót, Darwint vagy más tudósokat. És az is abszurd, amikor a tudósok azt mondják, hogy nincs Isten. Az igazi tudós hisz, ami nem jelenti azt, hogy el kell köteleznie magát egy hitvallás mellett.

Vallás nélkül nincs szeretet. A lelket, mely mindannyiunknak megadatott ugyanaz az élő szellem mozgatja, mint az univerzumot.

Nem vagyok egy misztikus. Annak, hogy megpróbáljuk megismerni a természet törvényeit semmi köze a misztikához, bár a teremtéssel szemben úgy érzem, hogy nagyon alázatos vagyok. Olyan ez, mintha egy szellem végtelenül magasabb szinten nyilvánulna meg az ember lelke számára. Törekvéseimen keresztül a tudományban ismert kozmikus vallásos érzésekkel rendelkezem. De nem érdekel, ha misztikusnak hívnak.

Úgy vélem, hogy nem kell aggódnunk, hogy mi történik ezen élet után, amíg tesszük a kötelességünket – szeretni és szolgálni.

Albert Einstein - Létezik a rossz?
Albert Einstein híres gyerekkori videója magyarra fordítva

Bízom az univerzumban, mert racionális. Törvény képezi alapját minden egyes történésnek. És hiszek a célomban itt a Földön. Bízom az intuíciómban, a lelkiismeretem hangjában, de nem hiszek a Mennyel és Pokollal kapcsolatos találgatásokban. Ezzel az idővel foglalkozom – itt és most.

Sokan azt hiszik, hogy az emberi faj fejlődése empirikus, kritikai jellegű tapasztalatokon alapul, de azt mondom, hogy a valódi tudás csak a filozozófiai levezetésen keresztül érhető el. Mert az intuíció az, amely javít a világon, nem csak követi a gondolat által kitaposott utat.

Az intuíció késztet arra minket, hogy megnézzük a független tényeket majd addig gondolkodjunk rajtuk, amíg egyetlen törvény alá nem vonhatók. A kapcsolódó tények keresése azt jelenti, hogy addig ragaszkodunk hozzájuk, amíg az ember nem talál helyettük újakat.

Az intuíció az új tudás apja, míg az empirizmus nem más, mint a régi tudás felhalmozása. Az intuíció maga a “tárulj szezám,” nem az intellektus.

Ugyanis nem az értelem, hanem az intuíció az, amely előbbre viszi az emberiséget. Az intuíció mondja meg az embernek, hogy mi a célja az életben.

Nincs szükségem az örökkévalóság semmilyen ígéretére, hogy boldog legyek. Az örökkévalóságom most van. Csak egy érdekes: teljesíteni a célom itt, ahol vagyok.

Ezt a célt nem a szüleim vagy a környezetem adta nekem. Néhány ismeretlen tényező idézte elő. Ezek a tényezők tesznek engem az örökkévalóság részévé.

Albert Einstein

(forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu)

Albert Einstein élete - videó


2016. október 27., csütörtök

A horogkereszt – egy titokzatos egyetemes szimbólum


Az ősi szimbólumok egyfajta misztériumba, csodálatba, néha félelembe burkolóznak. Egy ilyen szimbólum a szvasztika, másképp horogkereszt is.


Ami legelőször eszedbe jut róla, valószínű, hogy Hitler náci csapatai, ami megbélyegezte használatát a nyugati kultúrában. De érdekes módon, a horogkereszt egy szent szimbólum a világon több ősi civilizációban, ami, több mint 3000 éves múltra nyúlik vissza – az élet, nap, tűz, erő, hatalom és a jó szerencse jelképe.


Indiában még mindig az egyik legfontosabb vallásos jelképek közé tartozik, főként a buddhizmusban, hinduizmusban, dzsainizmusban. 


A dzsainizmusban a horogkereszt felvázolja a hetedik szentet és a négy, órajárással ellentétes beállítású kezeket, amik az újjászületés négy lehetséges helyeinek jelképei: az állat- vagy növényvilág, a pokol, a föld, vagy szellemvilág.


A buddhistáknál a lemondást jelképezi, és gyakran látni Buddhát ábrázoló szobrokon, a mellén vagy a lábainál. 


A Dalai Láma trónja négy horogkereszttel van díszítve, és hétköznapi elemként vagy kolostort jelezve látható Tibetben és Nepál szerte. A hindu vallásban az éjszaka, a varázslat, a tisztaság és Kali istennő jelképe. Horogkeresztet rajzolnak számlakönyvek nyitott oldalaira, ajtókra, adományokra, vagy belevésik templomaik homlokzataiba.

Szvasztika egy Buddhista templomon

Szvasztika egy Jain templom ajtaján

A „szvasztika” szó a szanszkrit nyelvből származik, és ha szó szerint lefordítjuk, annyit jelent: „jólét”. Csak, sajnos a nácikkal való kapcsolata negatív jelentést is kölcsönöz neki.

A nácik és a horogkereszt

 

A második világháború óta, a nyugati világban, a horogkeresztet gyakran a német náci zászlóval társítják. A szvasztika az árják szimbóluma volt, egyike a legősibb fajnak, amely a mai Irán és nyugat India területén telepedett meg. Úgy vélték, hogy ők egy tiszta, minden más kultúránál felsőbbrendű faj. Mivel a nácik árja leszármazottaknak tartották magukat, a horogkeresztet választották szimbólumukként. 


