Ez volt a 155. napja a Salyut 7 orosz űrállomásnak 1984 júliusában, mikor a orosz űrhajósok furcsa fényekről és lényekről számoltak be. Oleg Atkov parancsnok, Vladimir Solovyov és Leonid Kizim űrhajósok jelentették a földi irányításnak, hogy teljesen körülvette, és az egész űrállomást bevilágította egy csodálatos narancsszínű fény. Úgy tűnt, hogy a fény kívülről jött be a teljesen átlátszatlan falon keresztül.
Egy darabig a fény annyira ragyogó volt, hogy teljesen elvakította az űrhajósokat. Nem tudták mi történt, mikor visszanyerték a látásukat, mindegyikük kinézett az ablakon, hogy megnézzék a vakító fény okát. Vizsgálták az űrhajót, hogy nem történt-e valamilyen robbanás vagy tűz, mivel korábban a Salyut 7-en már történt ilyen eset. De amit a kozmonauták láttak, az sokkal felfoghatatlanabb volt, mint a narancssárga fény.
Hihetetlen volt amit észleltek és jelentették, hogy hét angyalt látnak, akiknek arcuk van és az űrállomáson kívül lebegnek. A földi irányításnak elmondták, hogy az arcukat és a testüket megnézték, és emberi kinézetű lények voltak szárnyakkal, fénykoszorúval körbevéve. Az angyalok lépést tartottak az űrállomással, tartották a sebességet 10 percig, mielőtt olyan gyorsan eltűntek, mint ahogy megjelentek.
Logikus volt, hogy az esetet megbeszélték egymás között az űrhajósok, és egyetértettek abban, hogy mivel túl régóta vannak az űrben, és a hosszú távú űrutazás miatt elég sok stressz érte őket, több mint valószínűnek tartották, hogy valamiféle csoportos hallucinációjuk volt.
Megnyugtatták magukat azzal, hogy időlegesen megőröltek, és emiatt voltak részesei mindannyian a hallucinációnak, mivel ez az egyetlen ésszerű magyarázat adódott arra, ami történt.
Miután újabb 11 napot töltöttek az űrállomáson, a 167. napon újabb három kollégájuk csatlakozott hozzájuk, akik a Soyuz T-12-es űrhajóval érkeztek, Svetlana Savitskaya, Igor Volk és Vladimir Dzhanibekov asztronauták. Egy rövid idő eltelte után a személyzet ismét azt jelentette a földi irányítóközpontnak, hogy az űrállomás megint a narancsszínű, vakító fényben úszik. Mikor ismét kinéztek az ablakon, megint az angyali kinézetű lényeket látták. Akkorák voltak, mint egy utasszállító gép, magyarázták a tapasztalt űrhajósok. Az incidenst kezdetben eltitkolták, és figyelmeztették a legénységet, hogy nyilvánosan senkinek se beszéljenek az esetről.
Mind a hat űrhajós azt jelentette, hogy "mosolygó angyalokat" láttak. Az eset betudható lenne az első legénység fáradtságával, ami a hosszú űrben tartózkodásuk miatt alakult ki. De ez a magyarázat már nem illik a második legénységre, akik röviddel a megérkezésük után találkoztak az angyalokkal. Vagyis a második legénység megerősítette a másik három űrhajós korábbi megfigyelését, tehát ők is ugyanazt látták korábban, mint újonnan érkezett kollégáik.
A hat űrhajós, akik kinéztek az ablakon, mind ugyanúgy írták le, amit láttak, hét angyalt emberi kinézettel és szárnyakkal. Mindegyikük akkora volt, mint egy sugárhajtású utasszállító repülőgép, és mindegyiknek mosoly volt az arcán, mintha valami titkot próbáltak volna megosztani az űrhajósokkal. Egy rövid ideig tartották az űrállomás sebességét, majd egyszerűen eltűntek.
Egyesek úgy vélik, hogy az angyalok ( a Védákban a Gandharvák, a Yasuni) egy másik téridő kontinuumban élnek (párhuzamos világ), mely érintkezésbe kerülhet a mi világunkkal.
2012 december 6-án készült felvétel a Nemzetközi Űrállomásról egy ismeretlen fénylő objektumról
A hosszú ideje fennálló stressz megmagyarázta volna az első legénység tapasztalatát, de csak rövid idő telt el, és a második legénység is látta az angyalokat. Az hogyan lehet, hogy a második legénység is hasonló fáradtságtól vagy stressztől szenved, ha nem sokkal azelőtt érkeztek az űrállomásra? Nincs ésszerű magyarázat a második észlelésre, legalábbis olyan, amit jelenlegi ismereteink alapján adhatnánk.
