Sajnos korunk materializmustól fertőzött történelem-szemléletében csak emberek, állatok, növények, gazdasági és anyagi tényezők kapnak helyet. Holott az emberi históriának (üdvtörténetnek) vannak olyan szereplői is, akik a háttérben, többnyire láthatatlanul, de döntően fontos hatásuk volt és van. Ezen szereplők közé tartoznak az angyalok.
A történelemben azonban vannak esetek, amikor ezek a tisztán szellemi lények, az angyalok látható emberi formát is öltöttek azért, hogy kommunikáljanak velünk, hogy tanítsanak, kérjenek, figyelmeztessenek bennünket. Az ilyen angyal-jelenések, nem megtestesülések – mint Isten Fia esetében ‒, hanem materiálisnak látszó látszat-testek, melyek a küldetés végeztével eltűnnek!
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal ‒ egyike a három, név szerint ismert főangyalnak ‒, a mennyei hadak vezére és győztes harcosa. Karddal, lángpallossal, lándzsával vagy mérleggel ábrázolják, legtöbbször azonban pajzzsal, melynek felirata egyben a nevének jelentése
„mi ká él”‒ „ki olyan, mint az Isten?”: QUIS UT DEUS
Szent Mihály arkangyal jelenéseiről több történeti feljegyzés szól! Ezek közül az egyik legnevezetesebb hely a Dél-Olaszország-i 850 méter magas Monte Garganón ‒ ma Monte San Angelo-nak nevezett hegyen való megjelenése volt.
A Gargano hegy sziklás csúcsaival hatalmasan és méltóságteljesen emelkedik az ég felé, és lábainál hullámzik az Adriai-tenger. A világ azonban az V. századig szinte semmit sem tudott róla, és csak Szent Mihály arkangyal csodás jelenéseit követően vált ismertté Itália határain túl is! Ezen rendkívüli események a helyszínre vonzották a pápákat, uralkodókat, császárokat, nemeseket és minden nemzetből való zarándokokat.
De mi is történt?
Sajnos a történet pontos leírását csak kétszáz évvel később jegyezték le, de ezt igazolták a történelmi események tényei ‒ olyannyira ‒, hogy a II. Vatikánum előtti Breviárium, Szent Mihály garganói jelenéséről még megemlékezett!
Ámde korunkban, még a hívő emberek közül is sokak legendának tekintenek egy-egy ilyen eseményt és bárcsak az élet minden területén is ennyire racionálisan gondolkodnának! Ámde magától értetődő, hogy abban a korban is léteztek természetes fenntartások és ezt kizárandó - Szent Mihály előzetesen „bemutatkozott”!
Az első jelenése 490 májusában történt.
Egy Siponto-beli lakos, bizonyos Gargano nevű nemes ember legszebb bikája elkóborolt. Háromnapos keresés után az ő tulajdonát képező hegyen talált rá az állatra mely egy barlang előtt térdelt. Haragjában kapta az íját és rálőtt a bikára, de a kilőtt nyílvessző visszafordult és őt sebezte meg a lábán. A uraságot véresen vitték haza a szolgái.
A jelenlévők ezen képtelenségeket elmesélték a népeknek, akik rémületükben szentéletű püspöküktől, Lorenzo Maioranótól kértek megvilágosítást. Ő erre az egész nép számára háromnapos böjtöt rendelt el.
Elérkezvén a harmadik nap, mely májusának 8-a volt, a püspök magába mélyedve imádkozott, amikor egy angyal jelent meg neki, aki ragyogóbb volt a Napnál és így szólt hozzá: „Én vagyok Mihály arkangyal, aki Isten színe előtt állok és úgy akarom, hogy az egész világ tisztelje ezt a helyet, melyet én magam választottam és én őrzöm! Ott, ahol szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei, és amit ott kérnek imádságban, megkapják. A történt eseményekkel bizonyítani akartam, hogy minden, ami e helyen történik, Isten akaratából van. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.” A hely azonban nehezen megközelíthető és titokzatos volt, korábban pogány kultusz is folyt ott, ezért a püspök vonakodott attól, hogy kápolnát nyisson egy olyan helyen, ahol nincs is egyházközség!
Ám közben a súlyosan sebesült Gargano úr hirtelen és nyomtalanul meggyógyult, aki tanúságot is tett Lorenzónál. A nép hallva ezt és a főpásztori látomást, örömtől ujjongva, püspöke vezetésével körmenetben vonult fel a magas csúcsra, ahol a csodálatos barlang volt.
A második jelenés 493. szeptember 19-én
Odoaker pogány gót fejedelem látva, hogy Siponto milyen békés jólétben él Lorenzo Maiorano püspök kormányzása alatt, bekerítette a várost, felszólították a sipontóiakat, hogy adják meg magukat. A lakók félve a veszedelemtől a püspökükhöz futottak. Szent Lorenzo püspök ekkor fölment a Gargano Szent Hegyére, és ott könnyek és sóhajok között esedezett az Égi Fejedelem segítségéért.
A Szent püspök most is háromnapos szigorú böjtöt, vezeklést és imát rendelt el és azt tanácsolta híveinek, hogy eszközöljenek ki az ellenség vezérétől háromnapos fegyverszünetet, miközben könyörögjenek Szent Mihály oltalmáért.
Harmadnap, szeptember 19-ének hajnalán a szent püspök a sipontoi Szűz Mária templomban volt és mély imába merült. Ekkor ismét megjelent az Égi Fejedelem, aki azt parancsolta neki, hogy a nap negyedik órájában intézzenek támadást a gótok ellen! ‒ ezen szavak után eltűnt.
És valóban, a negyedik órában az emberek a püspök vezetésével kitörtek a városból nagy hangzavarral, miközben olyan szörnyű villámlás, mennydörgés, földrengés és sötétség borította el a földet, hogy a pogány gótok mindent hátrahagyva hanyatt-homlok elmenekültek és többé még a környékre sem merészkedtek! A szent főpásztor e csodás győzelemért hálakörmenetet vezetett a Gargano csúcsára a Szent Barlanghoz.
A harmadik jelenés 493. szeptember 29-én történt.
A Mennyei Fejedelem megjelenésének harmadik évfordulójának megünneplésére a szent Püspök, minden hívével együtt, ünnepélyes körmenetben vonult fel a Gargano csúcsára. A Barlanghoz érkezve azonban félelemből és tiszteletből senki sem mert belépni oda.
Ekkor Szent Lorenzo elhatározta, hogy a Szentatyát I. Gelasiust kéri meg, hogy határozza meg ő e hely fölszentelésének a napját. A Szentatya elrendelte, hogy a környék püspökei gyűljenek össze Sipontóban, és háromnapos böjttel és imával kérjék Szent Mihályt, hogy méltóztassék kinyilatkoztatni Isten és a saját akaratát.
Szent Mihály szívesen fogadva a bizalommal teljes könyörgésüket, a harmadik nap éjjelén, tündöklő fénytől övezve, újból megjelent Szent Lorenzónak és így szólt hozzá: „Nem úgy van, hogy ti szentelitek nekem ezt a templomot, mert Isten akaratából én magam választottam ki székhelyemül és én magam szenteltem fel. Ti azonban lépjetek be oda, adjátok át a népnek a barlangot, hogy ott imádkozhassanak a jelenlétemben és mutassatok be Szentmisét. Majd én kinyilvánítom, hogy én magam szenteltem fel ezt a helyet”.
A hét püspök és a nép még ugyanabban az órában, ünnepélyes körmenetben vonult a hegycsúcsra. Szent Mihály, hogy a szent püspököket és a népet megóvja a Nap hevétől, négy hatalmas testű sast küldött az égre. Ezek közül kettő kiterjesztett szárnnyal a püspökök fölött árnyékot adott, a másik kettő pedig szárnyaikkal, mint legyezőkkel, hűs levegőt teremtettek a jámbor népnek. A Szent Barlangnál még más csodák is vártak a püspökökre és a népre.
A barlangba lépve egy sziklaoltárt találtak, amit bíborpalást fedett és egy kristálykereszt volt rajta. Sőt az egyik sziklán egy gyermeki lábnyomot találtak, egy egy másikon pedig Szent Mihály jele volt bevésve. Mindezzel azt igazolva, hogy a felszentelés isteni segítséggel már megtörtént! Így a garganói Szent Mihály barlangtemplom az egyetlen hely, amelyet nem emberi kéz szentelt fel, és ezért nyerte el az „Égi Bazilika” címet.
Ekkor a szent főpásztor és püspöktársai bemutatták az első Szentmisét a nagyszámú nép jelenlétében. A Katolikus Egyház ennek a csodálatos eseménynek az emlékét ünnepli minden évben szeptember 29-én.
A látogatót a Garganó-i szentély bejáratánál a következő felirat fogadja.
Terribilis est locus iste. Hic domus Dei est et Porta Coeli.
Magyarul: Félelmetes ez a hely. Itt van Isten háza és a mennyország kapuja.
Szent Pio atya három havonta gyalog zarándokolt a Szent Barlanghoz, mely 25 km-re van San Giovanni Rotondótól.
Számtalan pápa is elzarándokolt ide, hogy az egyház kormányzásának emberileg megoldhatatlan feladatához az Egyház főpatrónusának, Szent Mihálynak a segítségét kérje. Pápaként utoljára Szent II. János Pál pápa járt a kegyhelyen.
Később 1656-ban volt a negyedik Szent Mihály jelenés.
Dél-Olaszországban szörnyű pestisjárvány pusztított. Manfredonia püspöke Alfonso Puccinelli a járvány megfékezésére, böjttel és hosszú litániával fordult Szent Mihály arkangyalhoz. És lám, szeptember 22-én hajnalban miközben a püspök imádkozott, úgy érezte, mintha a föld remegne amikor Szent Mihály káprázatos pompájában megjelent neki. Ezt parancsolta a püspöknek: "A barlangban található apró kövekre karcoljanak egy keresztet és az "M.A." (Michele Arcangelo) betűket, majd áldja meg! Ezt ossza ki a népnek, és aki odaadóan magánál hordja, az védett lesz a pestis ellen!" A püspök az angyal szavai szerint cselekedett.
A csoda megtörtént és az érsek hálából emlékművet állított Szent Mihálynak a városka főtéren.
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt
és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére
körüljárnak a világban, Isten erejével
taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen
forrás: szeretetlang.blog.hu
- - - - - - -
SZENT MIHÁLY ARKANGYAL GARGANÓI JELENÉSE - videó