Adolf Hitler szerint, a küldetésük a zászlóba van írva: „…a pirosba a szociális mozgalom eszméje, a fehérbe a hazafias eszme, és a szvasztikába pedig az árja győzelemért folytatott küzdelem eszméje, ugyanakkor pedig, a kreatív munka eszméjének győzelme, ami mindig is az volt és mindig is az lesz: antiszemita.” Így lett a horogkereszt a gyűlölet, agresszió, halál, gyilkosság jelképe.

Még a huszadik század elején, a horogkereszt egy közönséges dekorációs elem volt cigarettás dobozokon, képeslapokon, érméken és épületeken. Az első világháborúban, a horogkereszt még az amerikai katonaság 45-ös osztag katonáinak ruháján is megtalálható volt.


A szvasztika különböző nevei különböző kultúrákban


A horogkereszt, mint egyetemes szimbólum

 

Régészeti bizonyítékok tártak fel horogkereszthez hasonló díszeket az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó ősi Indiából. Az ősi Trója cserépedényein és érméin is megtalálható szimbólum. 

Szvasztika egy krétai cserépedényen
 
Athéni műemlékeken, Egyiptomban kövekbe vésve és Spanyolország emlékművein sem idegen. A kelták, Írországban és Skóciában, gyakran használták sírköveken, és a skandináv népeknél pedig „Thor kalapácsának” szimbóluma. 

 Kelta harcos. Szvasztika egy bronz domborművön (Hallstatti kultúra)

A görögök a napisten, Apollo, szimbólumaként használták, és ruhákra, házakra, kerámiákra festették. Az ősi amerikai törzseknél a horogkereszt különböző jelentéssel bírt. A Hopi indiánoknál a hopi törzs vándorlásainak jelképe, a Navajo indiánoknál örvény jelképeként használták gyógyítási szertartásokban. Viszont napjainkban még élő indián törzsek lemondtak a használatáról a negatív jelentése miatt. A majáknál a szvasztika a teremtés, az inkáknál és azték civilizációban a négy évszak jelképe, a négy kar miatt, a középső rész pedig, ahol a négy kar találkozik, a napot jelképezte. A horogkereszt sok közép-amerikai nép műalkotásaiban felfedezhető, ami arra vél következtetni, hogy elterjedt volt a népek között.


A kínaiak Wan Zi-nak nevezik, és megtalálható volt a kínai írásos jelek között. Kínában és Tibetben a végtelenség szimbóluma. A japánok Man Ji-nek nevezik, és a japán térképeken a buddhista templomok helyét jelzik vele. Japán értelemben, a horogkeresztnek rengetek pozitív jelentése van, az erőtől az együttérzésig. Az örményeknél az örök fény ősi szimbóluma, Finnországban pedig gyakran használják népművészeti tárgyakon, szöveteken és fába vésve. A finn légierők zászlajában még mindig használják.


Az elmúlt évezredek során, a horogkereszt rengeteg kultúra által ismert és használt szimbólum volt, változatos alakban (órajárás irányával megegyező vagy ellentétes), változatos jelentéssel. Mintha egy egyetemes szimbólum lett volna, ami pozitivitásával alapjaiban összeköti a világot, a náci használattól eltekintve. Ugyanakkor, egy rendkívüli túlélésről tesz bizonyosságot, térben és időben, napjainkig. Sokan azon a véleményen vannak, hogy fennmaradt a Carl Gustav Jung által megfogalmazott „kollektív tudattalanban”, ami az egész emberiség pszichológiai hagyatékát tartja nyilván és őrzi.
(forrás: http://filantropikum.com)


Szvasztika egy ősi szimbólum - videó

2016. október 26., szerda

Jellemvonások - Mennyit kell dolgoznod magadon?



Néhány ember túlságosan is a személyiség szintjén él, melyet az egó irányít, míg mások sokkal mélyebb kapcsolatban vannak a lelkükkel. Olvasd végig a következő listát és állapítsd meg, te magad hol helyezkedsz el. 


Így némi fogalmat alkothatsz arról, mennyit kell még dolgoznod magadon azért, hogy boldogabbnak érzed magad és jobban tudj örülni magadnak és a világnak. Meglehet, azt fogod észrevenni, hogy időről időre egyik szintről a másikra ugrasz. 
Ez egyáltalán nem ritka, amikor valaki elkezd magán dolgozni. Olykor még azok is vissza-visszacsúsznak, akik már rengeteget munkálkodtak életük jobbá tételén. Némely helyzet elerőtleníthet és időbe telhet, amíg újra összeszedjük magunkat. De ez rendben is van, hiszen ez is egy folyamat.

Az egóból cselekvő ember jellemvonásai 

- hajlamos a pesszimizmusra, gyanakvó és negatív, gyakran inkább a rosszat látja meg az eseményekben, és néha az emberekben is, semmint a jót;
- gyakran igen mogorva és lehangolt, száraz és cinikus humorérzéke van, ami azt is magába foglalja, hogy kegyetlen éllel ugrat másokat;
- hajlamos uralkodni mások felett, és feldúlttá vagy rosszkedvűvé válik, ha kihívásokkal kerül szembe;
- hatalmi játszmákba bonyolódik, és aggodalom vagy félelem gyötri amiatt, hogy másvalaki jobban teljesíthet, mint ő, vagy másokat nagyobbra értékelnek, vagy jobban megbecsülnek, mint őt;
- kritikus, ingerlékeny és türelmetlen
- negatív, panaszkodós, szeret pletykálni;
- kedvencei vannak, akiknek pártját fogja, akikkel szimpatizál, és néha összejátszik;
- alábecsüli az élettől kapott adományok értékét, , és nehéznek találja számba venni az áldásokat, melyekben részesült;
- katasztrófa, dráma és káosz kíséri életútját;
- elhagyatottnak, magányosnak érzi magát, és szétmorzsolódhat a stressz súlya alatt, annak ellenére, hogy külsőre erősnek látszik;
- bíráló, azt azonban nem szereti, ha őt bírálják vagy kritizálják;
- hisz a büntetés szükségességében, amíg másokról van szó, miközben saját tetteiért nehezen vállal felelősséget;
- bizalmatlan másokkal szemben és nehezen fogad el másokat egyenlő félnek;
- nehezen kezeli a más kultúrából vagy társadalmi csoportból származó embereket;
- gyakran nem tudja megvalósítani a helyzetében rejlő lehetőségeket.

Mindannyian magunkénak mondhatunk néhányat e jellemvonások közül. Néha, rövid időszakokra alámerülünk a melankóliában és képtelenek vagyunk meglátni az átfogóbb képet. Szerencsére azonban legtöbbünk ne ennyire zárt. A legtöbb embernél, amíg hozzá nem fog az önfejlesztő munkához általában kever a kép, csúcsszerű pillanatokkal, amikor lelke keresztülragyog személyiségén. Az az ember azonban, aki nyitott saját szellemére és a lélek szintjén él, meglehetősen eltérő képet mutat és jellegzetességeit az idő nagy részében meg is tudja tartani.

A lélek szintjén elő ember jellemvonásai

- Optimista és minden dologban a jót látja, hálás azért, amije van, és hisz az univerzum és minden benne létező csodájában;
- áldottnak érzi magát és bízik abban, hogy bármi történik is, az tanulását, fejlődését szolgálja;
- élvezi a baráti társaságot, de kedveli az egyedüllétet is, ritkán érzi magát magányosnak;
- általában véve boldognak érzi magát,nem táplál magában neheztelést vagy keserűséget;
- kedélye rendszerint derűs; erős, ugyanakkor gyengéd, örül mások sikerének, friss energiákat, örömöt és boldogságot hoz a társaságba;
- türelmes és nyitott, diszkrét és tiszteletteljes;
- gyakran igen egyszerűen él, szeret meditálni, kreatív és békés;
- elfogad minden fajt és minden társadalmi helyzetet, tiszteli a kulturális különbségeket;
- érzi, hogy szeretetben és oltalomban van része;
- lelkesül azért, hogy új elgondolásokat ismerjen meg, növekedjen és a lehető legtöbbet hozza ki magából;
- a nehézségeket kihívásoknak és a változás katalizátorainak tekinti;
- örömét leli abban, ha segíthet másokat fejlődni;
- felelősséget vállal tetteiért és nem hibáztat másokat;
- hajlamos békés harcosként fellépni az elnyomottak ügyében;
- mivel hisz a karmában, az "aranyszabály" szerint próbál élni

Ha összhangban élünk lelkünkkel sokkal egyszerűbbé és boldogabbá válik az élet. Szertefoszlik a félelmünk attól, vajon mi történik majd velünk.

(Dr. Brenda Davis: A szívcsakra megnyitása - http://sorsunkutja.blogspot.hu)

A Természet szól hozzád – Edward Norton, a Talaj



Én vagyok a talaj.
Ott vagyok a hegyeken és völgyekben, a szántóföldeken, a gyümölcsösökben.


Nélkülem nem létezhet az emberiség.

Mégis úgy bántok velem, mintha piszok lennék.
Nem értitek, hogy csak egy vékony réteg vagyok ezen a bolygón?
És tényleg élek.
Tele vagyok organizmusokkal, amelyektől élelmiszereitek megteremnek.
Megtörtem, szenvedek, agyonhasználtak, beteg vagyok.
Miattatok.
Alig felére sorvasztottatok annak, ami mindössze 100 évvel ezelőtt voltam.
Törődtök velem?
Lassan porrá leszek.
Talán bánhatnátok velem egy kicsit több tisztelettel.
Gondolom, akartok még enni, ugye?
A Természetnek nincs szüksége az emberekre.
Az embereknek van szükségük a Természetre.
(forrás: sevaster1)

2016. október 25., kedd

Felébredés a tudatlanságból



Az emberiség rengeteg jelzést kap a világban arra, hogy ébredjen fel a tudatlanságból. Hogyan lehet érezni Magyarország tudatossági szintjét? 


Dr. KV Suresh  alternatív orvos

A tanult dolgainktól nem látjuk a valóságot, nem véletlenül, szándékosan elferdített, manipulált dolgokat tanítanak nekünk. A mai ember fizikailag lusta, mentálisan tudatlan. 
A káprázati világ elvesztésétől való félelmeink vezérlik cselekedeteinket. Órákat töltünk az interneten, közösségi portálokon másokat figyelünk, de napi 10 perc mentális megnyugvást nem adunk meg saját magunknak. 
Az emberek nagyon eltávolodtak az önvalójuktól ahová az elménk lecsendesítésével és a szívünk megnyitásával térhetünk vissza.

Vissza az emberi értékekhez 

Dr. KV Suresh indiai születésű Siddhah Yogi, ​(alternatív orvos) ​a Shanti Kriya Yoga - SKY –Workshop megalapítója. 

A legkülönbözőbb és legnépszerűbb rendezvényeken találkozhattunk már eddig vele ​​

itthon és nyolc külföldi országban egyaránt. Speciális légzéstechnikák ​, csodálatos meditáció ​és ​ a tudatosságból érkező üzenetek segítségével ​ 13- 80 éves korig profitálhatunk tanításaiból. Módszereivel rendkívül gyors és hatékony változásokat idéz elő a hozzá fordulók életében. Hozzásegít a stressz mentes vidám élethez, az egymás iránti szeretet kinyilvánításához, a mély lelki közösség, az egység megtapasztalásához.

Légzésgyakorlatai igen hamar csökkentik a stresszt, s kiegészítő gyakorlataival együtt hamar harmóniát, boldogságot, egyensúlyt teremtenek a test, a lélek és az elme között.

Legfontosabb célja, hogy a részvevők kizökkenjenek a napi rutinjukból és megtanulják a stressz kezelésének lehetséges módjait. A résztvevők egy másik látásmódot, életfilozófiát ismerhetnek meg, melynek segítségével jobban hisznek majd önmagukban és magabiztosabbak lesznek a mindennapokban. Erre és a támogatásra nagy szükség van a mai értékválságban szenvedő, rohanó világban.

Suresh Ji nem kötődik valláshoz, de tanítása során az ötezer éves indiai kultúrát felhasználva adja át tudását.
„Az élet egyszerű, ha egyszerűvé tesszük.” – vallja, hiszen a spiritualitás és a gyakorlati élet egységének megteremtése a titok, melyek véleménye szerint az örömteli létezés alapjai.

Hogyan élhetünk stresszmentes, örömteli, boldog életet? Mivel alakíthatjuk át mindennapjaink minőségét? Mi az emberi élet célja a földön? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések megválaszolására számíthatunk Dr. K.V. Suresh nemzetközi hírű spirituális mestertől.

Erőfeszítés nélkül élni az életet - ez a JÓGA. Hadd történjenek a dolgok, úgy, ahogy a múltban megtörténtek, és ahogy a jövőben is fognak.

Hangsúlyozza, hogy nem azért van itt, hogy az indiai kultúrát tanítsa, azt szeretné, ha tudnánk, hogy a mi kultúránk nagyszerű.

Véleménye szerint Magyarországnak nagyon erős kultúrája van, sajnos ezek az értékek a modern civilizáció hatására eltűnnek, ettől szenvednek a magyar emberek. Azt tanácsolja, hogy kövessük a saját kultúránkat, mert különben elvész a közösség, az értékek és akkor a nemzet is elvész. Sureshji így fogalmaz: Ti csodálatos nép vagytok. Nyúljatok vissza régi gyökereitekhez, hiszen ott van a Ti valódi erőtök, s a múltatokban forrásozik a jövőtök.

Fontos, hogy tanuljatok meg lelassulni, mert a kaotikus gondolatokból csak káosz lehet. Ha megtanuljátok azt, hogy mire tudtok fókuszálni, akkor ebben a harmonikus belső csendben tudjátok visszaszerezni önmagatokat. Legyetek egyszerűek, mert az élet is egyszerű, a korlátokat mi magunk teremtjük.

Legfontosabbnak azt tartja ebben a világban, hogy minden percét élvezzük. A világot nem tudjuk megváltoztatni, ilyen volt ezelőtt, és ilyen lesz ezután is. Jobb, hogyha csak élvezzük ezt a rövid utazást! Szeressük és tiszteljük önmagunkat, legyünk együtt érzőek és kedvesek másokkal!

(forrás:http://kombuchanap.hu - vntv.hu)
 Dr. K.V. Suresh Ji és Jakab István beszélgetése itt:


2016. október 23., vasárnap

A 3, 6, 9-es számok mögötti elképesztő titokra végre fény derült


Nikola Tesla számtalan titkos kísérletet végzett, bár ő önmagában is egy nagy rejtély volt. Szinte valamennyi zseniális elme rendelkezik egy bizonyos megszállottsággal. Nikola Tesla pedig elég nagy géniusz volt.


Háromszor körbejárt egy blokkot, mielőtt belépett egy épületbe, 18 szalvétával tisztította meg a tányérjait, és csak olyan hotelszobákban lakott, melyeknek száma osztható volt a 3-as számmal. Számításokat végzett a közvetlen környezetében lévő dolgokról, hogy meggyőzödjön arról, hogy az eredmény 3-mal osztható, és az eredményekre alapozta döntéseit. Mindent, amit tett, a 3-as szám határozta meg.

Egyesek azt mondják, hogy kényszerbetegsége volt, mások szerint viszont nagyon babonás volt.

Az igazság azonban sokkal mélyebben keresendő.

“Ha ismernéd a három, hat és kilenc nagyszerűségét, kezedben lenne a világegyetem kulcsa.” – Nikola Tesla

Megszállottsága nem egyszerűen csak a számok iránt volt, de különös módon vonzódott a 3, 6 és 9-es számokhoz. Valóban extrém kényszert érzett és babonás is volt, de jó okkal választotta ezeket a számokat. Tesla azt állította, hogy ezek a számok rendkívül fontosak. Senki sem figyelt rá.

Még a bolygóhoz kapcsolódó csomópontokról is kiszámította, hogy összefüggenek a három, hat és kilences számokkal. De miért pont ezek a számok?

Mi volt az, amit Nikola Tesla megpróbált megértetni a világgal? 

Az alábbiak erre egy csomó furcsa magyarázattal szolgálnak.

Először is meg kell értenünk, hogy nem mi hoztuk létre a matematikát, hanem felfedeztük. Ez egy univerzális nyelv és törvény. Nem számít, hol vagyunk az univerzumban, az 1+2 mindig egyenlő lesz 3-mal. A világegyetemben minden ennek a törvénynek engedelmeskedik.


Vannak minták, melyek természetes módon jelennek meg az univerzumban, minták, melyeket felfedeztünk már az életben, a galaxisokban, a csillagok keletkezésében, az evolúcióban, és szinte valamennyi természeti rendszerben. Néhány ezen minták közül az úgynevezett aranymetszés vagy Szent Geometria.

Az egyik igazán fontos rendszer, aminek úgy tűnik, hogy a természet engedelmeskedik, a “2-es bináris rendszer hatványai,” amelyben a minta az 1-es számmal kezdődik, és a számok megduplázódásával folytatódik. A sejtek és embriók fejlődése ezt a szent mintát követik: 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 …


Néhányan ezeket a mintákat Isten tervrajzának hívják.

A matematika ezen analógia szerint Isten ujjlenyomata (félretéve valamennyi vallást!).

Az örvény matematikájában (a tórusz anatómia tudománya) van egy minta, amely ismétli önmagát: 1, 2, 4, 8, 7, 5, és így tovább 1, 2, 4, 8, 7, 5, 1, 2, 4, 8, 7, 5, 1, 2, 4, …

Mint látható, a 3, 6 és 9 nem található meg ebben a mintában. Marko Rodin tudós úgy véli, hogy ezek a számok egy vektort jelentenek a harmadikból a negyedik dimenzióba, amit ő “fluxus mezőnek” nevez. Ez a mező elvileg egy magasabb dimenziós energia, amely befolyásolja az energia áramkör másik hat pontját.

Randy Powell, Marko Rodin egyik hallgatója azt mondja, hogy ez a titkos kulcs a szabad energiához, amelyről mindannyian tudjuk, hogy Tesla a mestere volt.


Rövid magyarázat

Kezdjük az 1-el, ha megduplázzuk az 2, a 2 kétszerese 4, a négy duplája 8, a 8 kétszerese 16, ami azt jelenti, hogy 1+6 egyenlő 7-tel; 16 kétszerese 32, és 3+2 egyenlő 5-tel (megtehetjük, hogy megduplázzuk a 7-et, aminek az eredménye 14, és 1+4 egyenlő 5-tel); 32 kétszerese 64 (5 kétszerese 10), így összesen az eredmény 1. Ha folytatjuk, ugyanezt a mintát fogjuk kapni: 1, 2, 4, 8, 7, 5, 1, 2…

Ha elkezdjük 1-től fordított irányba, akkor ugyanez a minta lesz az eredmény, csak fordítva: Az 1 fele 0,5 (0+5) egyenlő 5-tel. Az 5 fele 2,5 (2+5) egyenlő 7-tel, és így tovább.

Mint látható, nincs köztük a 3, 6 és a 9. Ez olyan, mintha meghaladnák ezt a mintát, tőle függetlenek.


Van azonban valami furcsa, ha elkezdjük megduplázni őket. 3 kétszerese 6, 6 duplája 12, ami 3-at eredményezne, ebben a mintában nincs benne a 9! Ez olyan, mintha a 9 meghaladná, és teljesen független lenne mindkét mintától.

De amikor elkezdjük megduplázni a 9-et, az mindig 9-et eredményez (számjegyek összege): 18, 36, 72, 144, 288, 576…


Ezt nevezik a megvilágosodás szimbólumának

Ha elmegyünk a gízai piramisokhoz, akkor nem csak a három legnagyobb piramist láthatjuk egymás mellett, melyek az Orion-öv csillagainak állását tükrözik, hanem láthatunk három kisebb piramisból álló csoportot, közvetlenül a három nagyobb piramis mellett.

Rengeteg bizonyítékot találunk arra, hogy a természet a háromszoros és hatszoros szimmetriát használja, köztük a méhsejt hatszögletű alakját. Ezek a formák a természetben vannak, és az őseink ezeket a formákat utánozták a szent építészetük során az épületeikben.

