Prof. Pjotr Garjajev: A beszéd hatása gyermekeinkre

Miért fontos a helyes beszéd? 

Kötelező anyag a fiatalkorúak beszédjének formálása miatt. És ez minden felnőttre is érvényes. 

"A beszédszerű genetikai információ kialakítja az emberiség, azon belül az egyes ember szellemi testét. A pontos, helyes beszéd alapvető fontossággal bír az egészséges gyerek-fiatal személyiségében. mert a fizikai testen túl van még az egyén szellemi összetevője. Ha egy nevelési célzatú beszéd tele van szabálytalanságokkal, hibákkal, még ha csak a legegyszerűbbet is vesszük, mint a káromkodás, a szitkozódás, az ez egy mutáció. A maga nemében a beszédünk, a genetikai anyagunk mutációja." 

A dezinformáció szerepe - a szellemi testre kihat. A helytelen szóhasználat biorobottá tesz. 

Forrás:vegtelenforras.hu 

- - - - - - - - 

A beszéd kihatása életünkre, avagy a beszéd, mint genetikai információ - videó

Prof. Pjotr Garjajev (1942–2020) orosz biofizikus és akadémikus a „hullámgenetika” 

(vagy nyelvi-hullámgenetika) megalapítója.

 forrás:Végtelen forrás

 

Medek Tamás spirituális író válaszol 11.

Aki egyáltalán nem érdeklődik a spiritualitás, a túlvilág felé, akinek a fejében meg se fordul, hogy erre elmozduljon, sőt nevetségesnek is találja... az a lélek még úgymond újszülött? Első életeiben van?

 

 
Ugye minden lélek ugyanonnan, a szellemvilágból jön, tehát mindenkiben ott van az igazság tudása. Azonban a testi élet alatt ez kisebb-nagyobb mértékben a tudatalatti mélyére süllyed, hisz ilyenkor döntően a testi érzékszerveinkkel felfogott érzékelésre támaszkodunk. Annál jobban fedve vannak tehát ezen ismeretek a testi élet alatt, minél inkább azonosulunk a testünkkel az adott élet alatt, minél inkább kötődünk érzelmileg a fizikai világhoz és csak a fizikai világhoz.

Az én ismereteim szerint minél idősebb egy lélek, ezen ismeretek már annál kevésbé lehetnek mélyen a tudatalattiban, így annál inkább hozzáférhetőek az adott személy számára. Minél idősebb egy lélek tehát, annál inkább fog nyitni a testi élete alatt a spirituális ismeretek felé, annál inkább el fogja fogadni a fizikai világon túli létezést. Aki még az adott élete során nem nyit efelé, arra egyáltalán nem áll készen, azt tehát nem szabad erőltetni. Idővel - életek múlva - ő is változni fog ebben.

Nem feltétlen jelenti ilyenkor azt, hogy az a lélek nagyon fiatal, de azt mindenképpen, hogy még fiatal, és még erősebb érzelmi kötődést képes kialakítani a testével a fizikai élete alatt. Amikor egy lélek még nagyon fiatal, azt onnan lehet felismerni, hogy bár a jót kívánja és teszi, de még nem tudja igazán, hogy miért, és különösebben a spiritualitás felé sem érdeklődik. Alapvetően még jó tehát, de elfogadja oly mértékben a fizikai világot, hogy nem fordul meg a fejében, hogy ezen túl lehetne bármi is - vagy legalábbis komoly mértékben nem érdeklődik utána. Később, a további életei során, a lélek óhatatlanul a rossz irányban is elindul, hiszen ez a tanulási folyamata szinte törvényszerű része, melyek után annak megfelelő karmákat kénytelen majd viselni, így egy ideig ő maga is "rossz" lehet még. Ám, ahogy egyre idősebb lesz, újra egyre inkább a jót kívánja majd, ám már tudni is fogja testi élete alatt is, hogy miért teszi azt, hisz egyre tisztábban fogja érezni és látni is a létezése igazi valóját.

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

Akkor is találkozhatsz eltávozott szeretteddel, ha közben újra leszületett?

Amikor eljön a testi halál ideje, s a lélek elválik a testtől, (szerencsés esetben hamarosan) visszatér a szellemvilágba, ahonnan a leszületése előtt érkezett. Egy, kifejezetten a számára kinyíló "kapun" keresztül teszi meg a visszautat, melyet a 'fényként' szoktak emlegetni. A már korábban hazatért szeretteink és a szellemi segítőink, kik odaát vannak, jól tudják, hogy mikor érkezünk, s jönnek is elénk a fogadásunkra. Jönnek elénk, hogy biztonságot, nyugalmat nyújtsanak számunkra, s hogy segítséget adjanak az átlépéshez.

 

A lélek ekkor változó lelki és tudati állapotban lehet, mely függ a lélek fejlettségi állapotától és annak módjától is, ahogyan az éppen hátrahagyott életét befejezte. Rosszabb esetben nagyon kevéssé van tudatánál ilyenkor egy lélek - ha fizikai életében nem fogadta el a túlvilág létezését és most nem érti, mi történik vele, vagy ha hirtelen és/vagy erőszakos halál miatt zaklatott lelkiállapotba kerül. Jobb esetben tisztában van vele, hogy mi történik, bár ahhoz hasonló állapotban lehet, mint amikor reggel, egy nagyon valósághű és mélyen érintő álmunkból felkelve, egy rövid ideig azt sem tudjuk, álmodunk-e még vagy már felkeltünk. Odaát tisztában vannak az állapotunkkal, s annak megfelelő fogadtatásban igyekeznek bennünket részesíteni. Igaz, a szabad akaratot mindig tiszteletben tartják, a lélek végül önszántából kell, hogy a segítséget elfogadja és megtegye a szellemvilágba való átkelést. Ha nem teszi meg, mert nem kellően tudatos (nem fogadja el a helyzetét, vagy fél átlépni, egy elképzelt büntetéstől tartva, stb.) és/vagy túlzottan ragaszkodik az éppen hátrahagyott életéből valakihez vagy valamihez, esetleg a hátrahagyottak mély gyásza tartja fogva, akkor itt rekedhet a két világ között, a fizikai síkon.

Olyan is előfordul, hogy valaki elé senki sem jön, igaz ritkán, s csak olyan magasan fejlett lelkek esetében, akik a testi haláluk után szinte azonnal teljesen tudatossá válnak, s tudják is rögtön, merre kell menjenek - s ő értük is csak azért nem jönnek, mert nem is igényli azt. Hasonlatos ez ahhoz, mint amikor valaki messziről vendégségbe jön hozzánk, s kimegyünk elé az állomásra. Ám amikor már századszorra érkezik, s teljesen otthonosan mozog a mi településünkön, akkor megvárjuk nyugodtan otthon őt. A lélek elé érkező szellemi lényeket egyébként bizonyos esetekben a haldoklók is érzékelhetik már, olyankor, amikor a testi halál már viszonylag közel jár. A testtől való elszakadás ilyenkor lassan kezdetét veszi, s a haldokló számára már érzékelhetővé válnak azon síkok is, melyek a többi ember számára még nem. Erről itt írtam bővebben:

Miért látják a haldoklók a már eltávozott szeretteiket?

http://dszilvia.blogspot.com/2020/02/miert-latjak-haldoklok-mar-eltavozott.html 

Sokan felteszik a kérdést: vajon a testi halála után akkor is eléje jön majd egy már korábban eltávozott szerette, ha az illető lelke, közben újra leszületett? A válasz egyértelműen igen, s a lélek megoszthatóságának köszönhetően. Ezt most nehéz lehet megérteni, de a lélek képes megosztani az energiáját, s képes arra, amit főként tudományos-fantasztikus filmekben láthatunk, hogy egyszerre több helyen is jelen legyen. Fontos tudni, hogy a lélek sosem hozza le egy leszületése alkalmával sem a teljes energiakészletét, egy részét mindig a szellemvilágban hagyja, attól teljesen sosem szakad el. Igaz, akkor érzékelhetően alacsonyabb energiával tud jelen lenni a szellemvilágban, de jelen van. Ha akkor találkozunk egy lélekkel a szellemvilágban, amikor éppen testi életét éli lelkének egy részével, akkor ahhoz hasonlatos állapotban találjuk, mint most valakit, aki egy kicsit fáradt, kinek energiaszintje kicsit alacsony. Persze ez nagyban függ a lélek fejlettségi szintjétől is. Így tehát ha a testi halálunk után jönnek elénk már korábban eltávozott szeretteink, akkor azon szeretteink is köztük lehetnek, akik közben újra testet öltöttek (lelkük egy részével). Ugyanez fordítva is igaz természetesen. Tehát mi is, miközben testi életünket éljük a lelkünk egy részével, egyben a szellemvilágban is vagyunk, ahol az ideig ugyan kissé alacsonyabb "lángon égünk", de jelen vagyunk, hogy ellásuk addig is a különböző feladatainkat. Ilyen lehet egy érkező fogadása, de az is, hogy szellemi vezetőinkkel az éppen folyó testi életünkről egyeztessünk, amennyiben szükséges. A lélek fejlettségi szintjétől függ egyébként, hogy ez utóbbit folyamatosan el tudja-e látni, vagy főként az idő alatt, míg a teste éppen alszik, tehát mikor a lélek szabadabbá válik, vagy egyáltalán nem.

