2020. március 16., hétfő

Miről ismered fel az intuíciót?



Az intuíció soha nem sürget, időt hagy arra, hogy megálmodd, amit szeretnél, hogy szép nyugodtan megvizsgálj mindent. Az életedben minden lehetőség, ami jön – ha szellemi útmutatás – az nem sürget. Sőt sok esetben, ha darmikus, – ha nem is veszed észre elsőre – újra és újra visszaköszön. 


Az intuíció mindig szelíden jön, és nem erőlteti rád magát. Soha nem állít kész helyzet elé. Soha nem okoz konfliktusokat. Amire az intuíció vezet, az nem tagadja meg magát. Oda kell rá figyelni.

A szinkronicitás fogalma, azt jelenti, hogy folyamatosan az intuícióban élsz. Tele vagy véletlenekkel, tele vagy váratlan, kellemes eseményekkel, lehetőségekkel, kísértésekkel, a vágyaidat tudatosítod. Nincsennek falak az életedben, minden szabadon áramlik. Tele vagy megérzésekkel, intuícióval. Minden harc, küzdelem nélkül történik. Ez az áramlás, a flow energetikája.

Amikor valami lehetőség megtalál, érzed, hogy feltöltődsz, energetizálódsz, érzed, hogy erre kell menni, mert ez most így nagyon jó. Nagyon sok nagy ötlet is intuitív, jellemzője, hogy nem sematikus. Az intuíció nem sematikus, ugyanakkor az intuitív ötletek, mindig nagyon egyszerűek. Még egy jellemzője az intuíciónak, hogy mindig csak a következő lépcsőt mutatja meg, mert ha elindulsz, és megteszel egy lépcsőfokot, akkor jön majd a következő. Ilyenkor, ha az elméd nem látja át az egészet, akkor bepánikol.

Merd megtenni, és tudd, hogy amint megteszed, jön a következő intuíció, és a következő lépcsőfok is világossá válik. Pont azért működik így, hogy mindig csak a következő lépcsőfokot mutatja meg, mert ha megmutatná az összes lépcsőfokot, akkor az elméd leállna. 

Sokszor az elme tiltakozik “ez túl szép, ezt én nem érdemlem meg”. Az elmét ne engedd érvényesülni.

(forrás:Prof. hc. Dr. Varga Tamás Miron - kicsibudoar.hu)

Domokos Gabriella - HATODIK ÉRZÉK A KÖBÖN - videó
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=xLSqC7nMPiQ



DOMOKOS GABRIELLA: HATODIK ÉRZÉK A KÖBÖN

Sokan kérdezték, hogyan tudok elérni szinte hihetetlennek tűnő sikereket. Őszintén szólva, olykor én is meglepődöm, amikor kiderül, hogy pontosan az az igazság, amit alfában érzékeltem. E könyvben leírom, hogyan jutottam el az intuíció magas szintjére. Naplószerűen sorolom el, hogyan értem el először kisebb, majd egyre nagyobb agykontrollsikereket. Remélem, hatására kedvet kapsz rendszeresen agykontrollozni, illetve elvégezni ezt az életfordító hatású, négynapos kurzust.

„Domokos ​Gabi az egyik legintuitívabb magyar agykontrollos. Sok beteg életét a szemem láttára ténylegesen megmentette azzal, hogy korán és pontosan beazonosította betegségüket, ami nemegyszer rendkívül ritka, orvosilag nehezen felismerhető kórképnek bizonyult, pl. veserák, endometriosis, kismedencei visszértágulat. Elveszett tárgyakat pontosan lokalizált, eltűnt személyeket talált meg, és nem egy betörőt is lefülelt. Szívből kívánom, hogy Gabi sikerei elméjük további edzésére ösztönözzék az agykontrolltanfolyamot végzetteket, mert – több-kevesebb gyakorlással – ez a szint bárki számára elérhető!”

dr. Domján László 

2020. március 15., vasárnap

„Édesapám még a halála után is sokáig a gondomat viselte”


Marcellina döbbenetes vallomása:
„Édesapám még a halála után is sokáig a gondomat viselte”
 – ezzel a meglepő kijelentéssel rukkolt elő az énekes-szaxofonos.


A túlvilágtól nem szabad félnünk, s erre a felismerésre az apám elvesztése utáni időszak ébresztett rá – vallotta be a zenész.

Marcellina mindig érzi, amikor az édesapja vele van, bár mostanában ritkábban „találkoznak”, de tudja, hogy vigyáz rá. 

"Apukám 91 évesen hunyt el. Rettenetesen megviselt a halála. 
Amikor egy nap bementem a fürdőszobájába, a levegőben volt a frissen eresztett zuhany illata.
Materialista gondolkodású vagyok, csak a kézzelfogható dolgokban hiszek, mégis hosszú ideig éreztem még a jelenlétét. Rendszeresen előfordult, hogy elfelejtettem beállítani a vekkert, de az ő hangjára ébredtem. Tisztán hallottam, ahogy ott állt, az ajtóm előtt, és azt mondta:
'Babikám, kelj fel, el fogsz késni!'
Eleinte hátborzongató érzés volt, nagyon féltem ezektől a jelektől, de egy idő után megnyugtatott. Már nem is kerestem rá magyarázatot, egyszerűen csak elfogadtam, és élveztem, hogy vigyáz rám."

– Ezek az érzések erősítették meg bennem, hogy létezik túlvilág – mondta.

– A hozzám legközelebb álló emberrel való léten túli találkozások visszaadták a lelki nyugalmamat, és már nem félek a haláltól, szinte akarom, hogy elmehessek. Mert az számomra a mostaninál egy jobb, nyugodtabb hely. 


Elhunyt édesapja küldött pótszülőket Marcellinának

Az énekesnő nem sokkal később találkozott egy német házaspárral, akikkel annyira összebarátkozott, hogy ma már pótszüleinek tekinti őket. Meg van róla győződve, hogy édesapja küldte számára őket.

„Éppen Berlinben koncerteztem, és a fellépőruhámhoz kellett vennem valamit. Bementem a ruhaüzletbe segítséget kérni, ott találkoztam Astriddal. Annyira jól elbeszélgettünk, hogy attól kezdve barátok lettünk. 
Saját szobát kaptam a házukban, ők is gyakran meglátogatnak engem Budapesten. De ha éppen nem látjuk egymást személyesen, akkor Skype-on beszélgetünk"

(forrás:blikk.hu - life.hu - Best magazin)

Marcellina | Fehér Éjszaka élő koncert | Ne sírj saxofonom - videó

2020. március 13., péntek

A halálközeli élmények titkai


Mivel magyarázhatóak a halálközeli élmények, tapasztalatok?


A buddhizmus szerint egyáltalán nem meglepő, hogy léteznek halálközeli élmények, hiszen az egyén tapasztalása nem szűnik meg a halállal, léteznek úgynevezett köztes létek a halál és a következő születés között.

Abban minden vallás egyetért, hogy a halállal nem szűnik meg a létezés, a keleti hagyományok szerint azonban a tudat folytonossága további testetöltések soraként zajlik.

A zsidóság egyes vonalai, valamint a misztikus kereszténység is a feltámadást újabb és újabb fizikai testetöltésként értelmezi. Hasonló ez ahhoz, ahogy elalszunk, először geometrikus formák jelennek meg, majd egy sötét mélyalvás periódus kezdődik, utána pedig megjelennek az álmaink. Ezek a fázisok mind köztes létek, hiszen a két ébrenléti állapot között húzódnak.

Az alvást "kishalálnak" nevezik, mert teljes mértékben analóg a halállal és egy későbbi új testetöltéssel.

A halálközeli élmények nem csak a klinikai halállal tapasztalhatók meg, hanem a magas szintű meditációkkal is még ebben az életben.

A halálközeli élmények jellegzetessége, hogy az illető visszatér, tehát valójában nem halt meg, ezért elemzésükkor a halál folyamatának leírását az álmodással érdemes összevetni, egyes elemek, alagút, fénylény a köznapi, azaz a nem megvilágosodott halál tapasztalatai, egyes élmények pedig az álomvilágunk tapasztalásai.

Cser Zoltán Buddhista tanító

(forrás: tkbf.hu)

Cser Zoltán

Cser Zoltán halálközeli élményről 1. - videó
Karma gyakorlása, hatásai, 3 bódhicsitta, fénylény-, alagútélmény


Cser Zoltán halálközeli élményről 2. - videó
 Az utolsó gondolat JÓ legyen! Zen történet. Halottlátó pap története


 Cser Zoltán halálközeli élményről 3. - videó
A karma tiszta ok-okozati összefüggés. Bűntudat, döntéskapuk, szülők kiválasztása,.




Cser Zoltán 1986-ban kezdett foglalkozni a buddhizmussal, először egy kínai csan irányzatnak, majd egy tibeti irányzatnak lett a gyakorlója. Volt szerzetes, élt elvonulásban is. 2004-ben kezdett el tanítani a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, melynek oktatási rektorhelyetteseként dolgozott nyolc éven át. Jelenleg a Tan kapuja Buddhista Egyház igazgatója. A Tibeti Jantra Jóga, Vadzsratánc oktatója, meditációt tanít, ahol különösen fontos számára a helyes testtartás és légzés elsajátítása. Gyakran vesz részt vallásközi párbeszédeken, abszolvált doktorandusz az ELTE Belső-Ázsia, Mongolisztika tanszéken. 

Látó vagyok? | Cser Zoltán - videó

2020. március 12., csütörtök

Az érzelmi intelligencia az új emberi vonzerő



Nincs visszataszítóbb az olyan személynél, aki nem ismeri önmagát, összezavarodik a másokkal folytatott interakciókban, és fogalma sincs róla, milyen hatással van másokra.


Az érzelmi intelligencia nagyobb mértékben kapcsolódik az üzleti ügyekben és az élet más területein elért sikerekhez, mint a hagyományos intelligencia, mert ahhoz, hogy igazán magasra jussunk, képesnek kell lennünk olvasni mások szándékaiban, és ezeknek megfelelően kell reagálnunk.

Ugyanez vonatkozik a kapcsolatokra is – ha nem tudod elemezni és ellenőrizni önmagadat, amikor egy másik emberrel kommunikálsz, akkor képtelen leszel ezt a kommunikációt új szintre emelni.

Az első ok, amiért a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek vonzóak az, hogy rendkívül jól és erőteljesen ki tudják fejezni magukat, sokkal jobban kommunikálnak másokkal, és saját magukat is jobban megértik. Ez lehetővé teszi számukra, hogy mélyebb kapcsolatokat építsenek ki, növeljék a kölcsönös megértést, és jelentősen csökkentsék a konfliktusok és nézeteltérések számát.

Egy fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező személy mindig fokozott motivációval, célokkal és ambíciókkal rendelkezik, akinek nem kell utat mutatni, és akire nem lehet olyan választásokat kényszeríteni, amiket ő nem akar. Az ilyen emberek általában optimistán látják az életet, a felmerülő akadályokat nem problémáknak látják, hanem újabb lehetőseknek és tapasztalatoknak, amelyekből tanulhatnak.

A második ok, amiért a fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező személyek vonzóak az, hogy sokkal inkább tisztában vannak azzal, hogy kik ők, és mi az, amit akarnak. Az ő szótárukból hiányzik a „nem tudom”, ennek helyét teljesen átvette az „akarom”. Nem várnak arra, hogy az élet magától jobbra forduljon, hanem ők maguk tesznek érte, hogy így legyen.

Az egészséges érzelmi intelligenciával rendelkező ember empatikus másokkal szemben. Szeret kommunikálni az emberekkel, megérti őket és átérzi a helyzetüket, mert valóban érdekli, hogy mások élete kedvezően alakuljon.

A hihetetlen vonzerejük mellett szóló harmadik érv pedig, hogy amikor gyerekekkel, állatokkal vagy bárki mással beszélnek, mindig együttérzést mutatnak, és ezáltal legyőznek minden arroganciát, minden önzőséget. Ezért az ilyen emberek általában nem csak arra gondolnak, ami számukra hasznos lehet, hanem azokra a dolgokra is, amelyek a teljes közösség hasznára válhatnak, amelyben élnek.

Sokkal gyorsabban tudnak kölcsönös megértést és bizalmat építeni másokkal, mint azok, akiknek alacsony az érzelmi intelligencia szintje. A másokkal való kapcsolataik mindig könnyedek és őszinték, teljes bizalmunk lehet abban, amit mondanak, vagy tesznek. Szavaikban és cselekedeteikben egyaránt következetesek.

A jó hír az, hogy az érzelmi intelligencia mindössze öt kulcsfontosságú elemből tevődik össze.

Ezek pedig a következők:

Öntudatosság, önszabályozás, motiváció, empátia és kommunikációs készség.

És íme, három kulcsfontosságú tanács, amelyek lehetővé teszik, hogy fejleszd az érzelmi intelligenciádat, és ezáltal boldogabbá és átkozottul vonzóvá válj! 

1. Az öntudatosság és az önszabályozás fejlesztése

Ehhez használhatsz terápiát, edzést és önreflexiót. Csak annyi a dolgod, hogy felismerd, mi motivál téged arra, amit mondasz, vagy teszel.

A meditáció, a természetben tett séták, és az önmagaddal töltött minőségi idő bármilyen másik formája közelebb hozhat a belső Énedhez, és fejleszti az önismeretedet. 

2. Motiváció

Próbálj meg gyakrabban elgondolkodni azon, ki vagy, és mit akarsz az életben. Állapítsd meg egyértelműen, milyen irányban szeretnél elmozdulni, majd alkalmazz minden nap kisebb változtatásokat, hogy megvalósíthasd a jövőbeli terveidet.

Ideje cselekedni, átvenni az irányítást az életed felett, és hatékony döntéseket hozni. 

3. Empátia és kommunikációs készség

Az empátia az a képesség, amivel egy másik ember vagy élőlény lelkiállapotába tudjuk helyezni magunkat, az együttérzés képessége. Ha úgy érzed, nem vagy teljesen tisztában a saját érzéseiddel, próbálj meg többet beszélgetni más emberekkel. Ez egy lassú, de szép folyamat.

Egy másik módszer lehet, ha a lehető legtöbb időt töltesz gyerekkel és idős rokonokkal, ezáltal gyakorolva a részvételt, és jobban megértheted az emberi lét értékét és törékenységét.

A legfontosabb, hogy megértsd, az érzelmi intelligenciát nem lehet színlelni, csak valós lépésekkel és cselekedetekkel lehet fejleszteni.

Próbáld meg minden nap fejleszteni az érzelmi intelligencia öt kulcsfontosságú elemét, amíg ezek természetessé nem válnak a számodra. Próbáld meg fenntartani a motivációdat a gondolataid erejével, és meglátod, az érzelmi intelligenciád egy idő után a legjobb tulajdonságaid egyike lesz.

(forrás: filantropikum.com)

Bagdy Emőke – Értelmi, érzelmi és spirituális intelligencia (Kazincbarcika 2008) - videó
https://www.youtube.com/watch?v=EiBeaHuT2ZU
forrás: Bagdy Emőke előadásainak saját csatornája

Prof.Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

2020. március 10., kedd

Hogyan vezet a hitelesség a boldogsághoz?


A hitelesség tiszta találkozás önmagunkkal, a jelen pillanatban, színlelés nélkül.

Célja, hogy fejlessze kifejezőképességünket és öntudatunkat. Hitelességünk tapasztalatok kezdeményezésével, megélésével fejlődik, autentikus természetünk mindig elérhető.


Ha nem vagyunk tisztában valódi önmagunkkal, akkor megtagadhatjuk hitelességünket és természetünk teljes megtapasztalását. A társadalmi normák általában elnyomnak bennünket, de ennek ellenére mindig megválaszthatjuk, hogy visszatérünk a hitelességhez. A társadalmi elvárások, politikai zavarok és manipulációk eme új korszakában valódi önmagunk megélése és felvállalása rengeteg kérdést és nehézséget vet fel. Bár a hitelesség tiszta kifejezése megzavarhatja, sértheti a társadalmi normákat, mégis úgy gondolom, hogy megéri valódi lényünk feltárásával foglalkozni. Céljának teljesítése érdekében a hitelesség nélkülözhetetlen és ezt elnyomás nélkül kell megtapasztalnunk. Engednünk kell ennek a folyamatnak, hogy megismerjük önmagunkat, ítéletek nélkül. Még akkor is, ha a hitelesség megélése nem minden esetben békés, konfrontáció nélküli folyamat.

A hitelesség nem csak stratégiai út az önismerethez és a személyes evolúcióhoz, ez a kulcs a teljes élet megéléséhez. 

Út a hitelesség eléréséhez

Néhányan erőteljesen autentikus életet élnek. Minden tevékenységükben és kapcsolataikban összeköttetésben maradnak alapvető természetükkel. Azok, akik elvesztették a kapcsolatot önmagukkal, segíthet az alábbi felsorolás, mellyel nagyobb hitelességet érhetnek el az életben.

Őszinteség

Mivel társadalmi szempontból már szinte elvárás lett a valódi identitás nyilvános megtagadása, ezért semmi sem fontosabb annál, hogy őszinték legyünk, különösen, amikor a belső szellemünkkel folytatunk párbeszédet. Amikor természetünk valódi elismerését megtapasztaljuk, gondolatainkban, szándékainkban és imáinkban, megnyitjuk a kapukat a gyógyuláshoz, és az átalakuláshoz. Az őszinteség energiát is megtakarít, és biztosítja a stabil alapot a tartós siker és boldogság számára.

Önvizsgálat és önértékelés

Nem vagyunk mindannyian megvilágosodott mesterek, de ez nem zárja ki azt, hogy felidézzük az örök fényt és fürödjünk benne. Igenis képesek lehetünk csodákra, és azonnal meg is tapasztalhatjuk, ha elfogadjuk, hogy méltók vagyunk rá. Tartsunk önvizsgálatot. Objektíven vegyük végig hogyan, milyen elvárások, hitrendszerek alapján éltük eddig az életünket. Ehhez azonban nincs szükségünk az általunk elkövetett hibák miatti önbántalmazásra. Nincs szükségünk mások jóváhagyására vagy megbocsátására. Összpontosítunk saját magunkra és arra a vágyra, hogy hiteles emberként szeretnénk élni az életünket. Az alázatosság alkalmazásával, személyiségünknek azon területeit fedezhetjük fel, ahol a leginkább szükség van a változásra. Így rátalálhatunk önmagunk fényére.

Szembesítés

Miután objektíven értékeltük magunkat, a következő lépés az, hogy minden szempontból egyértelmű kommunikációt folytassunk önmagunkkal. Összpontosított, belső párbeszéd segítségével csökkenthetjük a berögzült viselkedésminták miatti tudattalan reakciót, feloldhatjuk hamis identitásunkat és vállalhatjuk az átalakulást.

Cselekvés

Már a szándékok kinyilatkoztatása is hatalmas erővel bír, cselekvés nélkül azonban, csupán remények maradnak. Gondolataink, ideológiáink, viselkedésünk, elkötelezettségünk, hűségünk és kapcsolataink rendbetétele eltarthat egy ideig. Fokozatosan, lépésről-lépésre haladjunk. Miután megfogalmaztuk, hogy milyen változásokat szeretnénk, alapvető fontosságú, hogy legyen egy tervünk, amely segít minket a megvalósításban. Gyűjtsük össze a szükséges eszközöket, módszereket, melyekkel véghezvihetjük a kívánt változást.

Elköteleződni önmagunk mellett

A legnehezebb dolog a legtöbbünk számára az, hogy elkötelezzük magunkat, hogy rendszeresen elismerejük és tiszteljük önmagunkat. Ez nem mindig könnyű, hiszen valahol mindannyiunkban ott van a társadalom rákfenéje: a megalkuvás és a lemondás. Hogy valóban, hosszú távon sikeresek legyünk a hitelesség elérésében, meditáljunk rendszeresen vagy vezessünk naplót. Felkereshetünk egy terapeutát, vagy bevonhatunk néhány barátot is, hogy segítse ezt a folyamatot.

Bátorítsd és ünnepeld magad!

Mindannyian szokásaink rabjai vagyunk. Amikor sikerül elérnünk a kívánt változást – legyen az bármilyen kicsi is – ünnepelnünk kell, mert kijár az elismerés és önmagunk vállon veregetése! Figyelembe kell vennünk, hogy mindannyian egyediek vagyunk és mindenki más típusú ösztönzést igényel. Fedezd fel azokat a módszereket, melyek neked működnek, hogy ösztönözd és bátorítsd magad a további fejlődés irányába. Add hozzá ezeket a módszereket a napi rutinodhoz. Minden egyes, sikeres lépésnél ünnepeld meg, olyan módon, ami a leginkább tápláló számodra.

A Boldogság elérése

Az elégedettség érzése egyenlő a boldogsággal. Ha önmagunk szemében hitelesek vagyunk, akkor életünk minden területén azt fogjuk tapasztalni, hogy a körülmények a mi támogatásunkat szolgálják és előbbre visznek a célunk felé. Hitelességünk a legmágnesesebb részünk. Az elvárások és dogmák által felépített identitásunk lemondásával, és arra összpontosítva, hogy kik is vagyunk valójában, olyan helyzeteket teremthetünk, melyek támogatják utunkat az általunk kívánt létállapot eléréséhez, az elégedettséghez.

Kezdetben nyugodtan induljunk el az „önzés” felé, és adjunk meg magunknak mindent, amely hiteles énünk táplálásához, felébresztéséhez és megtapasztalásához szükséges. Kérjünk útmutatást, hogy teljes mértékben megismerjünk önmagunkat. Miután többet megtudtunk arról, hogy kik vagyunk valójában, akkor készen állunk arra, hogy másoknak segítsünk. A koncentrált „önzőség” révén érhető el a termékeny és stabil önzetlenség.

Mindig légy önmagad! 

(forrás:Holics-Mester Marianna - kicsibudoar.hu)

Útmutató az élethez - Légy boldog! - videó
forrás:biosyourlife

 Néhány javaslat, ami emlékeztet a fontos dolgokra. Az illusztráció és a feliratok Monica Sheehan 'Be Happy - A little book to help you live a happy life' (Légy boldog - Kiskönyv, ami segít, hogy boldogan élj) című könyvéből származik. 
Az aláfestő dal címe: "Cuore di Sabbia" (Sand Heart) (by Pasquale Catalano), amely a "Mine Vaganti" (Loose Cannons) című film betétdala

2020. március 7., szombat

Akit villámcsapás ért - beszámoló a túlvilágról


Egy halálból visszatért orvos története


A kolumbiai fogorvosnő Dr. Gloria Polo Ortiz, sikeres, és a társaságban is elismert asszony volt. Tudomásul kellett vennie, hogy az élet több mint pénz, hatalom és szórakozás.

Nagy öröm, hogy megoszthatom azt az ajándékot, amit Isten adott nekem. Amit elmondok, 1995. május 5-én a Bogotai Nemzeti Egyetemnél történt, délután 16,30 körül. 

Fogorvos vagyok. Én és 23 éves unokaöcsém, aki szintén fogorvos, a disszertációnkon dolgoztunk. Ezen az esős pénteki napon együtt mentem vele és férjemmel a fogorvosi fakultásra, hogy elhozzuk a szükséges könyveket. 

Csak egy esernyő volt nálunk, ezért unokaöcsémmel szorosan egymás mellett mentünk. Férjemen vízhatlan kabát volt, és közvetlen a könyvtár fala mellett haladt. Mi pedig, hol az egyik, hol a másik oldalon haladtunk, hogy kikerüljük a tócsákat. Egy fasor közelébe értünk, ahol belénk csapott egy villám, ami olyan erős volt, hogy unokaöcsém ott a helyszínen azonnal meghalt. 