Lehetséges, hogy van valami különleges a titokzatos hármas számban? Elképzelhető, hogy Tesla feltárta ezt a hétpecsétes titkot és arra használta ezt a tudást, hogy kitolja a tudomány és a technológia határait?


A 9-es szám nagyszerűsége

Tegyük fel, hogy van 2 ellentét, nevezzük őket sötét és világos oldalnak, ha úgy tetszik. Olyanok, mint egy mágnes északi és déli pólusa.

Az egyik oldalon van az 1,2 és a 4, a másik oldalon a 8, 7 és 5. Csakúgy, mint a villamos energia, az univerzumban minden ezen két pólus között áramlik, mint egy lengő inga: 1, 2, 4, 8, 7, 5, 1, 2… (és ha elképzeljük a mozgást, akkor olyasmi, mint a végtelen szimbóluma).


Ezt a két oldalt azonban a 3 és a 6 szabályozza; a 3 szabályozza az 1-et és a 2-őt, míg a 6 szabályozza a 8-at, 7-et és 5-öt, és ha megnézzük a mintát közelebbről, akkor még lélegzetelállítóbb: 1 és 2 egyenlő 3-mal, 2 és 4 egyenlő 6-tal, 4 és 8 egyenlő 3-mal, 8 és 7 egyenlő 6-tal, 7 és 5 egyenlő 3-mal, 5 és 1 egyenlő 6-tal, 1 és 2 egyenlő 3-mal…

Ugyanez a minta egy magasabb szinten tulajdonképpen 3, 6, 3, 6, 3, 6…

De még ezt a két felet, a 3-at és a 6-ot is a 9 szabályozza, ami valami egészen látványosat mutat.

A 3-as és 6-os mintát közelebbről megnézve rájövünk, hogy a 3 és a 6 egyenlő 9-el, a 6 és 3 egyenlő 9-el, az összes szám együtt egyenlő 9-el mindkét irányba a 3 és a 6 kivételével!

Tehát a 9 jelenti mindkét oldal egységét. A 9 maga a világegyetem!

A rezgés, energia és frekvencia.

3, 6 és 9.

“Ha meg akarod találni az Univerzum titkait, gondolkodj energiákban, frekvenciákban és rezgésekben!” – Nikola Tesla

Van egy mélyebb filozófiai igazság ebben! Képzeljük csak el, hogy mit érhetnénk el, ha ezt a szent tudást alkalmaznánk a mindennapi tudományban!

“Azon a napon, amikor a tudomány elkezdi tanulmányozni a nem fizikai jelenségeket, az sokkal nagyobb előrelépést fog jelenteni egy évtized alatt, mint az összes előző század együttvéve.” – Nikola Tesla

(forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu)

2016. október 22., szombat

Hans Otto König transzkommunikációs kísérletei is bizonyítják, hogy az elhunytak egy másik dimenzióban élnek tovább



1974-ben Hans Otto König (77 éves), egy Mönchengladbachban élő elektroakusztikai technikus szakértő véletlenül azon kapta magát, hogy a ZDF (a második német TV csatorna) által sugárzott vitát hallgatja, amelyben a svéd Friedrich Jürgenson, az EVP (elektromos hangjelenség) úttörője próbálta hiába meggyőzni Hans Bender parapszichológus professzort és más kritikus tudóst és újságírót a látszólag halottaktól származó rendkívüli hangok valóságáról, melyeket hangkazettákra rögzített. 


Mindez felkeltette König érdeklődését, és elhatározta, hogy saját kísérletekbe kezd, hogy megpróbálja bizonyítani, hogy a rendellenes hangok a kísérletező tudatalattijából érkeznek, nem pedig az elhunytaktól. Ehelyett néhai édesanyja énekhangját sikerült vennie, aki név szerint szólt hozzá és az apjához, és azt kérdezte, hogy hallják-e őt. A következő hetekben König kénytelen volt azt a következtetést levonni, hogy a hangok valóban az általunk holtaknak nevezett személyektől származnak. Elindította EVP kísérleteit, melyhez egy rádióállomás idegen nyelvű közvetítésének háttérzaját használta támogatásként, és bár szinte azonnal pozitív eredményeket kapott, kezdetben nagyon gyenge minőségűek voltak, amelyek elsősorban suttogásokból és sóhajokból álltak, mintsem beszédhangokból.

Ezt követően megváltoztatta az idegen nyelvű adások háttérzaját ultrahangokra, mivel ez egy olyan akusztikai terület volt, amelyet megértett, és arra használta professzionális szaktudását és szellemi képességeit, hogy javítsa a túlvilággal folytatott kapcsolatok mennyiségét és minőségét. Mai nevén műszeres transzkommunikációként (ITC) ismerjük, ahol speciálisan erre a célra kialakított elektronikus berendezések kerülnek kifejlesztésre, amelyeket folyamatosan módosítanak.

