"Súgnak az angyali segítők nekünk, vagy csak mi nem halljuk meg? Vagy meghalljuk, de elnyomja az ego? Miért nem tudnak bennünket ezen segítők változtatásra késztetni?"
Mielőtt leszületünk, a szellemi segítőinkkel közösen, eltervezzük a leendő testi életünk tervét. Minden esetben úgy készül el a terv, hogy vesszük a valaha kiváltott, ám eddig még meg nem oldott karmánkat, és abból válogatunk össze olyanokat, melyeknek a megtapasztalásához elérkezettnek látjuk az időt, a körülményeket, a lélekfejlődési szintünket, stb.
Tudjuk jól, hogy míg a testi életünket éljük, itt a feledés fátyla lesz rajtunk, tehát nem fogunk emlékezni tudatosan arra, hogy kik vagyunk valójában s hogy mit is vállaltunk erre az életünkre. E feledés fátyla szükséges a lélekfejlődés ezen szakaszán, hisz nagyon zavarna és gátolna bennünket a most kellő megélésében az a sok információ és tudás, melyet odaát, lélekként helyén tudunk kezelni.
A feledés miatt természetes velejárója egy leszületésünknek, testi életünknek, hogy a szellemi segítőink folyamatosan figyelemmel kísérnek bennünket és mindenben segítik az életünket, a sorsunkat úgy alakulni, ahogy annak most a tervezett sorsutunk alapján alakulnia kell. Nem is gondolnánk itt és most, de egy-egy élethelyzetünk mögött, még az általunk jelentéktelenebbnek gondoltak mögött is, földi ésszel elképzelhetetlen mértékű szellemi munka áll.
A szellemi segítőink ugyanakkor nem csak a külső körülmények alakításával segíthetnek, hanem sugallatok átadásával is, melyet gondolatként, belső hangként értelmezünk. Bár nem arról van szó, hogy egy minden másodpercre eltervezett, kötött sorsúton haladnánk végig, tehát karmától függően, egyéni mértékű mozgástere mindenkinek van, azonban annyi elmondható, hogy ami megtörténik velünk, s pláne, amin nem tudunk változtatni, az mind a tervünk része, ugyanúgy, mint az életünk adott körülményei is. A testi élet alatt a legnagyobb mozgásterünk abban áll, hogy mindazon keresztül, amit itt és most élnünk kell, mennyire tudunk mások és magunk számára a legjobb emberek lenni és maradni.
Éljük tehát a testi életünket mindannyian, jönnek közben mindannyiunk számára azon megélések, melyeknek jönnie kell, s közben végig kapjuk a belső sugallatokat is, segítségként. Az angyali segítők sugallatai a lelkiismerethez hasonlatosan mindig arra próbálnak sarkallni bennünket, hogy a lehető legjobbat tegyük másokkal és magunkkal. Ezt persze a földi elme elnyomhatja vagy éppen figyelmen kívül hagyhatja. Ám ez már nem a segítők hibája, csupán ismérve annak, hogy az adott léleknek még fejlődnie, tapasztalnia kell.
Ahogy halad egy lélek életeken átívelően, s ahogy egyre fejlettebb és tapasztaltabb lesz, úgy egyre inkább meg fogja hallani mind a lelkiismerete, mind az angyali segítői sugallatát, így nem csak megéli azt, amit számára mindenképpen meg kell, hanem helyesen is éli meg azt.
A segítőink gondoskodnak tehát arról, hogy az történjen meg velünk, aminek most szükséges megtörténnie. Abban is segítenek a sugallataikkal, hogy hogyan viszonyuljunk az adott megélésben. Ám ez utóbbit már nekünk kell megtenni, ezt az utat már nekünk kell megjárni. A változás, hogy jobb emberek legyünk, csak rajtunk áll.
- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -