Az álmok misztikuma végigkísérte az emberiség történetét, talán nincs olyan kultúra, amelyben ne találnánk példát álombéli jövendölésekre vagy beteljesült jósálmokra. A múlt homályába vesző legendákon túl azonban modern korunkból is találunk olyan eseteket, ahol tudósok, művészek vagy politikusok igencsak különös, csodaszámba menő álmait ismerhetjük meg.
JÓZSEF álmai a Bibliában a legismertebb álomjóslások közé tartoznak. Miután megálmodta, hogy a családjának feje lesz, testvérei bosszúból el akarták veszejteni, ám később mégis inkább eladták rabszolgának. József a fáraó álmát is megfejtette a hét szűk és a hét gazdag esztendőről, ezután lett Egyiptom második embere.
SZŰZ MÁRIA jegyesének az álma is biblikus példa. Szent József álmában tudta meg az Úr angyalától, hogy Mária gyermeke a Szentlélektől fogant, csakúgy, ahogy álmában kapta az utasítást, hogy a gyermeket Egyiptomba, majd Galileába menekítse.
HANNIBÁL álma szintén ókori példaként idézhető. Róma megtámadására kapott álombéli jeleket ugyanúgy, mint a híres római császár, Julius Caesar, aki a köztársaság megbuktatását jelképező átkelést a Rubicon folyón egy álom hatására határozta el. Julius Caesar még a saját végzetét is előre tudta, álmában ugyanis üzenetet kapott arról, hogy óvakodjon március idusától.
EMESE álma az ősmagyar mitológiában szintén híressé vált. A monda szerint egy turulmadár álmot bocsátott rá, amiben Emese méhéből folyó eredt, mely idegen földön terebélyesedett ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fi út szül, aki kivezeti népét hazájából, s utódai dicső királyok lesznek. Az eredetmonda egy másik magyarázata szerint Emese álmában a turultól esett teherbe.
EMMANUEL SWEDENBORG, a 17. századi svéd tudós és filozófus álma jóval közelibb példa a jósálmokra: ő a tőle közel ötszáz kilo méterre lévő lakása környékén pusztító tűzvészt „látta meg” vízióiban, beleértve annak sikeres megfékezését, noha erről a visszaigazolást csak napok múltán kapta meg. A tűzvészt valóban megfékezték.
ABRAHAM LINCOLN amerikai elnök az ellene elkövetett gyilkos merénylet előtti napon elmesélte testőreinek, hogy három éjszaka is saját, felravatalozott holttestét látta a Fehér Házban, sőt, álmában párbeszédet folytatva a gyászolókkal, az is világossá vált számára, hogy nem csak halott volt, de egy merénylet áldozata lett.
FRIEDRICH AUGUST KEKULÉ német kémikus esete az egyik leghíresebb példa arra, hogy az álomban rendkívüli megérzések bukkanhatnak fel jelképes formában. Kekulé az ezernyolcszázas években a benzol molekuláris szerkezetét kutatta. Álmában egymást kergető kígyókat látott, amelyek egymás farkába haraptak, majd gyűrűformába rendeződtek. Így fedezte fel a benzol gyűrűs szerkezetét. Egy kongresszuson kijelentette: „Álmodjunk többet uraim, s akár talán rátalálunk az igazságra.”
ELIAS HOWE, a varrógép feltalálója szintén az ezernyolcszázas évek végén a varrógép technikai részletein törte a fejét. Álmában egyszer egy primitív törzsben találta magát, lándzsákat rázogató vademberekkel körbevéve. A lándzsák hegyének közelében egy-egy lyukat fedezett fel. Amikor felébredt, ráeszmélt, hogy ez a megoldás a régóta megoldatlan konstrukciós problémára: a varrógép tűjének a hegyénél kell elhelyezni a fonalat vezető lyukat.
SRINIVASA RAMANUJAN indiai matematikus például azt állította, hogy zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki.
WILLIAM BLAKE korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Blake ugyanakkor számos kísérletet tett arra is, hogy olcsó módszert találjon versei illusztrálására, de ez mindaddig váratott magára, míg álmában meg nem jelent neki halott bátyja, aki megmutatta a rézkarc technikáját, amelyet később Blake szabadalmaztatott.
Szintén az álmok varázsos erejének tulajdonítható, hogy Frankenstein híres irodalmi figurája először az alkotó, Mary Shelly álmában jelent meg, Robert Louis Stephenson, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regény szerzője pedig irányítottan használta álmait a regényíráshoz. Elalvás előtt ugyanis arra programozta magát, hogy a történet álmában kerekedjen ki, és ezt aztán reggel lejegyzett.
Ugyanígy Graham Greene, a népszerű amerikai író is igénybe vette az álmok kreatív erejét, ha az írással gondja akadt, ő este véste emlékezetébe a rá váró feladatokat.
Sok zeneszerző, köztük Paul McCartney, Billy Joel, sőt még Beethoven is álmaiból merített inspirációt művei megkomponálásához. Ezek az álmok időnként melódiát tartalmaztak, más esetekben dalszöveget.
Bár a sort még hosszan folytathatnánk, már a felsoroltakból is láthatjuk, hogy az álmok gyakran valóban „varázserővel” bírnak. Figyeljünk és hallgassunk rájuk többször! Érdemes!
(forrás:Paulinyi Tamás, pszi-kutató - nlcafe.hu)
JÓZSEF álmai a Bibliában a legismertebb álomjóslások közé tartoznak. Miután megálmodta, hogy a családjának feje lesz, testvérei bosszúból el akarták veszejteni, ám később mégis inkább eladták rabszolgának. József a fáraó álmát is megfejtette a hét szűk és a hét gazdag esztendőről, ezután lett Egyiptom második embere.
SZŰZ MÁRIA jegyesének az álma is biblikus példa. Szent József álmában tudta meg az Úr angyalától, hogy Mária gyermeke a Szentlélektől fogant, csakúgy, ahogy álmában kapta az utasítást, hogy a gyermeket Egyiptomba, majd Galileába menekítse.
HANNIBÁL álma szintén ókori példaként idézhető. Róma megtámadására kapott álombéli jeleket ugyanúgy, mint a híres római császár, Julius Caesar, aki a köztársaság megbuktatását jelképező átkelést a Rubicon folyón egy álom hatására határozta el. Julius Caesar még a saját végzetét is előre tudta, álmában ugyanis üzenetet kapott arról, hogy óvakodjon március idusától.
EMESE álma az ősmagyar mitológiában szintén híressé vált. A monda szerint egy turulmadár álmot bocsátott rá, amiben Emese méhéből folyó eredt, mely idegen földön terebélyesedett ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fi út szül, aki kivezeti népét hazájából, s utódai dicső királyok lesznek. Az eredetmonda egy másik magyarázata szerint Emese álmában a turultól esett teherbe.
EMMANUEL SWEDENBORG, a 17. századi svéd tudós és filozófus álma jóval közelibb példa a jósálmokra: ő a tőle közel ötszáz kilo méterre lévő lakása környékén pusztító tűzvészt „látta meg” vízióiban, beleértve annak sikeres megfékezését, noha erről a visszaigazolást csak napok múltán kapta meg. A tűzvészt valóban megfékezték.
ABRAHAM LINCOLN amerikai elnök az ellene elkövetett gyilkos merénylet előtti napon elmesélte testőreinek, hogy három éjszaka is saját, felravatalozott holttestét látta a Fehér Házban, sőt, álmában párbeszédet folytatva a gyászolókkal, az is világossá vált számára, hogy nem csak halott volt, de egy merénylet áldozata lett.
FRIEDRICH AUGUST KEKULÉ német kémikus esete az egyik leghíresebb példa arra, hogy az álomban rendkívüli megérzések bukkanhatnak fel jelképes formában. Kekulé az ezernyolcszázas években a benzol molekuláris szerkezetét kutatta. Álmában egymást kergető kígyókat látott, amelyek egymás farkába haraptak, majd gyűrűformába rendeződtek. Így fedezte fel a benzol gyűrűs szerkezetét. Egy kongresszuson kijelentette: „Álmodjunk többet uraim, s akár talán rátalálunk az igazságra.”
ELIAS HOWE, a varrógép feltalálója szintén az ezernyolcszázas évek végén a varrógép technikai részletein törte a fejét. Álmában egyszer egy primitív törzsben találta magát, lándzsákat rázogató vademberekkel körbevéve. A lándzsák hegyének közelében egy-egy lyukat fedezett fel. Amikor felébredt, ráeszmélt, hogy ez a megoldás a régóta megoldatlan konstrukciós problémára: a varrógép tűjének a hegyénél kell elhelyezni a fonalat vezető lyukat.
SRINIVASA RAMANUJAN indiai matematikus például azt állította, hogy zseniális megoldásait álmában Namakkal hindu isten sugallta neki.
WILLIAM BLAKE korának egyik leghíresebb festője és költője volt, aki nagyon gyakran hivatkozott az álmaira ihlető forrásként. Blake ugyanakkor számos kísérletet tett arra is, hogy olcsó módszert találjon versei illusztrálására, de ez mindaddig váratott magára, míg álmában meg nem jelent neki halott bátyja, aki megmutatta a rézkarc technikáját, amelyet később Blake szabadalmaztatott.
Szintén az álmok varázsos erejének tulajdonítható, hogy Frankenstein híres irodalmi figurája először az alkotó, Mary Shelly álmában jelent meg, Robert Louis Stephenson, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regény szerzője pedig irányítottan használta álmait a regényíráshoz. Elalvás előtt ugyanis arra programozta magát, hogy a történet álmában kerekedjen ki, és ezt aztán reggel lejegyzett.
Ugyanígy Graham Greene, a népszerű amerikai író is igénybe vette az álmok kreatív erejét, ha az írással gondja akadt, ő este véste emlékezetébe a rá váró feladatokat.
Sok zeneszerző, köztük Paul McCartney, Billy Joel, sőt még Beethoven is álmaiból merített inspirációt művei megkomponálásához. Ezek az álmok időnként melódiát tartalmaztak, más esetekben dalszöveget.
Bár a sort még hosszan folytathatnánk, már a felsoroltakból is láthatjuk, hogy az álmok gyakran valóban „varázserővel” bírnak. Figyeljünk és hallgassunk rájuk többször! Érdemes!
(forrás:Paulinyi Tamás, pszi-kutató - nlcafe.hu)