2014. január 8., szerda

Stephen C. Meyer az Értelmes Tervezettségről.




Ha meg akarunk magyarázni egy okozatot, akkor a történeti tudományok módszerét használjuk: egy olyan okot keresünk, amelyről tudjuk, hogy képes létrehozni a vizsgált okozatot. 




Az élet eredetével kapcsolatban sok biológus, biokémikus, legfőképp pedig az élet eredetének kutatói azt mondják, hogy elsősorban az információ eredetét kell megmagyaráznunk, mert ez működteti az életet. A biológia játékát az információ vezényli, amelynek nagy része a DNS molekulában van digitálisan kódolva. Azt is kezdjük megérteni, hogy a genom más részeiben, vagy akár a genomon kívül másféle információk is léteznek, hierarchikus rendbe szervezve.

Azt szoktam kérdezni a diákjaimtól: mit kell hozzáadni a számítógéphez, ha újfajta funkciót várunk tőle? Tudni szokták a választ: kódot, vagyis információt kell beletáplálni. Ugyanez igaz az életre is. Ha egy első élőlényt akarunk létrehozni, vagy ha egy új életformát akarunk kifejleszteni egy már meglévőből, információt kell hozzáadnunk.

A kérdés csak az, hogy honnan származik ez az információ? Az élet eredete után kutatók tudatában vannak ennek a problémának, mióta 1953-ban Watson és Crick feltárta a DNS szerkezetét, és amióta tudjuk, hogy a DNS úgy működik, mint a digitális kód egy szoftverben, vagy mint egy írott szövegrész.

Amikor ez kiderült, felvetődött a kérdés, honnan ered az élet információdús jellege. Ha meg akarjuk magyarázni az életet, meg kell magyaráznunk a nyilvánvaló vonásait. A DNS-ben rejlő digitális információ egy ilyen feltűnő jellegzetesség. A DNS kódolja a fehérjéket, amelyek minden fontos feladatot ellátnak a sejtben.

Honnan ered mindez az információ? Az 1950-es évek óta az élet eredetével foglalkozó biológusok felismerték, hogy az információ eredete a központi kérdés, amire választ kellene adniuk. Egyik modell a másik után vallott kudarcot az élet e jellegzetességének magyarázatában. Amikor beleástam magam az élet eredetének témájába, megértettem, hogy ez a valódi kérdés.

Aztán tanulmányoztam, hogyan dolgozzák ki a tudósok az eredetre vonatkozó elméleteiket, és rájöttem, hogy az életnek erre a jellegzetességére kellene okozati magyarázatot találni. Eszembe jutott Darwin és Lyell alapelve, mely szerint a dolgokat olyan okokból kell levezetnünk, amelyek jelenleg is hatnak. Feltettem magamnak a kérdést: Milyen ok hozza létre jelenleg a digitális kódokat? Általánosságban: milyen ismert hatás hozza létre az információt?

Egybehangzó és ismétlődő tapasztalataink alapján -- ami minden múltról szóló tudományos érvelésnek az alapja -- az információ mindig intelligens forrásból ered. Biztosan tudjuk, hogy a digitális információt programozók hozzák létre. Általánosságban pedig az információ mindig intelligens forrásból származik. Tehát Darwin érvelési szabályának alkalmazásából az következik, hogy az élet létrejöttéhez szükséges információnak egy intelligenciától kellett származnia. Ezt nevezzük intelligens tervezésnek.
(Dr.Stephen C. Meyer)




Dr. Stephen C. Meyer a Cambridge-i Egyetemen végezte tanulmányait, doktorátusát tudománytörténetből és tudományfilozófiából szerezte. Két könyv társszerzője, számtalan tanulmánya, cikke jelent meg. Jelenleg a Discovery Institute Center for Science and Culture részlegének igazgatója. Dr. Jonathan Wells két doktorátussal rendelkezik: az egyiket molekuláris- és sejtbiológiából szerezte a Kaliforniai Egyetemen, a másikat pedig vallástörténetből a Yale Egyetemen. Számtalan publikáció fűződik a nevéhez, közismert műve: Az evolúció ikonjai, már cseh nyelven is megjelent. Dr. Charles Thaxton doktori fokozatát fizikális kémiából szerezte a Iowa State Egyetemen. Tanulmányokat folytatott a Harward Egyetemen, számtalan amerikai és európai egyetem vendégelőadója. Társszerzője a magyarra is lefordított Az élet eredetének rejtélye c. könyvnek. Dr. David Berlinski molekuláris biológiát, filozófiát és matematikát tanult a Princeton és a Columbia Egyetemen. Számtalan könyv, tanulmány szerzője. Dr. John Lennox matematikát és filozófiát tanít az oxfordi Green College-ban. Több egyetem vendégtanára, számos cikk szerzője, matematikusként nagy hírnévre tett szert. Dr. Dalibor Krupa fizikus, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja. A holland Dr. Cees Dekker a hollandiai Delfti Egyetem professzora, jelenleg a nanotechnológia és a biológia kapcsolatait kutatja.
Az előadások tartalma. Az előadók szakterületük szempontjából mutatták be az értelmes tervezés elméletét. Stephen Mayer röviden felvázolta az ID-mozgalom történetét, beszélt a mozgalmat ért támadásokról. Többek között kifejtette, hogy a sejtekben található parányi gépezetek, a DNS-ben kódolt információk egy magasabb intelligencia, tervező irányába mutatnak. Egy százötven aminosavból álló fehérjemolekula esetében a lehetséges kombinációk száma húsz, így nehéz megmagyarázni, hogyan álltak megfelelő sorrendbe az aminosavak külső irányítás nélkül. Jonathan Wells a darwini evolúcióelmélet gyenge pontjaira irányította a figyelmet. Beszélt többek között a törzsfejlődés fájának problémáiról: arról, hogy a legújabb kutatások inkább az élőlények hirtelen, robbanásszerű feltűnését, mintsem a fokozatos megjelenést támasztják alá. Charles Thaxton felvázolta a kémiai evolúció elméletének történetét, majd rámutatott gyenge pontjaira. Az élet eredetével kapcsolatban kifejtette: a kémiai evolúció nem ad kielégítő magyarázatot a genetikai információ létrejöttével kapcsolatban. Cees Dekker a molekuláris biológia legújabb eredményein keresztül cáfolta a fejlődéselméletet: az élőlényekben olyan molekuláris méretű mechanizmusokat találunk, amelyek nem építhetőek fel kis lépésekben - ahogy a darwinizmus tanítja. Ezekre a szerkezetekre, a molekuláris motorokra az ún. "egyszerűsíthetetlen bonyolultság" jellemző. John Lennox élőadásában többek között arról szólt, hogyan láthatjuk a tervezettség jeleit az univerzum felépítésében. Beszélt a fizikai állandók "finom összehangoltságáról". Idézte Fred Hoyle asztrofizikust, aki szerint "egy szuper intelligens lény fizikával, kémiával és biológiával játszott."
Örülhetünk annak, hogy vannak ma tudósok, akik fel merik vállalni a többségtől eltérő nézeteiket, vállalva a nevetségessé válás kockázatát. Bár az ID-mozgalom képviselőit rendszeresen érik támadások, ők rendületlenül kitartanak amellett, hogy Földünket és benne az élővilágot egy értelmes tervező hozta létre. (Nem használják a teremtés szót sem, nyilván abból a megfontolásból, hogy ezt a szót a vallások már lefoglalták maguknak - ők viszont nem teológusok, hanem tudósok.) Következetesek abban, hogy nem nevezik meg konkrétan ezt a lényt, nézetük szerint az igazi tudomány csak annyit mondhat ki, hogy van egy tervező. Hogy ki is ez a Tervező? Az ID szerint erre a kérdésre már a filozófiáknak és a vallásoknak kell megadniuk a választ.
(Somogyi Lehel)