„2007-ben Peruban teljesen felkészületlenül egy földalatti mesterséges barlangba kerültem egy kis falu polgármesterével és munkatársaival együtt, több száz méterre az Andok hegység alatt. Ez a döbbenetes élmény indított el kutatói utamon, hogy megismerjem azt a világot, mely eredetünket rejti, és amiről nem tanítanak a történelemkönyvek.”
Dél-Amerikában az Andok hegység alatt sok ezer kilométeres labirintusrendszer húzódik. Az ecuadori Tayos-barlang épített kapuján át egy ősi világba utazunk, melyre Móricz János felfedező bukkant a múlt század derekán.
E kapu egyike a néhány lejáratnak egy ismeretlen, mesterséges építésű földalatti világba, mely a Fémkönyvtár írásos lemezei mellett számtalan kulturális örökséget rejt, bizonyítva egy özönvíz előtti fejlett civilizáció létét.
Aranylemez, a Tayos barlangban talált kincsekből
Aranylemez, a Tayos barlangban talált kincsekből
Az ősi Amerika földjére a Csendes-óceánba süllyedt MU kontinensről menekült a kara nép, akik a mi Kara-pot, azaz Kárpát-medencénk névadói vagy az ősi ujgur Kara-kota birodalom alapítói. Ez ugyanaz az „úr”, maúr avagy Magúr népe, mint az óegyiptomi birodalomalapító Mada vagy Men népe, a „sumérok” méd utódai, akiket Indiában szakáknak, fehér-hunnak, heftalitáknak, madáknak, Új-Zélandon mauriknak, Amerikában karának, szalaszakának, szakszának, eskitusnak, urunak, mayának, de mi leginkább szkítáknak ismerünk.
E soknevű MAG-nép lelke ősidők óta tükröz egy „magos” isteni rendet, szellemében és nyelvében pedig őriz egy különleges tudást. E MAG-erő forrását, egy csodálatos óriás kristályt a tudósok fizikailag is megtalálták Földünk középpontjában. Ez az a MAG, mely a planetáris rendszer részeként közvetíti az isteni kozmikus energiát beavatottjaink, a naga-maga-mágus avagy Tatos-táltos papjaink által. Ők őrizték eredetünket, mely szervesen kötődik a Szíriusz-rendszerhez, ahonnan időnként Égi Mesterek jönnek segíteni MAG-feladatunkban, mely nem más, mint a legtisztább isteni erő, a Szeretet áramoltatása e téridőben is, a Föld nevű bolygón.
A barátság és közös szálak miatt a shuarok úgy döntöttek, megmutatják Móricznak szent helyüket. Napokig haladva a föld alatt, Móricz eljutott a legtitkosabb termekbe, ahol több különböző méretű, úgynevezett galériát látott, melyben több ezer arany és egyéb fémlemez sorakozott körben a falakon. A lemezek ismeretlen írással voltak teleírva, volt közöttük vésett, rovott, de a legtöbb azonban nyomott volt, ami sorozatkészítésre utalt. Ezt a csarnokot Móricz arany- vagy fémkönyvtárnak nevezte el, mert beavatói szerint is ezeken az arany lapokon ősi üzenet volt írva. Más termekben több ezer kő-, és kerámiaszobor volt, amelyek a legkülönfélébb embertípusokat ábrázolták furcsa ruházatban. A shuarok szerint mindezeket egy régi nép, a mi szóhasználatunkban egy ősi civilizáció mentette ide egy ősi kataklizma elől.
Életem talán egyik legnehezebb könyvét írtam meg teljesen váratlanul, minden előzetes terv nélkül. Igazából egy ideje már le akartam zárni az őstörténelem témakörét, hogy végre minden percemet alkotó módon is annak a világnak szenteljem, ami végül is elindított írói utamon, és aminek lelkiségében élek már jó ideje: a misztika, az emberi átalakulás-újjászületés, a kozmikus felébredés, Jézus és más korok Égi Mestereinek tanításai, vagyis Isten világának.
A barlang bejárata
Ám egy júliusi forró délutánon számomra is teljesen meglepő módon egy óvatlanul beengedett ötlet elkezdett önálló életre kelni és egy feladattá nőtt pillanatok alatt: tartozom Móricz Jánosnak azzal, hogy megírom a saját élményeimet, tanulásomat, felfedezéseimet, új őstörténeti látásomat, kutatásaimat, melyeket ő indított el bennem.
Erich von Däniken és Juan Móricz
Egy neki szentelt könyvben, tisztelegve és megköszönve az ő úttörő munkásságát, tegyem közzé az én saját gondolataimat róla, de úgy, ahogy ő szeretné: nem életét és az expedíciók részleteit boncolgatva, hanem sokkal inkább arról az ismeretlen, elzárt, elhazudott világról, amire kaput nyitott, aminek megismertetésére életét szánta, amikor hírt adott egy döbbenetes ecuadori barlangrendszerről és a benne talált ősi tárgyakról.