Ezen furcsa esemény után a személyzet felállította az új űrben tartózkodási rekordot 237 nappal. Miután a legénység elhagyta a Salyut 7-et, az egy időre elveszett az űrben 1985-ben, és csak sodródott irányítás nélkül. Mikor újra megtalálták, az összes elektronikai berendezés halott volt és tiszta jég, de a problémák megtalálása után ki tudták javítani a hibákat.
A Salyut 7-nek utoljára 1986-ban volt személyzete, a Soyuz T-15 űrhajósai, akik úgy hordták át a különféle berendezéseket a Salyut 7-re. 1986 augusztus 19-e és 22-e között a Kosmos 1686 rakétával hajtott Salyut 7 orbitális keringési magasságát sikerült 475 km-re megnövelni, hogy megelőzzék a visszatérését.
A legelső embernek, aki kijutott az űrbe szintén volt egy misztikus tapasztalata. Az első emberes űrrepülés alkalmával 1961 áprilisában a Bajkonur Űrközpont földi irányítása kétszer is elvesztette a kapcsolatot Jurij Gagarinnal, aki nem válaszolt az üzenetekre. Gagarin nem tudta megmagyarázni, hogy elájult, vagy mi is történt ez idő alatt. Egy terapeutánál tett látogatás alkalmával ellenőrizték mentális egészségét, majd hipnotikus regresszió állapotában képes volt felidézni, hogy mi történt a repülés közben kiesett időben a Vosztok-1 fedélzetén. Elmondta, hogy először egy fejet, majd egy személyt látott maga előtt lebegni. Gagarin nem érzett félelmet, de nem tudta mozgatni sem a karját, sem a lábát. Aztán egy hangot hallott a fejében, ami azt mondta: "Ne aggódj, minden rendben lesz. Vissza fogsz térni a Földre." Aztán a személy eltűnt. Egyes kutatók szerint a kozmikus sugárzás lehet felelős az űrhajósok elméje által megtapasztalt látomásokra.
Úgy hírlett, hogy ezek az angyali lények gyakran kísérték az amerikai űrsiklókat, de ezeket az információkat titkosnak minősítették.
Itt látható néhány azonosítatlan dolog, melyeket a STS 115-ös űrsikló küldetése alkalmával fotóztak le. Az egyik egy vörös és áttetsző jelenség az űrállomás fölött, a másik egy szellemszerű objektum.
Eredeti NASA fotó:
(forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu)
Egy darabig a fény annyira ragyogó volt, hogy teljesen elvakította az űrhajósokat. Nem tudták mi történt, mikor visszanyerték a látásukat, mindegyikük kinézett az ablakon, hogy megnézzék a vakító fény okát. Vizsgálták az űrhajót, hogy nem történt-e valamilyen robbanás vagy tűz, mivel korábban a Salyut 7-en már történt ilyen eset. De amit a kozmonauták láttak, az sokkal felfoghatatlanabb volt, mint a narancssárga fény.
Hihetetlen volt amit észleltek és jelentették, hogy hét angyalt látnak, akiknek arcuk van és az űrállomáson kívül lebegnek. A földi irányításnak elmondták, hogy az arcukat és a testüket megnézték, és emberi kinézetű lények voltak szárnyakkal, fénykoszorúval körbevéve. Az angyalok lépést tartottak az űrállomással, tartották a sebességet 10 percig, mielőtt olyan gyorsan eltűntek, mint ahogy megjelentek.
Logikus volt, hogy az esetet megbeszélték egymás között az űrhajósok, és egyetértettek abban, hogy mivel túl régóta vannak az űrben, és a hosszú távú űrutazás miatt elég sok stressz érte őket, több mint valószínűnek tartották, hogy valamiféle csoportos hallucinációjuk volt.
Megnyugtatták magukat azzal, hogy időlegesen megőröltek, és emiatt voltak részesei mindannyian a hallucinációnak, mivel ez az egyetlen ésszerű magyarázat adódott arra, ami történt.
Miután újabb 11 napot töltöttek az űrállomáson, a 167. napon újabb három kollégájuk csatlakozott hozzájuk, akik a Soyuz T-12-es űrhajóval érkeztek, Svetlana Savitskaya, Igor Volk és Vladimir Dzhanibekov asztronauták. Egy rövid idő eltelte után a személyzet ismét azt jelentette a földi irányítóközpontnak, hogy az űrállomás megint a narancsszínű, vakító fényben úszik. Mikor ismét kinéztek az ablakon, megint az angyali kinézetű lényeket látták. Akkorák voltak, mint egy utasszállító gép, magyarázták a tapasztalt űrhajósok. Az incidenst kezdetben eltitkolták, és figyelmeztették a legénységet, hogy nyilvánosan senkinek se beszéljenek az esetről.
Mind a hat űrhajós azt jelentette, hogy "mosolygó angyalokat" láttak. Az eset betudható lenne az első legénység fáradtságával, ami a hosszú űrben tartózkodásuk miatt alakult ki. De ez a magyarázat már nem illik a második legénységre, akik röviddel a megérkezésük után találkoztak az angyalokkal. Vagyis a második legénység megerősítette a másik három űrhajós korábbi megfigyelését, tehát ők is ugyanazt látták korábban, mint újonnan érkezett kollégáik.
A hat űrhajós, akik kinéztek az ablakon, mind ugyanúgy írták le, amit láttak, hét angyalt emberi kinézettel és szárnyakkal. Mindegyikük akkora volt, mint egy sugárhajtású utasszállító repülőgép, és mindegyiknek mosoly volt az arcán, mintha valami titkot próbáltak volna megosztani az űrhajósokkal. Egy rövid ideig tartották az űrállomás sebességét, majd egyszerűen eltűntek.
Egyesek úgy vélik, hogy az angyalok ( a Védákban a Gandharvák, a Yasuni) egy másik téridő kontinuumban élnek (párhuzamos világ), mely érintkezésbe kerülhet a mi világunkkal.
A hosszú ideje fennálló stressz megmagyarázta volna az első legénység tapasztalatát, de csak rövid idő telt el, és a második legénység is látta az angyalokat. Az hogyan lehet, hogy a második legénység is hasonló fáradtságtól vagy stressztől szenved, ha nem sokkal azelőtt érkeztek az űrállomásra? Nincs ésszerű magyarázat a második észlelésre, legalábbis olyan, amit jelenlegi ismereteink alapján adhatnánk.
Ezen furcsa esemény után a személyzet felállította az új űrben tartózkodási rekordot 237 nappal. Miután a legénység elhagyta a Salyut 7-et, az egy időre elveszett az űrben 1985-ben, és csak sodródott irányítás nélkül. Mikor újra megtalálták, az összes elektronikai berendezés halott volt és tiszta jég, de a problémák megtalálása után ki tudták javítani a hibákat.
A Salyut 7-nek utoljára 1986-ban volt személyzete, a Soyuz T-15 űrhajósai, akik úgy hordták át a különféle berendezéseket a Salyut 7-re. 1986 augusztus 19-e és 22-e között a Kosmos 1686 rakétával hajtott Salyut 7 orbitális keringési magasságát sikerült 475 km-re megnövelni, hogy megelőzzék a visszatérését.
A legelső embernek, aki kijutott az űrbe szintén volt egy misztikus tapasztalata. Az első emberes űrrepülés alkalmával 1961 áprilisában a Bajkonur Űrközpont földi irányítása kétszer is elvesztette a kapcsolatot Jurij Gagarinnal, aki nem válaszolt az üzenetekre. Gagarin nem tudta megmagyarázni, hogy elájult, vagy mi is történt ez idő alatt. Egy terapeutánál tett látogatás alkalmával ellenőrizték mentális egészségét, majd hipnotikus regresszió állapotában képes volt felidézni, hogy mi történt a repülés közben kiesett időben a Vosztok-1 fedélzetén. Elmondta, hogy először egy fejet, majd egy személyt látott maga előtt lebegni. Gagarin nem érzett félelmet, de nem tudta mozgatni sem a karját, sem a lábát. Aztán egy hangot hallott a fejében, ami azt mondta: "Ne aggódj, minden rendben lesz. Vissza fogsz térni a Földre." Aztán a személy eltűnt. Egyes kutatók szerint a kozmikus sugárzás lehet felelős az űrhajósok elméje által megtapasztalt látomásokra.
Úgy hírlett, hogy ezek az angyali lények gyakran kísérték az amerikai űrsiklókat, de ezeket az információkat titkosnak minősítették.
Itt látható néhány azonosítatlan dolog, melyeket a STS 115-ös űrsikló küldetése alkalmával fotóztak le. Az egyik egy vörös és áttetsző jelenség az űrállomás fölött, a másik egy szellemszerű objektum.
Eredeti NASA fotó:
(forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu)