Egyre és egyre több bizonyíték és különböző emberek valós beszámolói látnak arról napvilágot, hogy más civilizációk is léteznek. Ha a világegyetem végtelen, már pedig az, akkor fizikailag is lehetetlen lenne, hogy ne így legyen. Most mégsem azokról a civilizációkról kívánok szólni, akik úgyszintén, mint mi emberek itt a fizikai valóságban élnek, hanem olyan lelkekről, akik már túlhaladtak az emberiség jelenlegi lélekfejlettségi fokán.
Aki egy kicsit is jártas a spirituális világban, az tudja, hogy a miénktől fejlettebbnek mondható, magasabb dimenziók is léteznek. Ezt majd mindannyian fejlődésünk során meg fogjuk tapasztalni. Érdemes tudni ezzel kapcsolatban, hogy a lélekfejlődés folyamatával a spirituális tudatosság is fejlődik, hiszen ilyenkor mind önmagunkkal, mind másokkal szemben már egyre és egyre jobban az „egyek vagyunk” elvéhez közelítünk. A jóval magasabb lélekfejlettség pedig ezt az elvet, ezt a tudatosságot teljes egészében átveszi.
Milyen lényekre is célzok most? Olyanokra, akik figyelnek ránk, akik segítenek bennünket, akik csupán tanításukkal próbálnak minket előrébb juttatni anélkül, hogy az akarati döntéseinkbe beleszólnának, ezáltal a szabad akarat törvényét, magát a döntést meghagyják nekünk. Beszélhetünk most akár az angyalokról, akár a fénylényekről, de beszélhetünk olyan lelkekről is, akiknek nem itt és nem emberi testben lenne a helyük, de mégis leszülettek közénk, hogy tudásukat átadják.
Elgondolkozott már bárki is azon, hogy miért jó ez nekik, mi az, ami miatt ez mindannyiójukat vezérli? Ez maga az „egyek vagyunk elve”, hiszen azzal, hogy másokat segítenek, mindenkinek segítenek. Egyetlen ember rezgésének emelkedése, még ha minimálisan is, de kihat mindenkiére, ugyanígy magára bolygónkra is. Érdemes tudni, hogy a segítő szándék, az az alázat, az a szeretet, amelyet másoknak átadnak, ugyanúgy visszatér hozzájuk, és azzal, ha másokat segítenek a fejlődésben, az őket is előre viszi ugyanebben, és magát az Univerzumot is.
Legyen bármilyen emberről is szó, még olyanokról is, akik a legtöbbünk számára nem szerethetőek, földi szóhasználattal gonosznak mondhatóak, de mégis szeretettel nyílnak meg feléjük, hogy tudásukkal, hogy szeretetenergiájukkal ezekben az emberekben is csökkentsék vagy megszüntethessék a bennük rejlő negatívot.
Csak mi emberek tartunk még ott, hogy nem ezzel a tudatossággal gondolkodunk, aki rossz, azt megvetjük, lenézzük, elítéljük és tudatlanul is ilyen energiákkal tápláljuk. Pedig mennyivel előrébb tartanánk már, ha mi is ugyanúgy gondolkodnánk, mint a fejlettebb lelkek. Az ember még esendő, legtöbbje nem tudja a helyes irányt, sokszor hibázik, vét a szeretet ellen, mégis elvárja, hogy a segítők melléjük álljanak és támogassák őket. Viszont az általuk megtapasztalt alázatot ennek ellenére képtelenek továbbadni mások irányába, különösen azok számára, akik súlyosabb hibákat követnek el tőlük.
Ezt mindannyiunknak érdemes megtanulni akkor, ha előrébb szeretnénk jutni lélekfejlődésünk folyamatában, és jelenleginél tudatosabbá akarunk válni. Azaz, fejlődésünk magasabb szintjére jutásához, tudatosságunk emeléséhez ugyanúgy a szeretet és a szeretethez kapcsolható tulajdonságok vezetnek. A szeretet a kulcs mindenhez.
Szeretettel:
Carmelian & Cedamus
(forrás:http://emberisegebredese.blogspot.hu)