Kezdetben kombinált frekvencia-modulált mechanikai ultrahangot alkalmazott, melyeket jelátalakítók segítségével küldött és fogadott a laboratóriumában. Megállapította, hogy az elektromágneses rezgések az 50 kHz körüli frekvencia tartományban ugyanazt az eredményt produkálták. Később hozzáadott egy multifrekvenciás infravörös adóvevő rendszert, amely demodulálja az infravöröst és ismét modulálja egy UHF rezgés oszcillációra 10 méterről 1 méteres hullámhosszra, egy 30 MHz-től 300 MHz-ig terjedő frekvencián. A 2000-es évek közepén egy komplex készülékkel dolgozott, amely kvarc kristály besugárzású ultraibolya fényen alapul, amelyet HRM-nek (Hyper-Raum-System vagy Hiper Tér Rendszer) nevezett el.

König elmondta, hogy különböző transzkommunikációs eszközöket épít a saját gondolatai és a kommunikátoroktól álmai során kapott információk alapján. Továbbá az is elmondta, hogy naponta harminc perces mély meditációt tart, és eközben képes “látni” (egyfajta pszichikai érzékeléssel) a kommunikátorokat diffúz fizikai formákban, és hogy sikeresen lefotózta őket Klaus Schreiber zárt hurkos módszerével. Magyarázata a kísérletezése sikerére a “rezonancia” kulcsszóban keresendő, amely elmondása szerint elektromágneses rezonanciát tartalmaz.

A hangok, melyek jelenleg a hangszóróiból érkeznek különbözőek, gyakran kiváló minőségűek, és néha képes párbeszédet folytatni velük. A kommunikátorok közléseinek természete és tartalma a kontextustól függően változó. Az elhunyt emberek a gyászoló rokonok és barátok kényelmüket firtató kérdéseire adhatnak választ, míg máskor műszaki tanácsokat adnak Könignek, és névtelen kozmikus entitások, látszólag a mi téridőnkön kívülről filozófiai megfigyeléseiket osztják meg. Egy kísérlet eredménye sohasem kiszámítható, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem járnak eredménnyel a lelki-szellemi és egyéb (ismeretlen) körülmények függvényében. König úgy érzi, hogy az audio eredmények a harmonikus közönség jelenlétében javulnak, és ugyanez igaz a transzképekkel folytatott munkájára, amelynek során egy alkalommal már megkapta az elhunyt személy hangját kísérő képet, akinek a személyazonosságát később “véletlenül” fedezték fel. 


Két kísérlet

A két kísérletet 2005. szeptember 10-én és 11-én tartották két délutáni ülésen, melyekre a Hotel Kaiserhof egyik szobájában került sor Wesel német városban. Részt vett Dr. Anabela Cardoso, mellette David Fontana professzor elkerülhetetlen távollétében Carlos Fernández, az ITC folyóirat műszaki szerkesztője és az ITC adatok területén nagy tapasztalatokkal rendelkező elektronikai műszerész. Dr. Cardoso mellett ugyancsak részt vett Ernst Senkowski, az egyik legfontosabb ITC szakértő, aki évek óta jól ismerte Königet, és aki felelős volt Dr. Cardoso látogatásának megszervezéséért. A jelenlévők között voltak akik Finnországból érkeztek, valamint König korábbi kísérleteinek mintegy hatvan rendszeres megfigyelője együtt néhány emberrel, akik először vettek részt a kísérletben. König teljesen kerüli a nyilvánosságot és az újságírókkal valamint a médiával való együttműködést az ilyen csoportokkal a múltban történt negatív tapasztalatai miatt. Minden kommunikáció német nyelven történt, amely König és Senkowski professzor anyanyelve, és amelyben Dr. Cardosonak is volt némi jártassága.

Első kísérlet, 2005. szeptember 10.

König egy bevezető beszéddel kezdte az eljárást, amely a korábbi kísérletek során kapott hangok felvételeit is tartalmazta. Egy rövid meditációt követően az egyik általa sok évvel korábban kifejlesztett régebbi rendszert aktiválta, amit félrevezető módon “generátornak” neveztek, melyet valójában egy olyan készüléknek lehet tekinteni, ami a tudatosság rejtett tartományainak beáramló információit nyitja meg. Ez az infravörös/ultrahang készülék a 30 kHz és a 70 kHz közötti frekvencia tartományban működik. A készüléket, amely úgy néz ki, mint egy téglalap alakú fémdoboz, maga König építette, melynek belsejében összekeverednek a frekvenciák, miközben egy a tetejére helyezett antenna továbbítja a jelet a vevőhöz ugyanabban a sávban. Egy erősítő van csatlakoztatva egy keverőasztalhoz és a hangszórókhoz. König mikrofonja és rögzítő berendezése szintén csatlakoztatva van a keverőasztalhoz. Amikor a hangok elkezdődtek, a csend hirtelen átalakult egy ütemmé, és a hangok úgy tűntek, hogy jóval az ütem fölött beszéltek. A kommunikáció, amely körülbelül két percig tartott, szinte folyamatos párbeszédből állt König és több hang között.

A legtöbb hang tiszta volt, és a berendezés állandó zajszintje fölött lehetett hallani. Következésképpen az érthetőségük szintje 85-90 százalékos volt a jelenlévő élő hallgatóság számára, és száz százalékos a visszajátszás során. A hangok kiváló minőségűek voltak, de valahogy nem voltak ugyanolyan szinten, mint amit Dr. Cardoso “egy angyali prototípus belső tisztaságának” nevezve leírt, ami az ő véleménye szerint ellenálhatatlan hangok voltak, amelyek a következő napi kísérlet során átjöttek. Senkowski professzor kifejezte, hogy nem mindig tudta eldönteni, hogy a hangok inkább férfié voltak vagy nőé.