Fiatal és mélyen vallásos volt, különösen a kis Jézust tisztelte. Nyakában egy kvarckristályba helyezett Kisjézus képet viselt. A törvényszéki szakemberek azt mondták, hogy a villámot a kvarckristály vonzotta. A villám közvetlenül a szívébe hatolt. Azonnal leállt a szíve. Belső szervei a magas feszültség következtében elégtek, aztán a villám a lábán keresztül távozott a testéből. Az újraélesztési kísérletek eredménytelenek maradtak. Teste külsején nem voltak égési nyomok láthatók. 

Engem a karomon keresztül ért a villám, külsőleg is és belsőleg is megégett a testem. Most látható felépült testemet, Isten irgalmának köszönhetem. Ez a mi jóságos és mindennél jobban szerető Istenünk kegyelmének a bizonyítéka. 

A hatalmas erejű villám elégetett rajtam minden húst, a mellem is eltűnt, különösen bal oldalamon. Bordáim, hasam, altestem, lábaim és a májam is elszenesedett. 

Jobb lábamon keresztül távozott belőlem a villám. A vesém, tüdőm és a petefészkem is erősen megégett. Sajnos, spirállal védekeztem a gyermekáldás ellen, s ennek réz anyaga jól vezeti az elektromosságot. Ezért égett úgy meg a petefészkem. Oly kicsi lett, mint két összeszáradt szőlőszem. 

Leállt a szívem és gyakorlatilag teljesen élettelen voltam. Testem rángott és vibrált, és mivel nedves talaj elektromos töltés alatt volt, ezért abban a pillanatban senki nem tudott segítségemre sietni. Hozzám érni hosszú ideig szinte lehetetlen volt.


Ez az írás eredeti előadások részeinek fordítása, amelyeket Dr. Gloria Polo Ortiz asszony, egy kolumbiai fogorvosnő tartott (plébániák és közösségek meghívására, vallási rádió- és TV-műsorokban elhangzott interjúkban spanyolul), aki ma Bogotában él, és mint fogorvos keresi kenyerét. 

Dr. Polo asszony 1958. november 30-án született és 1995-ben, amikor villámcsapás érte, 36 éves volt. Dr. Polo asszony nagy súlyt fektet arra, hogy a terjesztés, az írásbeli bizonyítékok, DVD-k, CD-k és egyéb dolgok forgalmazása semmiféle haszonszerzéssel ne járjon. Fogorvosi keresetéből tartja el magát. Előadásaiért nem kér, és nem is fogad el honoráriumot.

A Római Katolikus Egyház papjai és közösségei sok helyre hívják bel-és külföldre. Van egy lelki vezetője, aki egyben a gyóntatója is. Ő Főtisztelendő WilsonAlexander Mora Gonzalez, bogotai Szent Kereszt Plébánia /Parroquia „LaSanta Cruz”/ papja. 

A túlvilági bíróságon átélt élménye következtében elkötelezte magát a lelkek mentésére, ahol azt a megbízást kapta, hogy ezt a tanúságtételt ne csak 1000-szer, hanem 1000-szer 1000-szer adja elő. 

Ez a tapasztalat arra szolgált, hogy életét gyökeresen megváltoztassa, és teljes erővel és lehetőségeihez mérten mentse a lelkeket, és küzdjön az Új Evangelizációért a mai világban, amit az elhunyt pápa, II. János Pál is nagyon sürgetett. 

Missziós tevékenységében nagy támasza volt férje Luis Fernando RICO RAMIREZ (szül. 1957. május 25.), aki 2006. október 7-én szívelégtelenségben váratlanul meghalt.

(forrás:szeretetlang.blog.hu - vilagkiralynoje.hu)


 Dr. Gloria Polo Ortiz: Akit villámcsapás ért - beszámoló a túlvilágról:
 https://www.vilagkiralynoje.hu/files/akit_villamcsapas_ert.pdf

Akit villámcsapás ért - Exclusive interjú: Dr. Gloria Polo Ortiz tanúságtétele - videó
 A Szeretetláng Fesztivál utáni egy órás beszélgetés Dr. Gloria Polo Ortiz kolumbiai fogorvosnő asszonnyal (Akit villámcsapás ért), ami az előadásból kimaradt. 2017.08.27. Máriaremete

2020. március 6., péntek

Kaede, a kislány, aki megörökölte Baba Vanga látnoki képességét


A bolgár, vak jósnő korábban megjövendölte, hogy egy francia kislány segítségével juttatja el jóslatait halála után.

Baba Vanga és Kaede Uber

Látomások, melyek valóra váltak

A „bulgáriai Nostradamus"-ként is emlegetik Baba Vangát, az idős, vak jövendőmondót. A tisztánlátó asszony 1996-ban, 85 évesen elhunyt, de jóslatait tartalmazó füzetét azóta is bőszen tanulmányozza a világ. Akár hiszünk a jóslásban, akár nem: 50 éves pályafutása alatt számtalan olyan eseményt jövendölt meg, ami később tényleg bekövetkezett. Minden évre volt egy-egy megjegyzésre, egészen 7000-ig.

A bolgár jósnő halála előtt megjósolta, hogy születni fog egy kislány, akinek örökül adja látnoki képességeit. Baba Vanga azt is leszögezte, hogy a gyerek Franciaországban fog élni a családjával. A jóslata ezúttal is igaznak bizonyult.


A képesség öröklődött

Húsz évvel Baba Vanga halála után egy moszkvai tévécsatorna adásában, egy hétéves kislány jelent meg az édesapjával, aki azt állította, hogy a jóslat valódi volt. Kaede Uber első látomását mindössze ötéves korában látta, ami egy közeli rokona balesetét vetítette előre. Nem sokkal később ez a baljós látomás be is következett, majd több másik, hasonló eset is történt, ami a szülőket aggodalommal töltötte el. A műsorban a kislány elmesélte, hogy a víziók éjszaka, álmában jelentkeznek, és egy öregasszony mondja el neki. A gyerek által leírt idős hölgy pedig tökéletesen illett a néhai vak jósasszonyra, Baba Vangára.

A hitetlenkedők miatt egy másik elképesztő összefüggéssel is szolgált a kislány.

Mindketten vakok

A kislány nem csak gesztusaiban hasonlít az egykori jövendőmondóra, egy ritka genetika betegségben szenved, amelynek következtében ő is elveszítette a látását születése után. Kaede mégis szerencsésnek tartja magát, mert olyan dolgokat lát álmaiban, amelyeket mások soha.

Az ifjú parafenomén szerint a legnagyobb globális probléma éveken belül az ivóvíz hiánya lesz, hat év múlva már nem lesz elég természetes ívóvíz a Földön. Azt állítja továbbá, hogy Európa meg fog remegni, hatalmas ökológiai probléma fogja sújtani. A fenyegetés nem Törökországból, vagy Szíriából jön majd, hanem Algériából - írja a török Takvim hírportál.

(forrás:femcafe.hu - filantropikum.com)

Kapcsolódó írás
Baba Vanga - a vak jövendőlátó: 

2020. március 5., csütörtök

Perzsa tanmese a hallgatásról: „A fülemüle hallgatása!”


Salamon király idején, élt egy ember, aki vásárolt egy gyönyörűségesen éneklő fülemülét.


Egy kalitkába helyezte, ahol a madár semmiben sem szenvedett hiányt, és órákig énekelt a körülötte lévők örömére. Egy napon, amikor a kalitkát az erkélyre helyezték, egy másik madár röppent oda, és suttogott valamit a fülemülének, majd elrepült.

Ettől a pillanattól kezdve a csodálatosan éneklő madár torkát egy hang sem hagyta el. A férfi megelégelve a fülemüle hallgatását, fogta a madarat, és elment Salamon királyhoz, akiről köztudott volt, hogy ismerte az állatok nyelvét. A király megkérdezte a fülemülét, hogy miért nem akar énekelni.


A madár így válaszolt Salamon királynak:

„A régi időkben sem a vadászokat, sem kalitkát nem ismertem. Aztán, saját kapzsiságomnak köszönhetően, sikerült csapdába esnem. A madárkereskedő, miután elkapott, eladott a vásáron, és így teljesen elszakított a családtagjaimtól. Rövid időn belül, ennek a férfinek a kalitkájában találtam magam, akit most itt magad előtt látsz. A kalitka rabságában aztán éjjel-nappal panaszkodtam, de ő azt hitte, hogy bánatos dalom az öröm dala.”
Egy nap aztán, egy másik madár odarepült hozzám, és azt mondta:

“Ne siránkozz, mert ezért tart téged a gazdád a kalitkában!”

Ezért úgy döntöttem, hogy végleg elhallgatok.

Salamon király ezek után tolmácsolta a madár szavait az embernek, aki ezt hallva azt gondolta:

“Miért jó számomra egy olyan madarat tartani, amely nem is énekel?”

És az ember kinyitotta a kalitka ajtaját, és szabadon engedte a fülemülét!

(forrás: filantropikum.com)

Nagy fülemüle hangja - videó
forrás: János Dénes
 Erdélyben, egy kis folyó menti erdőben vettem videóra a nagy fülemüle ( Luscinia luscinia ) énekét. A nagy fülemüle éneke teljesen más, mint a Magyarországon gyakori fülemüle ( Luscinia megarhynchos ) éneke.

2020. március 1., vasárnap

Vajon valóban vannak véletlenek? – a szinkronicitás világa


Paulinyi Tamás írásában a szinkronicitás-jelenségekre keresi a magyarázatot!

Valaki alszik, és álmában fekete foltos kutyák játszanak vele, az egész olyan, mintha a százegy kiskutya története elevenedne meg lelki szeme előtt. A furcsaságok azonban másnap kezdődnek, amikor a parkban váratlanul egy sereg dalmatínerrel találkozik, noha a környéken még nem látott ilyeneket. Még meglepőbb, hogy délután, egy – a postaládában talált – levelezőlapról szintén egy foltos kutya képe mosolyog rá, az pedig már egyenesen döbbenetes, hogy kislánya este az iskolából egy ajándékba kapott tarka, fekete-fehér plüss kiskutyával tér haza.

Mi történik itt? Az egybeesések ilyen sorozata véletlennek már aligha nevezhető, más magyarázat pedig nemigen kínálkozik. Vagy mégis lenne az ilyen furcsaságok mögött valamiféle misztikus rendezőerő? Bármilyen különös, de az ilyesfajta egybeesésekre már a tudomány is felfigyelt, Carl Gustav Jung svájci pszichoanalitikus pedig a jelenséget szinkronicitásnak nevezte el. 

Van magyarázat a véletlen egybeesésekre?

A szinkronicitás és a tudomány

Kiszámíthatónak tűnő világunkban a történéseknek megmagyarázható, levezethető oka van. Időnként mégis, úgy érezzük, mintha a velünk történő eseményekben valamiféle összecsengés, valami üzenet rejlene. Ilyenek azok az érthetetlen egybeesések, amikor egy bizonyos dolog gondolatban, szóban, képben, vagy tárgyi valójában úgy bukkan fel sűrű egymásutánban, hogy mindezt semmi logikus összefüggés nem indokolja. A bevezetőben idézett példához hasonlóan, ez előfordulhat szinte bármivel kapcsolatosan, lehet ez akár pusztán egy számsor is, ami egy napon belül ugyanúgy tűnik fel ruhatárjegyünkön, egy minket hívó telefonszámban, taxink rendszámán és színházi belépőnkön, valamint a hotelszobánk ajtaján.

A szinkronicitás első vizsgálatai éppen ilyen megfigyelésekkel kezdődtek, amikor Paul Kammerer osztrák biológus az általa szerialitásnak nevezett egybeesés sorozatokat elemezte. Kammerer például feljegyezte, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott ruhadarab hányszor bukkan fel a járókelőkön, vagy hányszor ismétlődnek indokolatlanul, hasonló események bizonyos időtartamban. A sorozatok törvényében különböző erősségű egybeeséseket írt le, attól függően, hogy azok hány ismétlődő elemből álltak. Minden tudományos elemzés dacára, magáról az okról máig nem tudunk semmit, így a szinkronicitást leginkább a parajelenségekhez hasonlíthatjuk.

Jung, aki szinkronicitás fogalmát megalkotta, szintén számos példával szolgál az egybeesésekről, ezek közül is talán a legismertebb az arany szkarabeusz bogár esete. Jung éppen egy hölgybetegének pszichoanalízisét végezte, aki az álmáról mesélt, abban pedig egy – az egyiptomi mitológiából jól ismert – szkarabeusz bogár szerepelt. Az álom elemzése közben valami koppant a rendelő ablakán, amikor pedig azt kinyitották, egy élő európai szkarabeusz esett be rajta. Jung a bogarat a Hölgy felé nyújtotta, hozzáfűzve, hogy: „Asszonyom, íme a szkarabeusza!”. A különös egybeesés jelentőségét csak fokozta, hogy a hölgy a váratlan és irracionális élmény hatására a gyógyulás útjára lépett, ezzel összefüggően pedig az, hogy a szkarabeusz szimbolikus jelentése pont az újjászületés.

Ezekben a sorozatokban tagadhatatlanul fontos elem a tudatunk tartalma, amire az anyagi valóság mintegy válaszol. A hasonló hasonlót vonz elve így önmagában bezárja a kört, rejtélyként hagyva számunkra az események kialakulásának mikéntjét. Wolfgang Pauli elméleti fizikus szintén foglalkozott a szinkronicitás értelmezési lehetőségeivel, ugyanakkor személyét is legendás egybeesések kísérték, kollégái szerint például a jelenlétében a kísérleti berendezések rendszeresen tönkrementek. Hasonló megfigyeléseket tehát a tudomány berkeiben is találhatunk, a nagy kérdés mégis az marad, hogy hogyan befolyásolhatja az emberi tudat tartalma, a fizikai valóság eseményeit.

A különös egybeesések és a parapszichológia

A parajelenségek különös világa kevesek számára ismert és még kevesebben tudják, hogy jó pár „misztikus” képességünk jó ideje tudományos kísérletekkel bizonyított ténynek számít. Ilyen például a telepátia, más néven gondolatátvitel, az előérzet, vagy a szinkronicitáshoz talán legközelebb álló véletlenbefolyásolás. Ez utóbbit J. B. Rhine már az ezerkilencszázharmincas években sikerrel kutatta Amerikában, amihez egész egyszerűen dobókockákat használt. Ezekből a kísérletekből világossá vált, hogy a tudati elvárásaink valóban hatnak a véletlenekre, ha például több hatost vártak a véletlen egyhatodnál, akkor mérhetően több is lett a hatosok aránya. Évtizedekkel később H. Schmidt a kísérleteiben azt a feladatot adta az alanyainak, hogy pusztán az akaratukkal számítógépes folyamatokat változtassanak meg, ez az előzőekhez hasonlóan szintén mérhető sikerrel járt.

A különös véletlenek létrejöttéhez azonban nemcsak azok befolyásolásával juthatunk el, a szintén bizonyított telepátia és a jövőérzékelés elméletileg ugyanígy működhet például „véletlen” találkozások öntudatlanul használt „GPS-eként”. A pszi kutatás jelenlegi tanulságai szerint ezek a készségek mindig és mindenkiben működnek, észrevétlenek pedig jobbára azért maradnak, mert a valódi elvárásaink többnyire előttünk is tisztázatlanok, illetve annak eredményeit a logikánk félremagyarázza. Miután a parajelenségek fizikai mechanizmusairól gyakorlatilag szintén semmit sem tudunk, a szinkronicitáshoz hasonlóan pusztán tudati és fizikai események érthetetlen egybeeséséről beszélhetünk. Mindez azt sejteti, hogy a valóságról eddig szerzett tudományos ismereteink még meglehetősen hézagosak és viszonylagosak, mondhatni a létnek bizonyos dimenzióit még nem ismerjük. Attól viszont, hogy valamit tudományosan még nem tudunk a világképünkben elhelyezni, az emberi történelem korábbi korszakai – helyes intuícióval – azt éppen használhatták is.

(forrás: astronet.hu)

Kapcsolódó írás
Tények, amelyek bizonyítják, hogy a véletlen nem létezik:

Paulinyi Tamás: Álomjóslatok és tudatos álmodás - videó
Paulinyi Tamás pszi-kutató, szabadegyetemi igazgató

2020. február 29., szombat

Állatok a túlvilágon


Ha a túlvilág kerül szóba, akkor az emberek nagy része kizárólag úgy gondolja, hogy mindez csak róluk szól. Gondoljunk bele, hogy milyen sivár lenne a folytatás az állatok nélkül. George Wilmot a saját halálközeli élményén keresztül meséli el, hogy milyen volt találkoznia a kedvenc lovával odaát.


Jó öreg Jenny. Valamikor ő húzta a kordémat. Én olyan harmincas lehettem akkor. Odáig voltam, mikor szegény Jenny egyszer csak összecsuklott és kimúlt. Olyan közel állt hozzám, amennyire csak egy asszony állhat közel az emberhez, vagy még annál is jobban. Nagyon ragaszkodtam hozzá. Mindent értett, amit mondtam neki, abban biztos vagyok. Agyafúrt volt, mint egy igazi szépség. Semmi különös nem volt rajta, de még is nagyon szép kis lovacska volt. Arra emlékszem, hogy egy mezőn ébredtem. Egy fa alatt ültem, vagy inkább hevertem. Emlékszem az ébredésre. Ezt a lovat láttam, ahogy jön elém. Jenny! A kutyafáját!