A történet másik fő szereplője Carlos Crespi Crossi szalézi szerzetes volt, aki 40 évig élt a shuarok között, akik hálából a pap köztük végzett gyógyítói és misszionáriusi munkájáért temérdek megdöbbentő tárgyat hoztak fel neki a barlangokból: arany és egyéb írásos fémlemezeket, valamint több ezer szobrot. E tárgyak jelentős részét ma a Banco Centralban őrzik, soha nem állították ki, mondván egy nem létező kultúra emlékeit nem lehet kiállítani
Móricz személyét, életét, de legfőként elméletét, nem beszélve a sehová nem illő leletekről, az átlagember részéről ma is értetlenkedés, a „tudósvilág” részéről gúny övezi.
Részemről nem kívánok soha meggyőzni senkit semmiről, nem kínálok kőbe vésett elméleteket. De közzé teszem saját megélésemet, véleményemet úgy, ahogy Móricz és ez az egész „hihetetlen történet” az életem része lett. A legnagyobb hangsúlyt e könyvben arra helyeztem, ami Móricznak is a legfontosabb volt: egy nagy egészbe beleilleszteni a még mindig fellelhető ősiségünk mozaikjait.
Riport az ecuadori tévében magyarul, Móricz János és a Tayos-barlang
E könyv első részének alapja a 2010-es ecuadori Móricz-kutatásunk és helyszíni interjúsorozatunk, melyet munkatársammal, Istenes Győzővel együtt készítettünk.
A második részben abba az ősi világba kísérem, melyre Móricz szó szerint és átvitt értelemben is kaput nyitott nekünk. Feljegyzéseiben megtalálhatjuk az elsüllyedt MU-ra, Atlantiszra vonatkozó gondolatmorzsáit. Hitvallásában egyértelműen kimondja, hogy a Tayos-barlang és a temérdek egyéb ősi hagyaték – legyen az épített, avagy ma is élő emlékezet – az ember kozmikus eredetére utal, melynek kutatásának az életét szentelte.
Barátainak gyakran mesélte saját döbbenetes élményét a földalatti labirintusban, amikor „idegen” civilizáció jelenlétét érzékelte. Hasonló tapasztalásokról sokan beszámoltak a későbbi expedíciók tagjai közül is.
Az én életem egyik legnagyobb ajándéka volt, amikor 2007-ben teljesen váratlanul és minden előkészület nélkül egy kis perui falu polgármestere levitt egy földalatti mesterséges folyosórendszerbe az Andok alatt több száz méterrel. Nekem ezután nem lehetett kérdés, hogy tovább kell-e kutatnom, mi is a valóság ezen a Bolygón. Hisz mindazokról, amiket perui éveim alatt megtapasztaltam, megismertem, teljesen ismeretlen, sőt letagadott az emberek előtt.
Miben áll a Tayos-barlang valódi jelentősége?
Hogyan kötődhetnek mai európai népek Amerikához, sőt a csendes-óceáni térséghez?
Hogyan mutat kozmikus eredetre a Mag-népek történelme?
Mi is a magyarság és mit kell kezdenünk feltárt származásunkkal?
Ezekre a főbb kérdésekre próbálok válaszolni jelenlegi legjobb tudásom szerint.
Purisaca Golenya Ágnes
(forrás:http://golenya-agnes.hu - juanmoricz.hu)
Turul-székely-magyar róvás jelek a Tayos barlangban talált kincsekből
E soknevű MAG-nép lelke ősidők óta tükröz egy „magos” isteni rendet, szellemében és nyelvében pedig őriz egy különleges tudást. E MAG-erő forrását, egy csodálatos óriás kristályt a tudósok fizikailag is megtalálták Földünk középpontjában. Ez az a MAG, mely a planetáris rendszer részeként közvetíti az isteni kozmikus energiát beavatottjaink, a naga-maga-mágus avagy Tatos-táltos papjaink által. Ők őrizték eredetünket, mely szervesen kötődik a Szíriusz-rendszerhez, ahonnan időnként Égi Mesterek jönnek segíteni MAG-feladatunkban, mely nem más, mint a legtisztább isteni erő, a Szeretet áramoltatása e téridőben is, a Föld nevű bolygón.
A barátság és közös szálak miatt a shuarok úgy döntöttek, megmutatják Móricznak szent helyüket. Napokig haladva a föld alatt, Móricz eljutott a legtitkosabb termekbe, ahol több különböző méretű, úgynevezett galériát látott, melyben több ezer arany és egyéb fémlemez sorakozott körben a falakon. A lemezek ismeretlen írással voltak teleírva, volt közöttük vésett, rovott, de a legtöbb azonban nyomott volt, ami sorozatkészítésre utalt. Ezt a csarnokot Móricz arany- vagy fémkönyvtárnak nevezte el, mert beavatói szerint is ezeken az arany lapokon ősi üzenet volt írva. Más termekben több ezer kő-, és kerámiaszobor volt, amelyek a legkülönfélébb embertípusokat ábrázolták furcsa ruházatban. A shuarok szerint mindezeket egy régi nép, a mi szóhasználatunkban egy ősi civilizáció mentette ide egy ősi kataklizma elől.
Életem talán egyik legnehezebb könyvét írtam meg teljesen váratlanul, minden előzetes terv nélkül. Igazából egy ideje már le akartam zárni az őstörténelem témakörét, hogy végre minden percemet alkotó módon is annak a világnak szenteljem, ami végül is elindított írói utamon, és aminek lelkiségében élek már jó ideje: a misztika, az emberi átalakulás-újjászületés, a kozmikus felébredés, Jézus és más korok Égi Mestereinek tanításai, vagyis Isten világának.
A barlang bejárata
Ám egy júliusi forró délutánon számomra is teljesen meglepő módon egy óvatlanul beengedett ötlet elkezdett önálló életre kelni és egy feladattá nőtt pillanatok alatt: tartozom Móricz Jánosnak azzal, hogy megírom a saját élményeimet, tanulásomat, felfedezéseimet, új őstörténeti látásomat, kutatásaimat, melyeket ő indított el bennem.
Erich von Däniken és Juan Móricz
Egy neki szentelt könyvben, tisztelegve és megköszönve az ő úttörő munkásságát, tegyem közzé az én saját gondolataimat róla, de úgy, ahogy ő szeretné: nem életét és az expedíciók részleteit boncolgatva, hanem sokkal inkább arról az ismeretlen, elzárt, elhazudott világról, amire kaput nyitott, aminek megismertetésére életét szánta, amikor hírt adott egy döbbenetes ecuadori barlangrendszerről és a benne talált ősi tárgyakról.
A történet másik fő szereplője Carlos Crespi Crossi szalézi szerzetes volt, aki 40 évig élt a shuarok között, akik hálából a pap köztük végzett gyógyítói és misszionáriusi munkájáért temérdek megdöbbentő tárgyat hoztak fel neki a barlangokból: arany és egyéb írásos fémlemezeket, valamint több ezer szobrot. E tárgyak jelentős részét ma a Banco Centralban őrzik, soha nem állították ki, mondván egy nem létező kultúra emlékeit nem lehet kiállítani
Móricz személyét, életét, de legfőként elméletét, nem beszélve a sehová nem illő leletekről, az átlagember részéről ma is értetlenkedés, a „tudósvilág” részéről gúny övezi.
Részemről nem kívánok soha meggyőzni senkit semmiről, nem kínálok kőbe vésett elméleteket. De közzé teszem saját megélésemet, véleményemet úgy, ahogy Móricz és ez az egész „hihetetlen történet” az életem része lett. A legnagyobb hangsúlyt e könyvben arra helyeztem, ami Móricznak is a legfontosabb volt: egy nagy egészbe beleilleszteni a még mindig fellelhető ősiségünk mozaikjait.
Riport az ecuadori tévében magyarul, Móricz János és a Tayos-barlang
E könyv első részének alapja a 2010-es ecuadori Móricz-kutatásunk és helyszíni interjúsorozatunk, melyet munkatársammal, Istenes Győzővel együtt készítettünk.
A második részben abba az ősi világba kísérem, melyre Móricz szó szerint és átvitt értelemben is kaput nyitott nekünk. Feljegyzéseiben megtalálhatjuk az elsüllyedt MU-ra, Atlantiszra vonatkozó gondolatmorzsáit. Hitvallásában egyértelműen kimondja, hogy a Tayos-barlang és a temérdek egyéb ősi hagyaték – legyen az épített, avagy ma is élő emlékezet – az ember kozmikus eredetére utal, melynek kutatásának az életét szentelte.
Barátainak gyakran mesélte saját döbbenetes élményét a földalatti labirintusban, amikor „idegen” civilizáció jelenlétét érzékelte. Hasonló tapasztalásokról sokan beszámoltak a későbbi expedíciók tagjai közül is.
Az én életem egyik legnagyobb ajándéka volt, amikor 2007-ben teljesen váratlanul és minden előkészület nélkül egy kis perui falu polgármestere levitt egy földalatti mesterséges folyosórendszerbe az Andok alatt több száz méterrel. Nekem ezután nem lehetett kérdés, hogy tovább kell-e kutatnom, mi is a valóság ezen a Bolygón. Hisz mindazokról, amiket perui éveim alatt megtapasztaltam, megismertem, teljesen ismeretlen, sőt letagadott az emberek előtt.
Miben áll a Tayos-barlang valódi jelentősége?
Hogyan kötődhetnek mai európai népek Amerikához, sőt a csendes-óceáni térséghez?
Hogyan mutat kozmikus eredetre a Mag-népek történelme?
Mi is a magyarság és mit kell kezdenünk feltárt származásunkkal?
Ezekre a főbb kérdésekre próbálok válaszolni jelenlegi legjobb tudásom szerint.
Purisaca Golenya Ágnes
(forrás:http://golenya-agnes.hu - juanmoricz.hu)
Móricz János küldetése Amerikában - Golenya Ágnes, Istenes Győző, Jakab István videó:
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/moricz-janos-kuldetese-amerikaban-lcnaskHMW3PfRSAr
Turul-székely-magyar róvás jelek a Tayos barlangban talált kincsekből