Egy érdekes megfigyelés a megnyilatkozások változó sebességére vonatkozott. Például a 12-es számú hang nagyon gyorsan beszélt, és itt és más esetekben egyikük benyomása az volt, hogy amikor a kapcsolat a vége felé közeledik, az “energia” rövidsége miatt a beszéd felgyorsul. Egy másik megfigyelés a kísérletvezető által feltett kérdések és a kommunikátorok ezekre adott válaszai között eltelt időt érintette. Ezek az időközök általában néhány másodperces tartományban voltak, de a 12-es számú hang közbevágott, mielőtt König befejezhette volna a kérdést, ezért a két hang egy pillanatra átfedésbe került.

A kommunikátorok beszéde bizonyos mértékig saját jelleggel és stílussal rendelkezett, melyeket nehéz leírni. A beszéd gyakran “nem normálisnak” vagy “nem emberszerűnek” hangzott. A nyelvtan sem volt mindig helyes. A tartalmuk néha metaforikus volt és nem könnyen értelmezhető, különösen akkor, amikor a beszélő úgy tűnt, hogy egy “távoli“, nem emberi lény. Erre példa a 2-es számú hang, amikor König kérdését követően, hogy kicsoda a “beszélő” és hol van, a válasz ‘Ultraschall ist das Bild’ volt, ami magyarul “Ultrahangos a kép“-et jelent. Ezt a választ lehet úgy is érteni, hogy a hang, ahogy az elektromágneses rezgések közvetítették a 30-70 kHz-es tartományban, egy “képe” a beszélőnek, aki névtelen maradt. Alternatívaként a beszélő azonosíthatta a (mentális) “helyzetét” a használt készülékhez képest, de ezek az alternatívák többé-kevésbé spekulatívak. 


Második kísérlet, 2005. szeptember 11. 

Ezt a kísérletet azzal a HRS rendszerrel végezték el, amely egy nagy és tíz kisebb kvarckristályból áll, melyek közül mindegyiket különböző hullámhosszúságú ultraibolya fénnyel sugároznak be. Ahogy az első kísérlet esetében, ez is egy rövid meditációval kezdődött, melyet követően bekapcsolták a készüléket. Mintegy tizenöt perc után érkezett meg az első hang, és egy párbeszéd alakult ki tizenkilenc közlés során, ami hét perc ötvenhárom másodpercig tartott.

König szerint a háttérzaj, melyet a “másik oldal” hozott létre teljesen más volt, mint amit az első kísérlet során az úgynevezett generátor esetében hallhattak. Ez egy közel periodikus, madárszerű, magas hangú csipogásból vagy csicsergésből állt, keverve valamiféle lassú zúgással, mint a vihar vagy a hullámok a tengerparton. A legtöbb hang teljesen világos volt, és azonnal megértették feltéve, hogy azok nem voltak túl gyorsak. König a kérdéseit egy meditatív állapotban tette fel lassan beszélve, és a hangok az általuk választott módon válaszoltak.

A legtöbb válasz szinte azonnal megérkezett, bár néhányszor késett, legfeljebb tizenkét másodpercig. A legtöbb hang úgy tűnt, hogy egyetlen entitástól érkezik, aki nőnek hallatszott, és egy speciális, az énekléshez hasonló modulációval rendelkezett. A legtöbbjük inkább “semlegesnek” vagy “különállónak” tűnt, kivéve talán a 10-es számút, ahol a hangja mintha a keresztény hit butaságának valamilyen mögöttes megvetését fejezné ki, amelyet “indokolatlan babona“-ként írt le. A 8-as számú hang “A csillagok birodalmából származom” szavai egy emelkedett költői stílusra emlékeztettek. Az entitás által használt “Ich stamme” szavak lefordíthatók egyszerűen arra, hogy “jövök“, vagy sokatmondóan “Én származok“-ra.

A párbeszédet úgy tűnik, hogy egy nagyon intelligens forrás irányította, amely a felnőtt embereket gyerekként kezelte némi együttérzéssel, sőt sajnálattal. A 15-ös hang például azt mondta, hogy “De ez talán túl nehéz, hogy megértsétek.” (Ennek a lénynek a nagyszerű, Föld felett álló világát). Azonban figyelembe kell venni azokat a nehézségeket, amelyek az emberek és ezen entitások különböző tudatosságának adaptációs folyamatával kapcsolatosak a kommunikációk során. A meglehetősen hosszú szünetben a 18-as hang és a kapcsolat vége között doboláshoz hasonló tompa ütések hallatszottak további jelzésként, bár jelentésük tisztázatlan maradt. A hangok élő érthetősége száz százalék körül volt az összes jelenlévő számára.
(forrás:http://ujvilagtudat.blogspot.hu)

Hans Otto König 1987-ben az RTL Plus televízióban végzett el egy kísérletet, ami sikeres volt. Ez látható az alábbi felvételen: