2018. július 28., szombat

A halálközeli élmények leggyakoribb jellemzője


DR. P.M.H. Atwater a halálközeli tanulmányok egyik eredeti kutatója, 1978-ban kezdte el munkáját, és 10 könyvet írt le eredményeiről – amelyek közül néhányat mára klinikai körülmények között igazoltak.

P.M.H. Atwater

Nem minden halálközeli tapasztalat egyforma, ellentétben a közhiedelemmel. A sztereotipikus halálközeli élmény során a személy klinikailag meghal, belép egy fény alagútba, ahol rokonok vagy fénylények fogadják, és azt mondják, hogy még nem készült fel az átlépésre, és visszaküldik a fizikai életbe.


A halálközeli élményekről rengeteg beszámoló született, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy minden tapasztaló esetében megtörténik.

Vannak azonban olyan elemei a halálközeli élménynek, amelyek részét képezik a többség tapasztalatának, vagy legalább is jó néhány százalékban vannak azok, akik ilyen tapasztalatról számoltak be.

P.M.H. Atwater halálközeli élmény kutató ezeket a komponenseket “Közös szempont elemzéssel” katalogizálta, és Kevin Williams tovább elemezte őket azon 50 halálközeli élmény vizsgálata alapján, amelyek a Near Death Experiences és az Afterlife honlapján találhatók. Williams elismeri, hogy nem tudományos vagy kimerítő a tanulmány, de érdekes képet ad a jelenségről. 

Williams szerint ez a 10 leggyakoribb közös jellemzője a halálközeli tapasztalatoknak.

A túláradó szeretet érzése

Az esetek 69% -ában az emberek úgy érezték, hogy egy túláradó szeretet jelenlétében voltak. Bizonyos esetekben az érzés forrása nem tűnt konkrétan meghatározhatónak, mintha csak a “hely” hangulatának része lett volna. Máskor ez az érzés az ott lévő lényektől származott.

Ezek néha vallásos személyiségek (lásd az “Istent” alább), illetve leírhatalan fénylények, és néha olyan rokonok, akik korábban már meghaltak.

Mentális telepátia

A tapasztalatok 65%-ában arról számoltak be, hogy a jelenlévő emberekkel vagy entitásokkal egyfajta mentális telepátián keresztül került sor a kommunikációra. Más szóval, a kommunikáció nem verbális volt, és úgy tűnt, hogy inkább a tudat szintjén, és nem fizikailag történik.


Az élet áttekintése

Az élet áttekintése az esetek 62%-ában volt gyakori. Míg néhányan az elejétől a végéig látták az életüket, mások fordított sorrendben tapasztalták meg az adott naptól a kezdetekig. És míg néhányuknak úgy tűnt, mintha a “fontosabb események” kiemelésre kerültek volna, mások úgy érezték, hogy életük minden egyes eseményének és részletének tanúi voltak.

Isten

A tapasztalatok 56%-ában arról számoltak be, hogy egy olyan alakkal találkoztak, aki Istennek vagy isteni lénynek tűnt. Érdekes módon a magukat ateistáknak tartó emberek 75%-a számolt be ezekről az isteni alakokról.

Hatalmas extázis

Ez együtt járhat a “túláradó szeretet érzésével,” de ez az érzés egy külső forrásból származik, melynek során a tapasztalók egy végtelennek tűnő belső eksztázist élnek át, egy hatalmas örömöt, hogy ezen a helyen tartózkodnak a testi és földi bajaiktól mentesen és szerető lények jelenlétében. Ezt az emberek 56%-a tapasztalta meg.

Korlátlan tudás

A tapasztalók (46%) sokszor úgy érezték, hogy korlátlan tudás jelenlétében vannak, sőt néha e tudás egy részét vagy egészét meg is kapják, mintha a világegyetem bölcsességét és titkait megosztanák velük. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy szinte soha nem tudják megtartani ezt a tudást az ébredés után, de velük marad annak az emléke, hogy létezik ez a hatalmas ismeret. 
 
 
A túlvilági szintek

Úgy tűnik, hogy nem csak egyetlen hely létezik a túlvilági életben, a beszámolók 46% -a szerint a tapasztalók áthaladtak ezeken, vagy tudatában voltak a különböző szinteknek vagy birodalmaknak. Vannak, akiknek meg is mutatták – akár meg is tapasztalták -, amiről úgy gondolták, hogy az a pokol, a nagy bánat helye.

Amikor azt mondják, hogy nem állsz készen

A halálközeli élményt tapasztalók kevesebb mint fele (46%) azt állítja, hogy a túlvilágon elérkeztek egyfajta választóvonalhoz, ahol döntést kellett hozniuk, hogy ott maradnak a túlvilágon vagy visszatérnek a Földre. Bizonyos esetekben az ott lévő lények hozták meg ezt a rájuk vonatkozó döntést, és azt mondták nekik, hogy vissza kell térniük, gyakran azért, mert még befejezetlen dolgaik vannak. Mások azonban választási lehetőséget kapnak, és nagyon gyakran vonakodnak visszatérni, még akkor is, ha azt mondják nekik, hogy teljesíteniük kell egy feladatot.

Betekintés a jövőbe

Az esetek 44% -ában az emberek jövőbeli eseményekről kapnak ismereteket.

Ezek lehetnek jövőbeli világi események, vagy olyan események, amelyek az adott személy életére jellemzőek. Az ilyen tudás talán segít abban, hogy eldöntsék, visszatérnek-e a Földi létezésbe.

Alagút

Bár a “fény alagút” szinte már a halálközeli élmények védjegye, a Williams tanulmányában szereplő emberek mindössze 42%-a számolt be róla. Ilyenkor más tapasztalok is jellemzőek, például a testből való kilépés érzése, rohanás egy erőteljes fény felé, egy folyosón vagy egy lépcsőn történő gyors áthaladás.

Valóság vagy hallucináció?

A legtöbb embert, aki megtapasztalta a halálközeli élményt, nem lehet meggyőzni arról, hogy amin átmentek, az nem volt valóságos, és bizonyítékul szolgál számukra, hogy létezik élet a halál után is. A materialista tudomány ezzel szemben azt állítja, hogy ezek a tapasztalatok puszta hallucinációk, melyeket az agy oxigénhiánya és más neurobiológiai hatások okoznak. Bár egyes kutatók képesek voltak laboratóriumi körülmények között a halálközeli tapasztalat néhány aspektusát megismételni vagy szimulálni, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ezek a tapasztalatok teljesen valóságosak.

A lényeg az, hogy nem tudjuk megmondani 100%-os bizonyossággal, amíg meg nem halunk és ott nem maradunk. És akkor felmerül a fontos kérdés, hogy vajon hogyan tudnánk ezt közölni a Földön élő emberekkel?

(forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu)
 
- - - - - - 

P.M.H. Atwater halálközeli élmények - videó
forrás:KMVT