 

Fontos megjegyezni, hogy a lélek képes felölteni bármely korábbi személyisége alakját, ha arra szükség van. Tudjuk jól, hogy mindannyiunknak már számtalan korábbi élete volt, s benne ugyanannyi más-más személyiséggel. Aki most az édesanyánk például, korábban lehetett a gyermekünk vagy éppen a szomszédunk is. Az aktuális "szereposztást" mindig a karmikus viszonyok határozzák meg. Tehát az előbbi példával élve, ha mi meghalunk, és elénk jön a már korábban hazatért édesanyánk, akkor nyilvánvalóan a lelke az éppen hátrahagyott életében vállalt személyiségével, az édesanyánk képében fog elénk jönni, megjelenni előttünk. Mert tudja, hogy így ismerjük őt fel, így nyújthat számunkra biztonságot, megnyugtatást. Azonban az a lélek csupán most volt az édesanyánk és ez a személyiség, azonban korábban lehetett a gyermekünk, a szomszédunk, stb. Bármelyik képét fel tudná ölteni, de nyilvánvaló hogy melyiket választja tehát.

A fizikai életből való kilépés és a szellemvilágba való visszatérés egy átlagos lélek esetében nem megy oly könnyen és magától értetődően. (Ezért is kell, hogy jöjjenek elé.) Ahogy írtam fentebb is, függ a lélek fejlettségétől és aktuális tudati állapotától is. Azonban az éppen hátrahagyott életében felvett személyiségével való azonosulás a legtöbb esetben rövidebb-hosszabb ideig még fenn áll. Tehát kell némi idő (valakinek kevesebb, valakinek több), míg a lélek újra visszanyeri azt a teljes tudatosságát, mint amivel a leszületése előtt rendelkezett. Ez is hasonlítható ahhoz, mint amikor egy nagyon valóságos és megérintő álomból felkelve is szükségünk van némi időre, hogy rájöjjünk, kik is vagyunk valójában, tehát hogy ez a valóság és nem az, ami az álmunkban volt. Kell idő tehát ahhoz, hogy a lélek újra felismerje, hogy éppen véget ért élete csak egy volt a sokadik közül, s hogy valójában nem az, akiként "nemrég" meghalt, hanem egy lélek, egy isteni minőségű, örök életű lélek, aki már számtalan életet élt le, s kinek ez a személyiség csupán egy része. Ha e felismerésre eljutott, akkor már a többi léleknek (akivel legutóbbi testi életében találkozott) sem szükséges alakot ölteni, hanem egyszerűen úgy mutatkoznak előtte, ahogy "általában szokás". Tehát igazi valójukat mutatják, ahogy lélekként ismerjük őket. Ne felejtsük el, fizikai életünk csupán apró láncszeme a teljes létezésünknek, s egy lelket annak valójaként fogadunk el, míg az egyes életekben felvett személyiséggel csak rövid ideig azonosulunk és azonosítunk másokat. Csupán addig, amíg még az éppen hátrahagyott testi életünk emléke erősen bennünk él. Ez - földi időben mérve és körülbelül - a néhány másodperctől, néhány hónapig terjedhet.

Amikor a testi halálunk után, már korábban hazatért szeretteink jönnek elénk, csak az határozza meg az esemény minőségét és körülményeit, hogy egyrészt mi, lélekként mit várunk el, mire és kire van szükségünk, másrészt a szellemi segítőink mit tartanak helyesnek. Olyan szerettünk lelke is várhat tehát bennünket, aki közben már újra leszületett. Igaz, hogy később vele - hogy ne zavarjuk ilyenkor - kevésbé találkozhatunk, de akkor már visszanyerve teljes tudatosságunkat, erre igényünk sem mutatkozik majd, s a helyzetet teljes mértékben megértjük. Egyrészt, mert tudjuk, hogy ki is ő nekünk valójában, másrészt tudjuk azt is, hogy végleg senkit sem veszítünk el a mindenségben és az örökkévalóságban. Ez a kettő meghatározó tény csupán a testi életünk alatt van - látszólag - rejtve előttünk. Egyrészt, mert ezen a szintű fizikai világon még szükséges, hogy jelen testi életünkben vállalt személyiségünkkel kellően azonosulni tudjunk, másrészt az is elrejtheti előlünk igazi önvalónkat, hogy a világunkban jelenleg a materialista eszmék a széles körben és hivatalosan elfogadottak, s óhatatlanul is ezzel azonosulnak a legtöbben.

 - Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

Létezik-e a lélek, avagy sem? - Hogyan kapcsolódik a lélek a testhez? Dr. Egely György, Jakab István

Dr. Egely Györgyöt kérdezzük 

1. Miért tagadja az agykutatás a lélek létezését, és te miből gondolod, hogy van? 

 

 

A természet tanulmányozása nagyon fontos, és az embereken túl még az állatok, és a növények körül is vannak paranormálisnak nevezett effektusok. Ezek azonban nincsenek benne a tankönyvekben. 

 

Ilyen például a jól ismert telepátia, hiszen amióta mobiltelefonunk van, szerintem mindenki megtapasztalta már, hogy akár nagyon nagy távolságra lévő olyan embertől kapott egy váratlan telefont, akire éppen gondolt. A telepátia maga az az élmény, hogy eszembe jutott a Józsi, és Józsi közben be is jelentkezik, mert ő már akkor éppen tárcsázott engem, amikor nekem ő eszembe jutott. Ez a fajta telepátia, mint fizika, persze nincs benne a fizika tankönyvekben, mert a telepátia bárhonnan működik, a mély pincéből, a metróból, vagy akár a tenger alatt is, egyszerűen nincs fizikai akadálya. A fizika maga pedig nem foglalkozik a telepátiával. 

 

Vannak azonban ennél furcsább jelenségek is, például előfordul az, hogy dolgokat nagyon pontosan előre megsejtünk, előre látunk. Ezzel kapcsolatban nagyon sok levelet kaptam annak idején, amikor Déri Jánossal volt a műsorom. Volt olyan eset, hogy egy kismama tolta a babakocsit, és egyszer csak piszok rossz érzése támadt. Volt egy látomása, hogy miközben tolja a babát, fölszalad a járdára egy nagy teherautó, és agyonveri őket. A kismama ettől az érzéstől megbénult, nem értette a dolgot, csak ott ácsorgott megszeppenve, és akkor pár méterrel odébb valóban odadöngetett egy hatalmas nagy teherautó, levágta az utcasarkot, és pont maga alá gyűrte volna őket, ha nincs ez a megérzés. Ez az ok-okozat összefüggésnek a totális felborulása. 

 A mai fizikában nemhogy teljesen ismeretlen, hanem konkrétan tagadott is az ilyen jelenségek típusú lehetősége. Pedig az emberi agy ezt tudja. Vehemensen tagadják és tiltják a parajelenségek létezését, még a szót is, és sajnos ez az amit a Szentágothai János féle úgynevezett agykutatás csinál. Ezzel viszont megfosztják a kutatást a siker lehetőségétől, mert a XIX. századi fizikán alapulva nemhogy az ember agyát nem lehet megérteni, de a muslica agyát sem. Teljesen kizárt a siker leghalványabb reménye is a parajelenségek tagadásával. 

 

Ha pedig nem ismerjük az elme, a lélek és a psziché működését, akkor rengeteg betegség magyarázatát értelmét sem ismerjük. Ha a lélek lehetőségét tagadjuk, akkor a betegségek gyógyítását gyakorlatilag sok esetben lehetetlenné tesszük, mert tetszik-nem tetszik, például a lélek betegsége nagyon erősen befolyásolja az immunrendszert. Az immunrendszer betegsége aztán testi tünetekben is megnyilatkozik igen sokféle változatban. 

 

Tehát az, hogy az agykutatók szűklátókörűek a pszichológiával a lélektannal egyetemben, mely utóbbinak, a legelső tétele, hogy nincs lélek. Tehát az, hogy az agykutatás ennyire halott, kilátástalan, és reménytelen, az annak a következménye, hogy a parajelenségeket tagadják, üldözik. Nem lehet például beszélgetni olyan jelenségekről, amikor egy embernek több tudata van. Egyik tudatában például nő, kék szemű, szőke hajú, és rövidlátó, majd valamilyen trauma átlöki őt egy másik tudatállapotba, ahol ő már férfi, barna és egészséges szemű, kopasz és nem cukorbeteg. Ilyen tudatátmeneteket, teljesen döbbenetes többlelkűségeket már régóta ismerünk, és amikor nem hazudik éppen a klinikai tudomány, akkor ezeket el is ismeri, le is írja. Ezek a dolgok egyáltalán nem magyarázhatók meg azzal, hogy az emberi agy csak egy kis biokémia, meg egy kis gimnazista elektrodinamika. Az agykutatás ezzel a gimnazista elektrodinamikával kínlódik már régóta, ami annyit jelent, hogy elektródákat helyeznek föl az agyra, és monitorozzák vele az agyi tevékenységeket. Ez pedig teljesen kilátástalan ügy, mert sosem fogjuk tudni az EKG meg az EEG diagrammokból visszaolvasni, hogy én mire gondoltam, vagy hogy mit látok. A gondolkodást nem az elektromos tér nagyon picike változásaiban kell keresni, és nem is az idegpályák bonyolultságában. A bonyolultság okán még ezzel vagy ötszáz évig el lehet szórakozni, de teljesen kilátástalan. 

 

2. Minek látod az agyat? 

 

Az agy egy konnektor, semmi más. Az egy olyan sokérintkezős konnektorhoz hasonlítható, ami a testet összeköti a lélekkel. Ez a mi konnektorunk. Ha ezt a konnektort tönkretesszük, vagy befolyásoljuk egy nagy adag pálinkával, kávéval, vagy pszichedelikummal, kábítószerrel, akkor persze jönnek át fura meg téves információk, de az agy semmi más, mint egy konnektor. És ennek a konnektornak a viselkedése nem azonos a mögötte levő tudat viselkedésével. Melegen ajánlanám az agykutatóknak a réges-régi jógik tanításait arról, hogy hogyan is néz ki a tudat, a psziché, meg egyáltalán milyen is a világegyetem. 

 

3. Mit szólsz ahhoz, hogy költöztessük vissza az elménket a szívbe? 

 

Az elme mindig is a szívünkkel együtt van, elválaszthatatlan tőle, az elme meg a szív rendkívül erősen össze van kapcsolva. Óriási nagy hiba lenne a kettőt szeparálni. A mai orvostudomány az orvosi elme végessége miatt darabokra osztotta föl az embert, de valójában nem darabkákból, hanem alkatrészek összességével van dolgunk, és azok együttműködéséből jön össze minden. Az, amikor valaki vese-specialista, az nagyon jó, de a vese működését is az agy, a lélek és a psziché adja, tehát az, ha valaki szerelmes, bánatos, vagy dühös, bizony az összes szerv működését befolyásolja. De erről ma még kevesen hajlandók tudomást venni. 

 

4. Ha valaki a lélek létezését nemcsak elfogadja, hanem meg is teremti vele a kapcsolatot, akkor mire képes? 

 

Ki tud lépni a mostani háromdimenziós térből, és időből, előre, hátra tud utazni, ami mondjuk rossz hír lehet az ötöslottó szervezőinek, mert ebben az állapotban meg lehetne mondani akár a jövő heti lottó nyerőszámokat. Jósolni lehetne, de nem kell ennyire bonyolultan gondolkodni, hanem például a tőzsdén, konkrét eset, hogy az ezüst árfolyamát előre meg lehet jósolni, ami egy bites információ, hogy most emelkedik, vagy süllyed. Ezzel is lehet pénzt keresni, vagy egy-egy részvényről is lehet tudni ugyanezt. Ez természetesen a piszkos gyakorlati alkalmazás, de a lényeg az, hogy ha valaki tényleg komolyan gondolja, ha istenigazából úgy gondolja, hogy szeretne agykutató lenni, és ott szeretne eredményt is elérni, akkor rúgja szét a fizikusok hátsóját, hogy neki több fizika kell, mert a gimnazista fizika, ami alapján most dolgoznak az édes kevés. Az bizony nem elég, mert legalább négy térdimenzióban kell dolgozni, és olyan elektromágneses terek is bejönnek, mint amilyen a vitalitásmérő forgótere, melyek bizony nem szerepelnek a fizikakönyvekben. Tehát magyarán, totálisan esélytelen, nemcsak most, hanem ezer év múlva is az agy kutatása, és nemhogy az emberi agy, de a muslica agyának megismerése is. 

 

5. Vannak törvények és határok a lélek lehetőségeinek kiaknázásában? 

 

Nagyon erős törvények és korlátok vannak, mint mindenben, de itt még a törvényeket azért nem ismertük meg, mert tiltott az egész terület. Nincs meg az az intellektuális érdeklődés és bátorság, hogy merjünk szembenézni a természettel, merjük elfogadni azokat a tényeket, jelenségeket, amit többszáz éve nap, mint nap fölmutat nekünk a természet. Fogadjuk el a telepátiát. Nem igaz, hogy csak tízezer, millió számra vannak megfigyelések a telepátiáról, különösen, amióta van mobiltelefonunk. A prekogníció, az hogy előre megérzünk dolgokat, mára megszokott jelenséggé vált. Különösen a nőknél működik ez nagyon erősen, ahol van pici gyerek. Bennük ezek a csatornák nagyon erősen kinyílnak, hiszen a pici babával még nem lehet verbálisan kommunikálni, hanem csak a legősibb ösztönös érzések működnek. Ezt, amikor az én két lányom pici csecsemő volt, nap mint nap megéltem velük. Olyan jó volt köztünk a mentális, nem szóbeli, nem verbális kommunikáció. Nagyon köszönték mindig, amikor energiát adtam nekik, és nagyon megérzik a csecsemők, de még a gyerek is, a szülők közti viszonyt. Olyan antennáik annak, hogy elképesztő. Nem lehet becsapni őket, nem lehet azt játszani, hogy egy házasság jó, mert ők megérzik, hogy ha feszkó van. Ez belénk van drótozva születésünk óta. 

 

6. Mit tennél, ha te lennél az agykutatási központ vezetője? 

 

Ezerrel elkezdeném kutatni a parajelenségeket. A parajelenségek tökéletes megismerése és integrálása nélkül, a mögöttük lévő fizika megértése nélkül abszolút kilátástalan a megismerés. Tulajdonképpen az a szégyenteljes az egészben, hogy az agykutatók tudván tudják, hogy semmit nem tettek le az asztalra. Nulla az, amit eddig elértek. És hazudnak saját maguknak, meg az adófizetőknek, hogy ó hát mi ennyire okosak vagyunk, mert megértjük az agy működését, és közben egy frászt, semmit sem értettek meg, nemhogy a tudat működését, de a legelemibb dolog, a memória működését sem. 

 

- Szerkesztette: Horányi Ágnes -

- - - - - - -

Hogyan kapcsolódik a lélek a testhez? - Dr. Egely György, Jakab István - videó
forrás: VNTV - VIVA NATURA TELEVÍZIÓ

 

Hogyan találhatsz rá lelked hangjára és hogyan kapaszkodik a lélek a testhez? Dimenziót kell most ugranunk úgy, hogy a kérdéseinkre a válaszok nem a jól megszokott 3D-s téridős valóságunkban találhatók! Úgy tűnik, hogy a továbblépés feltétele a lélekkel való kapcsolat és az intuíció. 

Dr. Egely György és Jakab István beszélgetése. 

 

 

Kapcsolódó írás:

dr. Egely György élete és munkássága 

https://dszilvia.blogspot.com/2021/02/dr-egely-gyorgy-elete-es-munkassaga.html

 

Egy történet a rosszindulatú pletykákról

Sokan úgy dobálóznak a szavaikkal, hogy észre sem veszik, mekkora károkat okoznak velük. Feltételezésekre alapozva formálnak határozott véleményt valakiről, lehúzzák őt mások előtt, és mindent megtesznek azért, hogy mindenki olyannak lássa azt az embert, mint amilyennek ők látják. Erről szól az a rövid történet, amivel nemrég találkoztam. 

 

 

Az idős ember vádaskodása

Élt egyszer egy idős ember, aki nem szerette szomszédját, ezért elkezdett rosszindulatú pletykát terjeszteni róla. Mindenkinek, akivel beszélt, azt mondta, hogy a szomszédja egy közönséges tolvaj, senkinek nem szabad megbíznia benne. Ennek eredményeként a szomszédot le is tartóztatták, ám a tárgyalás során kiderült, hogy ártatlan. 

A bíró az ítélethirdetés előtt így szólt az idős emberhez: „Milyen alapon terjeszt hamis vádakat másokról? Van fogalma arról, hogy mekkora kárt okozhat ezzel?” 

Az idős ember így védekezett: „De hát ez csak az én véleményem, nem ártok én vele senkinek.” 

A bíró ekkor ezt mondta neki: „Az összes vádat, amit mondott a szomszédjáról, írja fel egy papírra, tépje szét darabokra, majd hazafelé menet szórja ki a kocsija ablakán. Aztán holnap jöjjön vissza az ítélethirdetésre.” 

Az idős ember így is tett, majd másnap visszament a bíróságra. 

„Mielőtt kihirdetem az ítéletet,” – mondta a bíró – „menjen, és szedje össze a tegnap kiszórt papírdarabokat.” 

„De hát ez képtelenség!” – fakadt ki az idős ember – „Hogy tudnám összeszedni azokat? A szél már rég széthordta, fogalmam sincs, hol keressem.” 

A bíró ekkor így szólt: „Pontosan ugyanez a helyzet a rosszindulatú pletykákkal is. Lerombolhatja vele a másik ember jó hírét és becsületét, amit lehet, hogy ő már soha nem tud majd visszaszerezni. Ha valakiről nem tud jót mondani, inkább ne mondjon róla semmit. Aki nem tanul meg uralkodni a szája fölött, az szavainak rabszolgájává válik. Ha megcsúszunk, visszanyerhetjük az egyensúlyunkat, de ha a szavainkkal csúszunk meg, azokat már soha többé nem tudjuk visszavonni.” 

*****
Amikor hallasz valakiről valamit, érdemes emlékeztetned magadat arra, hogy amit kaptál, az csak egy vélemény, nem pedig az abszolút igazság. Mindössze arról van szó, hogy valaki ilyennek látja azt az embert, vagy ilyennek akarja láttatni őt. Mielőtt Te magad is véleményt formálsz, mindig gyűjts saját tapasztalatot. 

Másrészt pedig arra is jó, ha odafigyelsz, hogy Te magad mit terjesztesz másokról, és mire használod az energiádat. Mert amíg negatív gondolatok töltik ki az agyadat, addig nem jut hely a pozitívoknak. Ha valaki nem szimpatikus számodra, lépj túl rajta, és ahelyett, hogy az ő életével foglalkoznál, éld a sajátodat. 

Ha kevesebb rosszat szeretnél látni a világban, akkor teremts több jót. Ez a fejlődés útja.

Forrás: Kocsis Gábor

Jakab György - Milyen szép a világ - videó

Ptolemy Tompkins: Modern halottaskönyv - Mi történik a halál után?

 Újabb, a halállal, illetve a túlvilággal foglalkozó könyve jelent meg magyarul Ptolemy Tompkins-nak. A Modern halottaskönyv a fejlett technikát is felhasználva próbálja  megválaszolni, hogy mi is várhat ránk az életen túl.

Mi történik a halál után? – ez talán a legfontosabb kérdése Ptolemy Tompkins-nak, akinek a kérdésre adott elméleteit legújabb könyvében már a magyar olvasók is megismerhetik. Nemrégiben ugyanis megjelent a Modern halottaskönyv címet viselő kötete. Ebben természetesen nem is foglalkozhat mással a világ legismertebb okkult írójának, Peter Tompkins-nak a fia, mint a „mi vár ránk az életen túl” témával.

Mindmáig e kérdés foglalkoztatja a leginkább az emberiséget. Hatására pedig még ma is rengetegen veszik kezükbe a Tibeti és Egyiptomi halottaskönyveket, hit és megnyugvás reményében. Tompkins szerint azonban a 21. században már nem kereshetjük kizárólag ősi bölcsességekben a választ saját halandóságunkra. A túlvilág koncepcióját nemcsak évezredekkel ezelőtt akartuk megérteni, hanem ma is, most pedig már a modern elméleteket is felvethetnek az írók.

A téma egyik lelkes szerzőjének számító Ptolemy Tompkins új könyvében a túlvilágot a halálközeli élményekről szóló beszámolók segítségével új megvilágításba helyezi a halált, és kimondja, hogy az emberi tudat túléli a testet.

Ptolemy Tompkins számos értekezésében és könyvében fejtegeti legfőbb kutatási területeként a halál és a túlvilág kérdéseit. Együtt dolgozott Eben Alexanderrel is, akivel többek közt A mennyország felfedezése című könyvet is jegyzik. Olyan könyvek fűződnek még a nevéhez, mint a This Tree Grows Out of Hell című, melyben a maja és azték kultúrák halállal kapcsolatos szokásait mutatta be, vagy a The Divine Life of Animals, melyben arra keresett választ, hogy van-e az állatoknak lelkük.
 (forrás:http://kello.hu)

Kapcsolódó írás
Mindenki túléli a fizikai test halálát - Egy szkeptikus idegsebész megdöbbentő túlvilági beszámolója:

https://dszilvia.blogspot.com/2014/01/mindenki-tuleli-fizikai-test-halalat.html

Túlélte az agyhalált, találkozott Istennel:

https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/tulelte-az-agyhalalt-talalkozott.html 

 Modern halottaskönyv Ptolemy Tompkins- videó
https://www.youtube.com/watch?v=Y-eNH1iQyy0

Ki vagy?

A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe
és ott állt az Örök Atya igazságot szolgáltató széke előtt.

- Ki vagy te? - kérdezte egy hang.
- A polgármester felesége - válaszolta az asszony.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.
- Négy gyermek anyja.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.
- Tanítónő vagyok.

- Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.
És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ
adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.
- Keresztény vagyok.

- Nem a vallásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy te.
- Én az vagyok, aki mindennap a templomba ment, és mindig segítette a szegényeket
és a rászorulókat.

- Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem hogy ki vagy.
Végül is megbukott a vizsgán és visszaküldték a Földre. Amikor felgyógyult
betegségéből, elhatározta, hogy utánajár: ki is ő? 

És ez nagyon megváltoztatta az
életét. 

- Anthony de Mello -

- - - - - - - -

Ki vagy? (történet Anthony De Mello nyomán) - videó

Fordította: Török Péter. Felolvasta és szerkesztette: Eszel Gyula

forrás:Itt vagyok

Testen kívüli élmények

Hogyan változtathatnak meg a testen kívüli élmények minket és a társadalmunkat?

Ez a valóság amiben élünk, ez a tényleges valóság?

Nanci Trivellato testen kívüli élményét meséli el a videóban.

Mi az asztrál test és az asztrális utazás?

Önvalónk egy másik eszköze az asztráltest más frekvenciájú valóságok érzékelésére. Az asztráltest egy másik alakja öntudatunknak, csakúgy, mint a fizikai testünk. 

Szokásos körülmények között tudatunk azonosul fizikai testünkkel. Amikor elegendő energia mennyiséghez jutunk és amikor elkezdjük más frekvenciák valóságának érzékelését, tudatosságunk áthelyeződik az asztráltesti alakba. 

Tudattalanul és érzékelünk asztrális élményeket, amiket úgy hívunk álmok. Meditációban mindenki szerezhet tudatos asztráltesti tapasztalatokat. 

Az asztrál test elutazhat túl téren és időn. A tudatos asztrális tapasztalások után, új dimenziókat kezdünk érzékelni. A nagymennyiségű kozmikus energia felvétele után, a tudatosság, ami test szerte egyenletesen eloszlok a meditáció során összpontosulni kezd. 

A tudatosság mozgása során a fizikai testben mulatságos dolgokat tapasztalhatunk. Úgy érezzük, hogy asztrális testünk lebeg, nem érezzük lábainkat és kezeinket. Úgy érezzük mintha testünk pihekönnyű lenne. A mozgásokat testünk különböző területeink érzékeljük vagy érezhetjük úgy, mintha az egész test forogna. 

Ezeket a jelenségeket úgy ismerjük: asztrális mozgások. Még több és több meditációt gyakorolva még több és több kozmikus energiához jutunk. 

Ekkor a tudatosság alakot ölt, mint asztráltest. Elkezd nagyon gyorsan forogni, ami erőteljes mozgásokat okoz. A mozgások után az asztráltest elkezd kilépni a fizikai testből egy összeköttetéssel, az ezüst fonállal. Az ezüstfonál nem más, mint magas rezgésű tudatosságunk, ami üzeneteket visz át a fizikai testből az asztrális testbe és oda-vissza. Ezzel hajtjuk végre az asztrális utazást. 

Az asztrális utazás tudatosságunk utazása ismert és ismeretlen helyekre, frekvenciákra. Az asztrális utazás során magasabb tudáshoz és megértéshez jutunk önmagunkra vonatkozóan. 

Az asztrális utazás alatt asztráltestünk képes áthatolni minden fizikai anyagon, minden elemen, úgy mint a: föld, víz, tűz, levegő és éter. Az asztráltest képes eljutni minden frekvenciára, mindenféle korlátozás nélkül. 

A testbe való visszatérés során a meditáló látja saját anyagi testét és ez által rendkívüli tapasztalathoz jut. Megérti, hogy nem a test és az elme, hanem csupán a testben időzik. Ez csodálatos megértés. Mindenkinek meg kellene tapasztalnia az asztrális utazást. Az asztrális utazás tapasztalata következtében korlátozottságunk szertefoszlik és megértjük, hogy korlátlanok vagyunk.

 Ezen a tapasztalaton keresztül megértjük, hogy a tudatosság vagyunk. Megértjük, hogy határtalanok vagyunk. Az élet új dimenzióit értjük meg. 

 

Asztrál test és asztrális utazás - videó

 

Kapcsolódó írás

Asztrálutazás-beszámolók a múltból 

http://dszilvia.blogspot.com/2018/01/asztralutazas-beszamolok-multbol.html

Kiss Kató léleklátó szerint Csonka András vállát egy halott férfi fogja

Kicsit megfagyott a levegő a stúdióban. 

 

 
Kiss Kató léleklátó volt az Ébredj Velünk című reggeli műsor vendége, aki egy elég rémisztő kijelentést tett:  

állítása szerint a műsort vezető Csonka András vállát egy halott férfi fogja.

"Ahogy idefelé tartottam, elkezdett a szememből folyni a könny, ami most is látható, és ez egyértelműen feléd szól, akár hiszel benne, akár nem. Ez azt jelenti, hogy van veled egy olyan holt lélek, aki szeretne neked üzenni, teljesen mindegy, hogy át akarom adni vagy nem. Nem én irányítom. Aki a válladat fogja egy férfi, egy hozzád közel álló személy. Azt mondja, 35 év maradt ki, mióta nincsen kapcsolatotok, halála előtt nem olyan volt a kapcsolat, amilyennek kellett volna. Mindegy, hogy ő mikor halt meg, halála előtt is van kimaradt időszak."

 

 
Csonka kicsit ledöbbent, majd a léleklátó elmagyarázta, hogy miként látja a halott személyeket: állítása szerint úgy látja őket, mintha egy függöny mögött állnának, homályosan. Azt is hozzátette, mérget venne rá, hogy Csonkával még fog erről a dologról beszélgetni.

forrás: 24.hu - lifetv.hu

 

- - - - 

Kiss Kató léleklátó, halottlátó - Joshi Bharat - videó

A szellemi úton-járók archetípusai

A Csoda-váró, a tanítvány és az alkimista

Örök kérdés, hogy a spirituális úton feltétlenül szükséges-e kívülről érkező ismereteket elsajátítanunk – például egy szellemi hagyomány iskolájában tanulnunk –, vagy csupán újra felszínre kell hoznunk tudatunk óceánjának mélyéről a szakrális tudás elsüllyedt szigetét, a saját Atlantiszunkat.

 

 

A spirituális útkeresők és úton-járók számára ez a kérdés számtalan vita alapját képezi. Vannak, akik esküsznek arra, hogy soha semmilyen külső vezetést vagy oktatást nem szabad elfogadni, mert az csupán megzavarja az ember természetes, belülről fakadó spirituális bölcsességét, míg mások kizárólag azt tekintik spiritualitásnak, ha egy vallást vagy egy szellemi vezetőt követ valaki. A téma ellentmondásossága abból fakad, hogy mindkét tábornak van igazsága: a szellemi úton kell is tanulni, meg nem is. A Mátyás királyról szóló népmesék próbatételeihez hasonlóan, ― ahol a jelölteknek tenniük is kellett valamit, meg nem is, hozniuk is kellett valamit, meg nem is ― a szellemi útkeresők is hasonló talányos kihívással találják szemben magukat.

Az Upanisadok szerint az ember igazi énje, az Átmá maga a tökéletes tudat, akit egyfajta „mindentudás” jellemez, ilyen értelemben szükségtelen bármiféle tanulás, mert az csakis beszűkültebb nézőpontot eredményezhet. Ugyanakkor az emberiség döntő része igen távol áll ettől az emelkedettségtől, mert egyáltalán nincsen kapcsolata saját önvalójával, az Átmával.

Az emberi létforma titka a szándékos felejtés: megfeledkezni a lélekről, hogy belefeledkezhessünk az anyagi testbe. A szellemi lényünkhöz való visszatérés igénye már csak azután következik be, hogy a földi létből kifacsartunk minden ízt vagy éppen a földi élet facsart ki belőlünk minden illúziót.

Ekkorra azonban már olyan erős a felejtés, hogy segítségre szorulunk, ha a labirintusból kivezető utat keressük. Az Átmá, vagyis a lelkünk, időnként váratlanul átragyog a tudatunkra boruló fátylakon és ilyenkor pillanatokra megvilágosodott nézőpontba kerülünk, de ezek a röpke villanások nem elegendőek ahhoz, hogy bevilágítsák az egész útvesztőt. Ilyenkor fordulunk segítséghez, hogy a szakrális hagyomány és annak képviselői támpontokat adjanak, egy-egy útszakaszon átvezessenek bennünket.

A Csoda-váró

Azonban abban sem vagyunk egyformák, hogy miként képzeljük el a szellemi vezetést, eszerint markánsan meg lehet különböztetni a spirituális keresők három archetípusát. 

Az első archetípus ― de nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy a spirituális érdeklődés első fázisában a legtöbb ember ― olyan lelki vezetőre vágyik, akinek már a puszta személye szavatolja a spirituális fejlődést vagy az üdvözülést.  

Ugyanis az ilyen kereső kíváncsi ugyan, de passzív és nem rendelkezik saját szellemi erővel ― legalábbis még nem tudja, hogy azt miként hívja elő magából. Ezért a szellemi erő megnyilvánulása vonzza, arra vágyik, hogy valaki lenyűgözze, lehengerelje „szellemi energiákkal” és helyette cselekedjen. Az fel sem merül benne, hogy neki magának kellene bármit tennie vagy önmagán kellene dolgoznia. Nehezen tesz finom különbségeket így számára egybemosódik a spirituális bölcsesség a babonákkal és gyakran válik áldozatává olyan szélhámosoknak is, akik semmilyen valós értéket nem közvetítenek, csupán felismerték, hogy milyen spirituális mutatványokkal lehet lenyűgözni az erre nyitott, ám tapasztalatlan embereket.

Az útkeresők ezen típusa főleg a „Messiás típusú” szellemi vezetőt keresi, akit követhet, csodálhat, hallgathat és ebben ki is merül a spirituális gyakorlata. A nyugati civilizáció elsősorban ezt a mintát fejlesztette ki, így a nyugati vallásosság és szakrális hagyományok központi témája, hogy egy isteni szinten álló személy vagy egy felsőbb dimenzió küldötte képes üdvözülésben részesíteni a hozzá fordulókat, így azoknak tulajdonképpen nincsen más dolguk, mint ezt kérni és elfogadni.

A Tanítvány

Egy másik archetípus a klasszikus értelemben vett Tanítvány. 

Ez a típusú ember ugyanis már érzékeli, hogy az őt körülvevő világ láthatatlan törvények szerint működik, megsejti a saját lényében szunnyadó lehetőségeket is és olthatatlan vágya támad arra, hogy minél többet tudjon meg ezekről, tehát érdekli a „spirituális know-how”. 

 

Tehát a kereső felismeri, hogy a spirituális úton lehet is és van is mit tanulni, ehhez „csupán” meg kell találnia a megfelelő forrásokat. Ebben a fázisban az oktató típusú szellemi vezetőt keresi és készséggel köteleződik el mellette. A passzív befogadás helyett nagyon is aktív, a szellemi út egyszerre jelent a számára tanulást, valamint intenzív gyakorlást. Ennek a hagyománya főként keleten fejlődött ki, ahol az egyes guruk nem csupán tanítói, hanem apai szerepet is betöltenek a tanítványaik életében, ami egyúttal arra is rámutat, hogy ez a típusú szellemi úton-járás megköveteli a jelölttől, hogy engedelmeskedjen egyfajta nevelésnek, elfogadja egy felsőbb tekintély kontrollját és saját individuumát háttérbe szorítsa.

Az Alkimista

A harmadik féle szellemi embert az ismeretszerzés és egy szellemi tanító követése helyett más motiválja: emlékezni eredeti kvalitásaira, visszanyerni határtalan tudatát és meghallani a belső guru hangját. Ő az a „vájt-fülű” aki már csak az esszenciális dolgokra kíváncsi, akit zavar a szellemi közhelyek harsogása és felismeri a hamis dallamokat, a jól megkomponált áligazságokat. Azokat a forrásokat, mestereket és benyomásokat keresi, amelyek katalizátorként hatnak rá és intenzív belső átalakító erővel bírnak. 

Ő a harmadik archetípus, az Alkimista, aki megérti, hogy a spirituális munkában ő maga a nyersanyag és tökéletesedve a végcél is. 

Az útján egyedül halad, miközben bármikor, bármiben és bárkiben képes felfedezni a mesterét, ami vagy aki katalizálja a bensőjében zajló transzcendens folyamatokat.

Érdekes, hogy a nyugati szakrális hagyomány központi alakja, Jézus Krisztus, milyen harmonikusan egyesítette magában a nyugati és a keleti mester típusát, egyidejűleg a szellemi úton-járók mindhárom archetípusa számára is képes volt spirituális vezetőként megnyilvánulni. Az első típushoz tartozóknak, akik megváltót kerestek, igazi Messiásként jelent meg: csodákat tett, kinyilvánította a lélek anyag felett álló képességeit és saját erejével töltötte fel őket. Az apostolok számára, akik a keresők második archetípusát képviselték, már igaz Mester volt: maga választotta ki majd zártkörben tanította, próbáknak vetette alá őket, feladatokat bízott rájuk és megkövetelte tőlük a saját erőfeszítést is.

Testének feláldozása és az azt követő anyagfeletti visszatérése után pedig misztikus belső katalizátorává vált mindazoknak, akik képesek voltak Őt és az üzenetét magukban felismerni.

 

 
Azóta is számos példa van rá, hogy függetlenül tértől és időtől ebben a minőségében érzékelik őt a misztikára hangolt emberek. Nem véletlen, hogy a nyugati alkimista iskolák titokban tartott céljai közt szerepelt a Jézus Krisztussal való belső kapcsolatba lépés, a szellemi egyesülés vagy a jelöltek Krisztussá való átlényegítése is.

Forrás:angyalforras.hu - Egedi-Kovács Melinda - Forrás: Elixír magazin

 

 Szellemi valóság belső utazás - videó

https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/szellemi-valosag-belso-utazas-r5QS4gUmizB6a35s 

 

Létfontosságú üzenetek, melyeket Hans Otto König kapott a túlvilágról

 

Más létsíkok elkötelezett szellemi lényei elhatározták, hogy segítenek az emberiségnek megtanulni kommunikálni a világukkal a számunkra korábban elérhetetlen elektronikus eszközök segítségével.

Ezek a szellemi lények konkrét személyeket választottak ki a földi síkon, hogy közösen dolgozzanak együtt ebben a fontos munkában.

A földi sík legsikeresebb úttörője Hans Otto König, aki életének 45 évét laboratóriumi technikai kutatásnak szentelte, folyamatosan új, fejlettebb eszközöket létrehozva a szellemi lényekkel való kommunikációhoz.

Kutatásának eredményei nagy érdeklődésre tartanak számot a tudományos világban és különösen az alapkutatók körében most és az elkövetkező években.

König 1974-ben észlelte először a földi síkon az emberiséggel való fokozott kommunikációt fejleszteni kívánó szellemi lények hangját.

Az elkövetkező 45 évben szenvedélyesen tanulmányozta a hangokat előidéző akusztikai jelenségeket, kiterjesztve azoknak a műszaki készülékeknek a hatósugarát, amelyekkel messze túlmutatott azon, amit lehetségesnek tartottak; javítani tudta a jelerősséget és kommunikálni tudott a szellemi lényekkel.

 

A túlvilági lények már nagyon várták az ismeretek megosztását, ezért részt vettek a König által fejlesztett műszaki berendezések fejlesztésében.

A kutató ma rendszeresen kapcsolatba lép a szellemi lényekkel az "kontakthidaknak" nevezett kapcsolatokon keresztül, és megosztja a tanultakat más kutatókkal és az emberiséggel.

Kommunikációjából megtudta, hogy a többi birodalomban élő entitások a lét magasabb szintjein vannak, az 5-től a 7-ik szintig.

Ezek a szellemi lények kutatásai során kapcsolatban álltak Königgel és továbbra is olyan üzeneteket továbbítanak nekünk, amelyeket szeretnék, ha az emberiség hallana:

• Örökkévaló lények vagyunk. Nincs halál, mint az egyéni szellem vége. "Senki sem szűnik meg létezni, minden élet örökkévaló," - mondják.

• Az univerzumba be kell hatolnia és irányítani kell a Lélek erőinek. Ezért van szükség az emberre az Isteni örök tervben.

• A szellemi lények nagyon aggódnak amiatt, ami a Föld síkján történik. A szeretet erejét küldik, hogy segítsenek nekünk.

• Azt mondták Könignek, hogy megérett az idő a tudatosság kiterjesztésére.

• A kapcsolatok megerősödnek. A kontakthíd teljesítménye és képessége növekszik.

• Sok ember, aki a Föld síkján élt, kapcsolatba akar lépni velünk, különösen szeretteikkel.

• Azt állítják, hogy a földönkívüli élet, más életformák is kapcsolatba fognak lépni velünk.

• A jó kapcsolatok belső felkészülést és lelki összpontosítást igényelnek. Speciális, fejlettebb eszközökkel nem mindenki tud jó kapcsolatot kialakítani velük. A testalkat és a lelki érettség az alapja.

• "Minden egy." Mindent a szeretet köt össze. Mindannyian az élet egységei vagyunk, még az állatok és a növények is. Az élet értelme és értéke a szeretetben és az élettel való egyesülésen alapul.

• A szellemi lények ismerik a gondolatainkat. Jelentik, hogy "figyelnek" minket.

• Ha meg akarjuk változtatni a világot, azt mondják, hogy egyénekként kell saját világunkat megváltoztatnunk mindannyiunkban. Azt állítják, hogy a szellem legyőzi az anyagot.

Ezeket a mély meglátásokat a szellemi lények Könignek adták át az emberiség érdekében.

König most arra törekszik, hogy elérhetővé tegye tanításaikat, hogy minden ember profitálhasson belőlük, teljesítve a szellemlények azon célját, hogy kapcsolatba lépjenek velünk a Föld síkján.

A kutató ezért egy könyvet jelentetett meg, amely tartalmazza ezeknek a tanításoknak a lényegét.

Forrás:ujvilagtudat.blogspot.com

Kapcsolódó írás:
Hans Otto König transzkommunikációs kísérletei is bizonyítják, hogy az elhunytak egy másik dimenzióban élnek tovább

https://dszilvia.blogspot.com/2016/10/hans-otto-konig-transzkommunikacios_22.html

 

Hans Otto König - videó
forrás:Tiempo de Misterio

 

Adj hálát a sorsnak, ha egy erős édesanya nevelt fel, mert ennél jobb ajándékot nem is adhatott volna a sors!

Az életünk egyik meghatározó pillére az, hogy édesanyánk milyen volt, és hogyan bánt velünk gyerekkorunkban. Nagyon sok vonásunk, szokásunk az édesanyánkkal való kapcsolatunkra vezethetőek vissza, ezért sem mindegy, hogy gyerekként egy erős, határozott nő nevel-e vagy sem. 

 

 
Erős édesanyákból szerencsére rengeteg van, ám ami elszomorító az az, hogy ezek a nők nem kapják meg azt az elismerést, ami kijárna nekik. Ők azok, akik segítenek nekünk abban, hogy azzá váljunk, akit kisgyerekként megálmodtunk magunknak. Ők azok, akik felkészítenek a világ kihívásira, miközben próbálnak óvni minden megpróbáltatástól. Annyi mindent tesznek értünk és azért valljuk be, olyan ritkán hallják bárkitől is azt, hogy ”köszönöm”.

Egy erős édesanya mellett, erős, őszinte és határozott fiatallá cseperedhetsz, akire mindenki csak irigy szemmel tekinthet.

Édesanyád volt az, aki a szó minden egyes értelmében a saját lábadra állított és megtanította neked, hogy önmagadért csakis te vagy a felelős. Megmutatta, hogyan védd meg magad a világban folyó negatív dolgoktól, így ma már tudod, hogy egyetlen embernek sem engedheted, hogy meghatározza a mindennapjaidat. Lehet, hogy mindenre nem sikerült felhívnia a figyelmedet, de hidd el, amit az ideje és energiája engedett azt mind átadta neked.

Mennyi erő lakozik egy olyan édesanyában, aki a napi teendők és munka mellett folyamatosan azon fáradozik, hogy a gyermekét folyamatosan a céljai terelgesse? Ki volt ott melletted, amikor egy óriási csalódás után elgondolkodtál, hogy egyáltalán érdemes-e folytatni az utad?

Ő vezetett rá arra, hogy a gondolataidnak mekkora ereje van, és ha néha még nem is értett egyet veled mindenben, hagyta, hogy feszegesd a határaidat és bontogasd a szárnyaid.

Az édesanyád mindig ügyelt arra, hogy ne korlátozzon a tapasztalatok szerzésében, mert tudja, hogy igazán csak a saját bőrén tanulhat az ember.

Felnőtt fejjel egyre tisztábban lehet érezni, hogy édesanyánk mekkora szerepet tölt be az életünkben. Minél több időt töltesz vele, annál jobban csodálod a kitartását, erejét és bölcsességét. És hidd el, mindaddig gondodat fogja viselni, amíg csak képes lesz rá.

Persze nem azt mondom, hogy egy gyerek-anya kapcsolatban nincsenek hullámvölgyek vagy nézeteltérések, és az édesanyák is tévedhetnek olykor, de arról biztosíthatlak, hogy minden gondolatát és tettét a te jóléted határozza meg.

Milyen megnyugtató érzés tudni, hogy létezik a világon egy olyan személy, akinek a mi boldogságunk minden másnál fontosabb. Ezért kérlek, ne felejtsd el néha kimondani azt az aprócska szót, hogy „Köszönöm!”

Nézz magadra! Kedves vagy, okos vagy, jól nevelt vagy, vannak céljaid, vannak álmaid, és ami a legfontosabb, van egy szerető és erős édesanyád, akinek az előbbieket mind köszönheted!

Sajnos nem mindenkinek adatik meg egy ilyen édesanya, ezért ennek fényében törődj az édesanyáddal, és tiszteld a végtelenségig!

(forrás: filantropikum.com)

Takács Nikolas - Édesanyám - videó
forrás:SzerencsejatekZrtHU Social media

 

Takács Nikolas - Édesanyám

Egy óriás angyal volt s én folyton csüngtem meseszép mosolyán. 

De bajban átment az élet minden kulcsra elzárt kapuján, jó anyám.

Lángolt Ő, láttam már ridegen, könnyekben úszva és nagy vihar után. 

Aki értem mindent megtett volna, pedig de törékeny, a jó anyám. 

 

A kezében volt a kiskezem, én nem féltem, csak néztem rá! 

Csodáltam, hogy lehet ily gyöngéd és erős bármily késő éjszakán vagy reggel korán… 

És nincs rajta kívül ember más , kinek ennyi mindent köszönök, édesanyám! 

 

Felnőttem és úgy hiszem, most érzem az erejét igazán. 

Még mindig angyal ő és ha kell, zörget bárki kapuján, jó anyám. 

Mondja, olykor túl gyorsan megy az idő, és a tükörben látja már a homlokán… 

Ha velem van, két szemében mégis ott lobog a láng, ó anyám! 

 

A kezében van az én kezem, most sem félek, csak nézek rá. 

Csodálom, hogy lehet ily gyöngéd és erős bármily késő éjszakán vagy reggel korán. 

És nincs rajta kívül ember más, kinek ennyi mindent köszönök, édesanyám!..........

 

A Dalai Láma lakóhelye az indiai Dharamszalában

Nem sokáig élvezhette a Dalai lámák hagyományos lakóhelye, az ezer szobás Potala-palota kényelmét Tendzin Gyaco. A kínaiak 1949-ben szállták meg a hazáját, neki pedig tíz évvel később egy vérbe fojtott felkelést követően kellett elhagynia a hazáját. 

 

 A lhászai Potala-palota, melyet az UNESCO a Világörökség részének nyilvánított 1994-ben. 

 

 A Dalai Láma rési lakosztálya a Potalában. Az üres szerzetesi öltözék távollétét szimbolizálja.

India bátor módon menedéket adott a XIV. dalai lámának és a többi menekültnek. Több lakóhelyet is felajánlottak Tibet spirituális és világi vezetőjének, aki hosszas mérlegelés után egy aprócska helyi falu, Dharamszala mellett döntött. Ez a település olyan közel van a tibeti határhoz, hogy szép, tiszta időben látni a hegyek sziluettjét. 

 

 Dharamszala aprócska falu volt, de szépen felfejlődött.

Dharamszala alaposan felfejlődött, amióta a láma ide tette a székhelyét. Indiában már csak kis Tibetnek hívják a környéket, annyira érezteti a hatását a menekültek kultúrája. Évente több tízezer külföldi, főleg nyugati keresi fel a különös hegyi falut, hogy buddhizmust tanuljanak, megtisztuljanak, vagy egyszerűen csak magukba szívják ezt a különös élményt. Mások a hagyományos gyógyászattal foglalkozó klinikákat keresik fel. 

 

 

A rezidencia kilátása elveszített otthonára emlékezteti 

 

 
Maga a Dalai Láma egy egyszerű, vaskapukkal körülvett házban él Dharamszala egyik külvárosában, McLeod Ganjban. A bejáratokat folyamatosan az indiai katonaság tagjai és a tibeti biztonsági szolgálat őrzi. A 85 éves vallási vezető a világ egyik legvédettebb embere: Kína bármit megadna érte, ha végre abbahagyná világkörüli útjait. 

 

 Hajnali imával indul a dalai láma minden napja

Akik már jártak a házban, azt mondják, hogy minden bizonnyal ez lehet a világ egyetlen “elnöki rezidenciája”, amelyben egyetlen gramm aranyat sem építettek be. A kilátás viszont döbbenetes: a hegyek látványa elveszített szülőhazájára emlékeztetik a lámát. 

 

 Rezidenciájában olvasgatja a napi sajtót is

Rengeteg szálloda épült a környéken, ám ezek jobbára a puritán igényeket szolgálják ki. Aki dőzsölésre vágyik, az ne akarjon tibeti buddhista lenni. Cserébe minden olcsó, kivéve talán a söröket, amelyből egyetlen doboz többe kerül, mint egy egy többfogásos ebéd. 

 

 Indiai katonák vigyáznak rá

A legtöbben azért érkeznek, hogy vessenek egy pillantást a Dalai Lámára, áldást kapjanak tőle, vagy meghallgassák a tanításait. Bár a tibeti vezető hivatalos honlapja szerint Őszentsége már nem tart nyilvános meghallgatásokat, ez nem teljesen igaz. Ritkán, de fogadja a híveit. A tibetieknek életükben egyszer “jár” ez a találkozó és a Dalai Láma gyakran személyesen köszönti a frissen érkezett menekülteket is. 

 

 Hívei számára hatalmas élmény a személyes találkozó

Ügyesnek kell lennie azonban annak a külföldinek, aki látni akarja a XIV. dalai lámát. Kérhet ugyan magán kihallgatást, ám azt minden bizonnyal elutasítják. A közelgő találkozókról két-három nappal az esemény előtt kezdenek el keringeni a hírek a városban. Érdemes mindenkivel szóba állni, mert tíz emberből egy egészen biztosan neki dolgozik, vagy ismer valakit, aki rendelkezik pontos információkkal. 

 

 
Ezt követően irány a Dalai Láma külkapcsolatokért kapcsolatos irodája, ahol ajánlatos minél több nevet megemlítenünk az ismerősök közül.Ha kitárul előttünk az ajtó, akkor se számítsunk hosszas csevegésre: a találkozó minden bizonnyal alig pár percig tart majd. Fehér selyemsálat néhány rúpiáért bárhol találunk, ezt vigyük magunkkal, hogy a láma megáldhassa. És természetesen értékeljük a kiváltságot: a körülöttünk álló tibetiek alighanem egész életükben erre a pillanatra vártak.

forrás:erdekesvilag.hu

Oliver Shanti: Echoes Of Potala -- Potala Viszhangjai ( Tibet ) - videó
forrás:M. Laurens Bullstar

Éretté válni

Az egész életünk egy nagy tanulás. Nem akkor leszünk érettek, amikor elértük a 18 éves kort, vagy amikor leérettségiztünk. Sok olyan tanítás, megértés vár ránk életünk folyamán, - melyeket lehet, hogy nem mondtak el a szüleink, nagyszüleink, - mert ők sem tudták. Az életen át tartó tanulás eredménye, hogy az ember minden megértés után egy fokkal jobb ember lesz, egy fokkal könnyebb vele együtt élni. Minden megértést fájdalom előz meg, mely elgondolkodásra kényszeríti az embert, tanítja az embert

 

Habár mindannyian mások vagyunk, - magunkon kell felismerni a viselkedési mintáinkat, - azért sok mindenben megegyezünk. Aki elkésett valahonnan, siet, - az ideges. Aki ideges, az harapós. Ebben például a legtöbben megegyezünk. 

Vannak olyan időszakok az életünkben amikor kimondottan harapósak leszünk. Sokszor úgy elrejtőznek az okok, hogy fogalmunk sincs mi váltja ki az ideges állapot. Észre se vesszük, hogy feszültebb napjaink vannak, csak akkor tudatosul bennünk, amikor konfliktusokba kerülünk. Valakinek beszóltunk, valakivel összevitatkoztunk. A vitákból is több kell, mire felismerjük, hogy bennünk van a hiba, - bennünk változott meg valami. Már nem az a nyugodt természet vagyok, - dolgozik bennem valami feszültség, ami rendszeresen ki akar törni, le akar engedni. 

Az ideges állapot, a feszültség egy energia, ami felhalmozódott bennünk. Amikor ez az energia kiáramlik belőlünk, kitisztul belőlünk, - olyankor rosszat gondolunk, rosszat mondunk, rosszat cselekszünk. Nem a világ változik meg, hanem mi vagyunk a változó. Olyannak látjuk a világot, amilyen energiák felhalmozódtak bennünk. Amikor elönt minket a mély nyugalom érzet, olyankor egy egészen más energiával töltődünk fel. Amely kiáramláskor a jó gondolatainkat tölti fel, jó szavainkat, jó cselekedeteinket.

Amíg az ember egyedül él, addig jobban átvészeli a feszültebb időszakot, mert nincs akibe beleharapjon. De a családi élet már kimutatja a finomabb energia változásokat is. Ami egy részt szerencsétlen dolog, mert vitákat szül, és bántjuk a szeretteinket. De más részt szerencsés dolog, mert könnyebben önmagunkra irányítjuk a figyelmünket, - esélyt kapunk a tanulásra, megértésre. Mi változott meg, miért lettem idegesebb? Sokszor úgy elvannak bújva az okok, hogy 10 pszichológus is kevés lenne, hogy rövidebb idő alatt feltárják. De az életünk, az élettörténetünk nagy segítség. Minél többet éltünk, annál több emlékünk van, - annál többször ismétlődhettek meg ugyanazok a folyamatok. A kérdés, hogy hány éves korban ismerjük fel a kiváltó okokat, ok-okozatokat. Hányszor ismétlődik meg a folyamat? Ha sikerült felismerni, akkor további életünkben kiszűrhetjük a nem kívánt életesemények ismétlődését, - mert a felismeréseknek köszönhetően, képesek lettünk tudatosan változtatni a viselkedésünkön. Gondolkodásunkon, szavainkon, tetteinken. Így válunk egyre érettebb, - egyre nyugodtabb, békésebb emberré. 

Mindannyiunknak vannak hibái. Ezeket a hibákat másokban sokkal jobban látjuk, amikor tele vagyunk feszültséggel, - ideges napjaink vannak. Úgy gondoljuk, hogy meg kell mondanunk a hibáját, hogy segítsünk neki felismerni min kell dolgoznia önmagán, hol fejlődőképes. Úgy gondoljuk, hogy valójában nem akarunk rosszat ezzel, hanem segíteni akarunk. Az érett viselkedés teljesen más.
Miért van az, hogy a gyerekünk velünk folyton vitatkozik, másokkal meg harmonikus, békés a kapcsolata? Azért, mert amikor negatív energiák áramlanak belőlünk, olyankor erőt adunk a másik ember energiáinak is. Az energia amit átadunk, - a másik emberből szintén rossz gondolatokban, szavakban, tettekben fog visszatükröződni ránk. Mi adunk erőt másoknak ahhoz, hogy a rosszabbik énjükkel találkozzunk. Az ember energialény, elektromágneses test, - akinek elektromágneses kisugárzása van. Minden alkalommal találkoznak az energiáink, hatással vagyunk egymás érzelmeire. És úgy mint a telefonnál, - az energiáink frekvenciákon áramolnak a Föld idegrendszerében, - elég ha csak rágondolunk valakire, energiát adunk át. 

Élhetünk hatalmas békében szeretetben, - nem a világ változik meg, hanem önmagunk. Ha képesek vagyunk önmagunkban bőséggel felhalmozni nagyon erős jó energiákat, akkor képtelenek leszünk meglátni a rosszat. Az energia amely kiáramlik belőlünk, csak a jó gondolatainkat rezegteti meg, jó szavainkat, jó tetteinket. Olyanok vagyunk, mint egy hangszer, - a bennünk lévő energiák, érzelmek, dallamokat játszanak le, - gondolataink frekvenciák szerinti hangjegyek. Ha jó energiákkal vagyunk tele, akkor a többi ember is jóságos lesz velünk, mert nagyon erős pozitív hatással leszünk rájuk minden egyes találkozásnál. Kihozzuk belőlük a jobbik énjüket, azt amelyik szeretetteljesebb. Ha van egy olyan családtag, aki elérte az emelkedettebb érzelmi állapotot, és tartósan benne marad, - az nagyon sok békét, szeretetet hozhat a családba. 

Ugyanúgy ahogy egy tartósan ideges családtag, - sok vitát, gyűlöletet hozhat a családba.
Ezért fontos megismerni önmagunkat, - felismerni melyik cselekedetünk, szokásunk, - milyen érzelmi hatással van hétköznapjainkra. Milyen energiák halmozódnak bennünk, milyenek fognak majd kiáramolni belőlünk. 

Amikor az ember siet, akkor ideges. Nem csak egy munkahelyről lehet elkésni, nem csak egy vonatot lehet lekésni. Ki se kell lépni a házból, hogy úgy érezzük elkésünk valahonnan. Tudatunk, tudatalattink egy rejtelmes világ, mely még feltárásra vár. Amikor egy vállalkozó leül, és elkezd megtervezni egy projektet, vállalkozási tervet, - akkor létrehoz kezdeti időpontokat, és befejező időpontokat. Létrejönnek a határidők. A projekt megvalósítása folyamán az időpontok végig jelen vannak, - az ember felosztja a teendőket, napokra, hetekre, időszakokra. Létrejönnek kisebb időközök, melyeket próbál betartani, próbálja a kijelölt feladatokat az időkereteken belül megvalósítani. Minden nap egy újabb szakasz, melynek van kiinduló időpontja, és célba érő befejező időpontja. Minden nap egy újabb lehetőség az elkésésre, sietésre. 

Az ember csak akkor nyugszik meg, amikor célba ért, - amikor elérte a vonatot. Ha a vonatállomás felé fenntartják, közbe jön valami - és felmerül a lehetőség, hogy a valami végett még nagyobb esély van elkésni a vonatot, - akkor hirtelen még idegesebb lesz. Hogy mennyi ideg halmozódik fel bennünk, az attól függ, hogy mennyi ideig tartott az ideges állapot, - és az ideges állapotnak milyen kiugrásai voltak. Csak simán idegeskedtünk a vonatállomás felé, vagy volt kiugrás is, - mert még közbe is jött valami.
Ha elértük a vonatot, akkor a felhalmozódott feszültség átalakul bennünk, - nagy sóhajtásokkal, jól eső érzéssel kiáramlik belőlünk. 

Ha nem értük el a vonatot, akkor harapósak leszünk. Ha el is érjük a következőt, már jó eséllyel a felhalmozódott feszültség kiáramlik majd otthon a családunk társaságában, - megjelenve rossz gondolatokban, rossz szavakban, rossz tettekben. Látni fogjuk a másik hibáit, gyengeségeit, - és felhívjuk majd rá a figyelmet. Idegesítők leszünk, - azaz energiákat adunk át, amely visszatükröződik majd ránk, - mások is látni fogják a mi hibáinkat. És kész is van a vita, - búcsúzhatunk a harmóniától.

Egy olyan világban élünk, ahol minden időre megy. Rengeteg lehetőség van tudatunkban időkereteket létrehozni, határidőket megszabni. Rengeteg lehetőség van úgy érezni, hogy elkésünk valahonnan. A harminc éves nő tudatalattijában ott dolgozik, hogy már férjhez kellett volna mennie. Már el van késve. Minden egyes ilyen gondolat, picike feszültséget teremt. Ami picike rossz gondolatban fog távozni. Az ember aki házat épít, és szorít az idő, mert mindjárt itt az ősz, és az esők előtt fel kell kerülni a tetőnek. Ezer egy dolog jöhet közbe, tudatunk virtuális terében ezerszer megállíthatnak minket az állomásig. Minden egyes nem várt esemény kiugró ideges állapotokat eredményez. Mely napokon a család nagyobb megpróbáltatásoknak van kitéve. Ez az amit mi stressznek élünk meg, - maga az idő, és a tudatunk kapcsolata.

Sokan tudatmódosító szerekhez nyúlnak, hogy kibírják a nagy stresszt. Hogy éjjel ne azon gondolkozzanak, hogy mennyire vannak elkésve, mennyire kell sietniük, mennyi akadály jöhet még. Az alkohol, a drogok képesek kikapcsolni az agyat, az ember elfelejti a gondjait, - pár órára nem termeli a feszültséget. De a test ebbe tönkre megy, és az agy is megbosszulja magát. Amennyi csend volt a pár óra alatt, visszakapcsolás után annyi erőteljes negatív gondolat lesz. Oktalanul olyan érzésünk lesz, mintha akadály lenne a célba érés előtt, valaki megállított volna minket a vonatállomás felé a nagy sietség közben. Kiugróan feszült állapotba kerülünk, rövid idő alatt sok ideget halmozunk fel, - amit aztán újra elnyomunk tudatmódosító szerekkel. Ez nem a járható út.

Vannak akik megtanulták bekapni a lesz@rom tablettát. Ahogy esik úgy puffan, nem fognak idegeskedni. Akkor sem, ha feje tetejére áll a világ. Vannak akik megtanultak nem tervezni, nem létrehozni időpontokat. Vannak terveik, céljaik, - de a kigondolás után el is engedik. Mert nem fognak azon aggódni, - hogy nem úgy fognak sikerülni, ahogy eltervezték. Majd lesz, ahogy lesz, - most maradjunk a mostban. Vannak akik felismerték az idő, és a tudat kapcsolatát. Hogy minden idővel kapcsolatos gondolkodás feszültséget okoz, ezért legbölcsebb a MOST-ban maradni, pillanatban maradni, - nyugalomban maradni. Ez együtt jár egy fajta nem gondolkodással, terv nélküliséggel. Mint amikor az ember már célba ért, már mindent elért amit akart, már nem kell többet GONDot oldalni, GONDolkodni. Mint a nyaraláson a tengerparton, ahol pont minden úgy jó ahogy van, tökéletes a pillanat. Ahol elfelejtünk az óránkra pillantani, ahol elfelejtjük milyen nap van, elfelejtjük az időt. Vannak akik kevéssel is beérik, önfenntartóak, - addig takaródznak, amíg a takarójuk ér. Mint régen az emberek, vagy ahogyan még napjainkban is sokan élnek Erdélyben. Nem véletlen, hogy sokan azt mondják, - hogy régen nagyobb volt a szeretet az emberek között, - több idő volt, nagyobb nyugalom. Amikor nincs mit venned, akkor nem fogsz hatalmas projekteket kigondolni, melyek sok pénzt hozhatnak, melyekből majd sok mindent megvehetsz. Ha nincs nagy vágy, akkor nincs nagy projekt, nincs rengeteg feladat, időbeosztás, - rengeteg lehetőség az elkésésre. Rengeteg lehetőség a késésben vagyok gondolatnak, mely idegessé tesz, feszültséget teremt. Erdélyben a hegyek között, csak annyi feladat van, amennyi az önfenntartáshoz kell. Kicsit kapálni, kicsit fejni, kicsit begyújtani, rendet rakni, főzni. Ennyivel elboldogul az ember biztosan. Nem lopakodik be az elkések gondolat, nem termelődik feszültség. Meg marad a nyugalom, megmaradnak a jó energiák. Nem véletlen, hogy hosszú ideig megtartják a fiatalos testet, és 100 éves korban még segédkezik a konyhában az ükmama is. 

Az érettség egyik jele, amikor az ember felismeri az életében azokat a viselkedési mintákat, szokásokat, - melyek feszültséget keltenek benne. És változtatni kezd, ha kell gyökeresen változtat az addigi életmódján, - kevesebb határidőt választ, kevesebb idegeskedést választ. Átértékeljük az életünket, - megértjük a népmeséink tanításait. Az eladom a lelkem az ördögnek, - napjainkban aktuálisabb, mint réges-régen. Megkapod a kívánt kincset, vágyat, - de cserébe sokat fogsz sietni, sok feszültséget fogsz felhalmozni, - beengeded a világunkba önmagadon keresztül a gonoszt, rossz energiákat. Lesz vagyonod, lesz élményed, - de nyugalom, béke, szeretet nélkül maradsz. 

Ezért jól át kell gondolni mi mennyit ér, és mi mivel jár. Mert a szeretet, a családi kapcsolatok, a barátságok, - megfizethetetlenek. A belső béke, a mély nyugalom, az állandó szeretet érzés megfizethetetlen. Az igazi öröm, az állandó boldogság érzet, csak akkor jelenik meg, - amikor sikerült kiiktatni az időt, sikerül hosszabb ideje egyre nagyobb nyugalomban élni. Akkor jutunk vissza a gyerekkori boldogság állapotba, - ezért mondta Jézus, hogy legyetek olyanok, mint a gyerekek.
Legyen munkánk, legyenek napi feladataink, melyek kellenek az egészséges lelki élethez. Figyeljük meg hétköznapjainkat, életszakaszainkat, - hogy mely szokásaink, cselekedeteink járnak olyan érzésekkel, mintha a vonatállomásokra sietnénk. Ha nem is tudunk azonnal változtatni, - legalább tudatosítsuk, hogy aznap ideget termelünk. Hogy, aznap tudatosan kell megváltoztatni a gondolatainkat, ha este hibákat vélünk felfedezni családtagjainkban. Hogy nem bennük van a hiba, hanem bennünk. Hogy olyan életet élünk, amely szűk időkeretekhez van kötve, és felébreszti bennünk a sietni kell érzést, - feszültséget termel bennünk. Hogy nem rajtuk kell levezetni a feszültséget, hanem türelmet gyakorolva végezni kell a feladattal, és legközelebb bölcsebben kell megválasztani a következő feladatot. 

Minél többet maradunk nyugalomban, annál békésebb, szeretetteljesebb emberek leszünk. Annál könnyebb lesz velünk együtt élni, annál több örömöt vihetünk szeretteink életébe. Ez egy nagyon szép vágy, egy nagyon szép cél, - bölcsen tesszük ha sokat teszünk érte. A tudatosságnak, önismeretnek köszönhetően megvalósítható, elérhető, - de az út nem könnyű. Sok élettapasztalat kell, sok megfigyelés, - hogy a felismerések megszülethessenek. Megérthessük hogyan működünk, hol lopakodik be a feszültség az életünkbe. Nekem is gyakorolni kell, nekem is tennem kell a fejlődésemért. Bízok benne, hogy idővel egyre jobban fog menni, egyre békésebb lesz velem együtt élni. Tudom, hogy a tudatosság a kulcs, - hogy a hiba a tanulás eszköze. Hogy a rossz azért van, hogy megértsük mit jelent a jó. Hogy bármi is történik, az a fejlődésünk szolgálja, - mely végig arról szól, hogy egyre jobb, békésebb, szeretetteljesebb emberré váljunk. Érettebb emberré váljunk.

- Zsigray András -

Hogyan változtathatod meg a környezeted? - Gunagriha - videó

Gunagriha: Sorsnavigátor
A tudatos sorsalakítás kézikönyve:

https://docplayer.hu/105200933-Gunagriha-sorsnavigator-a-tudatos-sorsalakitas-kezikonyve-gyakorlati-spiritualitas-gunagriha-sorsnavigator.html

„Képzelj el egy életet, ahol a sorsod forgatókönyvét te írod meg, ahol az történik veled, amit pozitívnak tartasz, amit te magad akarsz, ahol te magad alkotod, állítod össze az életet. Képzelj egy életet, ahol az álmaid valósággá válnak, ahol nincs félelem, ahol a szeretet uralja egész lényedet, és így boldogságban, megtörhetetlen boldogságban élsz; ahol belső békéd kiteljesedése gyönyörrel tölti be léted, függetlenül más emberek magatartásától, mert nincsenek kétségeid, bizonytalanságaid, hiszen te vagy a varázsló"