A húszas-harmincas években a Vas megyei Celldömölkön és Csöngén már működött egy-egy szellemtudományi csoport. A csöngei születésű Molnár Ilona, és férje, Karl Siegfried von Baltz hegedűművész antropozófusok voltak, így Ilona édesanyjánál gyakran tették tiszteletüket. Ezekbe a körökbe Dornachból érkezett antropozófusok látogattak, többek között Albert Steffen is.
Albert Steffen és Rudolf Steiner
forrás:novalis.hu
Weöres édesanyja, Blaskovits Mária (1888-1951) is eljárt ezekre az összejövetelekre, és mivel a vendégekre való tekintettel a társalgások németül folytak, magával vitte a nevelőnő jóvoltából németül már értő kisfiát, Sándort (1913-1989) is.
Sanyika és a szülei
forrás: stylemagazin.hu
„Gyermekkoromban Csöngén antropozófusok is éltek, akik a kereszténységet a keleti filozófiákkal szintetizálták. Magam sose lettem antropozófus, de sokat tanultam tőlük. Ők nyitották rá a szememet a buddhista, a vaisnava, a saiva világra. Csöngén és Celldömölkön olyan antropozófus mesterek is megfordultak, mint Albert Steffen, aki egyike a huszadik század első fele nagy drámaíróinak. Egy csöngei nő, akit Molnár Ilonának hívtak, Bécsben tanult, és ott - hogy, hogy sem -, nem tudom milyen körülmények között, beállt antropozófusnak. A férje is az volt, a gyermekük is. Anyósa, egy nagyon kedves, de erősen korlátolt hölgy, szintén antropozófus volt. Olykor körül voltam véve antropozófusokkal, máskor meg évekig nem láttam őket. Most is mindig van egy-kettő a láthatáron. Török Sándort említem nagy szeretettel, aki az antropozófiai társaság magyar megbízottja is volt, és aktívan tanította az antropozófiát, majd átengedte fiatalabbaknak, például Vekerdi Tamásnak. Ilyen módon még most is vannak antropozófus kapcsolataim.”
Weöres Sándor
in Kabdebó Lóránt: Sorsfordító pillanatok (1993)
(forrás: http://sztmszc.hu)
forrás:novalis.hu
Weöres édesanyja, Blaskovits Mária (1888-1951) is eljárt ezekre az összejövetelekre, és mivel a vendégekre való tekintettel a társalgások németül folytak, magával vitte a nevelőnő jóvoltából németül már értő kisfiát, Sándort (1913-1989) is.
forrás: stylemagazin.hu
„Gyermekkoromban Csöngén antropozófusok is éltek, akik a kereszténységet a keleti filozófiákkal szintetizálták. Magam sose lettem antropozófus, de sokat tanultam tőlük. Ők nyitották rá a szememet a buddhista, a vaisnava, a saiva világra. Csöngén és Celldömölkön olyan antropozófus mesterek is megfordultak, mint Albert Steffen, aki egyike a huszadik század első fele nagy drámaíróinak. Egy csöngei nő, akit Molnár Ilonának hívtak, Bécsben tanult, és ott - hogy, hogy sem -, nem tudom milyen körülmények között, beállt antropozófusnak. A férje is az volt, a gyermekük is. Anyósa, egy nagyon kedves, de erősen korlátolt hölgy, szintén antropozófus volt. Olykor körül voltam véve antropozófusokkal, máskor meg évekig nem láttam őket. Most is mindig van egy-kettő a láthatáron. Török Sándort említem nagy szeretettel, aki az antropozófiai társaság magyar megbízottja is volt, és aktívan tanította az antropozófiát, majd átengedte fiatalabbaknak, például Vekerdi Tamásnak. Ilyen módon még most is vannak antropozófus kapcsolataim.”
Weöres Sándor
in Kabdebó Lóránt: Sorsfordító pillanatok (1993)
(forrás: http://sztmszc.hu)
Weöres Sándor saját költeményét adja elő: Ars poetica (rendező Zolnay Pál)
Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat.
Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget:
bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked?
Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat
s aki feléje fordul, egy percig benne éghet.
Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged.
Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti:
vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet,
szolgálj a géniusznak, add néki emberséged,
mely pont és végtelenség: akkora, mint a többi.
Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket:
táplálnak, melengetnek valahány világévet
s a te múló dalodba csak vendégségbe járnak,
a sorsuk örökélet, mint sorsod örökélet,
társukként megölelnek és megint messze szállnak.
Weöres Sándor - Ars poetica - videó
forrás:Péter Héty
A keleti kultúra vonzásában
“Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni,
gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted
az ég, benned a létra.”
(Weöres Sándor: A teljesség felé, Szembe forított tükrök, r.)
Weöres Sándor egész életében fontos szerepet tölt be a keleti kultúrákban való elmélyülés, spiritualitás, azok megidézése. A költő 24 éves, amikor 1937-ben Baumgarten-díjat kap, és azonnal Távol-keleti utazásra indul. A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon keresztül Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken át Bombay következett; India után Ceylon érintésével eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. – erről számol be Keleti útinaplója. A teljesség felé kötetét 1945-ben adja közre. Felesége, Károlyi Amy így emlékezik: “Huszonhét éves kora körül történt valami. Földrengés vagy tenger-rengés. A felszín mellett megjelent a mély. Idegen égtájak hatásai érték, Kína, a mediterrán tenger, a Csendes-óceán. Hívó szava az új dimenziónak: Mezopotámia, Egyiptom, Altamira, tehát az archaikum bölcsője. S nemcsak helyszínével, atmoszférájával, de világirodalmával is: Csöngére beúszott a Gilgames-eposz. Mezopotámia és a Gilgames-eposz bevezették Weöres Sándort a férfikorba."
“Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni,
gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted
az ég, benned a létra.”
(Weöres Sándor: A teljesség felé, Szembe forított tükrök, r.)
Weöres Sándor egész életében fontos szerepet tölt be a keleti kultúrákban való elmélyülés, spiritualitás, azok megidézése. A költő 24 éves, amikor 1937-ben Baumgarten-díjat kap, és azonnal Távol-keleti utazásra indul. A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon keresztül Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken át Bombay következett; India után Ceylon érintésével eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. – erről számol be Keleti útinaplója. A teljesség felé kötetét 1945-ben adja közre. Felesége, Károlyi Amy így emlékezik: “Huszonhét éves kora körül történt valami. Földrengés vagy tenger-rengés. A felszín mellett megjelent a mély. Idegen égtájak hatásai érték, Kína, a mediterrán tenger, a Csendes-óceán. Hívó szava az új dimenziónak: Mezopotámia, Egyiptom, Altamira, tehát az archaikum bölcsője. S nemcsak helyszínével, atmoszférájával, de világirodalmával is: Csöngére beúszott a Gilgames-eposz. Mezopotámia és a Gilgames-eposz bevezették Weöres Sándort a férfikorba."
Weöres és felesége Károlyi Amy
„Hamvastól nagyon sokat tanultam, és főleg azokat az
életelvszerű és spirituális dolgokat, amikkel foglalkozik A teljesség
felé című könyvem. Ezt a világot Hamvas tárta fel előttem leginkább,
mert hiszen antropozófiával, teozófiával, hindu vallásokkal, a Tao
te-kinggel, konfuciánizmussal, szóval rokon dolgokkal addig is elég
sokat foglalkoztam, de ilyen személyes közelségben a spirituális világ
Hamvas révén került hozzám.”
WEÖRES Sándor: Hamvas Béláról. Lásd: In memoriam Hamvas
Béla. Szerkesztette Darabos Pál és Molnár Márton. Hamvas Béla
Kultúrakutató Intézet. Budapest. 2008. 273. o.
“Az ember komolysága azon a határon kezdődik, hogy mi az, amit meg lehet neki mondani.”
Weöres Sándor 1944-ben 31 éves, amikor Hamvas levélben megkeresi: legyen tanítványa. A levél – egyben az akkor megjelenő Medúza kötete bírálata is – egy valódi alkotói kapcsolatot indított el, ami utat jelölt ki a költő számára – ezen haladva A teljesség felé kötetet 1946-ban már Hamvasnak ajánlja: “ő teremtett bennem a harmóniát”. A mester, Hamvas Béla hatása kettős volt: gondolatiságban és költői formálódásban is megnyilvánult, és Weöres lírai átalaukulásához vezetett. Állítólag szoros kapcsolatuk Weöres és Károlyi Amy házasságával zárult, más források, visszaemlékezések szerint még a hatvanas években is nyíltan beszélt Weöres Hamvasról: „Szörnyű, ahogy mellőzik.”
(forrás: Juhász Anna -elle.hu/kultura)
Weöres és Károlyi Amy
"Amit itt olvasol: több mint világnézet, és kevesebb mint vallás.Több mint világnézet, mert általa a dolgokat nem valamely irányból látod, hanem közös gyökerüknél tapintod. Kevesebb mint vallás, mert nincs benne szó az isteni misztériumokról,melyekről csak jelképekben lehet beszélni. Nincs benne szó Krisztusról, a testet öltött Istenről, aki szakadatlanul meghal és poklot jár az emberekért. Az itt mondottaknak nem az a rendeltetésük, hogy elhidd őket, hanem hogy igazi lényedre, igazi világodra eszméltessenek."
Weöres Sándor Csönge, 1944-45
Weöres Sándor: A TELJESSÉG FELÉ:
A TELJESSÉG FELÉ - TÍZ LÉPCSŐ - videó
forrás:Péter Busák
"Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad."
(Weöres Sándor)