Martin Pistoriousnak normális gyermekkora volt Dél-Afrikában, ahol a 70-es évek végén kezdett felnőni. De minden rosszra fordult, amikor Martin 12 éves lett. Criptococcus meningitist diagnosztizáltak nála, melynek következtében vegetatív állapotba került, de nem örökre.
"Az elmém csapdába esett egy használhatatlan testben, a karjaimat és a lábaimat nem voltam képes irányítani, és elvesztettem a hangom. Nem tudtam jelezni vagy hangot adni senkinek, hogy tudassam, hogy tudatában vagyok mindennek. Láthatatlan voltam - a szellemfiú," - mondta Martin.
Amikor Martin 12 éves volt, egy nap hazaért az iskolából, és azt mondta szüleinek, hogy beteg. Ez azonban nem egy szokásos influenza volt, miután Joan és Rodney felfigyelt arra, hogy a fiuk végtelenül hosszú órákra elalszik, szinte olyan volt, mint egy csecsemő. Sőt, még rosszabb, mivel nem tudott enni, és visszautasított bármit, amit elé tettek.
Martint mindenre vizsgálták, beleértve a Parkinson-kórt, a tuberkulózist, az ásványianyag hiányt és még sok minden mást, de mindegyik negatívnak bizonyult.
Ahogy teltek a hónapok, Martin szülei azt látták, hogy fiuk lassan elkezd leállni - először a mozgása, majd a szemkontaktusa, végül a beszéde.
"Fokozatosan rosszabbodott az állapota, valószínűleg a betegségének második évében. Csak aludt, ha nem ébresztettük fel. Állandóan magzati pózban feküdt," - mondta Rodney egy interjúban.
Végül egy teszt pozitívnak bizonyult. Cryptococcus meningitise volt, amire az orvosok azt mondták, hogy Martinnak nem sok reménye van.
Azt mondták nekik, hogy csak vegetál, és nincs tudatában a környezetének. Azt tanácsolták nekik, hogy vigyék haza Martint, és szeressék, amíg meg nem hal.
Martin Pistorius, aki egy évtizeden keresztül élt teste fogságában, és akiről azt gondolták, hogy súlyosan sérült az agya, valójában szinte egész idő alatt teljes mértékben tudatában volt mindennek.
Ahogy teltek az évek, Rodney és Joan nap mint nap ellátták magatehetetlen fiukat. Öltöztették, etették, fürdették és egy speciális ápolási intézetbe hordták, ahová napi rendszerességgel jártak.
Ez a kimerítő periódus 10 évig folytatódott, ami szó szerint mindent elvett Joan-től és Rodney-tól. Joan egy interjúban elmondta, hogy végül eljutott egy olyan pontra, amikor azt mondta Martinnak: "Remélem meghalsz."
Mire Martin a 20-as éveinek közepén járt, valami lassan elkezdett megváltozni. Martin most már meg tudta szorítani valakinek a kezét, ami története szempontjából figyelemre méltó előrelépés. Ráadásul egyre jobban tudta tartani magát a kerekesszékben.
Az orvosok azonban ragaszkodtak ahhoz a véleményükhöz, hogy Martin továbbra is egy három éves gyermek elméjével gondolkodik. Az egyik nővér azonban, akit Vernának hívtak, meg volt győződve arról, hogy van odabenn a fiúban valami.
Végül meggyőzte Joan-t és Rodney-t, hogy végeztessenek el máshol egy újabb értékelést. Martinnak egy tesztet kellett elvégeznie, ahol különféle tárgyakat kellett azonosítania, melyekre a szemével mutatott rá. Sokak számára meglepő módon átment a teszten, ugyan nem tökéletes eredménnyel, de mégis sikerült.
Joan a következő évet arra szánta, hogy Martint minden reggel négy órán keresztül tanítsa egy speciális joystick használatára a számítógéphez, amíg végül egyedül is elboldogult vele.
Ezután minden megváltozott. Martin most már képessé vált a szavak használatára.
"Fázom. Éhes vagyok. Pirítóst akarok." Ezek voltak a kommunikáció első lépései. Nem sokkal ezután más dolgok is elkezdtek visszatérni.
"Elkezdte mozgatni a szemét és a fejét, majdnem bólintott, és kávét kért, megkeverte a kezeivel, és ilyesmi."
"Ott voltam, nem a legelejétől, de körülbelül két évvel a vegetatív állapotom kezdete után ébredni kezdtem," - mondta Martin.
"Magammal és másokkal beszélgettem a fejemben."
A gondolataival való újrakapcsolódás átalakította a világát, és az életének lassan célja lett. Ez néha fájdalmat jelentett Martin számára, például amikor meghallotta az anyját, aki azt mondta neki: "Remélem, meghalsz".
De az idő múlásával fokozatosan megtanulta megérteni anyja kétségbeesését. Rájött, hogy mélységes szeretet érez iránta. Bámulatos módon ettől még közelebb érezte magához az anyját.
Ez nem sokkal azután volt, hogy Martin ápolója, Verna meglátta a testének csapdájába esett fiú lelkét, és ragaszkodott hozzá, hogy további segítséget kapjon. Ez volt az az idő, amikor egy inspiráló új fejezet nyílt meg Martin számára.
A sötét gondolatokra támaszkodva Martin önismeretre és humorra tett szert, amely lehetővé tette számára, hogy sokkal többet érjen el annál, mint amennyit valaha is elképzelt.
Különböző fejlődési szinteket elérve végül munkát kapott egy helyi irodában, majd számítógépek javításába kezdett, létrehozott egy webdizájn vállalkozást és informatikus diplomát szerzett. Sőt találkozott a gyönyörű és szerető Joannával, aki a felesége lett, akivel a testvérén keresztül ismerkedett meg.
(forrás:ujvilagtudat.blogspot.com)
Hogyan kelt újra életre az agyam - videó
https://www.ted.com/talks/martin_pistorius_how_my_mind_came_back_to_life_and_no_one_knew?language=hu#t-20890
Néma üvöltés: Martin Pistorius
A 12 éves Martint egy ritka és kíméletlen betegség támadta meg. Először elvesztette a hangját, később kómás állapotba került, majd kerekesszékbe kényszerült. Az orvosok tanácstalanok voltak. Martin aggódó szüleivel közölték, hogy egy gyógyíthatatlan degeneratív betegség következtében a kisfiú értelmi képességei egy csecsemő szintjére zuhantak vissza, és legfeljebb 2 éve van hátra.
Egy súlyosan beteg gyermekekkel foglalkozó intézménybe utalták, miközben Martin látszólag fel sem fogta mi történik vele. Nem beszélt, még csak nem is pislogott. Amit azonban senki nem sejtett, hogy a mozgásképtelen test börtönében egy érző és gondolkodó fiú lakott, élve eltemetve... Martin szülei az orvosok ítélete ellenére sem adták fel a küzdelmet.
Mindent feláldoztak, hogy újra mosolyogni lássák az egykor eleven és tehetséges gyermeküket. És a csoda megtörtént. Tíz évvel később Martin teste lassan "felébredt" hibernált állapotából, és ami még meglepőbb, kiderült, hogy a fiuk értelmes, gondolkodó felnőtt lett. Gyermek és férfi egyszerre, két lélek egy testben, aki nem emlékezett a betegsége előtti időkre, de a számítógép segítségével újra megtanult beszélni.
Azóta megtalálta élete szerelmét, megnősült és sikeres vállalkozást indított. Mert élni jó, és a csodák megtörténnek, ha hiszünk bennük! A Néma üvöltés végtelenül megható, őszinte és lélekemelő vallomás egy csodás felépülésről és a szeretet erejéről. Martin újjászületésének igaz története fontos üzenet minden érző ember számára, hogy értékeljük saját életünk minden percét, és az emberi akaraterő csodáját.
"Az élet fantasztikus. Igazán boldog vagyok, újra azt érzem, van értelme az életnek. Az élet gyorsan változik, azt kell megbecsülni, amink most van."
Martin Pistorius
