A léleknek pedig az az ösztöne, hogy mind jobban emelkedjen lelki értelemben, hogy mind közelebb kerüljön a Teremtőjéhez. Hogy mind magasabb rezgéssel rendelkezhessen, s mind magasabb szellemi szférákba kerülhessen. Ez a fejlődés azonban csak testi életben lehetséges, s csak úgy, ha itt rendezzük a karmikus adósságunkat is. A szellemvilágban a hozzánk hasonlatos lelkekkel vagyunk egy szinten, így ott a fejlődésünk nem lehetséges. Ott tudunk fejlődni, ahol nálunk fejletlenebb és fejlettebb lelkek is vannak körülöttünk, akik bennünket emelhetnek a viselkedésükkel, illetve akiket mi emelhetünk a viselkedésünkkel - ez pedig a fizikai világ.
Tehát ha most úgy érezzük, hogy nem szeretnénk újra születni, ezt csak a fizikai elménk mondatja velünk. Odaát tisztában leszünk azzal, hogy szükséges (ha még szükséges, de a többségünknek még igen), és ösztönös fejlődni vágyásunk fogja mondatni velünk, hogy igen, szeretnénk újra leszületni.
- - - - - - -
Fizikai formák csupán a fizikai világban léteznek, egyébként minden energia. Itt a fizikai formák vannak ugyan megszokva, azonban odaát teljesen természetesnek fognak tűnni az energia formák is. (Persze ameddig még valaki kötődik az éppen hátrahagyott fizikai életéhez, addig a fizikai világhoz hasonló formák veszik őt körül a szellemvilágban is.) Fontos tudni tehát, hogy most furcsának hathat, azonban az igazi otthonunk a szellemvilág, így amihez igazán hozzá vagyunk szokva és amihez igazán kötődünk, az nem a fizikai világ és a fizikai formák, hanem azok, amik odaát vannak. Itt is nagyon kellemes lehet átölelni valakit, akit szeretünk (s akkor még enyhén fogalmaztam), azonban odaát megtenni, összehasonlíthatatlanul magasabb rendű érzés.
Látni, hallani és érezni ugyanúgy fogják ott is magukat a lelkek, de mégsem úgy persze, mint a fizikai világban - hanem annál sokkal jobban. Ezt most persze nehéz elképzelni, azonban egy példával mégis némileg érzékeltethető. Gondolj bele, ha álmodsz valakivel, akit szeretsz, s ott összeölelkeztek. Az is jó. De mennyivel jobb, amikor a valóságban ölelheted magadhoz azt az embert!
- - - - - - - -
Meghalt szeretteink éreznek, látnak bennünket? S ha éppen intim helyzetben vagyunk, azt is látják?
Bármilyen furcsa is, igen, látnak, ha akarnak s ha módjuk van rá. Persze azért ez nem ennyire egyszerű. A feléjük küldött gondolatunkat és érzelmeinket minden esetben érzékelik, látni azonban csak akkor ha arra felsőbb szellemi erőktől engedélyt kapnak. Hogy ez a jóváhagyás mitől függ, most hosszú lenne leírni, ám e téma szempontjából nem is lényeges. A lényeg, hogy ha látnak is bennünket, nem kell megijedni attól, hogy esetleg meztelenül vagy éppen szex közben is láthatnak bennünket. Az igazság az, hogy egyrészt ritkább, amikor erre engedélyt kapnak (s akkor sem az a cél, hogy kukkoljanak bennünket, hanem hogy lelki támaszt nyújtsanak egy nehéz helyzetben vagy hogy lássák, hogyan boldogulunk), másrészt test nélkül létezve a testi vágyak már többnyire nincsenek jelen, amikor a lélek már a szellemvilágba visszatért. Tehát nem is lesz arra igénye, hogy itt valakit is meztelenül megnézzen.
Az olyan szellemek, akik még nem tértek vissza a szellemvilágba, s itt rekedtek a két világ között, azok közül azonban bárhol lehetnek olyan szellemek, akiknek még van ilyen irányú vágyódásuk. Tehát bármilyen furcsa is belegondolni, miközben fürdünk vagy éppen szexelünk, sosem tudhatjuk, hogy éppen van-e nézőközönségünk. Ez azonban nem szabad, hogy negatívan befolyásolja az életünk ilyen területeit, egyszerűen el kell tudnunk fogadni, hogy szellemek bárhol lehetnek, csak a legtöbb esetben nem érzékeljük őket.
Továbbá azt is tudnunk kell azért, hogy ha van is ilyen nézőközönségünk, mégsem minősül olyannak, mintha egy testben élő személyről lenne szó. Ugyanis egy itt rekedt lélek nem fog sem kamerával felvenni bennünket, sem elhíresztelni más, testben élő ismerősünknek a látottait, valamint amikor visszatér a szellemvilágba, tisztulni fog annyira, hogy a megfelelő módon fogja kezelni az ilyen emlékeit, ráadásul nekünk sem fog számítani már mindez, ha mi is visszatérünk. A meztelenségünk most egy intim kérdésünk lehet, azonban a szellemvilágba való visszatértünk után a testünkhöz és a testi élethez való kötődésünk egyre elhalványul, s így azon érzelmeink is, melyeket a testünkkel, a testiségünkkel kapcsolatban éreztünk.
- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -