Teremtõ képzelet - Kapcsolatteremtés magasabb éneddel

Alkotó vizualizációd hatékony és sikeres alkalmazásához az egyik legfontosabb lépés az, ha megtapasztalod, hogy bizonyos „forrásból" eredsz.

Ez a „forrás" az univerzum kifogyhatatlan szeretet-, bölcsesség- és energiatartaléka. Neked ez a forrás lehet Isten vagy a kozmikus tudat, vagy a dolgok egysége, vagy éppen a te igazi lényeged. Bárhogyan is testesítjük meg ezt az eszmét, jelen van, itt és most, mindannyiunkban, része bensõ lényünknek.

Én a forrással való kapcsolatteremtést úgy szeretem elképzelni, mint magasabb énedhez, ahhoz az isteni lényhez való fordulást, aki tebenned lakozik. A magasabb éneddel való harmóniát tudás és bizonyosság, erõ, szeretet és bölcsesség mély érzete jelzi. Tudod, hogy te teremted saját világodat, és végtelen erővel bírsz, hogy tökéletessé tedd azt.

Mindannyian átéltük már ezt a harmonikus kapcsolódást magasabb énünkhöz, bár lehet, hogy akkor nem így fogalmaztuk ezt meg. Ha fantasztikusan érzed magad, világosan látsz mindent, erõs vagy, „csúcsformában vagy", és „képes vagy hegyeket elmozdítani" - mindezek a jelek arra mutatnak, hogy magasabb éneddel harmonikus a kapcsolatod. Olyan érzés ez, mint amikor „fülig szerelmes leszel valakibe" - amikor csodálatosan érzed magad, és csodásnak látod a világot is. Szeretetet érzel egy másik ember iránt, s ilyenkor magasabb éned nyilvánul meg.

Amikor elõször azonosítod ezeket az élményeket magasabb éned megnyilvánulásaiként, úgy találod, hogy meglehetõsen kiszámíthatatlan módon történik mindez. Az egyik pillanatban úgy érezheted, nagyon erõs vagy és kreatív, tisztán látsz mindent, míg a következõ pillanatban visszazuhanhatsz összekavarodott és bizonytalan érzéseid közé. Ez a folyamat természetes velejárója. Aztán ha már egyszer igazán tudatosan megtapasztalod magasabb énedet, bármikor megidézheted, ha szükséged van rá, és lassanként észreveszed majd, hogy egyre többször van veled.

A személyiséged és magasabb éned közti kapcsolat valójában egy kétirányú csatorna, ezért fontos, hogy az áramlást mindkét irányban serkentsük.

Befogadás: Ha meditáció közben lecsendesíted személyiségedet, és a létezés tartományába jutsz, csatornád kinyílik, hogy intuitív módon észlelhesd a magasabb bölcsességet és útmutatásait. Feltehetsz kérdéseket, és a válaszok szavak, mentális képek vagy érzéki benyomások formájában érkeznek hozzád.

Aktivitás: Te vagy világod teremtõje. Ha ezt így éled meg, dönteni tudsz arról, mit is akarsz megteremteni, és úgy irányítod magasabb éned végtelen energiáját, erejét, bölcsességét, hogy az az aktív vizualizáció és a megerõsítések segítségével a választásodnak megfelelõ valóságot hozzon létre.

Ha az áramlás mindkét irányban szabad, akkor belsõ bölcsességed folyamatosan vezérel, és útmutatásai alapján a legjobb döntéseket hozod, és világodat a lehetõ legjobbnak, legszebbnek teremted meg.

A meditáció bármely formája végül is elvezet oda, hogy átéled, te magad azonos vagy a forrással, magad vagy felsõbb éned. Ha nem vagy biztos benne, átélted-e már ezt, ne aggasszon a dolog. Csak folytasd a relaxációkat, vizualizációt és a megerõsítéseket. Egy idõ múlva meditáció közben át fogsz élni bizonyos pillanatokat, amikor mintha valami „bekattanna", és ilyenkor úgy érzed, tényleg mûködnek a dolgok; vagy érezheted azt is, hogy rengeteg energia áramlik át a testeden, vagy sugárzó meleg izzik a testedben. Ezek a jelei annak, hogy kezded lehívni felsõbb éned energiáit.

A következõ alkotó vizualizációs gyakorlattal ráhangolódhatsz erre az érzésre. Ha tetszik, végezheted rendszeresen minden meditációd előtt:

Helyezkedj el kényelmes testhelyzetben, ülve vagy fekve. Teljesen lazulj el... hagyd, hogy minden feszültség kiszálljon testedbõl-lelkedbõl... lélegezz mélyen és lassan... egyre mélyebben és mélyebben lazulj el.

Képzelj el egy fényt a szívedben - sugárzóan izzó és meleg. Érzed, hogy nõ és terjed ez a fény - egyre messzebbre és messzebbre világít belõled, mígnem aranyszínű naphoz válsz hasonlatossá, szeretõ energiát sugározva mindenre és mindenkire körülötted.

Csendesen, de meggyõzõdéssel mondd magadnak: 

„Isteni fény és isteni szeretet áramlik át rajtam és sugárzik mindenre körülöttem."

Egészen addig ismételd magadban, míg elkezded erõteljesen érezni saját spirituális energiádat.

Ha akarod, használhatsz bármely más olyan megerõsítést, amely saját erõdre vonatkozik, vagy fényedre, alkotóképességeidre, mint például:

Most Isten hat általam
vagy
Tele vagyok az isteni fénnyel és teremtő energiával
vagy
A bennem lévõ isteni fény csodákat teremt itt és most életemben
vagy bármely más olyan kijelentést, mely sokat jelent számodra, és erőt ad.
(Shakti Gawain)

Teremtő Gondolatok - Aranyosi Ervin - videó

Rejtélyes fénygömbök - Energialények, orbs egy másik valóságból?

Az emberek szerte a világon készítenek olyan fotókat, melyeken valami nagyon furcsa dolog látható. Egy szokatlan jelenség, az úgynevezett "gömbök". Az egészen biztos, hogy léteznek ezek a fényes dolgok, de vajon honnan érkeznek? Valamiféle energialények? Vagy talán egy másik fizikai valóságból származnak?

Bár vannak arra vonatkozó elméletek, hogy honnan erednek, de a jelenség még nem tisztázott. Nem ismerjük a gömbök természetét, így lehetnek szellemek, földönkívüliek, angyalok vagy más energialények, melyek valódi természetéről nagyon kevés tudással rendelkezünk. A jelenség annyira kiterjedt, hogy nagy érdeklődést vált ki nem csak a hétköznapi emberek, hanem a tudósok körében is.

A gömbök első megfigyelése és a jelenség magyarázata

Az első gömböket a 20. század elején észlelték vakuval történt fényképezés során, de akkor még azt gondolták, hogy a film megvilágításával vagy a kamerában lehetett a hiba. Kiderült azonban, ahogy a kamerák idővel egyre kifinomultabbá váltak, hogy a gömbök továbbra is gyakran feltűnnek.

A legnépszerűbb elmélet szerint a kicsi, áttetsző fényes gömbök a fényképeken szellemek megnyilvánulásai.

A gömbök megjelenését ráadásul az elektromágneses mező megváltozása kíséri, amely egy EMF érzékelővel mérhető. Érdekes azonban, hogy megfigyelések szerint az állatok látják őket, különösen a macskák érzékenyek a jelenlétükre.

Hol jelennek meg a gömbök?

A gömbökről általában temetőkben, illetve szellemjárta helynek tekintett területen készülnek fényképek, de megjelennek temetéseken, esküvőkön és családi ünnepségeken, melyek lelki, meditatív jellegűek. A leggyakrabban azonban véletlenszerűen tűnnek fel a fotókon.

Egyes megfigyelések szerint akkor jelennek meg, amikor valamilyen fontos vagy tragikus eseményre próbálnak figyelmeztetni. Láthatóak például röviddel egy személy halála előtt készült képeken, akiknek általában az arca előtt jelennek meg. Minél közelebbi a halál időpontja, a fényes folt egyre erősebb és világosabb.

Egy másik elmélet és az ez irányú kutatások azt sugallják, hogy az ismeretlen eredetű energia gömbök tevékenysége gabonakörök közelében megnövekszik. Emellett úgy tűnik, hogy nem csak a gabonakörökkel állnak szoros kapcsolatban, hanem a Ley vonalakkal is. Lehetséges, hogy a gabonakörök által keltett energiák vonzzák a gömböket valamilyen okból.

A gömbök angyalok vagy más intelligens energialények?

Egyes kutatók szerint a gömbök az intelligencia jeleit mutatják és kapcsolatba szeretnének lépni velünk. Mások azt állítják, hogy a kis, fényes gömbök nem mások, mint angyalok, akik vigyáznak ránk és kapcsolatban állnak a gyógyulási folyamatokkal.

A gömbök képesek áthatolni a fizikai anyagon, ugyanolyan könnyedén áthaladnak egy emberi lényen, mint egy szilárd falon. Szabad szemmel nem láthatók, csak a fényképező lencséin keresztül.

A gömbök természetét komoly fizikusok is vizsgálták, például William Tiller, a Stanford Egyetem professzora, és Klaus Heinemann, a németországi Tübingeni Egyetem kísérleti fizikus professzora.

"Nincs kétségem afelől, hogy a gömbök az egyik legjelentősebb 'valóságunkon kívüli' jelenség részét képezik, amit az emberiség valaha is látott," - mondta Klaus Heinemann professzor, aki évekig dolgozott a NASA és a UCLA anygatudományi kutatásaiban, valamint a "Gömb projekt" című könyv társszerzője.

Egy nap talán tudományosan is bizonyítani fogják, hogy létezik egy nem anyagi világ?

A gömbszakértő Heinemann professzor nem csak spirituális eseményekkel összefüggésben fényképezett gömböket, hanem azt is megállapította, hogy a gömbök általános élethelyzetekben is megjelennek.

Egyes kísérletek arra irányultak, hogy információkat gyűjtsenek a mozgási sebességükről, tágulásukról és összehúzódásukról, a fénykibocsátási mechanizmusukról, és a fényképeken látható fényes illetve sötét szellemek közötti különbségekről. Különösen a gömbök 3D (sztereó) fényképezése hozott érdekes és váratlan eredményt.

Donald Hoffman, a Kaliforniai Egyetem kognitív tudósa szerint Egy "fogalmi börtönben" élünk, és a valóságnak csupán a töredékét figyelhetjük meg. Hoffman azt állítja, hogy csak azt látjuk, ami szükséges a túlélésünkhöz.

Ha igaza van, akkor a gömbök nagyon is valóságosak lehetnek a mi világunkban, csak azért nem látjuk őket, mert nem fontosak a mindennapi életünk szempontjából. Amíg például valaki meg nem hal és nem mutatkoznak, addig nem is vagyunk képesek érzékelni a rejtélyes jelenséget.

Robert Lanza biocentrizmus elmélete azonban egészen máshogy látja mindezt. A biocentrizmus szerint, amely a kvantumfizikán alapul, az élet és a biológia a létezés, a valóság és az univerzum központja. Az elmélet szerint az élet hozta létre az univerzumot, nem pedig fordítva.

Egyes tudósok szerint az energiánk egy másik világból származik. A multiverzum elmélet azt állítja, hogy a mi univerzumunk nem az egyetlen, hanem számtalan másik létezik a miénkkel párhuzamosan. Ezeket a különböző univerzumokat nevezi a multiverzum elmélet párhuzamos univerzumoknak.

Lehetséges, hogy a gömbök olyan energialények, akik egy párhuzamos univerzumban, egy másik dimenzióban vagy egy láthatatlan világban élnek a miénk mellett? Ez talán magyarázatot adhat arra, hogy miért csak alkalmanként mutatkoznak meg számunkra.

Nincsenek végleges válaszok ezekre a kérdésekre, mert még nagyon keveset tudunk a valóság igazi természetéről.

(forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu)

Fénylények, fénygömbök: 1. rész, ( élő eredeti felvétel) A fátyol mögötti világ - videó
A felvételen különböző fénylények láthatók, akik néha megjelennek olyan formában is, hogy az arcukat is lehet látni. KÜLÖNÖSEN AJÁNLOM A 2'35''-nél megjelenő csodálatos fénylény megnézését. (forrás:M Sz)

Fénylények 2.rész - videó (forrás: Zsuzsi Petneházi)

Élet a halál után – bizonyít a kvantumfizika?

 Mindenki hallott már élete során minimum egy szellemtörténetet, vagy megható mesét egy kedves szerettünk visszatértéről. A legtöbben ezeket fikciónak gondoltuk, most viszont bebizonyították azt, amit eddig senki… van élet a halál után. De kezdjük az elején…

Évszázadok óta a „van-e élet a halál után” kérdés volt a legnagyobb tabu a tudományos világ elsöprő többsége számára. A Sötét Középkorban azokat a tudományágakat, amelyeket nem lehetett a kézzel fogható tényekkel alátámasztani, teljesen elhanyagolták – ilyen volt például az alkímia. Azon kívül, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a „van-e élet a halál után” a témával kapcsolatos alapos kutatásoknak a száma, még az eddig tabunak számító témák is még inkább felszínre kerültek.

A tudományos kutatás és elmélet két fő területe nagyon erős alapot nyújtanak az „élet a halál után” bizonyítására, olyannyira hogy szinte megdönthetetlennek bizonyulnak a felhozott bizonyítékok. Ezek a kiindulópontok a biocentrizmus és a kvantumfizika. Ha azt nézzük, hogy a tudat és az életerő teremtő és érzékelő játékot játszanak a valóságunkban, és hogy a holografikus valóság a fizika megértésén alapul, a szkeptikusok is megállnak és elgondolkoznak.

Biocentrizmus

A biocentrizmus Robert Lanza nevéhez fűződik, aki azt állítja, hogy „az élet hozza létre a világegyetemet és nem fordítva”. Robert Lanza neve jól ismert a tudományos életben, foglalkozott őssejt kutatással, veszélyeztetett fajokkal kapcsolatos projekteket vezetett, de a legjelentősebb tevékenysége a biocentrizmus elméletének kidolgozása. A New York Times szerint a 3 ma élő legjelentősebb tudós egyike.

Lanza elmagyarázza:

„Mi azt hisszük, hogy az élet egy fizikai véletlen, de a hosszú kísérlet felveti azt a lehetőséget, hogy ennek pontosan az ellentéte az igaz. Bámulatos, hogy ha összeadod az életet és a tudatosságot, az egyenletből a tudomány egy nagyobb rejtélyét kapod meg. Az biocentrizmus első alapelve az, hogy a realitás magában foglalja a tudatosságodat. Mi nem szenvedő alanyai vagyunk a világnak, hanem a teremtői…. minden, amit látsz és tapasztalsz most, a tested, a falak, a szoba plafonja… minden, amit gondolsz… odakint valójában minden pillanat, amely megtörténik, ott van lépésről-lépésre a tudatodban.”

Más megközelítésben már lehetett erről hallani, csak más volt a kiindulópont; mi teremtjük a saját valóságunkat. De hogy jön ehhez az, hogy be tudjuk bizonyítani a másvilág létezését? Azt eddig is tudtuk, hogy a valóság a tudatunk kivetülése. Ebben benne van a testünk is. Mint emberek, általában a valóságot, az „életünket” a fizikai testünkkel átélt tapasztalatokkal azonosítjuk. Akárcsak a newtoni ingánál, ha nem tudjuk megvizsgálni, ha nem látjuk a saját szemünkkel, akkor az nem is létezik. A testünk szilárdnak, könnyen bebizonyíthatónak, valósnak látszik. Pedig még a testünk is a tudatunk kivetülése. Tehát, amikor a test megszűnik létezni, akkor az eszköz is megszűnik, de az élet, amely megelevenítette, az nem. A biocentrizmus nézőpontja szerint az élet a teremtés alapja, amelyből minden tapasztalat keletkezik, beleértve a fizikai testünket is, emiatt az életenergia független a test túlélésétől. Lanza szerint „A tér és az idő csak egy eszköz az agyunk számára, amit arra használ, hogy összeszője információkat egy egységes, koherens tapasztalattá.” Mi úgy érzékeljük magunkat, mintha egy idővonalon léteznénk, aminek van kezdete és vége, ahol valójában a tér és az idő csupán kellék, a saját tudatosságunk felépítésének kellékei.

„A halállal van egy törés a tudatosságunk folyamában, és így a szünetel a helyhez és az időhöz való kapcsolódásunk is. Valójában a biocentrizmus azt mondja, hogy a lehetőségeknek többféle kimenetele van. Egyre több és több fizikus kezdi el elfogadni a „több világ” kvantumfizikai elméletet, amely azt állítja, hogy végtelen számú univerzum létezik. Minden megtörténhet az univerzumban. A halál nem létezik ebben a forgatókönyvben. Az „Én” érzés csak egy energia, amelyik az agyban működik. De az energia sose hal meg; ezt sose lehet lerombolni.”
Robert Lanza 

Kvantumfizika

A biológiai vagy biocentrikus felfogás arról szól, hogy a tudatosság hogyan építi fel a valóságot – többnyire megegyezik a kvantumfizika főbb pontjaival. Sok egymástól különböző elmélet próbál rávilágítani arra, hogy hogyan éli túl a lélek a fizikai testet. Dr. John Hagelin kvantumfizikus, aki széles körben ismert az Egységes Mező Elméletéről, megválaszolja, hogy mi a kapcsolat e két tudományág között: mindkét terület, a modern kvantumfizika és a molekuláris biológia/neuro-immunológia, azt mondja ki, hogy mi teremtjük a saját valóságunkat és ezért nagy a felelősségünk a világon, ahol élünk, de leginkább abban, ahogy megtapasztaljuk a világot.

Az Egységes Mező Elmélet kimondja, hogy a valóságban a lehetőségek végtelen tárháza van jelen, mely lehetőségek mind a ’mező’-ből jönnek, vagy más szóval a láthatatlan tudatos intelligencia óceánjából. Minden tapasztalás gyökere az erő, és a természetben jelenlévő formák, a fény, a gravitáció, a rezgés, stb., mindezek csak kivetülések. „Mi személyre szabtuk a tudatosság fogalmát az idegrendszerünkön keresztül, de a tudatosság önmagában a mi nagyon belső önvalónk, a kicsi én a nagy egészben, ez univerzális.” mondja Hagelin.

„Mi nem egy halott univerzumban élünk… az univerzum nagyon is tudatos. Mi egy gondolkozó univerzumban élünk, egy felfogó univerzumban. A kvantummechanika csak egy megnyilvánulása a lehetőségeknek… Minél mélyebbre megyünk a természet törvényeinek struktúrájában, annál kevésbé anyagias, mozdulatlan és a legkevésbé sem halott univerzumot látunk. Egyre inkább élővé és tudatossá válik az univerzum.”

Hagelin tisztázza azt, amit a tudomány felfedezett más különböző tudományágakon keresztül; mindaz, amit az életben tapasztalunk a testben és a testen keresztül az a tapasztalat. Mindamellett a tudatosság, az élet, a kifejezés és körforgás önmagukban jelen vannak, ezeket nem lehet megalkotni vagy lerombolni. A lélek nem tud meghalni.

Egy világhírű kvantumtudós-páros, Dr. Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose, megalkották azt a kvantumelméletet, amely szerint a lelkünk az agyszöveteken belül az úgynevezett mikrocsövecskéken belül található. Ők úgy tekintettek az agyra, mint egy biológiai gépre. A kutatást 1996 óta vezetik, és úgy tartják, hogy öntudatnak tulajdonítható a tömeg gravitáció hatása a mikocsövecskékben. Ők úgy tartják, hogy a halál közeli élmények hatására a „mikrocsövecskék elvesztik a kvantum állapotukat”, de az információk a mikrocsövecskék között nem vesznek el, hanem „felosztódik és eloszlik az univerzum nagyságában”. Hameroff elmondja, hogy a halál közeli élmény átélése után ott, ahol a páciens újraélesztésen esett át, az információ vissza tud térni a csövecskékbe és megmarad az az élmény, hogy a páciens halott volt. „Lehetséges, hogy ez a kvantum-információ létezhet a testen kívül szabadon – mint egy lélek.”

Egy valódi halál közeli élmény

Egy 9 éves pittsburghi fiút agyhártyagyulladás miatt kórházba kellett szállítani. Ébredés után reggel a kisfiú elmondta, hogy este mielőtt a „mennyországba” utazott, látta a nagyapját és a nagyanyját. Hozzátette, hogy látta a nővérét, aki azt mondta neki, hogy Ő itt marad a nagyszülőkkel, de a kisfiúnak vissza kell mennie a fizikai életbe. Amikor a kisfiú elmondta az apukájának az apa zavartan és feldúltan elmagyarázta a kisfiúnak, hogy ez nem lehet igaz, hiszen a nővére jól van, így amit látott nem lehetett a valóság. Amikor az apa hazament, látta, hogy a lánya főiskolája egész éjjel próbálta elérni, hogy közölje vele a tragikus hírt… – a lánya autóbalesetben elhunyt előző este.

A személyes tapasztalatok egyre inkább arra utalnak, hogy van élet a halál után. A földi életünk során hajlamosak vagyunk csak a testünkre koncentrálni azért, hogy így határozzuk meg önmagunkat. A dolgok mögé nézve, hogy mik és kik is vagyunk, láthatjuk, hogy valójában van egyfajta magasabb hatalom, amely viszi előre a létezésünket. Ezt az esszenciát, ezt az erőt nagyon nehéz elkapni és üvegbe zárva tanulmányozni. Mivel mulandó és folyamatosan változó ez erőnek a természete, a tudósok könnyen figyelmen kívül hagyták éveken keresztül. Köszönet a modern kvantumfizikai elméleteknek, a biológiának és mindezeken túl az esettanulmányoknak, mint a 9 éves kisfiú esete, aki valahogy már azelőtt tudta, hogy a nővére elhagyta a fizikai testét, mielőtt bárki elmondta volna neki – az ilyen történésekre magyarázatot találunk elméletek felállításával és kutatások segítségével.

A tudósok ma igazolják és bebizonyítják azt, amit az ősi kultúrák a kezdetek óta tudnak. A test annak az életerőnek az eszköze, amely az időtől teljesen független. Az életerő, a lélek túléli a test halálát, új fizikai formát ölt, visszatér a körforgásba, hogy kifejezze és megtapasztalja önmagát egy új formában.
Fordította: Budai Kitti
(Forrás: earthweareone.com-http://kollektivum.hu)

 Roger Penrose - Mit jelent a Quantum Theory? - videó

SZELLEMGYEREKKEL UTAZTAK EGY AUTÓBAN!

Harper Kurtz édesanyjával tartott egy junior szépségversenyre, amikor az autópályán,a floridai Orlando közelében unaloműzésből képeket készített magáról.

Egy hónappal később, amikor a barátaival visszanézte a fotókat, rémülten látta, hogy a mögötte lévő ülésen egy kisfiú van. A kocsiban a lány és édesanyja Melissa állítása szerint senki sem utazott. A képen úgy tűnik, mintha a szellemgyerek megérintette volna a lány vállát.

Az anya annyira megijedt, amikor meglátta a fotót, hogy paranormális kutatókhoz fordult, akik megerősítették benne, hogy tényleg egy kisfiú kísértete jelent meg.

Egy évvel ezelőtt ugyanazon az útszakaszon egy súlyos baleset történt, és egy kilenc éves fiú a kórházba szállítás közben belehalt a sérüléseibe. A rendőrség szerint a baleset elkerülhető lett volna, ha a gyermek biztonsági öve be van kapcsolva.

Ennek különös jelentősége van a történetünk szempontjából, mert Melissa egész úton veszekedett Harperrel, aki nem akarta bekapcsolni az övét. Az anyát egyébként már 13 alkalommal büntették meg amiatt, hogy lánya nem viselte az övet.

A nő meg van győződve róla, hogy a szellemfiú figyelmeztetni akarta Harpert az öv bekapcsolására.

Melissa a képet elküldte Greg Pocha professzornak, aki a túlvilág és a paranormális események szakértőjeként tartanak számon, és számos rendőrségi vizsgálatban részt vett már. A professzor és munkatársai megvizsgálták a képet ugyanazzal a képelemző szoftverrel, amivel a CIA ÉS Az FBI is dolgozik, és megállapították, hogy nem találtak manipulációra utaló nyomot, és ami még furcsább a fiúnak nincs „színhőmérséklete” a képen, tehát valószínűsíthető, hogy hiteles szellemfotó.

A professzor szerint a fiú nem tudja elfogadni, hogy meghalt, és újra és újra ugyanazon a szakaszon utazik, figyelmeztetve az embereket a veszélyre, ami az ő életébe került.
(forrás: http://szinesvilag.com)

 Szelfi fotó - videó

Utazás a lelked körül Peller Mariann-nal: Jakupcsek Gabriella őszintén mesélt a hitéről

Az Utazás a lelked körül Peller Mariann-nal című, LifeTv-n futó műsorom vendége ezúttal Jakupcsek Gabriella volt, aki őszintén mesélt hitről, Istenről és befelé fordulásról.

PM: Olyan témáról fogunk beszélgetni, amiről ritkán meséltél eddig nyilvánosság előtt. Gabi, te miben hiszel?

JG: Szerintem a legnehezebb kérdést tetted fel. Nyilván a kézenfekvő az lenne, ha az ember annyira erős lenne a hitében, hogy erre a kérdésre azt felelje: a Jóistenben. Magam is vallásos nevelést kaptam, de azért küzdünk mi egymással. Több ponton is. Alapvetően hívő ember vagyok, a vallásommal pedig küzdök.

PM: Milyenek voltak a szüleid, nagyszüleid ilyen tekintetben?

JG: Én olyan családból jövök, ahol a lányok reformátusok, a fiúk pedig katolikusok voltak, ezért a családon belül is volt egyfajta küzdelem és élcelődés egymás között. A nagyon markáns karakterű nagymamám volt, aki mindig élcelődött a katolikus valláson, szerinte az álságos. Csak a humorát akarom ezzel érzékeltetni, senkit sem szeretnék megbántani! De mindig azt mondta, mégis milyen dolog az, hogy szükség van egy másik emberre, hogy igazán őszinték legyetek?

És miért csak a templomban vagytok őszinték, majd kiléptek onnan, és aztán már nem...?

Nálunk a női ág valahogy egyenesebb volt ennél, és én ebben a szellemiségben nőttem fel.

PM: Aztán, ahogy az ember nő, elkezdi keresni a válaszokat, különösen az élete fordulópontjain...

JG: Igen, de nincsenek fogalmaink ezekre a megérzéseinkre. Azt gondolom, hogy mindannyian ugyanarról beszélünk, de mindenki máshogy fogalmazza meg. Hogy azt valaki Jóistennek hívja, vagy a sorsnak, az már az ő döntése.

PM: A kettő nem ugyanaz?

JG: Az is lehet, hogy a kettő ugyanaz.

PM: Amikor mélypontra jutottál életed során, hogyan változott a viszonyod a hitedhez?

JG: Attól függ, melyik mélypontra gondolsz. Volt olyan, hogy valami történt velem, mondjuk egy egészségügyi probléma. Akkor az ember fohászkodik, mert olyankor kívülről várja a segítséget. Azonban amikor valami igazságtalan dolog történik - például amikor elvesztettem a papámat, tízévesen -, akkor a nagymamám is azt kérdezte, hogy hol van ilyenkor a Jóisten? Hallottam, ahogyan pöröl a Jóistennel. Ilyenkor az ember elgondolkodik: mindig csak olyankor beszélgetek vele, amikor szükségem van valamire, de amikor valami baj ér, akkor vajon mit is mondok neki?

PM: Szoktál imádkozni, Gabi?

JG: Szoktam, igen. Nagyon sokat utazom, és majdnem mindenhol beugrom egy-egy templomba. Bevallom, érdekel, de nem igazán töltök bent sok időt, csak amíg hatással van rám. Általában gyújtok egy mécsest és gondolok valamire. Valami olyanra, ami akkor éppen fontos nekem.

PM: Hálát is adsz?

JG: A hálát már nagyon szépen űzöm. Én köszönetet is mondok, igen.

PM: Hogy állsz a meditációval, gyakorlod?

JG: Persze, sőt, nagyon jól tudom használni. Igazából minden nap szükségem van 20 percre, amikor kicsit befelé fordulok. Például mielőtt előadást vagy tréninget tartok, és pontosan tudom, hogy 3-4 órát rám figyelnek majd az emberek. De amikor korábban felvételeket kellett készítenem, akkor is kellett legalább 10 perc, amit magamban töltöttem. Mindig is kellett és kell is ennyi egyedüllét, amíg összerakom a fejemben, hogy mit is érzek az aznapi témával kapcsolatban.

PM: Esetleg jógázni is szoktál?

JG: Koca jógás vagyok. Szeretnék jól jógázni, és szeretném megtalálni azt a helyet, ahol lehet jól jógázni. Szerintem nagyon nem mindegy, hol végzi az ember ezeket a gyakorlatokat. Először Indiában találkoztam a tökéletes helyszínnel és hangulattal: egy háznak a tetején, jött fel a Nap, vezetett jógán vettem részt. Fantasztikus élmény volt az egésznek a hangulata és a spiritualitása. Nekem sajnos egy pincehelységben ez nem megy. Kell hozzá a csend, és a friss levegő, meg a tér. De rá kellett jönnöm, hogy hogyan tudok a legjobban lazítani. Például miután elvégeztem az agykontroll tanfolyamot rájöttem, hogy ahhoz, hogy könnyedén lemenjek alfába, kell, hogy előtte egyek.

PM: Szerinted egyszer élünk?

JG: Hát, ezzel viszont nagyon zavarban vagyok, ahogy a temetővel is. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni az anyagmegmaradás törvényével. Úgyhogy erre nem tudok neked mit mondani.

Forrás: Videa

Gabi járt már olyan asztrológusnál, aki szakmájának kiválósága, sőt ő maga is tanulmányozta a tarot kártyát, ezért kíváncsian várta a Novák Lászlóval való találkozást. Ebből pedig igazán jó hangulatú beszélgetés keveredett.

NL: Ez a lap azt mondja nekem, hogy sokkal több van benned, mint ami kijön belőled, főleg mentálisan és szellemileg. Valószínű, hogy valami mindig benned reked, többet szeretnél kihozni az adott helyzetekből, de valahogy nem sikerül, és ez téged nyomaszt utána.

JG: Ez abszolút így van, úgy érzem, hogy a negyedét csinálom annak, amire képes lennék. Nem azért, mert azt gondolom, hogy olyan sokat tudok, hanem utólag mindig meglepődöm, hogy ja, ez csak ennyi?!

NL: A mélypszichológiai tartalma a lapnak az, hogy többre is hivatott vagy.

PM: Ez egy jó megerősítés!

JG: Igen, de ettől még nem oldódnak meg a helyzetek. Ez azt jelenti, hogy nem ott vagyok, ahol lennem kellene. Régóta így van ez. Úgy fogalmaznék, hogy jóval több minden érdekel, mint amit csinálok.

NL: Ez tehát egyfajta figyelmeztetés: több van benned annál, mint amit te gondolsz magadról.

(forrás:life.hu- Peller Mariann)

Jakupcsek Gabriella - Utazás a lelked körül - videó

Problémák vannak az evolúcióval...

Darwin evolúciós elmélete - A következő cikket egy televíziós reklám ihlette, ami bemutat egy olyan mobiltelefont, ami az erózió által alakul ki egy olyan szikladarabból, ami több millió évvel ezelőtt csapódott a Földbe. Ez elgondolkodtatott…ha valaki a kavicsok között találna egy mobiltelefont a strandon,

nem hinné azt, hogy a természet erői hozták létre; feltételezné, hogy valaki véletlenül leejtette azt. Épeszű ember nem feltételezné, hogy egy sor véletlenszerű folyamatnak köszönhetően több millió év alatt esetleg kialakul egy olyan komplikált eszköz, mint egy telefon.

Mégis sokan hiszik, hogy több millió év alatt véletlenszerű eseménysorozat által fejlődött ki az ember, pedig mi egy telefonnál messze bonyolultabbak vagyunk! Miért gondolják azt, hogy egy telefonnak kell legyen tervezője és egy gyártója, de az emberi lénynek nem? Egy olyan bonyolult, összetett és intelligens lény tervezése, mint az ember, nyilván magas szintű intelligenciát igényel; erős túlzás azt hinni, hogy csak úgy kialakultunk...

Az „Evolution from Space” című könyvükben Sir Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe professzor kiszámították annak esélyét, hogy kialakulhatnak e véletlenszerűen a szükséges enzimek egy egyszerű élő sejt számára és az eredmény 1 a 10 40.000 –en volt. Mivel az atomok száma az univerzumban csak 1080, megítélésük szerint még egy egész univerzumnyi őslevesben sem lenne esélyük.

Fred Hoyle rámutatott, hogy ha ez a folyamat csupán véletlenszerű volna, akkor az általunk ismert végeredmény körülbelül olyan valószínűséggel következne be, mintha egy roncstelepen végigszáguldó orkán működőképes repülőgépet hozna létre. Az evolúciós elméletnek semmi köze a teremtő intelligenciához. Ez alapján véletlen mutációk és a túlélésre legalkalmasabb - azaz genetikai mutáció következik be, és ha ez hasznos, az organizmus boldogul, de ha ez káros, az organizmus küzd, és a mutáció az organizmussal egyetemben kihal.

Ez egy ésszerű elméletnek hangzik, mivel megmagyarázza, hogyan történnek a kicsi változások, például, hogy hogyan lehet fokozatosan alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. De azt nem magyarázza, hogy mennyire összetett testi rendszerek és struktúrák képezik, vagy hogy, hogyan alakult ki az élet a kezdet kezdetén.

A mutációk általában, mint rák és sugárbetegségek a káros hatásokkal kapcsolatosak, nem értelmes tervvel vagy pozitív evolúcióval. Összekötik a káoszt egy rendszerrel; ám ez nem rendszerezhető. Véletlen mutáció egyértelműen nem eredményezhet emberi lényt.

Hiába vannak nagy teljesítményű számítógépeink, amik egy szempillantás alatt óriási mennyiségű adatot képesek feldolgozni, ha a megfelelő szoftver hiányzik, csak felesleges szemétté válnak. Egy szoftver hasznossá tesz egy számítógépet, de a szoftver nem intelligens. A szoftver egy kicsit az ösztönhöz hasonlatos, azt teszi, amire programozták. Az egyedüli intelligencia a számítógépekben, a szoftver és hardver tervezőitől származik; nekik nincs sajátjuk.

Nem tudunk előállítani olyan számítógépet, amely tudatában van önmagának, vagy képes absztrakt gondolkodásra, mert lehetetlen olyan valamit előállítanunk, ami intelligensebb, mint mi magunk. Ugyanez érvényes a természetre – ahhoz, hogy készítsen számunkra valamit, nálunk okosabbnak kell lennie. Ez elég nyilvánvaló, mivel a természet képes újranöveszteni egy gyík farkát, amit az orvostudomány nem tud replikálni. De hát hogyan tudja ezt a természet megcsinálni?

Hogyan viszi véghez ezeket a csodákat és bámulatos dolgokat, ha nincs intelligenciája?

Az evolúcióban hívők azt hiszik, meg tudják magyarázni a Földi élet folyamatát azzal, hogy kis lépésekre bontják, de nem tudják megmagyarázni a nagyobb ugrásokat, mint például, hogyan alakult ki az élet az kezdet kezdetén, vagy az ásványi, növényi, állati evolúciót az emberi világba. Nem tudják megmagyarázni, hogy az tudatosság hogyan fejlődött, az érzelmek hogyan fejlődtek, az álmok hogyan fejlődtek, vagy hogyan fejlődött a humorérzék, mert ezek a képességek nincsenek összefüggésbe, illetve nem fontosak a túlélésre való alkalmassággal.

Lehetne azzal érvelni, hogy az erős érzelmek megakadályozzák a logikus gondolkodást, ezért károsak, de akkor hogyan élték túl az evolúciós folyamatot? Az a tény, hogy vannak érzelmeink, álmaink és humorérzékünk, azt jelenti, hogy azok egy további célt szolgálnak; egyrészt, növelik a túlélés esélyeit, másrészt a lélek fejlődésének és gyakorlati tapasztalatainak alapjai."

Darwin bukása materiális alapon - videó

Az élet bonyolultsága

Nincs bizonyíték az élet véletlenszerű kialakulására, viszont egyértelműen bizonyítható az tervezésen alapuló élet. Michael Denton „Evolution: Válságban egy teória” könyvében bemutat egy analógiát mely ad némi felvilágosítást az emberi agy bonyolultságáról:

„Mindent egybevéve az emberi agy kapcsolatainak száma közel 1015, vagy 100 billió. A számok 1015 sorrendjében ez természetesen teljes egészében érthetetlen. Képzelj el, egy fákkal borított erdőt akkora területen, mint fél Amerika (9 826 630 km2 ), melyben tízezer fa van per négyzet mérföldenként. Ha mindegyik fán százezer levél volna, az eredőben lévő levelek száma egyenértékű lenne (1015) az emberi agyban lévő kapcsolatok számával.”

Denton egy másik analógiával is érzékelteti egy egyszerű sejt bonyolultságát:

"Összességében egy tipikus sejt körülbelül tíz billió atomot tartalmaz. Tegyük fel, hogy felépítjük egy sejt pontos másolatát ezermilliószor úgy, hogy a modell mindegyik atomja akkora lenne, mint egy teniszlabda. Ha a modell építésének rátája egy atom/perc, akkor ötven millió év alatt készülne el, és húsz kilométer átmérőjű lenne - térfogata ezerszerese lenne a Nagy Piramisnak.”

Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az élet túl bonyolult ahhoz, hogy véletlenül alakuljon ki – részt kellett vennie valamilyen intelligens elemnek az élet tervezésében.

Intelligens tervezés

László Ervin professzor 'Akasha Mező Elmélete'; "A legrégebbi kőzetek körülbelül 4 milliárd évesek, az élet legkorábbi és már igen bonyolult formái (a kék-, zöldalgák és a baktériumok) több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. Miként tudott a bonyolultságnak ez a foka aránylag rövid, 500 millió év alatt kifejlődni? Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz.

Az „ősleves" molekuláinak véletlen összekeveredéséből lényegesen hosszabb idő alatt alakulhattak volna ki ezek a szervezetek. Az élet kialakulásához szükséges vegyi összetevők, már akkor jelen voltak a földi óceán „őslevesében", mielőtt a biológiai fejlődés megindult. Az egyetemes állandók pedig olyan finoman vannak összehangolva, hogy lehetővé teszik az élet megszületését a Földön és feltehetően más bolygókon is. Ezért igencsak valószínűnek látszik, hogy valamilyen formában az élet más bolygókon is kifejlődhetett…”

Csakúgy, mint a szubatomi részecskék képesek kommunikálni egymástól hatalmas távolságra (mintha egyek volnának) László felveti, hogy azok az életformák, amik már más bolygókon kifejlődtek, továbbíthattak a természet számára olyan útmutatást, mely lehetővé tette, hogy a Földi élet ennyire gyorsan fejlődjön, - sokkal gyorsabban, mint az csak úgy véletlenül lehetséges lett volna. Valójában fél milliárd évre van szükségük a baktériumoknak és algáknak, hogy pusztán véletlenül kifejlődjenek, beleértve a DNS molekulák építését, mely 100,000 nukleotidból áll, melyek mindegyike a 40 vagy 50 atomot tartalmaz.

László egy Rubik-kocka analógiát használ, hogy bebizonyítsa, hogyan lehet csökkenteni az információt egy egyébként véletlenszerű esemény időhorizontján; Ha egy vak ember kezébe adnak egy összekevert Rubik-kockát és ő másodpercenként egyet forgat rajta, akkor 126 milliárd évre lesz szüksége, mire megfejti a kockát pusztán véletlenül. De ha a vak ember minden forgatáshoz kap egy „igen” – „nem” választ, akkor mintegy 120 forgatásból megfejti a kockát.

A kambriumi robbanás a gyors evolúciós fejlődés időszaka volt, ami körülbelül 540 millió évvel ezelőtt történt. A tudomány nem képes megmagyarázni többsejtű állatok élete során bekövetkező gyors változásokat rövid 25 millió év alatt, s ez szinte minden modern állati törzs megjelenését eredményezte. Tehát nem csak, hogy túl bonyolult az élet ahhoz, hogy véletlenszerűen kialakuljon, de ideje sem lett volna elég, hacsak nem kapott valamilyen intelligens útmutatást.

Intelligens tervezés, (származzon az akár „Istentől”, vagy más univerzumban élőtől) az egyetlen magyarázat, ami választ ad a sokféleségre, komplexitásra és a Földi élet gyors megjelenésére.

Intelligens tervezés - Tudományos bizonyíték Isten létezéséről - videó

Az Univerzum tökéletes harmóniája

Az Univerzum teremtését olyan csodálatos harmónia jellemezte, ami nem lehetett a véletlen műve. Ha a Korai Világegyetem tágulási üteme csak egy billiomoddal kisebb, ez a Világegyetem idő előtti összeomlásához vezetett volna, ha pedig csak egy milliomod résznyivel nagyobb, akkor ez megakadályozta volna a csillagok és a nehezebb elemek kialakulását. Egyik esetben sem lennének csillagok, bolygók és nem lenne élet sem.

De tegyük fel, ha mindez véletlenül történt, biztosan nem sikerült volna elsőre, és feltételezhetően a világegyetem újra és újra próbálkozott volna, hogy elérje a tökéletes egyensúlyt. A Rubik-kocka analógiánkhoz hasonlóan több billió és trillió próbálkozásra lenne szükség, hogy ez sikerüljön. Hacsak nem a világegyetem valahogy tanulni tudott a hibáiból a gyors siker elérésének érdekében. Ez a forgatókönyv azt sugallja, hogy a világegyetemnek kellett legyen valamilyen öntudata, vagy olyan abszolút intelligencia tervezte, mely az univerzumon is túlmutat.

A jeles matematikai fizikus, Sir Roger Penrose kiszámította, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy véletlenül létrejöjjön egy olyan Világegyetem, amely megengedi, hogy élet alakuljon ki benne, s az eredmény 1 a 10 10^123 -hoz. Ez matematikai nyelven azt jelenti, hogy 10 10^6 , az 1­es után ezer nulla következik, majd 1010^6, az 1-es után egymillió nulla következik, 10 10^9, az 1 után billió nullát és így tovább.

Ezeket a számokat gyakorlatilag lehetetlen elképzelni. Tehát teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy az életet támogató Univerzum nem alakulhatott ki véletlenszerűen. De ahhoz, hogy felismerjük a világegyetem nem véletlen egybeesések eredménye, egyáltalán nincs szükségünk számításokra.

Csak körül kell néznünk és meglátni az életben, az univerzumban, az egész mindenségben rejlő tökéletességet. Ha az élet csak egy biológiai folyamat, a gondolatok, érzések és érzelmek honnan erednek? Puszta létezésük az sugallja, hogy az élet több, mint biológia, az élet több, mint túlélésért való küzdelem. Ha az élet nem egy magasabb célt szolgál, akkor miért törekszik arra, hogy fennmaradjon, és miért kezdődött el? Az élet nem egy baleset – az életnek célja van!

(forrás: esotericscience.org - vilagok.hu)

5 tudományos kísérlet, mely bizonyítja, hogy egy intelligens tudatosság hatja át az Univerzumot

Az öntudatosság hajnalától kezdve mind a spirituális, mind a tudományos elmék hasonló kérdéseket tesznek fel létezésünkkel kapcsolatban: Ki vagyunk? Honnan jöttünk? Hogy jutottunk ide és hová tartunk?

Míg a világ vallásainak tanítói többnyire nem értenek egyet a kérdésekre adott konkrét válaszokban, egy ismétlődő téma mindig felszínre kerül - az univerzumunk nem csupán "halott" anyag és tudományos véletlenek során alakult ki, hanem egy hatalmas, intelligens óceánként kapcsolódik össze. Gyakran halljuk ezt az elméletet, amelyre sokféleképpen hivatkoznak, többek közt nagy "egységnek", forrásnak, Istennek nevezik, és a lista folytatódik.

A kvantummechanika területén a fizikusok is kinyitották a szemüket az Univerzumot átható tudatos, vibráló mező lehetőségeire. David Wilcock "A forrásmező felfedezése" című könyv szerzője azt a kérdést veti fel, hogy vajon "minden tér, idő, energia, anyag, biológiai élet és tudat az Univerzumban egy forrásmezőből származik-e?" Számos, a múlt században tudósok által végzett izgalmas kísérletre utal, amelyek alátámasztják az elméletét, és a könyv végére érve már valóban nehéz megcáfolni ennek az általa "Forrásmezőnek" nevezett dolognak a létezését.

Az alábbiakban öt kísérletet mutatunk be, amelyeket "A forrásmező felfedezése" vizsgált, melyek célja az Univerzumot átható összefüggő tudat létezésének bizonyítása.

Dr. Cleve Backster felfedezte, hogy a növények képesek érzékelni a fenyegetéseket, és extraszenzoros érzékeléssel rendelkeznek

Cleveland Backster a CIA kutatója és kihallgató szakembere volt, aki a Chicagói Keeler Polygraph Intézet igazgatójaként szolgált. Backster fejlesztette ki a poligráfiai diagram első numerikus szabványosított értékelését, és széles körben tanulmányozta és előmozdította a technológiát.

1966. február 2-án Backster titkára egy gumifát és egy dracaena növényt vásárolt egy üzletből, amely az utcában volt található. Backster az éjszaka során befejezte a munkát, és a reggeli órákban azt gondolta, hogy a dracaena növényt a poligráfhoz csatolja, hogy lássa, történik-e valami.

Meglepődött, amikor látta, hogy a növény egy egyenetlen és "élő" elektromos aktivitási mintázatot mutatott. Aztán egy rövid, múló pillanatban a növény hasonló mintát produkált ahhoz, amely általában akkor jelentkezik, amikor egy ember hazudik. Egy újabb lépést tett, és úgy döntött, hogy veszélynek teszi ki a növényt, hogy megnézze, van-e valami reakció.

Először kávéba mártotta a növény levelét, de nem látszott reagálás a poligráfon, aztán eszébe jutott, hogy lángnak teszi ki a levelet. Abban a pillanatban a poligráf vadul működni kezdett. Backster kijelentette, hogy nem mondta ki a szavakat, csak arra gondolt, hogy mit fog tenni a növénnyel. "Olyan volt, mintha a növény olvasta volna a gondolataimat," - írta Backster az "Elsődleges észlelés" (Primary Perception) című könyvében.

Ezután Backster felkapott egy doboz gyufát és figyelte, ahogy folytatódik a vad reakció, és a poligráf csak azt követően tért vissza a normális szintre, miután letette a gyufákat és elengedte az ötletet, hogy ártson a növénynek.

Dr. Cleve Backster 

Így kezdődött Backster intenzív növény és poligráfiai kutatása. Rájött, hogy egy növény egyszerű gondozása során a növény úgy tűnt, hogy elkezdte figyelni a gondolatait és érzéseit. "Amikor elhagytam a laboratóriumot, hogy elvégezzek egy feladatot, azt tapasztaltam, hogy abban a pillanatban, amikor úgy döntöttem, hogy visszatérek oda, ahol a növény található, az adott növény gyakran jelentős reakciókat mutatott."

A könyvében Backster leírta, hogyan vitt magával egy növényt New Yorkból a New Jersey-i Cliftonba, hogy egy meglepetés bulin vegyen részt. Amikor megérkezett, és éppen abban a pillanatban, amikor ő és a növény beléptek a házba és mindenki felkiáltott, hogy: "MEGLEPETÉS", egy nagy reakció volt látható a növénytől.

Backster ezután elkezdte otthagyni a poligráfhoz kapcsolt növényeket anélkül, hogy megpróbálna bármit is csinálni, és csupán megfigyelte a reakcióikat, majd megpróbálta kitalálni, mi okozta őket. Egy napon erős reakciót látott, miután forró vizet öntött a mosogatóba. Később kiderült, hogy a mosogató tele volt baktériumokkal, és amikor a baktériumok hirtelen elpusztultak a forró vízben, a növény ezt egy felé irányuló fenyegetésként érzékelte és "sikított".

Egy későbbi kísérlet során Backster olyan gépet tervezett, amely véletlenszerűen sórákot dobott forrásban lévő vízbe. Észrevette, hogy a növények erőteljesen reagálnak, de csak éjszaka, amikor senki nem volt ott.

A Yale Egyetem Nyelvtudományi Iskolájának meglátogatása során Backster megkért egy diákot, hogy ejtsen csapdába a kezei között egy pókot, miközben egy borostyán levelét letépte és a poligráfhoz kapcsolta. Csak akkor figyeltek meg reakciót, amikor a pókban tudatosult, hogy el tud menekülni.

Backster tanulmányait továbbfejlesztette, és olyan dolgokat vizsgált, mint a csirke tojás és a joghurt kultúrák, és továbbra is lenyűgöző eredményeket kapott. Folyton arra a következtetésre jutott, hogy minden élőlény szoros összeköttetésben áll a környezetével. Amikor bármilyen stressz, szenvedés vagy halál fordul elő, a környező életformák azonnali elektromos reakciót mutatnak.

Backster egyszer egy tojást akasztott az elektródák közé, és figyelte, ahogy a tojás "sikoltozik", ahogy mindegyik szomszédját egyenként teszi a forró vízbe. Backster azt is megjegyezte, hogy az elektródákra kötött tojást ólomtartalmú dobozban tartotta, amely minden elektromágneses mezőt kiszűrt, ami megakadályozta az esetleges rádióhullámok, mikrohullámok vagy más elektromágneses frekvenciák hatását a kísérletek során.

Meg tudta ismételni ezt a hatást, amikor a növényeket egy Faraday-kalitkába helyezte, és nem meglepő módon a növények úgy viselkedtek, mintha a kalitka nem is létezett volna.

"Biztos voltam benne, hogy a növények, a baktériumok, a rovarok, az állatok és az emberek között áthaladó információ nem az ismert elektromágneses frekvenciákon működik ... a távolság úgy tűnt, semmilyen korlátot nem jelent," - írta az "Elsődleges észlelés" című könyvében.

Dr. Jacobo Grinberg felfedezte, hogy a párok agyát egy kimutathatatlan mező kapcsolja össze

Jacobo Grinberg egy mexikói tudós volt, aki széles körben végzett tanulmányokat a sámánizmus, a meditáció és a telepátia területén. Miután szemtanúja volt az úgynevezett "pszichikus sebészet" jelenségének, azt feltételezte, hogy egy "neuronális mező" jön létre az agyban, ami kölcsönhatásba kerül egy "térstruktúrával," - egy holografikus, nem helyi ráccsal, amely tartalmazza a tudat tulajdonságait - ami aktiválja részleges értelmezését, és létrehozza az agy által észlelt valóságot.

Elméletének bizonyításához kísérletbe kezdett egy párral, akik először húsz percig meditáltak együtt, majd külön helyiségekbe kerültek, amelyeket mindenféle elektromágneses mezőtől leárnyékoltak. Észrevette, hogy a két résztvevő agyhullámai észrevehető módon szinkronizálódni kezdtek, és mindkét agyféltekéjük ugyanazokat a mintázatokat mutatta.

Továbbá a legösszetettebb, legszervezettebb agyhullámokkal rendelkező személy mindig nagyobb befolyást gyakorolt a másikra. Ezt a kísérletet később megismételte, és egy effektust adott hozzá, amikor véletlenszerűen az egyikük szemébe villogott. Az idő huszonöt százalékában a másik személy hasonló reakciót mutatott, mintha ők lettek volna azok, akiket elvakított a fény.

Érdekes módon Grinberg kontroll alanyai nem mutattak ilyen kapcsolatot. Ez egy lenyűgöző felfedezés volt, amely alátámasztja a Backster kísérletei során feltárt tudatos forrásmező létezését. 1994-ben azonban, mielőtt a munkája közismertté vált volna, Jacobo Grinberg eltűnt. A mai napig nem találták meg, és sokan azt gondolják, hogy eltűnése összefügg a halálos fenyegetésekkel, amelyeket úttörő munkájával kapcsolatban kapott.

Dr. William Braud demonstrálta a "valaki figyel" hatást

Dr. William Braud egy amerikai pszichológus és parapszichológus volt, aki leginkább azon kísérleteiről vált híressé, melyek során az élő rendszerek pszichokinetikai hatásait vizsgálta.

"A mező" című könyvében Lynne McTaggart szerint Dr. Braud azzal kezdte a kísérleteit, hogy megpróbálta átadni a gondolatait az egyik diákjának hipnózis alatt. Amikor Braud megszúrta a kezét, a diák fájdalmat érzett. Amikor egy gyertya lángja fölé tette a kezét, a diák érezte a meleget. Amikor egy hajóról készült képet nézett, a diák megjegyzéseket tett egy csónakról.

Braud végül több mint 250 cikket publikált jelentős pszichológiai folyóiratokban a már említett jelenségekről. Az egyik első szigorú kísérletében elektromoskéshalakat használt, amelyek elektromos jeleket bocsátanak ki, amikor az egyik helyről a másikba mozognak. Elektródákat akasztott rájuk, majd a tanulmány résztvevői a halak helyzetét egyedül a tudatos szándékukkal változtatták meg.

Hasonlóképpen, Braud úgy találta, hogy a résztvevők képesek voltak növelni a mongol futóegerek sebességét a mókuskerében, és minden más tényezőt kizárni.

Braud ezután azt a jelenséget akarta tanulmányozni, hogy megérzi valaki, ha figyelik. Egy privát szobába helyezett egy személyt egy kis videokamerával, rákötötte a poligráfra és azt mondta neki, hogy pihenjen. A mellette lévő szobában Braun látta a résztvevő arcát a tévé képernyőjén. Egy másik résztvevőnek pedig azt mondta, hogy bámulja ezt a személyt a monitoron, és próbálja meg felkelteni a figyelmét, de csak akkor, ha egy véletlenszám-generátor ezt mondta neki.

Amikor az első személyt valaki bámulta, a bőre jelentős elektromos kiugrásokat mutatott. Ez átlagosan 59 százalékban fordult elő akkor, amikor bámulták őt.

Braun munkája szilárd bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az emberek képesek átadni a gondolataikat másoknak, és fizikai reakciókat idézhetnek elő anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy mi történik.

A "Távolbalátás" azt sugallja, hogy a világegyetemben végső soron minden egyetlen elme része

A távolbalátás az a gyakorlat, amikor benyomást szerez valaki egy távoli vagy láthatatlan célpontról extraszenzoros érzékeléssel. A jelenséget a múlt században alaposan tanulmányozták és le is írták.

Brenda Dunne és Robert Jahn a Princeton Egyetemen végzett egy tanulmányt, amelynek címe "Tudatosság és rendellenes fizikai jelenségek", amelyben negyvennyolc hétköznapi embert képeztek ki, hogy tanulmányozzák a távolbalátást.

A tanulmány során egy személy egy véletlenszerűen kiválasztott helyre látogatott 5-6000 mérföldnyi távolságban, és a néző megpróbált információt szerezni arról, hogy mit lát. A 336 kísérletben a nézők észrevételeinek csaknem kétharmada nagyon pontosnak tűnt - egy milliárd az egyhez eséllyel a véletlennel szemben.

"A mező" című könyvének 160. oldalán Lynne McTaggart azt állította, hogy még a szkeptikus tudósok kormányzati testülete és két Nobel-díjas szakember is tanulmányozta a távolbalátási adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kutatás hibátlan.

Egy másik csapat, amelyet a neves szkeptikus Dr. Ray Hyman vezetett, arra a következtetésre jutott, hogy az eredmények túlságosan erősek ahhoz, hogy véletlenszerűek legyenek. Árnyékolt szobákat használtak, hogy kizárják az elektromágneses hullámok hatását, amelyeket így nem tudtak felelőssé tenni az információ átviteléért a néző tudatába.

Érdekes módon, ahogy David Wilcock írja "A forrásmező felfedezése" című könyvében: "A távolbalátók képesek voltak olyan eseményeket is látni, amelyek még nem történtek meg a lineáris időben, még akkor is, ha ezeket az eseményeket véletlenszerűen választották, miután helyesen látták egy biztonságos helyen," ami arra utal, hogy az elme egyáltalán nem korlátozódik a lineáris időre.

1980-ban dr. Karlis Osis és Donna McCormick figyelemre méltó kísérletet végzett el, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a tudatunk képes-e energetikai nyomokat létrehozni távoli helyeken. Az Alex Tanoust nevű tehetséges pszichikust arra kérték, hogy távolról nézzen meg egy célt, amely egy sor olyan szétszórt tárgy volt, amelyek csak egy adott helyről nézve alkottak egy képet.

A pontos helyen két fémlemezt függesztettek fel egymás mellé nyúlásmérő bélyegeken, amelyek felvették a finom mozgásokat. Amikor Tanous pontosan leírta a célpontot, a lemezek sokkal jobban rázkódtak a szokásosnál. A legnagyobb mozgás közvetlenül azután történt, hogy Tanous elkezdte megtekinteni. A területen nem volt nyilvánvalóan látható fény, miközben Tanous végezte a megfigyelést, csak a lemezek enyhe, de mérhető mozgása volt.

A kollektív tudatos szándék megváltoztatja a világot

Ha a tudatunk lényegében a nagyobb tudatossághoz kapcsolódik, akkor a globális változást úgy érhetjük el, ha egyszerűen összejövünk egy összpontosított szándékkal?

Egy két éves periódus alatt mintegy hétezer embert számláló csoportok gyűltek össze három különböző időpontban meditálni, és ezen csoportos meditációk idején képesek voltak a világméretű terrorcselekmények számát 72 százalékkal csökkenteni.

A tanulmányt a Journal of Offender Rehabilitation című tudományos folyóirat is elfogadta, amely kizárta a ciklusokat, a trendeket, az időjárást, a hétvégéket, az ünnepeket és minden más változót.

1993 nyarán Washington DC-ben az erőszakos bűnözés legalább 23,6 százalékkal csökkent egy két hónapos periódus alatt, miután a meditáló résztvevők száma nyolcszázról négyezerre nőtt, annak ellenére, hogy az erőszakos bűncselekmények száma nőtt, mielőtt találkoztak volna. Érdekes, hogy a bűnözés szintje a találkozó befejezése után ismét megugrott.

1993 óta ötven különböző tudományos tanulmány bizonyította, hogy ez a hatás az elmúlt harminc évben valóban működik.

Wilcock szerint ez a hatás azért működik, mert mindannyian ugyanannak az elmének a részei vagyunk bizonyos mértékben. Könyvében megemlíti a HeartMath Intézet által végzett kísérleteket, amelyek során a legnagyobb koherenciával rendelkező emberek képesek befolyásolni a közelükben lévők agyhullám mintáit és bioritmusát:

"Ha hétezer ember 72 százalékkal képes csökkenteni a világon a terrorizmust, akkor ez azt sugallja, hogy a Forrásmező jelentősen elfogult a pozitív érzelmek irányában a negatívakkal szemben."

"Ezek a felfedezések tagadhatatlan tények," - írja Wilcock. "Az elménk közötti kapcsolat, a gondolatok és a tapasztalatok megosztása újra és újra bizonyított."

Könyvajánló:

A Forrásmező felfedezése
A próféciák mögött lévő elveszett civilizációk és a rejtett tudomány
David Wilcock

Ez a könyv nem filozófia, spekuláció vagy vágyálom - ez a Forrásmező vizsgálatainak hatalmas szintézise. Óriások vállán állok a könyv írásakor, mert az eredmények többsége híres egyetemek professzorainak nevéhez fűződik, akik kutatásaik miatt gyakran szembekerültek a kollégáikkal, a munkaadóikkal és az elterjedt nézetekkel. Számos példa is van arra, hogy egy tudós vagy kutatóintézet különleges áttörést ért el – de a média nem értette, hogy az eredmények hogyan illeszkednek a sok egyéb kapcsolódó felfedezés sorába. A legtöbb kutatási eredmény nemzetbiztonsági okok miatt titkosított. 1996-ban több mint tízezer olyan dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amelyek a Forrásmezővel foglalkoznak és ezeknek több mint a fele Oroszországból származik. Az eredmények olyan megdöbbentőek, hogy gyanítom, szóhoz sem jutsz majd, amikor megtudod, mennyit tudunk már erről a láthatatlan erőről - ami mindent befolyásol, amit látunk, hallunk, csinálni, és hiszünk.
David Wilcock

David Wilcock könyvében az alternatív tudományok segítségével vizsgálja meg azokat az ősi titkokat, melyeket a modern tudomány nem akar, vagy nem tud megérteni: a DNS kódolt titkait, a gondolat és tudat tudományos vizsgálatainak fontosságát, a féreglyukak pontos szerepét az Univerzumban, a csillagkapuk általi utazást, a szakrális geometria életre kiható általános megállapításait, a háromdimenziós idő meghatározását... és még sorolhatnánk! 2012 nem a vég volt - ahogy azt a média és a mozifilmeket gyártó cégek igyekeztek mindenkinek belesulykolni a fejébe - hanem az Aranykor kezdete. Rajtunk áll, hogy elfogadjuk a világ általunk generált pusztulását, vagy észrevesszük a változást és beállunk mi is az Aranykor megvalósítóinak egyre népesebb táborába.

(forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu)

David Wilcock - A forrásmező felfedezése (2016) 

forrás-felolvasta Kozsdi Tamás, 2016. november 19. -videó:

4 híres médium, akik képességeikkel valódi bűneseteket oldottak meg a rendőrséggel

Médiumok. Sarlatánok vagy Isten adta tehetséggel megáldott különleges emberek? Vitatott kérdés, mivel napjainkban is minden bokorból előugrik egy-egy médium. De a sok szén darab között ott csillognak a kivételes képességű, igazi gyémántok, akik képesek az igazságszolgáltatás segítségére lenni ott, ahol hajlandóak megnyílni földöntúli módszereik igénybevételére. Íme 4 világhíres médium, akik kétségkívül sikerrel jártak, s akikben még a rendőrség sem kételkedik

Gérard Croiset

Gérard Croiset 

A holland Gérard Croiset már hatéves korában, azaz 1915-ben használta pszichikus képességeit. Felnőttként már céltudatosan fejlesztette jövőbelátási képességét és megérzéseit. Majd 1945-ben egy elismert parapszichológiai professzor, Willem Tenhaeff vette pártfogásba az „utrechti mágus”-ként is nevezett médiumot. A professzor javaslatára Gérard az igazságszolgáltatásban kezdte kamatoztatni képességeit.

Hamarosan hivatalosan is bekerült a rendőrség állományába, és harminc év alatt több száz gyilkos és eltűnt személy felkutatásában nyújtott segítséget. Elég volt hozzá egy fénykép vagy tárgyi bizonyíték ahhoz, hogy a pszichometria módszerével pontos leírást adhasson az adott bűntény helyszínéről, az elkövetés módjáról és körülményeiről vagy éppen az elkövető személyiségéről.

Első ügye 1949-ben volt, mikor is egy gyermekgyilkosság kivizsgálásában vett részt. Egy dohányos szelence és egy takaró alapján azonosította a két tárgy tulajdonosait, és azt is megállapította, hogy a pokrócot egy testvérpár használta egy kislány elrablásakor és brutális meggyilkolásakor. Ezek segítségével a rendőrség egy vidéki házban megtalálta és letartóztatta a szadista férfiakat, és a fiatalabb testvér néhány nappal később öngyilkos lett, de a médium ezt is megjósolta.

Croiset képességeit a két gyermeke is örökölte. Lánya, Nannie Veerman-Croiset az orvostudomány szolgálatába állította paranormális tehetségét, és napjainkban is speciális módszerekkel kezeli az egyébként gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő pácienseket. Bátyja, ifjabb Gerard Croiset szintén a bűnüldözés területén alkalmazza képességeit. 1972-ben az uruguayi légitársaság repülőgépe lezuhant az Andokban, fedélzetén a Chilébe tartó rögbiválogatottal, de a mentőcsapat nyolc nap elteltével feladta a keresést. Croiset ugyan nem tudta pontosan meghatározni a helyszínt, de látomásaiban még hetekkel később is látta életben az embereket, és abban is biztos volt, hogy végül sikerül megmenteni őket. Végül 16 fiatal élte túl a katasztrófát, és éppen a médium által megjósolt napon sikerült lejutniuk a hegyről.

Nella Jones

Nella Jones

Nagy-Britannia legnépszerűbb médiuma 1932-ben született. Nella Jones egy ellopott festménnyel kapcsolatban végzett nyújtott segítséget. A 17. századi holland festőművész, Johannes Vermeer a Gitáron játszó hölgy 1974-ben tűnt el a londoni Kenwood House gyűjteményéből. Nella elmondása szerint éppen a híradóban bemutatott festményre esett a pillantása, amikor olyan erős víziója támadt az ellopott kép hollétéről, hogy azonnal kapcsolatba lépett a hatóságokkal. A helyi rendőrség persze elutasította a bejelentést, de a bogár annyira motoszkált a főfelügyelő fülében, hogy csak kiszállt a médium által megjelölt helyszínre, ahol csodával határos módon megtalálta a festmény keretét, amely elvezetett a tettesekhez, és a Gitáron játszó hölgy szerencsére sértetlenül előkerült. Ezek után Nella hamarosan országos ismeretségre tett szert és különböző megbízásokat kapott.

Egyik kiemelkedő esete, amikor a „yorkshire-i hasfelmetszőként” emlegetett bredfordi teherautó-sofőr, Peter Sutcliffe elfogásában segédkezett. A 20. század legbrutálisabb gyilkosai közé tartozó férfi ötéves rémuralma alatt, 1975 és 1980 között tizenhárom nőt késelt halálra Észak-Angliában. Az akkor 35 éves férfit 1981-ben tartóztatták le egy igazoltatás alkalmával, mivel egy hamis rendszámtáblával ellátott autóban, amelyben újabb kiszemelt áldozatával beszélgetett. De nála volt még a gyilkosságokhoz használt „eszköztára” is, ami végképp igazolta a rendőrök sze,ében, hogy ki is ő valójában. Különben Nella már két évvel korábban megmondta, hogy a tettes keresztneve Peter, foglalkozása teherautó-sofőr, egy C betűvel kezdődő társaság alkalmazottja, egy hatos számmal jelölt házban él Bradfordban, és bónuszba még a két következő gyilkosság idejét is meghatározta. Mind igaz volt így segítségével a férfi életfogytiglani t kapott.

Allison DuBois

Allison DuBois

Amerika leghíresebb médiuma az 1972-ben született arizonai Allison DuBois. Egyébként róla mintázták a Médium c. sorozatot. Allison 6 éves korában, elhunyt nagyapjával történő találkozását követően fedezte fel pszichikus képességeit. Majd 11 évesen egy kihalt utcán tartott hazafelé, ahol egy autó lassított mellette, majd két ismeretlen férfi ugrott elő és megpróbálta berángatni őt a kocsiba. Ekkor váratlanul megszólalt egy hang szólalt a fejében, és arra figyelmeztette, azonnal meneküljön. M agához tért a sokkhatásból és döbbenetes erővel kivetette magát elrablói kezéből és gyorsan elmenekült. Mikor tudomást szerzett arról, hogy a környéken már több hasonló, végzetes kimenetű támadás is történt, Allison úgy érezte, hogy a hang arra utalt, hogy a szellemvilág kiválasztottja lett.

Később „sztármédiummá” vált és elmondása szerint a lelki szemeivel látja az „emberi energiahullámokat” és a testetlen lelkeket, és nem csupán az emberi gondolatokat és a betegségeket, valamint a jövő eseményeit érzékeli, hanem a szellemvilággal is tartja a kapcsolatot. A nemzetközileg elismert pszichikus szakértő, dr. Gary Schwartz az arizonai egyetem kutatóközpontjában négy éven keresztül végzett klinikai és laboratóriumi kísérletekkel igazolta, hogy a médium olyan megdöbbentő és kimagasló eredményekre képes, amelyekre egyszerűen nem adható tudományos magyarázat, ráadásul három kislánya is örökölte adottságait.

Számos esetben nyújtott már segítséget egy-egy elrabolt vagy meggyilkolt áldozat és a feltételezett elkövető megtalálásához, amelyekhez a keresett személy tárgyait és fotóit, valamint a bűncselekmény helyszínéről készített fényképekről támadó látomásait használja fel. Nem mellesleg a Texas Rangers nevet viselő amerikai rendőrségi egység külsős „pszichozsaruja”. Mindezért pénz jutalmat sosem fogadott el, mivel nem ebből él meg, ugyanis van állása. Hozzá kell tenni, hogy az amerikai rendőrség tagadja, hogy valaha is igénybe vette volna a segítségét, de Allison ezt azzal indokolja, hogy a nyilvánosság bevonásával a látnokokat is komoly veszély fenyegetheti, ráadásul egyetlen bíróság sem fogadja el perdöntő bizonyítékként egy médium megérzéseit és állításait.

  Lyn Buchanan

Lyn Buchanan

Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett távolbalátás módszer legtehetségesebb alkalmazóinak egyike az amerikai Lyn Buchanan. Még évtizedekkel ezelőtt a szigorúan titkos Csillagkapu Projekt informatikai vezetőjeként ismerkedett meg a  tábolbalátással és a telepátia felhasználási technikáival.

1992-ben leszerelt, és egykori társával Mel Riley-el nyitottak egy magánnyomozó irodát New Yorkban, amely képzett távolbalátókkal és médiumokkal próbálja felderíteni a megoldatlan bűntényeket és eltűnési eseteket. Gyakran a két cégtulajdonos is aktívan részt vesz a nyomozásokban.

Akkor szereztek különösen nagy elismerést mikor 2007-ben Buchanan felkutatott egy eltűnt gyermeket, azelőtt, hogy az elmebeteg elrablója végezhetett volna vele, mivel a Taylor házaspár végső elkeseredettségében tőlük kért segítséget. Lyn két napon keresztül koncentrált, mire sikerült mentális kapcsolatot létesített a kislánnyal, aki révén megtudta, hogy a férfi egy épület pincéjében rejtegeti. Buchanan részletesen leírta a helyszínt így a rendőrség kiszabadíthatta a gyermeket, míg az emberrabló életét vesztette a tűzharc során.

(forrás:Hihetetlen Magazin-Wadolowska Balogh Orsolya- noiportal.hu)

Bűnüldöző médiumok - videó:

 https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/bunuldozo-mediumok-u5m8zizbnhyiAeqn