Hogyan beszélgetünk Istennel? A gondolatainkon keresztül. Mi kérdezünk, és Isten válaszol. Csak azokkal beszélget, csak azoknak válaszol, akik kérdeznek tőle. Isten mindenre válaszol, nem csak a filozófiai kérdésekre.
Mikor volt utoljára, hogy valami nem jutott az eszedbe? Ott volt a nyelved hegyén, de mégse tudtad egy ismerősöd nevét, egy falu nevét, egy étel nevét? Majd amikor már feladtad a gondolkodást, elkezdtél mással foglalkozni, hirtelen beugrott. Hirtelen ott volt, eszedbe jutott. Isten válaszolt.
Isten válaszol, de csak a csendben tud hozzánk szólni, olyankor amikor kikapcsoljuk az elménket, elcsendesítjük a gondolatinkat. Azt szoktuk mondani, hogy aludjunk rá egyet, majd holnap eszünkbe jut. Valamin gondolkodunk, egy megoldáson, egy probléma megoldásán. Tanakodunk, de nem jut semmi érdemleges az eszünkbe. Majd másnap reggel az ébredést követő percben, hirtelen beugrik a megoldás. Isten válaszolt.
Olyan, mintha lenne az elménknek egy letöltés mappa része, amelyben megjelennek a válaszok a kérdéseinkre. Isten lát minket, figyel minket, hallja az összes gondolatunkat, és segít nekünk. Ha kérdezünk válaszol. Nekünk annyi a feladatunk, hogy kellőképpen ellazuljunk, hátradőljünk, kikapcsoljuk az elménket, megteremtsük a csendet. Majd maradjunk a csendben, amíg be nem ugrik a megoldás, az ötlet, a válasz a kérdésünkre.
A legtöbb felfedezőnk először ezt beszélgetési lehetőséget fedezte fel önmagában, csak utána jöttek a találmányok. Nem teljesen tudatosították mi történik velük, hogyan csinálják, de számukra az volt a fontos, hogy működik a csatorna. Az önéletrajzi leírásokban megmaradtak a bizonyítékok, hogy isten segített a találmányaik felfedezésében. Edison úgy érte el a csendet, hogy leült egy fotelba, vasgolyókat tartott a markában, a fotel mellé a földre fém tálcákat rakott. Amikor épp elaludt volna, akkor a keze elernyedt, a vasgolyók leestek, a zajra visszanyerte öntudatát. Ezekben a percekben találta meg a válaszokat. Ugyanazt csinálta akaratlagosan, ami természetes állapotunkban ébredést követően történik, amiből a népi bölcsesség is ered, - aludjunk rá egyet, reggel majd eszünkbe jut. Ébredés után, az elménk még nem aktív, még csend van egy két percig a fejünkben. A keleti vallások meditációja is ugyanezt a kikapcsolt elmeállapotot tanítja elérni.
Én többször tapasztaltam életem során, amikor még nem volt semmilyen önismeretem, hogy nyaralások alatt, majd a nyaralást követő pár napban nagyon sok kreatív ötletem van a vállalkozásaimmal kapcsolatban. Sokszor dőltek belőlem az ötletek, nem értettem mi történik. Szoktunk kajakozni a Dunán, kikötünk vadregényes lakatlan kis szigeteken, tüzet gyújtunk, eszünk, iszunk, majd merengünk a tájon, mély nyugalomban, szeretetben, boldogságban. Ilyenkor szoktak bombázni az ötletek. Ahogy az egyiket kifejtettem a haveroknak, már jött is a másik. Ma már értem, hogy én kérdéseket tettem fel gondolatban, válaszokat kerestem, hogy tehetném működő képesebbé a vállalkozásom. Isten válaszolt, de nem értem el a válaszokat, mert mindig valamin gondolkodtam, sose volt teljes csend a fejemben. Sose voltam olyan állapotban, hogy most bőven van időm, most semmi feladatom nincs napokig, most az a dolgom, hogy semmit csináljak, merengjek, - megcsodáljam a tájat, beleszívjak a levegőbe, hallgassam a madárcsicsergést.
Három évvel ezelőtt amikor mindenem elvesztettem, egy hónapig csendben voltam, majd elkezdtem kérdéseket feltenni , hogy miért ilyen a világunk. Hogy tízezer gyereknek okoztunk az erdei iskolánkkal örömöt, és mégis a rendszer engedte eltaposni a vállalkozásom. Hogy lassan több a behajtó, mint a kőműves. Hogy utolsó 30 év alatt kipusztult az állatok fele, hogy az utolsó 70 év alatt a fák felét kivágtuk, hogy a tengereket megmérgezzük a műanyaggal. Kérdések fogalmazódtak meg bennem, hogy miért ilyen ez a világ, miért élünk nem logikusan, miért nem látjuk, hogy szakadék felé haladunk. Nagy meglepetésemre válaszok érkeztek. Beugortak a válaszok, mint amikor a nyelvünk hegyén van a megoldás, de valami nem jut eszünkbe, csak amikor már nem foglalkozunk vele. Én ekkor már egy hónapja nem foglalkoztam semmivel, mert mindenem elvesztettem, nem maradt semmin, azzal együtt gondom se maradt, se félelmem. Így a válaszra nem kellett várakoznom, rögtön hallottam őket. Olyan mintha egy hónapja már meditáltam volna, teljes csend lett a fejemben. Persze akkor még nem tudtam mi történik velem. 30 oldalt írtam tele kapásból. A válaszokból újabb kérdések lettek, majd újabb válaszok érkeztek. Megtaláltam Istent, elkezdett beszélgetni velem. Egyre több mindent értettem meg a válaszokból, idővel eljutottam a szeretet és félelem lélekenergiákhoz is. A megértés mai napig tart, ez az írás is a válaszokból születik. Most is azt írom le, ami válaszként érkezett a kérdéseimre.
Három éve tart ez a beszélgetés. Rengeteg választ kaptam, amiből rengeteg kérdést tettem fel. Az ébredés után egy évig nem dolgoztam. A második évben elmentem Angliába dolgozni, reményt látva abban, hogy mégiscsak rendbe tudom hozni az életem, kitudom fizetni az adósságaimat a vállalkozás után aránylag belátható időn belül. Egy év után hazajöttem, mert képtelen voltam dolgozni. Minél jobban azt gondoltam, hogy végre minden sínen van, most már nem jöhet közbe semmi, már annyit keresek amennyit elterveztem, befejezhetem az agyalást, csak a munkámra koncentrálhatok, - annál több válasz, felismerés érkezett. Festő voltam, megtanultam az első fél év alatt a szakmát, majd csináltam egy weboldalt, és vállalkozni kezdtünk az egyik barátommal. Sok megpróbáltatás volt, sokat kellett agyalnom, hogy legyenek következő munkák, kidolgozzam az árajánlatokat, megrendeljem a szükséges anyagokat. Fél év után bejött egy nagyobb munka, végre megnyugodtam, a fülesen elkezdtem zenét hallgatni, angol nyelvtanfolyamot, filmeket hallgatni, - és ekkor egy hét után, újra megszólalt a belső hang, újra érkezni kezdtek a válaszok. Újra megtelt a fejem gondolatokkal, felismerésekkel. Levetettem a festékes kesztyűt, beírtam a telefon jegyzettömbjébe a felismerést, majd felhúztam a kesztyűt, és folytattam a festést. Majd két perc múlva újra lehúztam. Ellehetetlenített a festésben, döntenem kellett, hogy sok pénz, vagy tudás. Haza jöttem, hogy megírom a könyveket, majd utána megyek dolgozni, amikor már mindent megértettem, már nem lesz több kérdésem. Otthon meg nem jött válasz. Mert megint gondjaim lettek. Végül elvonultam a világtól, elengedve az összes félelmem, lesz ami lesz. Ennek eredményeként újra írni kezdtem.
Mindenki képes erre a kommunikációra, Isten mindenkivel készen áll a beszélgetésre, nagyon várja, hogy az emberek felismerjék magukban ezt a lehetőséget. A kulcs a szeretet, a kikapcsolt, megnyugodott gondtalan elme, és a bőséges időérzet. Amit nyaralások alatt megtapasztalunk, vagy olyan életszakaszokban amikor nincs semmi gondunk, minden rendben van, - ami persze nagyon ritka. Megtapasztaljuk ébredés után, futás alatt is. Meditáció segítségével. Egyre több tanítás születik arról, hogyan kell elcsendesíteni, megnyugtatni az elmét, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a Jóistennel. Persze tudnod kell kérdezni, tudnod kell mi az amit megakarsz érteni. Meg kell teremtened a kérdésed érzelmi állapotát magadban, erősen akarnod kell a választ. Legyen az egy volt ismerősöd neve, egy találmány, egy felfedezés, vagy épp az ember metafizikája.
(Zsigray András)
Beszélgetések Istennel (Teljes Film)
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/beszelgetesek-istennel-teljes-film-mzuXh1E1mFcY8ThL
