Több mint harmincöt évnyi magas színvonalon végzett műszeres transzkommunikáció tanulmányt követően Marcello Bacci-t vezető szakértőnek lehet tekinteni a témában a hangokkal végzett hosszú kísérletezésnek köszönhetően. A figyelemre méltó jelenség, ami az elmúlt évtizedekben következett be Grosseto-ban, Olaszországban azt mutatja, hogy ez a kitartó kísérletező mindig készen áll arra, hogy új módokat keressen a túlvilággal való kommunikációra.
Bacci karaktere olyan, hogy ő soha nem elégedett az elért eredményekkel, és mindig folytatni kívánja a felfedezést más lehetséges perspektívából. A paranormális dolgok iránti érdeklődése 1949-ig nyúlik vissza, amikor részt vett egy médiumi ülésen Londonban. Élete ettől kezdve gyökeresen megváltozott, és idősen is rendszeresen folytatja a kísérleteket, havonta egyszer.
Bacci egy széleskörű kreativitással rendelkező ember. Személyisége feltétel nélküli és szabad, intoleráns mindenféle korlátozással szemben, mely a dogmatikus és kulturális nyomásból ered, melyek igyekeznek elutasítani azt a valóságot, amiről személyes tapasztalatai azt mutatták, hogy lehetséges.
A hosszú éveket felölelő kísérleti munkája során Bacci különféle módszereket és számos műszaki eszközt tesztelt. Kezdetben mikrofonos felvételeket készített ugyanolyan módon, mint Jürgenson és Raudive. Az évek során számos egyéb kísérletet végzett az újonnan kifejlesztett eszközökkel. Az elmúlt évtizedekben transzkapcsolatait egy régi Nordmende csöves rádió segítségével érte el.
Bacci manapság a kísérleteit több ember, főleg szülők jelenlétében végzi minden hónapban, akik abban a reményben vesznek részt a tesztekben, hogy így kapcsolatba léphetnek elhunyt gyermekeikkel. Fontos megjegyezni, hogy Bacci, aki nagy elkötelezettséggel végzi transzkommunikációs kísérleteit több mint harmincöt éve, soha nem kér pénzt vagy más anyagi jellegű ösztönzést.
Kísérletei során Bacci a rádiót rövidhullámú sávra hangolja a 7 és 9 MHz közötti frekvenciasávban egy olyan zónában, amely mentes a normális rádióadásoktól. Tíz-húsz percnyi várakozás után a meglévő háttérzaj eltűnik, és egy tipikus hangjelzés jön ki a hangszóróból, ami hasonló egy közeledő szélörvényhez, mely háromszor vagy négyszer ismétlődik rövid időközönként. A végén csend következik, majd egy láthatatlan beszélő kezd kommunikálni Bacci-val, vagy azokkal az emberekkel, akik jelen vannak a kísérlet közben, ami olyasmi, mint egy párbeszéd. Érdekes megfigyelni, hogy az entitások harmadik személyben szólnak Bacci-ról, és csak ritkán első személyben.
A paranormális szóbeli megnyilatkozások nem folyamatosak, hanem szünetekkel tarkítottak. Különböző hosszú ideig tartanak a minimum tíz másodperctől a legfeljebb 3-4 perces időtartamig. Valamikor a kapcsolat egy ünnepélyes kórussal végződik. Miután a kapcsolat lezárul, visszatér a szokásos háttérzaj. Minden kísérleti ülés körülbelül 40-60 percig tart.
Fontos kiemelni néhány sajátosságot, ami a rádióvevő szerepét jellemzi a kísérletekben. Az első a kommunikáló hang tökéletes folytonossága még akkor is, ha a vételi frekvenciát folyamatosan változtatják a szabályozó gomb forgatásával a paranormális hangok vétele során. A második sajátosság a 2004. december 5-én Bacci laboratóriumában zajlott kísérletben található. Körülbelül egy órával a hangok kezdete után, miközben továbbra is hallhatóak voltak, a rádióvevő öt csövét teljesen eltávolították. A csövek hiánya ellenére a hangok tovább beszéltek töretlen hangerővel és tisztasággal. Végül a jelenség két perc húsz másodpercig szaggatottan megmaradt, miután Bacci kikapcsolta a rádiót.
A fenti sajátosságok bizonyítják, hogy amikor a jelenség elkezdődik, a rádió már nem úgy működik, mint egy normál rádióvevő. Úgy tűnik, hogy a rádió egyfajta pszichikusan támogatott eszközzé válik, melyen keresztül a paranormális hangokat lehet hallani. További bizonyíték, hogy a Bacci által vett hangok médiumi jelenségek, melyet az a tény támaszt alá, hogy a paranormális kapcsolatok csak akkor jönnek létre, amikor ő jelen van. Azon alkalmakkor, amikor Bacci távol volt a kísérletek helyétől, és néhány barátja próbált kapcsolatot teremteni ugyanazon a rádión, teljesen eredménytelen volt. Mindezek a részletek nagyon fontosak, mivel azt igazolják, hogy a transzkommunikációt médiumi vagy pszichikai képességeknek kell támogatniuk. A jelenséget úgy kell tekinteni, mint egy interaktív folyamatot két tudatrendszer között.
A láthatatlan kommunikátorok megerősítik, hogy ők Szellemi Lények. Néha már kijelentették, hogy "A lélek beszél hozzád" anélkül, hogy jeleznék az identitásukat. Az összes kommunikáció egyértelmű pontossága önálló, intelligens lényekre utal, melyek eltérnek egymástól a hang jellemzőikben és az érzelmi és fogalmi tartalmukban, amely minden kommunikáló személyiséget definiál.
A hangok a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak, melyeket maguk a kommunikátorok választottak, mivel Bacci nem kíván beavatkozni, és csak alkalmanként tesz fel kérdéseket. A láthatatlan kapcsolattartók mindig egy mély és érzékeny reakciót bizonyítottak az emberi fájdalom iránt, amit egy szeretett halála okozott, és jó érzést valamint erőt fejeztek ki a szavaik.
Különös figyelmet fordítanak azokra az üzenetekre, melyek az elhunyt gyermekek szüleinek nyújtanak bizonyítékot a halál utáni élet folytonosságára. A "Gregorio" nevű entitás gyakran szól a szülőkhöz meleg, mélységesen megértő szavakkal, ami megnyugtató azok számára, akik még mindig kételkednek, amit a következő példa jól mutat:
"Kedves anyák, már elmondtuk, hogy szeretteitek csak akkor szenvednek, ha ti is szenvedtek. Eljön a nap, amikor a titkokat felfedik nektek, a köd eloszlik, és mindannyiótokat át fog ölelni egy tiszta fény. Egy napon ott fogjátok hagyni a testeteket ahol találtátok, hogy elérjetek egy másik létezést."
Minden kísérlet végét az elhunyt gyermekek és szüleik közötti személyes kapcsolatnak szentelik, akik részt vettek a kísérletben. A gyerekek kommunikációja egy kísérlet, hogy megnyugtassák a szüleiket a túlélésükkel kapcsolatban egy másik dimenzióban, az új létállapotukban. Ezek a kapcsolatok amellett, hogy azonnali érzelmi hatással bírnak, ami mélyen megindítja a címzetteket, a legmeggyőzőbb bizonyítékát jelentik a jelenség hitelességének.
Leggyakrabban egy másik hang tájékoztatja a szülőket az elhunyt szerettük jelenlétéről, máskor viszont közvetlenül a gyermek nyilvánul meg saját maga, miközben ismételten kiejti a nevét, vagy egy pár szóban érzelmileg terhes üzenetet küld.
Meglepő, hogy a gyerekek hangja néha olyan hangszínnel, ritmussal és hajlítással modulált, amit a szülők is felismernek. Lehet férfi vagy női, gyerekes, fiatal vagy felnőtt a körülményektől függően. Előfordul, hogy a mondatokat lassan ejtik ki, mintha a beszélőnek nehezére esne megtalálni a megfelelő szavakat, míg máskor a mondatok gyorsak és kifejezetten habozás nélküliek. Hogy leküzdjék azon résztvevők bizalmatlanságát és hitetlenkedését, akik először vesznek részt a kísérletben, a hangok egy hatékony és közvetlen módszert alkalmaznak, és az ilyen emberekhez a saját, személyes nevükön szólnak. A hatás azonnali; azok, akik a saját nevüket hallják a rádióból megdöbbennek, szó szerint magával ragadja őket.
Egy ismeretlen kommunikátor, aki magát "egy polgár a mennyből"-ként mutatta be, egy jelentős üzenettel érkezett a halál témájával kapcsolatban:
Félelem a haláltól? Nem hiszem, hogy a halál ennyire sokat érdemelne! Itt van az élet a halál után. A halál legyőzetett, és ez a remény nem egy illúzió, az életednek át kell alakulnia. Van egy másik dimenzió, egy másik élet. Ne feledd, a Lélek átalakítja a halandó testet egy szellemi testté. Érted már? Ez elképzelhetetlen egy emberi lény számára! Az emberi lény nem örökkévaló, de sokkal több, mint az örökkévaló! A tested Szellemé válik, nem hasonlóvá, hanem ugyanazzá a lénnyé; de erről többet nem mondhatok.
A láthatatlan beszélők gyakran kijelentették, hogy a kommunikáció olyan "hullámok útján történik, melyek nem fizikaiak,"és arra buzdítanak bennünket, hogy tegyünk egy minőségi lépést előre, amikor azt mondják:
"Ne feledjétek: természetfeletti amit hallotok és láttok."
Az alapvető koncepció, amit többször is kihangsúlyoztak, ezen üzeneteknek a véglegességét érinti. Nem csak vigasztalónak kell őket tekinteni, hanem amelyeknek végső célja az, hogy segítsenek az embereknek a túlvilág helyes megértésében.
"A Szellem az igazság közvetítőjeként nyilvánul meg, eljön beszélni ezen a különleges módon magára vállalva egy emberi vonást, hogy átadja az üzenetét. Az ő jelenléte teszi lehetővé az abszolút Igazság megközelítését, amelyet nem lehet teljes egészében meghatározni az emberi beszéd korlátai miatt."
A mai napig érkezett sok közlés a következő néhány visszatérő témát érinti, melyek a hangok által közvetített információkban találhatók:
Csodálkozás az új környezetüktől
Az idő megállt
Hihetetlen sebesség
A végtelen tér észlelése
A túlvilág leírását a csodálkozás jellemzi az időtlen környezet érzékelése miatt, amit úgy ábrázolnak, mintha "megállt volna az idő". A mi fizikai kontinuumunkban az érzékszervi észlelés lineáris, és a tanulási folyamat előre mutató lépések útján történik, amelynek következtében az idő a múltból a jövőbe áramlik. A halál után az érzékelés megváltozik: a fokozatos tanulás már nem hatékony, mint az időbeli dimenzióban, de úgy tűnik, hogy egyfajta egyidejű felfogásként működik, ami "hihetetlen sebességűnek"érzékelhető.
Nehéz elképzelni, hogyan jöhet a kommunikáció egy időtlen dimenzióból, és hogyan képes megérkezni a mi téridő kontinuumunkba. Amikor megszólaltatunk egy szót, akkor a magánhangzó és mássalhangzó hangok egy időbeli sorrendjét hozzuk létre, és ez egy normális folyamat a mi téridő kontinuumunkban. A kommunikációs csatornának a túlvilágról és vissza két különböző kontinuumon kell áthaladnia, az első az időtlen és tér nélküli folytonosság, a második pedig a mi téridő kontinuumunk. Ahhoz, hogy lehetséges legyen a szavak továbbítása, a kommunikátornak és a vevőnek azonos kontinuumban kell elhelyezkednie. Ez csak egy közös kommunikációs eszközön keresztül lenne lehetséges, amely azonos képességekkel rendelkezik, mint a test nélküli és megtestesült lények pszichéje.
Ennek során a "Psziché" megértése nem korlátozódhat az emberi lényekre ebben a fizikai, földi síkon. Rendelkeznie kell azon képességekkel, hogy bizonyos feltételek mellett belépjen egy időtlen és tér nélküli folytonosságba. Ebben a tekintetben az emberi pszichés képességek, mint a prekogníció, a tisztánlátás, az érzékeken túli észlelés, stb. jól ismertek.
Ennek az alkalmazkodási folyamatnak a bizonyítékát meg lehet találni a hangok közvetítési jellemzőiben. Az 1970-es évek elején, ezen kísérletek kezdetekor a Bacci-hoz érkező hangok azonos akusztikai szinten álltak, ahogy azokat Jürgenson és Raudive rögzítette. Különösen egy olyan ritmus és egy csekély dallamos ütem jellemezte őket, mely tényezők az idő áramlásától függtek. Az 1970-es évek végére gyakorlatilag mindkét jellemző eltűnt, és a hangok egy tipikus "impulzív" beszéd artikulációt öltöttek. Az ilyen impulzív artikuláció a szavak kifejezésében még nyilvánvalóbbá vált az elmúlt évtizedekben. Ezt a beszédmódban a szavakat alkotó beszédhangok sebességének egy folyamatos változásaként lehet hallani, ahogy a kommunikáló személy próbálja folyamatosan igazítani az ő időbeli helyzetét a miénkhez. Néhány évvel ezelőtt hangzott el ez a hipotézis, de a paranormális hang strukturáló folyamatról alkotott fogalmi modell szélesebb értelmezésben részesült Bacci és más transzkommunikációs kísérletezőknek köszönhetően.
Fontos megjegyezni, hogy a kommunikációs kísérletek gyakran fejeződtek be érzelmileg hangulatos és ünnepélyes kórussal. A mai napig minden kórus egy dallamos folyamot jelentett, ami teljesen szabályos és időbeli eltérések nélküli, ami a szavak artikulációs sebességében volt megfigyelhető más transzkommunikációkban. Miért?
A válasz a következőben található: Ha azonos pszichikai modell működik mind a küldő és fogadó esetében, az eredmény összhangban lesz az elvárásainkkal, vagyis azok belsővé tett pszichikai modellek. Más szóval, furcsa strukturálni egy kórus pszichés modelljét harmónia nélkül, vagyis a kellemes hangok rendszeres áramlása nélkül. Alább erre hallható egy példa.
Sokszor a kommunikátorok felkérik a kísérletben résztvevő embereket, hogy azáltal győzzék le a kétségeiket, hogy teljesen elmerülnek a rejtélyben. Az alábbi közlést egy "A bölcs" becenevű entitás címezte a kutatóknak, akik megpróbálják racionalizálni a hangjelenséget, vagy tágabb értelemben a spirituális élményt.
Az üzenete így szólt:
"A probléma nem az, hogy meghatározzuk a rejtélyt, hanem hagyni, hogy a rejtély a hit szemén keresztül hatoljon át rajtunk. Nagyon fontos az elme és a szív hozzáférhetősége, és különösen akkor elengedhetetlen, ha kérjük a szellemet, hogy lássa vendégül a szívet."
A mondat feltárja a kapcsolatot, amely túlmutat a fizikai síkon, megmutatja nekünk azt a megbonthatatlan kapcsolatrendszert, amely túlmutat az időn. Ha mélyebben értelmezzük az üzenet jelentését, akkor levezethető a valódi mondanivalója: az elme és a szív megnyitásával lehetővé válik, hogy a rejtély eljusson hozzánk.
Az "elme elérhetőségén" talán érthetjük az "elme elcsendesítését" vagy egy hívő hozzáállást a szigorú racionalitás helyett. A "szív elérhetőségén" talán a "mindenféle egoizmus elhallgattatását"érthetjük.
Ezt a különleges elme hozzáállást "Belső figyelem hajlamnak" definiálhatjuk, ami valószínűleg fontos előfeltétele, hogy kapcsolatokat hozzunk létre más tudatsíkokkal. Ez lehet a meghatározó tényező a rejtett csatorna megnyitásában, amely összeköti a fizikai síkot a magasabb létezési síkokkal, ahol egy napon újra találkozni fogunk valamennyi szerettünkkel.
(forrás:http://ujvilagtudat.blogspot.hu)