Megdöbbentő és első hallásra hihetetlen dolgokról beszélt Barbro Karlén svéd költő- és írónő, aki az Arkánum Szellemi Iskola és a Peregrinus Vándoriskola meghívására érkezett Budapestre. A vele készített interjúhoz felhasználtuk előadását, továbbá Farkasordítás című könyvét. Barbro Karlén nem kevesebbet állít, mint hogy ő a holokauszt áldozataként elhunyt, naplójáról híressé vált Anna Frank reinkarnációja.
– Mikor döbbent rá arra, hogy ön Anna Frank reinkarnációja?
– Az édesanyám elmondása szerint kétéves koromban megkérdeztem, miért neveznek engem Barbrónak, amikor a nevem Anna. Gyerekkoromban éjszakánként szörnyű rémálmok gyötörtek, olyanok, amelyek nem táplálkozhattak sem abból, amit hallottam, sem abból, amit magam körül láthattam. Úgy éreztem, két világban élek. Éjszakánként átéltem, ahogy próbálunk elbújni a németek elől, rettegtem, hogy megtalálnak. Abban az időben svédül még nem jelent meg Anna Frank naplója, tehát a szüleim nem ismerhettek rá abból, amit elmondtam. Egyébként sem nagyon tudtam beszélni a rémálmaimról. De azt mondtam, hogy majd értem jön az igazi édesanyám.
– A szülei nem próbálták gyermekpszichológus segítségét kérni?
– De igen. Öt-hat éves lehettem, amikor elvittek pszichiáterhez, aki azt mondta, élénk a fantáziám, képzeletbeli barátokkal játszom. Ekkortájt tanultam meg írni, és az írás felszabadított. A verseimben elmondhattam érzéseimet, félelmeimet. 10-11 éves lehettem, amikor a tanárnő az iskolában behozta Anna Frank naplóját. Más szájából addig nem hallottam ezt a nevemet. Zavart voltam és döbbent: tényleg élt egy ilyen nevű lány, aki híres lett? Fogalmazást kellett írni a naplóról, de én képtelen voltam elolvasni. Mégis megírtam a dolgozatot, hiszen tudtam, mi van benne. Nem sokkal később a szüleim európai utazásra vittek. Amszterdamban a szállodában taxit akartak hívni, hogy elmenjünk oda, ahol Anna Frank bujkált a családjával. Mondtam nekik, hogy csak néhány saroknyira van, gyalog odatalálok. Odavezettem őket a kis utcákon át. Amikor odaértünk, megjegyeztem, hogy a külső lépcső megváltozott. Kiderült: valóban átépítették. A kezem jéghideg volt, de úgy éreztem, látnom kell a helyet, ahol a családunkkal két éven át rejtőztünk. Amikor felértünk Anna Frank szobájába, örömmel láttam és mutattam anyámnak, hogy ott vannak a falon azok a képek, amiket én tettem föl, leírtam, milyenek. Anyám azt mondta, nincs a falon semmi. Amikor visszanéztem, üres volt a fal. Anyám a múzeumban rákérdezett, és megtudtuk: a képek, amiket leírtam, ott voltak valóban, keretezni vitték el őket, mert féltették a látogatóktól.
– Ön ünnepelt csodagyerek volt Svédországban a hatvanas évek végén. Irodalmi sikereit is annak tulajdonítja, hogy Anna Frank reinkarnációja?
– Az írás számomra mindig megkönnyebbülést jelentett, akárcsak Anna számára. Gyerekkori verseimet, írásaimat megtalálta a családunk barátja, és én hozzájárultam, hogy megmutassa egy kiadónak. Ha tudom, mit zúdítok a nyakamba, talán másként döntök. 12 éves voltam, amikor megjelentek az írásaim, de a hirtelen jött médiafelhajtás és népszerűség megijesztett. Ráadásul mindenki a maga szája íze szerint értelmezte a szavaimat.
– Azokat az információkat, amik alapján arra következtetett, hogy Anna Frank született újjá önben, nem ismerhette a tanulmányaiból, olvasmányaiból?
– Nem, és ez nem is következtetés volt, hanem felismerés. Ráadásul az álmaim olyasmiről is szóltak, amikről még Anna Frank naplója sem. A koncentrációs táborban történtekről. Anna nem tífuszban halt meg, ahogyan gondolják, hanem tűzben. Voltak más jelek is, egészen kisgyermek koromból, amiket akkor senki nem értett, de ebben a megvilágításban érthetővé vált. Nem lehetett rávenni például a zuhanyozásra, csak fürödni voltam hajlandó. Nem engedtem levágni a hajam. Nem voltam képes megenni a babot. A bujkálás hónapjai alatt rengeteg babot ettünk. Azután rettegtem az egyenruhától.
– Később mégis lovas rendőr lett.
– A lovakat mindig is szerettem, éreztem őket. Olyan munkára volt szükségem, amiből fel tudom nevelni a fiamat. S azt is reméltem ettől a döntéstől, hogy képes leszek szembenézni az egyenruhától való irracionális félelmemmel. Ez gyerekkoromtól nemhogy csökkent volna, de egyre erősebb lett. Amikor először egyenruhát öltöttem, páni félelem lett úrrá rajtam. Egyre hajtogattam: ez csak egy ruhadarab. Nem gondoltam, hogy üldözőim és kínzóim is újra születnek, és ismét szembe kell néznem velük egy másik korban, más módszerekkel, de meg kell küzdenem a lelki békémért.
– Farkasordítás című könyvének főszereplője Sara, de nem nehéz kitalálni, hogy a regény önéletrajzi ihletésű. Ebben leírja ezt a küzdelmet. Miért Farkasordítás?
– A farkasfalka ordítva rohan a falkavezér után ész nélkül, gondolkodás nélkül, és ha prédára lel, nem ismer irgalmat. Akit a többiek erősnek hisznek, az után rohannak, és annak az akaratát teljesítik. Nem számít az igazság, az emberség, a tisztesség. Így volt ez a nácizmus idején, és előfordul ez ma is, noha a módszerek kifinomultabbak, de nem kevésbé aljasok. Csakhogy amíg Anna Franknak nem volt választása, addig Sarának volt ereje ahhoz, hogy ebben az életében továbblépjen. Megtanulta, hogy aktívan részt vehet a saját életében, felismerve karmáját van módja rá, hogy változtasson a forgatókönyvön.
– Ehhez nem kevés bátorság kell. Hogyan fogadták a könyvét?
– A fogadtatás természetesen nem volt egyöntetű, vagy rendkívül pozitív, vagy rendkívül negatív volt. Maga a reinkarnáció is vitatott, és a holokauszt nagyon érzékeny téma, az emberiség érzékeny pontja. 1995 májusában egy holland televízió meghívására beszéltem először nyilvánosan gyermek- és ifjúkori reinkarnációs élményeimről. A könyv két évvel később jelent meg, először német, három év múlva angol nyelven. Voltak, akik úgy gondolták, csúfot űzök Anna Frank emlékéből, mások viszont a reinkarnáció nyilvánvaló bizonyítékának tartják. Voltak, akik a könyvben szereplő minden egyes tényt próbáltak összevetni a történelminek tartott tényekkel, és bizonyos ellentmondásokra mutattak rá. Kérdés, hogy a következtetéseken alapuló történelmi kutatás vagy a reinkarnációs emlékezet megbízhatóbb-e.
– Találkozott Anna Frank túlélő rokonaival?
– Igen, egy unokatestvérével a mai napig jó kapcsolatban vagyok. Az édesapjával is találkoztam, aki kedvesen viselkedett. Ő egész életét a lánya emlékének szentelte. A reinkarnáció nem azt jelenti, hogy én az ő lánya vagyok, én nem azzal a személlyel vagyok azonos, akit ő elveszített. A reinkarnáció azt jelenti, hogy az adott emberi lény elpusztíthatatlan szellemi magva újabb és újabb testben születik a Földre, hol férfinak, hol nőnek, különböző nemzetiségűnek, bőrszínűnek, vallásúnak. Aki ezzel tisztában van, nem gyűlölheti embertársát faji, vallási, nemi hovatartozása miatt, hiszen akkor önnönmagát gyűlölné. Ha ezt tudták volna a XX. század első felében Európában, a nácizmus nem talált volna talajra. A reinkarnáció bizonyosság arra, hogy életünk fejlődési lehetőséget kínál, karmánkat pedig döntéseink és cselekedeteink befolyásolják.
