Annette
Betcher egy nemzetközileg elismert Állatkommunikátor. Az ő képessége az
állatok és az emberek javát szolgálja már több mint harminc éve.
Annette kommunikál az összes állattal, beleértve az elveszett és az
eltávozott állatokat is. Úgy véli az emberek és az állatok közötti
kapcsolat mindig különleges.
Egy
kialakuló együttműködéshez hasonlít, melynek sikere a tudatosságon és a
kommunikáción alapul. Annette kifejlesztett egy olyan kommunikációs
formát, amit “intuitív állati kommunikációs terápiának” hív.
Amikor
egy állattartó felveszi a kapcsolatot Annette-el konzultáció céljából, ő
azonnal lekommunikálja az állattartó kérdéseit és aggodalmait az
állattal. Annette Betcher elsődlegesen a Lovakra specializálódott.
Annette célja pontosan beazonosítani a probléma forrásának gyökereit az
állat szemszögéből. Amint a probléma forrására fény derül, a megoldás
könnyűvé válik. Az állatok és az emberek jól érzik magukat Annette
könnyed és finom hozzáállásával. A kliensek azt jelzik vissza, hogy egy
konzultáció Annette-el olyan, mint egy régi baráttal való beszélgetés.
Annette
büszke az ő hosszú és sikeres kapcsolatára a telivér ágazat minden
aspektusával. Fajtiszta kutyák tenyészőjeként is boldog éveket töltött.
Úgy érzi, ezek a tapasztalatok erősítették az állatkommunikátori
képességét. Annette azt mondja “Imádom a munkámat és úgy érzem jó amit
teszek.” Olyan jó tudni, hogy az emberek és az állatok egy oldalon
állnak. “A tudatosság a megértés kulcsa.” Annette mostanra már felvette
a kisgyerekekkel és bébikkel való kommunikációt is repertoárjába.
Az átmenet - Mi történik, amikor egy állat elhagyja a testét?
Az élet, mint azt tudjuk, átmenetek sora. Ez igaz minden élő dologra. A végső átmenet a szellembe, vagy más néven a halálba való átlépés. Hezitálok a halál szót használni, mivel az valami örökre távozást jelent. Megtanultam, hogy amikor az állatokkal kommunikálunk, nagyon fontos a szavak megválasztása. Amikor egy állat (vagy ember) átkerül a szellembe, mi azt mondjuk, hogy meghalt. Minden az univerzumban energiából van, és az energia nem elpusztítható. Ezért nem hal meg, csak dimenziót, vagy frekvenciát vált. Az állatok gyorsan kimutatják ezt. Nincs testük, nem látjuk őket fizikai szemmel, de igen, élnek. Elmondom mi történik az állatokkal a szellembe történő végső átkerülésük során.
Sunny
Hálás vagyok Sunny MacPherson-nak és az ő “szellemi kapcsolatának”, hogy segít nekem ebben a cikkben. Sunny most a szellemvilágban él. Néhány évvel ezelőtt ismertem meg őt, ember társával Mary-vel együtt. Sunny-nak akkor nagyon szép barna szőrű Cocker Spaniel teste volt. Mondhatnánk “királyi” volt… Még a szelleme is ugyanezt árasztja magából…
A szellemben élő állatokkal való kapcsolat és kommunikáció egy szolgálat, melyet gyakorlok, és amit személy szerint mérhetetlen módon élvezek. Mindig tanulok valami újat minden egyes kommunikáció során.
Bingo
Nemrég az egyik kliensem egy nehéz időszakon ment keresztül, amikor Bingo kutyája, aki egyben társa és legjobb barátja volt, a szellemvilágba távozott. Azt kérte tőlem, hogy ha van róla bármi információm, akkor fejtsem ki azt a folyamatot, ami egy állat testének elhagyása után történik. Adtam neki néhány “általános” információt, amiket az idők folyamán összegyűjtöttem a szellemvilágban lévő állatokkal történt kommunikációim során. Mivel a kapott információ nem sokban különbözik a különféle megtapasztalások és állatok tekintetében, elég pontosan össze tudtam írni őket. Soha nem készítettem “interjút” állatokkal külön ezen célból. Egyszerűen csak összeállt ez, és igencsak egy értékes információ.
Állatkommunikátorként hasznosnak véltem a jövőbeli konzultációkhoz. Többféle módon gondoltam összeállítani. Viszont ekkor jött Sunny MacPherson. Hangosan és tisztán hallottam. “Segíteni fogunk neked” mondta. “Csak kérned kell”. Had tisztázzam a dolgot.
Sok évvel ezelőtt, megkértem minden állatot az univerzumban, hogy lépjen nyugodtan kapcsolatba velem, ha úgy gondolja, hogy fontos üzenetei lehetnek emberi társaik számára. Ezek leginkább olyan állatok, akiket már “ismerek”. Már “találkoztunk” korábbi konzultációkon. Én nem korlátozom őket., ők nem bombáznak komolytalan üzenetekkel, és a legtöbb esetben megpróbálom kézbesíteni üzeneteiket azoknak az embereknek, akiknek szánták őket. Ezek akár testben, vagy csak szellemben élő állatok is lehetnek.
Mivel Sunny felajánlotta segítségét, megkértem, hogy kifejthetné mi történt vele közvetlenül a testét történő elhagyás után. Azt mondta, hogy amikor megtudta, hogy készen áll elhagyni a testét, egyfajta boldogságot érzett. Azt mondta, hogy tiszta energiaként hagyta el a testét. Ez gyakran akkor történik, amint a test elengedi az életet. Úgy folytatta, hogy az összes olyan állatnak, melynek a szellembe való visszatéréséhez előzetes emberi beavatkozásra van szükség, engedélyt kap rá az ember az állattól, hogy így tegyen. Ez leginkább egy magasabb szinten történik, és az ember nem is tud róla. Ez a beavatkozás nem történhet meg akkor, ha az állat nem ad rá engedélyt. A legtöbb állat hálás is ezért. Az állatok nem negatív tapasztalatként gondolnak a halálra. Ők ezt az átmenetet az aktuális élet kiterjesztéseként látják Sunny szerint.
Sammy egy fekete cica, és most a szellemben él. Ő adta a következő betekintéseket. Amikor egy állat igen magas stresszhelyzetben van, vagy nagy fájdalmak közepette, megvan rá a képessége, hogy a testén kívülre kerüljön. Ez nem végleges. Azt mondta, hogy vissza tudja helyezni magát a testébe, amikor úgy érzi, hogy ezt kell tennie. Sammy azt mondta, minden állat megteheti ezt, de büszkén mondhatja, hogy a macskák elég jók ebben… ezt már tudtam. Sok kliensem mondta, hogy a gyengélkedő állatuk időnként nem úgy nézett ki, mintha a testében lenne. Ezen esetekben valószínű, hogy nincsenek is.
Sunny azt mondta, hogy abban a pillanatban, amikor megtudja, hogy nem fog visszatérni a testébe, egyfajta hang és fényjátékot lát. Ez olyan, mint egy köd maga körül, ami gondolom elválasztja a dimenziókat. Ez lehet a “fátyol”, melyről azt hallottuk, hogy elválasztja a Mennyt a földtől, amikor eltávozunk. Lehetőséget kaptam rá, hogy lássam ezt egy más állapotba kerülve. Olyan, mintha egy filmet néznék. Nem voltam érintett benne, és része sem voltam. A vízióm csak egy betekintés volt. Képes voltam látni azt, amit az állatok próbálnak elmagyarázni. A képességeimhez mérten a lehető legjobban próbálom leírni ezt: Olyan szépséges látvány volt, hogy szemeim megteltek örömkönnyekkel, és a szívem túláradó szeretettel. A béke felhangja ural olyankor mindent körülöttük. Béke, szeretet, öröm, és túláradó melegség. A melegség nem hőmérsékleti, hanem mindent beburkoló békés, szerető melegség.
Volt egy halálközeli tapasztalatom fiatalabb koromban. Megtapasztaltam ugyanezt a melegség érzést és teljes békét egyszerre. Fény záporozott és zene is volt. A Fényzápor a július 4-i csillagszórókra emlékeztetett, a zene pedig kis szélcsengőkre… Azt akarom mondani, hogy olyan volt, mint egy kristályeső szélcsengők hangjával a háttérben.
A következő szellemi látogatóm egy ló volt, akit már jól ismertem. Én tenyésztettem őt. Wendy-nek neveztem el. Volt valami csillogás körülötte, ami határozottan éterikus kinézetet adott neki. Ő azt mondta, hogy abban a pillanatban, amikor az állat kilép a testéből és a szellembe lép át, csatlakoznak hozzá olyanok, akik elkísérik az új szellemet/lelket a szivárványhídhoz. A kísérők már ismerik az újonnan érkezett szellem életidejének nagy részét. Kérdezhetjük, hogy test nélkül hogyan lehet mozogni? Wendy emlékeztetett rá, hogy tiszta energiából vannak. Ezért képesek oda projektálni magukat ahová csak menni akarnak. Ez egy olyan dolog, amit mindenki a szellemben képes irányítani. Mindazonáltal úgy tűnik minél több ideje vannak ott, annál jobban, vagy könnyebben tudják ezt kezelni.
Wendy biztosított róla, hogy valóban van egy olyan dolog, hogy “szivárvány híd”. A legtöbben már hallottunk róla. Úgy néz ki, mint egy hatalmas ívelő szivárvány. Sok állat tud rajta egyszerre átmenni. A szivárványhíd túloldalán ott van az, amit mennyországként értelmezünk. Ott tiszta energialények várnak. Akik az új szellem mennybe lépését várják, néhányuk már ismerős, míg néhány más szellem/feladata, hogy ő legyen az “üdvözlő”. A munkájuk, ahogy én értem az, hogy találkozzanak az állattal, üdvözöljék őt, és elirányítsák. Mint mondtam, úgy vélem ez a mennyország. Ez különféle szinteken megvilágosodott lelkekkel van tele. Igen, vannak emberek is ott… (de ez egy másik történet).
Megtudtam, hogy ha egy állat földi élete traumával ér véget, mint pl. egy baleset, vagy ragadozók áldozataként, vagy valami más traumával, akkor felajánlják neki a lehetőséget, hogy az úgynevezett “alvó szobába” menjen. Itt addig marad, amíg nem regenerálódik az energiája. Olyan sokáig maradhat, amíg elég erősnek nem érzik őt ahhoz, hogy képes legyen projektálni magát. Elmondták nekem, hogy a Mennyországban nincs idő.
Sunny udvariasan elmondta, hogy nem jelenhet meg nekem többé. Megköszöntem mindhármuknak a tájékoztatást, és megkérdeztem lenne-e kifogásuk még egy kérdés megválaszolásával kapcsolatban.
Sok kliensem mondta, hogy mikor állataik visszakerültek a szellembe, időnként “érzik”, vagy “hallják”, vagy akár látják is az állatot. “Lehetséges ez?” kérdeztem. Mindhárom szellem megerősítette, hogy valóban lehetséges. Az energia irányítható. Ha az “entitás” elég erős hozzá, vagy segítséget kap más szellemtől, akkor képes ilyen dolgokat tenni, és még sok más dolgot is. Az embernek tudatosnak kell lennie és hinnie kell. A szellemben lévő állatokkal való beszélgetéseim során beszéltek nekem többféle módról, ahogy kapcsolatot teremtenek az emberükkel, vagy üzenetet küldenek neki. Egy nő azt mondta nekem, hogy közvetlenül a kutyája szellembe távozását megelőzően kérte a kutyát, hogy adjon majd neki valami üzenetet, hogy tudja, hogy jól van. Később a nap során, a nő rendelt egy pizzát ebédre. Elmondta, hogy ezt a kutyáját különösen elkényeztette. Amikor a pizza megérkezett, a gyereke már nagyon éhes volt és feltépte a dobozt. Amikor bepillantást nyert a dobozba, felkiáltott, hogy “anya nézd”. A dobozban az egyik pizza szeletből egy pici darab hiányzott. Úgy nézett ki, mintha ki lett volna harapva belőle. Ez volt az üzenet, amire várt. Mély békét érzett és már nem aggódott a kutyájáért.
Sunny és a többiek azt javasolták, legyenek az emberek nyitottak minden eshetőségre. Az állatok általában megtalálják rá a módot, hogy kapcsolatba lépjenek. “A szeretet köteléke soha meg nem törhető.”
Annette Betcher
(forrás: foldimennyorszag.hu - annettebetcher.com)
Haldokló kutyájával úszik a gazdája hogy enyhítse fájdalmait - videó