Örömmel változunk jobb emberré, és örömmel szemléljük, ha jobb hellyé változik a világ. Jónak születünk, és alapvető természetünk, hogy segítsük a jó fejlődését.
A Jóisten azért hozta létre a Földet, hogy a lelkek fejlődhessenek. Ott lehet megérteni, mit jelent a jóság, ahol jelen van a jóság hiánya is. Úgy tudunk megértéshez jutni, ha tudunk összehasonlítani, viszonyítani. Úgy tudjuk értelmezni a fény fogalmát, hogy van nappal és éjszaka, - és éjszaka a nappalhoz képest sötét van. Úgy nyer értelmet a fény fogalma, hogy értjük a sötétség fogalmát.
Ahonnan lelkekként érkeztünk, ott csak tiszta szeretet van, tiszta jóság. A földi élet segítségével tudja megértetni velünk a Jóisten, hogy mit jelent a szeretet, a jóság. Azért van jelen a rossz, a szenvedés, a hiány a Földön, hogy lelkünk fejlődhessen.
A földi lélekfejlődés során arra törekedünk, hogy ez a hely egyre jobban olyanná váljon, ahonnan jöttünk. Az emberek egyénenként változtatják önmagukat egyre jobbá, és törekednek arra, hogy hatással legyenek az egység szeretetteljes változására is. Mivel a rossznak is létjogosultsága van a Földön, ezért a szeretetteljes változás tapasztalatot igényel.
Mondhatom azt, hogy valami nem jó, változtatnom kell, - ellen kell állnom. Például egyéni szinten ellen kell állnom a dohányzásnak, vagy egység szinten ellen kell állnom egy járványnak.
Mondhatom azt is, hogy vannak olyan dolgok bennem, amelyek még fejlődőképesek. Úgy változtatom meg az életem, hogy a cigaretta örömétől sokkal nagyobb örömökben van részem. Egy járvány esetén olyan egészségesen élek, hogy sziklaszilárd az immunrendszerem. És ha mégis el kell hagynom a Föld bolygót, akkor tudom, hogy visszatérek. Van hitem Istenben, teremtésben.
Mindkét esetben a változáson gondolkodunk, de más-más érzelmi eredménnyel. Az egyik esetben az ellenállás rossz érzést kelt bennünk. Félelmet, aggódást, - elvárást, hogy valamit meg kell tennünk, - és hogy hogyan kell megtennünk. A másik esetben olyan gondolatokkal érünk el változást, amelyek jó érzést keltenek bennünk.
Mivel emberi mivoltunk mögött gyönyörű lelkek vagyunk, ezért elsősorban az érzelmeink határoznak meg minket. A földi mennyország megvalósul, ha már minden emberben jó érzések lesznek. Ugyanolyan fontos az érzelmeink megfigyelése, mint a testünket körülölelő történések megfigyelése. Mert a fizikai valóság az érzéseinkre válaszol. A teremtés egy energiamező, melyben össze vagyunk kötve, s magunkhoz vonzunk hasonló érzésű életeseményeket, embereket.
Türelem rózsát terem abban az esetben is, ha rászánjuk az időt önmagunk megismerésére. Képesek vagyunk minden élethelyzetben az érzéseink szerint formálni következő tetteinket. Amíg kevesebb tudással rendelkezünk, addig gondolkodunk, érzünk és teszünk. Több tudással gondolkodunk, érzünk, gondolkodunk, érzünk, teszünk. Tudatosságunkat a történések során az érzéseken tartjuk, ha kevésbé jó érzések jelennek meg, akkor a tettek előtt visszatérünk a gondolkodáshoz, mellyel képesek vagyunk változtatni az érzésen. Amikor már jó érzés van bennünk, akkor teszünk.
A tudatalattink segíti az életünket azáltal, hogy rögtön előhívja azokat az érzéseket bennünk, melyek akkor jöttek létre, amikor hasonló életesemények történtek velünk. Így rögtön megjelennek bennünk érzések, amint gondoltunk valamire. A tudatalatti annyira jól végzi a munkáját, hogy a megjelenő érzés tettekre készteti a testet, - azon kapjuk magunkat, hogy már teszünk. Akkor is, ha kevésbé jó érzések jelentek meg.
Sok olyan tudatalatti érzésünk van, melyek még akkor jöttek létre, amikor még kevés élettapasztalatunk volt, még kevésbé voltunk megértőek, együttérzők, jóságosak. Tovább fejlődve képesek vagyunk megfigyelni az ilyen érzéseket, és átalakítani jobb érzésekké. Minden alkalommal, amikor sikerül az érzés után visszatérni a gondolkodáshoz, a tudatalatti felülíródik. Gondolkodunk, érzünk, gondolkodunk, érzünk, teszünk. Egy következő alkalommal, egy hasonló élethelyzetben már úgy ébred automatikusan az érzés, ahogy utoljára tudatosan jobb érzésekkel elmentettük. Így válunk egyre jobb emberré, jobb érzésű emberré.
Türelmet igényel a tanulás, de csodálatos dolog, hogy képesek vagyunk lelkünkre tudatosan hatással lenni. Ez a cikk úgy íródott, hogy figyeltem, milyen érzeteket keltenek a szavak, mondatok. Fontos a jó szándékú változást elindító üzenet, de még fontosabb, hogy milyen érzelmet ébreszt közben. Akaratlanul is lehet úgy fogalmazni, hogy megjelennek a NEM szócskák, a KELL szócskák, melyek ellenállás érzetet keltenek bennünk. Kevésbé jó érzéseket.
Világunkban a rossznak létjogosultsága van, - és feladata, hogy nagyon finoman hálózza be a valóságunkat. A fejlődésnek egy szintjén képessé válunk az olyan apróságokra is figyelni, hogy milyen szavakat használunk, hogyan fogalmazunk. Megértjük, hogy a gondolatoktól, szavaktól az érzésekig eljutva, akadályokkal találkozhatunk, melyeket a rossz állított, hogy kevésbé jó érzelmi eredményhez jussunk. Hogy a teremtés energiamezejében a jószándék ellenére ellenállás érzetek, rossz érzetek jöjjenek létre.
Mire elérjük a földi mennyország állapotát, addigra nemcsak azt értjük meg, hogy mit jelent a jóság, hanem azt is, hogy mit jelent az érzelem, mit jelent a gondolat, mit jelent az energiamező, mit jelent a teremtés. Habár sokszor nehéz leckék vannak a Földön, a Jóisten mindig a legjobbat akarja nekünk, minden a fejlődésünket szolgálja, és végül minden jóra fordul.
- Zsigray András -