Világhírűvé tette naplója - Anna Frank
Anna Frank Anneliese Marie Frank néven látta meg a napvilágot Frankfurtban 1929. június 12-én. Zsidó családja Hitler hatalomra kerülése után Hollandiába menekült, ám 1940 májusában a németek megszállták Hollandiát, és ott is megkezdődött a zsidóüldözés. 1942 nyarán Anna nővére, Margot behívót kapott munkaszolgálatra, amiről édesapja, Otto Frank tudta, hogy ez deportálást jelent. A család elrejtőzött Otto Frank cégének hátsó épületében, és egy másik családdal együtt 25 hónapon keresztül bujkáltak itt. Anna 13. születésnapjára kapott egy naplót, amit ettől a naptól fogva vezetett több mint két éven át. Az utolsó bejegyzés 1944. augusztus 1-jén született. Három nappal később egy feljelentés alapján elfogták a családot, és Auschwitzba hurcolták, ahonnan a két lányt tovább vitték Bergen-Belsenbe. Anna itt halt meg, feltehetően 1945 márciusában, tífuszjárvány idején.
Anna édesanyja Auschwitzban lelte halálát, édesapja megmenekült, és Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy elveszítette egész családját. Az egyik bújtatójától kapta meg személyes holmijaikat, közte lánya naplóját, amit 1947-ben adott ki. Anna Frank naplóját hatvanöt nyelvre lefordították, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Így lett az írónak készülő, 15 éves korában megölt lány világhírű. A ház, ahol családjával bujkált, ma múzeum.
Anne Frank - videó
Barbo Karlén élete
Barbro Karlén 1954-ben született Svédországban, Gothenburghban. Gyermekként irodalmi szenzációnak számított: tizenkét éves korától tizenhét éves koráig tízkötetnyi verse és prózája jelent meg, hatalmas sikert aratva. Jogdíjaiból egy birtokot vásárolt, 18 éves korában férjhez ment, de férje még a kisfiuk születése előtt elhagyta. Nem sokkal később el kellett adnia farmját. Lovas rendőrként, lovasoktatóként dolgozott, díjlovaglóként számos díjat nyert. A lovasrendőrségnél, majd a lovasklubban, ahol oktatott, ellenségei rágalomhadjáratának áldozata lett, kis híján öngyilkosságba kergették. Fia és édesanyja tartotta benne a lelket. Ismét az írás hozta el számára a megnyugvást: megírta történetét. Közben kiderült, hogy egy amerikai hölgy, akivel első könyve megjelenése óta levelezésben állt, rá hagyta a vagyonát. Így pert indíthatott rágalmazói ellen. Amerikába költözött. Farkasordítás című önéletrajzi ihletésű könyve, alcíme szerint Karmabiográfia: két egymást követő XX. századi inkarnáció képei, 1997-ben jelent meg Bázelben, német nyelven. Magyarul most adták ki.
A szellem átélt tüzes igazsága
„2012-ben Ispánkon, az Arkánum Szellemi Iskola keretein belül megkezdte működését a Peregrinus Vándoriskola. A Svájci–Magyar Együttműködési Program támogatásának eredményeképpen 16–25 év közötti ifjú emberek kezdhették meg egyéves szellemi és gyakorlati munkájukat, és így kerülhetett sor Barbro Karlén rendkívüli élettörténetének megjelentetésére magyar nyelven.
A »reinkarnáció tüzes igazsága« ma nagyon sok ifjú ember számára keresendő és tanulmányozandó evidencia. Életükben és sorsukban nagyon gyakran olyan jeleket, történéseket hordoznak, olyan eseményeket, élményeket élnek át, amelyek nyílként mutatnak az emberi szellem újratestesülésének kozmikus igazsága felé. Ha ezek az ifjú emberek képesek lesznek nagyon is jelenlevő sejtéseiket bizonyossággá nevelni magukban, akkor megnyílik előttük az út: a szellem átélt tüzes igazsága mentén újragondolhatják egész életüket, múltat, jelent és jövőt.”
Dr. Bistey Zsuzsa klinikai pszichológus,
az Arkánum Szellemi Iskola Alapítvány alapítója
(forrás:http://tgy-magazin.hu)
Anne Frank - Barbro Karlen- videó
forrás:Walter Semkiw
Anne Frank - Barbro Karlen- videó
forrás:Walter Semkiw
Anne Frank naplója teljes film: