Darwin evolúciós elmélete - A következő cikket egy televíziós reklám ihlette, ami bemutat egy olyan mobiltelefont, ami az erózió által alakul ki egy olyan szikladarabból, ami több millió évvel ezelőtt csapódott a Földbe. Ez elgondolkodtatott…ha valaki a kavicsok között találna egy mobiltelefont a strandon,
nem hinné azt, hogy a természet erői hozták létre; feltételezné, hogy valaki véletlenül leejtette azt. Épeszű ember nem feltételezné, hogy egy sor véletlenszerű folyamatnak köszönhetően több millió év alatt esetleg kialakul egy olyan komplikált eszköz, mint egy telefon.
Mégis sokan hiszik, hogy több millió év alatt véletlenszerű eseménysorozat által fejlődött ki az ember, pedig mi egy telefonnál messze bonyolultabbak vagyunk! Miért gondolják azt, hogy egy telefonnak kell legyen tervezője és egy gyártója, de az emberi lénynek nem? Egy olyan bonyolult, összetett és intelligens lény tervezése, mint az ember, nyilván magas szintű intelligenciát igényel; erős túlzás azt hinni, hogy csak úgy kialakultunk...
Az „Evolution from Space” című könyvükben Sir Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe professzor kiszámították annak esélyét, hogy kialakulhatnak e véletlenszerűen a szükséges enzimek egy egyszerű élő sejt számára és az eredmény 1 a 10 40.000 –en volt. Mivel az atomok száma az univerzumban csak 1080, megítélésük szerint még egy egész univerzumnyi őslevesben sem lenne esélyük.
Fred Hoyle rámutatott, hogy ha ez a folyamat csupán véletlenszerű volna, akkor az általunk ismert végeredmény körülbelül olyan valószínűséggel következne be, mintha egy roncstelepen végigszáguldó orkán működőképes repülőgépet hozna létre. Az evolúciós elméletnek semmi köze a teremtő intelligenciához. Ez alapján véletlen mutációk és a túlélésre legalkalmasabb - azaz genetikai mutáció következik be, és ha ez hasznos, az organizmus boldogul, de ha ez káros, az organizmus küzd, és a mutáció az organizmussal egyetemben kihal.
Ez egy ésszerű elméletnek hangzik, mivel megmagyarázza, hogyan történnek a kicsi változások, például, hogy hogyan lehet fokozatosan alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. De azt nem magyarázza, hogy mennyire összetett testi rendszerek és struktúrák képezik, vagy hogy, hogyan alakult ki az élet a kezdet kezdetén.
A mutációk általában, mint rák és sugárbetegségek a káros hatásokkal kapcsolatosak, nem értelmes tervvel vagy pozitív evolúcióval. Összekötik a káoszt egy rendszerrel; ám ez nem rendszerezhető. Véletlen mutáció egyértelműen nem eredményezhet emberi lényt.
Hiába vannak nagy teljesítményű számítógépeink, amik egy szempillantás alatt óriási mennyiségű adatot képesek feldolgozni, ha a megfelelő szoftver hiányzik, csak felesleges szemétté válnak. Egy szoftver hasznossá tesz egy számítógépet, de a szoftver nem intelligens. A szoftver egy kicsit az ösztönhöz hasonlatos, azt teszi, amire programozták. Az egyedüli intelligencia a számítógépekben, a szoftver és hardver tervezőitől származik; nekik nincs sajátjuk.
Nem tudunk előállítani olyan számítógépet, amely tudatában van önmagának, vagy képes absztrakt gondolkodásra, mert lehetetlen olyan valamit előállítanunk, ami intelligensebb, mint mi magunk. Ugyanez érvényes a természetre – ahhoz, hogy készítsen számunkra valamit, nálunk okosabbnak kell lennie. Ez elég nyilvánvaló, mivel a természet képes újranöveszteni egy gyík farkát, amit az orvostudomány nem tud replikálni. De hát hogyan tudja ezt a természet megcsinálni?
Hogyan viszi véghez ezeket a csodákat és bámulatos dolgokat, ha nincs intelligenciája?
Az evolúcióban hívők azt hiszik, meg tudják magyarázni a Földi élet folyamatát azzal, hogy kis lépésekre bontják, de nem tudják megmagyarázni a nagyobb ugrásokat, mint például, hogyan alakult ki az élet az kezdet kezdetén, vagy az ásványi, növényi, állati evolúciót az emberi világba. Nem tudják megmagyarázni, hogy az tudatosság hogyan fejlődött, az érzelmek hogyan fejlődtek, az álmok hogyan fejlődtek, vagy hogyan fejlődött a humorérzék, mert ezek a képességek nincsenek összefüggésbe, illetve nem fontosak a túlélésre való alkalmassággal.
Lehetne azzal érvelni, hogy az erős érzelmek megakadályozzák a logikus gondolkodást, ezért károsak, de akkor hogyan élték túl az evolúciós folyamatot? Az a tény, hogy vannak érzelmeink, álmaink és humorérzékünk, azt jelenti, hogy azok egy további célt szolgálnak; egyrészt, növelik a túlélés esélyeit, másrészt a lélek fejlődésének és gyakorlati tapasztalatainak alapjai."
Az élet bonyolultsága
Nincs bizonyíték az élet véletlenszerű kialakulására, viszont egyértelműen bizonyítható az tervezésen alapuló élet. Michael Denton „Evolution: Válságban egy teória” könyvében bemutat egy analógiát mely ad némi felvilágosítást az emberi agy bonyolultságáról:
„Mindent egybevéve az emberi agy kapcsolatainak száma közel 1015, vagy 100 billió. A számok 1015 sorrendjében ez természetesen teljes egészében érthetetlen. Képzelj el, egy fákkal borított erdőt akkora területen, mint fél Amerika (9 826 630 km2 ), melyben tízezer fa van per négyzet mérföldenként. Ha mindegyik fán százezer levél volna, az eredőben lévő levelek száma egyenértékű lenne (1015) az emberi agyban lévő kapcsolatok számával.”
Denton egy másik analógiával is érzékelteti egy egyszerű sejt bonyolultságát:
"Összességében egy tipikus sejt körülbelül tíz billió atomot tartalmaz. Tegyük fel, hogy felépítjük egy sejt pontos másolatát ezermilliószor úgy, hogy a modell mindegyik atomja akkora lenne, mint egy teniszlabda. Ha a modell építésének rátája egy atom/perc, akkor ötven millió év alatt készülne el, és húsz kilométer átmérőjű lenne - térfogata ezerszerese lenne a Nagy Piramisnak.”
Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az élet túl bonyolult ahhoz, hogy véletlenül alakuljon ki – részt kellett vennie valamilyen intelligens elemnek az élet tervezésében.
Intelligens tervezés
László Ervin professzor 'Akasha Mező Elmélete'; "A legrégebbi kőzetek körülbelül 4 milliárd évesek, az élet legkorábbi és már igen bonyolult formái (a kék-, zöldalgák és a baktériumok) több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. Miként tudott a bonyolultságnak ez a foka aránylag rövid, 500 millió év alatt kifejlődni? Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz.
Az „ősleves" molekuláinak véletlen összekeveredéséből lényegesen hosszabb idő alatt alakulhattak volna ki ezek a szervezetek. Az élet kialakulásához szükséges vegyi összetevők, már akkor jelen voltak a földi óceán „őslevesében", mielőtt a biológiai fejlődés megindult. Az egyetemes állandók pedig olyan finoman vannak összehangolva, hogy lehetővé teszik az élet megszületését a Földön és feltehetően más bolygókon is. Ezért igencsak valószínűnek látszik, hogy valamilyen formában az élet más bolygókon is kifejlődhetett…”
Csakúgy, mint a szubatomi részecskék képesek kommunikálni egymástól hatalmas távolságra (mintha egyek volnának) László felveti, hogy azok az életformák, amik már más bolygókon kifejlődtek, továbbíthattak a természet számára olyan útmutatást, mely lehetővé tette, hogy a Földi élet ennyire gyorsan fejlődjön, - sokkal gyorsabban, mint az csak úgy véletlenül lehetséges lett volna. Valójában fél milliárd évre van szükségük a baktériumoknak és algáknak, hogy pusztán véletlenül kifejlődjenek, beleértve a DNS molekulák építését, mely 100,000 nukleotidból áll, melyek mindegyike a 40 vagy 50 atomot tartalmaz.
László egy Rubik-kocka analógiát használ, hogy bebizonyítsa, hogyan lehet csökkenteni az információt egy egyébként véletlenszerű esemény időhorizontján; Ha egy vak ember kezébe adnak egy összekevert Rubik-kockát és ő másodpercenként egyet forgat rajta, akkor 126 milliárd évre lesz szüksége, mire megfejti a kockát pusztán véletlenül. De ha a vak ember minden forgatáshoz kap egy „igen” – „nem” választ, akkor mintegy 120 forgatásból megfejti a kockát.
A kambriumi robbanás a gyors evolúciós fejlődés időszaka volt, ami körülbelül 540 millió évvel ezelőtt történt. A tudomány nem képes megmagyarázni többsejtű állatok élete során bekövetkező gyors változásokat rövid 25 millió év alatt, s ez szinte minden modern állati törzs megjelenését eredményezte. Tehát nem csak, hogy túl bonyolult az élet ahhoz, hogy véletlenszerűen kialakuljon, de ideje sem lett volna elég, hacsak nem kapott valamilyen intelligens útmutatást.
Intelligens tervezés, (származzon az akár „Istentől”, vagy más univerzumban élőtől) az egyetlen magyarázat, ami választ ad a sokféleségre, komplexitásra és a Földi élet gyors megjelenésére.
Az Univerzum tökéletes harmóniája
Az Univerzum teremtését olyan csodálatos harmónia jellemezte, ami nem lehetett a véletlen műve. Ha a Korai Világegyetem tágulási üteme csak egy billiomoddal kisebb, ez a Világegyetem idő előtti összeomlásához vezetett volna, ha pedig csak egy milliomod résznyivel nagyobb, akkor ez megakadályozta volna a csillagok és a nehezebb elemek kialakulását. Egyik esetben sem lennének csillagok, bolygók és nem lenne élet sem.
De tegyük fel, ha mindez véletlenül történt, biztosan nem sikerült volna elsőre, és feltételezhetően a világegyetem újra és újra próbálkozott volna, hogy elérje a tökéletes egyensúlyt. A Rubik-kocka analógiánkhoz hasonlóan több billió és trillió próbálkozásra lenne szükség, hogy ez sikerüljön. Hacsak nem a világegyetem valahogy tanulni tudott a hibáiból a gyors siker elérésének érdekében. Ez a forgatókönyv azt sugallja, hogy a világegyetemnek kellett legyen valamilyen öntudata, vagy olyan abszolút intelligencia tervezte, mely az univerzumon is túlmutat.
A jeles matematikai fizikus, Sir Roger Penrose kiszámította, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy véletlenül létrejöjjön egy olyan Világegyetem, amely megengedi, hogy élet alakuljon ki benne, s az eredmény 1 a 10 10^123 -hoz. Ez matematikai nyelven azt jelenti, hogy 10 10^6 , az 1es után ezer nulla következik, majd 1010^6, az 1-es után egymillió nulla következik, 10 10^9, az 1 után billió nullát és így tovább.
Ezeket a számokat gyakorlatilag lehetetlen elképzelni. Tehát teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy az életet támogató Univerzum nem alakulhatott ki véletlenszerűen. De ahhoz, hogy felismerjük a világegyetem nem véletlen egybeesések eredménye, egyáltalán nincs szükségünk számításokra.
Csak körül kell néznünk és meglátni az életben, az univerzumban, az egész mindenségben rejlő tökéletességet. Ha az élet csak egy biológiai folyamat, a gondolatok, érzések és érzelmek honnan erednek? Puszta létezésük az sugallja, hogy az élet több, mint biológia, az élet több, mint túlélésért való küzdelem. Ha az élet nem egy magasabb célt szolgál, akkor miért törekszik arra, hogy fennmaradjon, és miért kezdődött el? Az élet nem egy baleset – az életnek célja van!
(forrás: esotericscience.org - vilagok.hu)
nem hinné azt, hogy a természet erői hozták létre; feltételezné, hogy valaki véletlenül leejtette azt. Épeszű ember nem feltételezné, hogy egy sor véletlenszerű folyamatnak köszönhetően több millió év alatt esetleg kialakul egy olyan komplikált eszköz, mint egy telefon.
Mégis sokan hiszik, hogy több millió év alatt véletlenszerű eseménysorozat által fejlődött ki az ember, pedig mi egy telefonnál messze bonyolultabbak vagyunk! Miért gondolják azt, hogy egy telefonnak kell legyen tervezője és egy gyártója, de az emberi lénynek nem? Egy olyan bonyolult, összetett és intelligens lény tervezése, mint az ember, nyilván magas szintű intelligenciát igényel; erős túlzás azt hinni, hogy csak úgy kialakultunk...
Az „Evolution from Space” című könyvükben Sir Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe professzor kiszámították annak esélyét, hogy kialakulhatnak e véletlenszerűen a szükséges enzimek egy egyszerű élő sejt számára és az eredmény 1 a 10 40.000 –en volt. Mivel az atomok száma az univerzumban csak 1080, megítélésük szerint még egy egész univerzumnyi őslevesben sem lenne esélyük.
Fred Hoyle rámutatott, hogy ha ez a folyamat csupán véletlenszerű volna, akkor az általunk ismert végeredmény körülbelül olyan valószínűséggel következne be, mintha egy roncstelepen végigszáguldó orkán működőképes repülőgépet hozna létre. Az evolúciós elméletnek semmi köze a teremtő intelligenciához. Ez alapján véletlen mutációk és a túlélésre legalkalmasabb - azaz genetikai mutáció következik be, és ha ez hasznos, az organizmus boldogul, de ha ez káros, az organizmus küzd, és a mutáció az organizmussal egyetemben kihal.
Ez egy ésszerű elméletnek hangzik, mivel megmagyarázza, hogyan történnek a kicsi változások, például, hogy hogyan lehet fokozatosan alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez. De azt nem magyarázza, hogy mennyire összetett testi rendszerek és struktúrák képezik, vagy hogy, hogyan alakult ki az élet a kezdet kezdetén.
A mutációk általában, mint rák és sugárbetegségek a káros hatásokkal kapcsolatosak, nem értelmes tervvel vagy pozitív evolúcióval. Összekötik a káoszt egy rendszerrel; ám ez nem rendszerezhető. Véletlen mutáció egyértelműen nem eredményezhet emberi lényt.
Hiába vannak nagy teljesítményű számítógépeink, amik egy szempillantás alatt óriási mennyiségű adatot képesek feldolgozni, ha a megfelelő szoftver hiányzik, csak felesleges szemétté válnak. Egy szoftver hasznossá tesz egy számítógépet, de a szoftver nem intelligens. A szoftver egy kicsit az ösztönhöz hasonlatos, azt teszi, amire programozták. Az egyedüli intelligencia a számítógépekben, a szoftver és hardver tervezőitől származik; nekik nincs sajátjuk.
Nem tudunk előállítani olyan számítógépet, amely tudatában van önmagának, vagy képes absztrakt gondolkodásra, mert lehetetlen olyan valamit előállítanunk, ami intelligensebb, mint mi magunk. Ugyanez érvényes a természetre – ahhoz, hogy készítsen számunkra valamit, nálunk okosabbnak kell lennie. Ez elég nyilvánvaló, mivel a természet képes újranöveszteni egy gyík farkát, amit az orvostudomány nem tud replikálni. De hát hogyan tudja ezt a természet megcsinálni?
Hogyan viszi véghez ezeket a csodákat és bámulatos dolgokat, ha nincs intelligenciája?
Az evolúcióban hívők azt hiszik, meg tudják magyarázni a Földi élet folyamatát azzal, hogy kis lépésekre bontják, de nem tudják megmagyarázni a nagyobb ugrásokat, mint például, hogyan alakult ki az élet az kezdet kezdetén, vagy az ásványi, növényi, állati evolúciót az emberi világba. Nem tudják megmagyarázni, hogy az tudatosság hogyan fejlődött, az érzelmek hogyan fejlődtek, az álmok hogyan fejlődtek, vagy hogyan fejlődött a humorérzék, mert ezek a képességek nincsenek összefüggésbe, illetve nem fontosak a túlélésre való alkalmassággal.
Lehetne azzal érvelni, hogy az erős érzelmek megakadályozzák a logikus gondolkodást, ezért károsak, de akkor hogyan élték túl az evolúciós folyamatot? Az a tény, hogy vannak érzelmeink, álmaink és humorérzékünk, azt jelenti, hogy azok egy további célt szolgálnak; egyrészt, növelik a túlélés esélyeit, másrészt a lélek fejlődésének és gyakorlati tapasztalatainak alapjai."
Darwin bukása materiális alapon - videó
Az élet bonyolultsága
Nincs bizonyíték az élet véletlenszerű kialakulására, viszont egyértelműen bizonyítható az tervezésen alapuló élet. Michael Denton „Evolution: Válságban egy teória” könyvében bemutat egy analógiát mely ad némi felvilágosítást az emberi agy bonyolultságáról:
„Mindent egybevéve az emberi agy kapcsolatainak száma közel 1015, vagy 100 billió. A számok 1015 sorrendjében ez természetesen teljes egészében érthetetlen. Képzelj el, egy fákkal borított erdőt akkora területen, mint fél Amerika (9 826 630 km2 ), melyben tízezer fa van per négyzet mérföldenként. Ha mindegyik fán százezer levél volna, az eredőben lévő levelek száma egyenértékű lenne (1015) az emberi agyban lévő kapcsolatok számával.”
Denton egy másik analógiával is érzékelteti egy egyszerű sejt bonyolultságát:
"Összességében egy tipikus sejt körülbelül tíz billió atomot tartalmaz. Tegyük fel, hogy felépítjük egy sejt pontos másolatát ezermilliószor úgy, hogy a modell mindegyik atomja akkora lenne, mint egy teniszlabda. Ha a modell építésének rátája egy atom/perc, akkor ötven millió év alatt készülne el, és húsz kilométer átmérőjű lenne - térfogata ezerszerese lenne a Nagy Piramisnak.”
Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az élet túl bonyolult ahhoz, hogy véletlenül alakuljon ki – részt kellett vennie valamilyen intelligens elemnek az élet tervezésében.
Intelligens tervezés
László Ervin professzor 'Akasha Mező Elmélete'; "A legrégebbi kőzetek körülbelül 4 milliárd évesek, az élet legkorábbi és már igen bonyolult formái (a kék-, zöldalgák és a baktériumok) több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. Miként tudott a bonyolultságnak ez a foka aránylag rövid, 500 millió év alatt kifejlődni? Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz.
Az „ősleves" molekuláinak véletlen összekeveredéséből lényegesen hosszabb idő alatt alakulhattak volna ki ezek a szervezetek. Az élet kialakulásához szükséges vegyi összetevők, már akkor jelen voltak a földi óceán „őslevesében", mielőtt a biológiai fejlődés megindult. Az egyetemes állandók pedig olyan finoman vannak összehangolva, hogy lehetővé teszik az élet megszületését a Földön és feltehetően más bolygókon is. Ezért igencsak valószínűnek látszik, hogy valamilyen formában az élet más bolygókon is kifejlődhetett…”
Csakúgy, mint a szubatomi részecskék képesek kommunikálni egymástól hatalmas távolságra (mintha egyek volnának) László felveti, hogy azok az életformák, amik már más bolygókon kifejlődtek, továbbíthattak a természet számára olyan útmutatást, mely lehetővé tette, hogy a Földi élet ennyire gyorsan fejlődjön, - sokkal gyorsabban, mint az csak úgy véletlenül lehetséges lett volna. Valójában fél milliárd évre van szükségük a baktériumoknak és algáknak, hogy pusztán véletlenül kifejlődjenek, beleértve a DNS molekulák építését, mely 100,000 nukleotidból áll, melyek mindegyike a 40 vagy 50 atomot tartalmaz.
László egy Rubik-kocka analógiát használ, hogy bebizonyítsa, hogyan lehet csökkenteni az információt egy egyébként véletlenszerű esemény időhorizontján; Ha egy vak ember kezébe adnak egy összekevert Rubik-kockát és ő másodpercenként egyet forgat rajta, akkor 126 milliárd évre lesz szüksége, mire megfejti a kockát pusztán véletlenül. De ha a vak ember minden forgatáshoz kap egy „igen” – „nem” választ, akkor mintegy 120 forgatásból megfejti a kockát.
A kambriumi robbanás a gyors evolúciós fejlődés időszaka volt, ami körülbelül 540 millió évvel ezelőtt történt. A tudomány nem képes megmagyarázni többsejtű állatok élete során bekövetkező gyors változásokat rövid 25 millió év alatt, s ez szinte minden modern állati törzs megjelenését eredményezte. Tehát nem csak, hogy túl bonyolult az élet ahhoz, hogy véletlenszerűen kialakuljon, de ideje sem lett volna elég, hacsak nem kapott valamilyen intelligens útmutatást.
Intelligens tervezés, (származzon az akár „Istentől”, vagy más univerzumban élőtől) az egyetlen magyarázat, ami választ ad a sokféleségre, komplexitásra és a Földi élet gyors megjelenésére.
Intelligens tervezés - Tudományos bizonyíték Isten létezéséről - videó
Az Univerzum tökéletes harmóniája
Az Univerzum teremtését olyan csodálatos harmónia jellemezte, ami nem lehetett a véletlen műve. Ha a Korai Világegyetem tágulási üteme csak egy billiomoddal kisebb, ez a Világegyetem idő előtti összeomlásához vezetett volna, ha pedig csak egy milliomod résznyivel nagyobb, akkor ez megakadályozta volna a csillagok és a nehezebb elemek kialakulását. Egyik esetben sem lennének csillagok, bolygók és nem lenne élet sem.
De tegyük fel, ha mindez véletlenül történt, biztosan nem sikerült volna elsőre, és feltételezhetően a világegyetem újra és újra próbálkozott volna, hogy elérje a tökéletes egyensúlyt. A Rubik-kocka analógiánkhoz hasonlóan több billió és trillió próbálkozásra lenne szükség, hogy ez sikerüljön. Hacsak nem a világegyetem valahogy tanulni tudott a hibáiból a gyors siker elérésének érdekében. Ez a forgatókönyv azt sugallja, hogy a világegyetemnek kellett legyen valamilyen öntudata, vagy olyan abszolút intelligencia tervezte, mely az univerzumon is túlmutat.
A jeles matematikai fizikus, Sir Roger Penrose kiszámította, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy véletlenül létrejöjjön egy olyan Világegyetem, amely megengedi, hogy élet alakuljon ki benne, s az eredmény 1 a 10 10^123 -hoz. Ez matematikai nyelven azt jelenti, hogy 10 10^6 , az 1es után ezer nulla következik, majd 1010^6, az 1-es után egymillió nulla következik, 10 10^9, az 1 után billió nullát és így tovább.
Ezeket a számokat gyakorlatilag lehetetlen elképzelni. Tehát teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy az életet támogató Univerzum nem alakulhatott ki véletlenszerűen. De ahhoz, hogy felismerjük a világegyetem nem véletlen egybeesések eredménye, egyáltalán nincs szükségünk számításokra.
Csak körül kell néznünk és meglátni az életben, az univerzumban, az egész mindenségben rejlő tökéletességet. Ha az élet csak egy biológiai folyamat, a gondolatok, érzések és érzelmek honnan erednek? Puszta létezésük az sugallja, hogy az élet több, mint biológia, az élet több, mint túlélésért való küzdelem. Ha az élet nem egy magasabb célt szolgál, akkor miért törekszik arra, hogy fennmaradjon, és miért kezdődött el? Az élet nem egy baleset – az életnek célja van!
(forrás: esotericscience.org - vilagok.hu)