Persze fiatalabbnak nézett ki, de remegett az örömtől. Szinte éreztem az örömét. Nem tudom elmesélni, hogyan. Az olyasmi, amit nem lehet megmagyarázni. De majdnem olyan volt, mintha beszélne hozzám. Ez rendkívüli volt. Semmi hangot nem hallottam, s az ember nem is várhatja egy lótól, hogy beszéljen, de valahogy a fejemben éreztem őt.

Igen, most jövök rá, hogy egészen biztosan olyan volt, mintha beszélne hozzám és üdvözölne engem. Odajött és megnyalta az arcomat. Egek, ezt amíg élek nem felejtem el! Nagyon izgatott voltam. Simogattam, nyugtattam őt. Ekkor hangot hallottam a hátam mögül. Megfordultam. Egy jóvágású, fiatal, szőke fickó állt ott.

-Azért jöttem, hogy gondodat viseljem – mondta.
-A gondomat viseled? – kérdezem. -Miről beszélsz?
Meg voltam rökönyödve Jenny meg a többi miatt.
-Igen, gondoskodni fogok rólad. Ezzel bíztak meg.
-Ezt hogy érted? Mindig képes voltam gondoskodni saját magamról.
Mellesleg rá voltam kényszerítve.
Nem érted? – kérdezte. – Meghaltál.

Ez persze egy pillanatra úgy ért, mint a villámcsapás. Aztán minden megváltozott. Jenny már évekkel ezelőtt elpusztult, s volt egy másik lovam utána. Szép ló, de nem fogható Jennyhez.

S ő azt mondja halott vagyok, nem tudtam mire vélni ezt a mókát.
Aztán úgy tűnt nekem, mintha a fickó mutatna nekem valamit. Nem tudom, vajon valóban megmutatta-e, de gondolom, igen. Láttam magam egy ágyon feküdni, mereven, feszesen. Néztem saját magamat, de mégsem voltam ott. Láttam, hogy felteszik a testem egy kerekes hordágyra és kitolják a helyiségből. Én meg utánuk sétálok; aztán az egész eltűnt, és ott voltam megint ezzel a pasassal.

-Az én nevem Michael – mondta.
-Értem.
-Felfogtad, hogy meghaltál?
-Hát nem is tudom, mit gondoljak.
-Láttad az imént a tested abban a vízióban? Tudod, meghaltál abban a kórházban.
-Emlékszem, hogy nagyon beteg voltam. De hogyan lehetek halott, mikor itt beszélgetek veled és itt van Jenny is?
-Jenny nem arra bizonyíték, hogy te itt halott vagy?
-Hát nagyon különös, az biztos. Ha az ember a mennyországba kerül, nemigen számít arra, hogy lovakkal találkozik. Nekik nincs is lelkük, nem?
-Legalább is ezt mondják a Földön. Hogy semmiféle más életük nincs, csak amit az anyagi világban élnek le. Ez a ló oly közel állt hozzád, elhalmoztad a szereteteddel és ragaszkodásoddal. Így kapott valamit, ami segített neki.
-Nem értem ezt az egészet.
-Míg van benned szeretet és ragaszkodás a ló iránt – mondta a fickó -, addig létezni fog. 
Az emberek általában nem látják be, hogy felelősek az állatokért. Mióta itt vagyok, aminek már pár száz éve…

Persze rábámultam, amikor ezt mondta. Ez azért egy kicsit sok, gondoltam, ilyen frissnek és jóképűnek lenni pár száz év után. De azért nem szakítottam félbe ezt az úriembert.

Egy kicsit elveszettnek éreztem magam, és arra gondoltam, nagyon meg kell fontolnom, mit teszek, vagy mondok.

-Az idő semmit nem jelent – mondja a pasas. -Több száz éve vagyok itt, és az is a munkámhoz tartozik, hogy az állatokról gondoskodjak. Gyakran járok lent a tárnákban.
Gondolkodtam, hogy mi a fenét ért azon, hogy „lent a tárnákban”, aztán oda lyukadtam ki, hogy ez biztos a poklot jelenti vagy valami ilyesmit.
-Nem – mondta ő. -A tárnák a bányákban vannak, ahol állatokat dolgoztatnak. Ellátom őket, megpróbálok segíteni nekik, de túl sok mindent nem tehetek. Ideát vannak óriási, nyílt mezők, ahol az állatok élhetnek, ahol szeretet veszi körül őket és vigyáznak rájuk. Az emberek találták ki azt a hülyeséget, hogy ők az egyetlenek, akiknek joguk van a túlvilági létezéshez. A vallásos embereknek is ez a szent meggyőződésük. Pedig fogalmuk sincs az egészről.

Sok mindenről beszélt nekem, s kezdtem kíváncsi lenni. Míg mesélt, félig rá figyeltem, félig meg magamon gondolkoztam. Hogy mihez kezdek majd, meg a halálról, satöbbi. Olyan volt, mintha illusztrálná a dolgokat, én meg megpróbáltam felfogni.
De ugyanakkor nem tudtam megállni, hogy ne a saját aggodalmaimra gondoljak.

-Ne ülj itt tovább – mondja nekem. – Menjünk.
-Rendben – feleltem.
Mellette ballagtam a mezőn. Olyan volt, mint amikor vidéken sétálgat az ember, a Földön. Tehát ott bandukoltam, a ló meg követett engem.
Nem tudtam mit gondoljak. Az is olyan különös volt, hogy a ló jött utánam. De úgy szerettem, hogy semmi kétségem nem volt afelől, ez ugyan az a ló, aki azelőtt már egyszer az enyém volt.

-------------------

Terry Smith akkor fulladt a tengerbe, amikor a Hood elsüllyedt (feltételezhetően az 1941. május 24-i, Dánia-szorosban történt második világháborús ütközetben) 1415 emberrel a fedélzetén. A túlvilágon mikor belépett a mennybéli házába, megütközve látta, hogy egy fekete macska ült az egyik széken.


Hirtelen – mesélte – a legfurább dolgot művelte ez a macska. Leugrott a székről, oda jött hozzám, a fülét hegyezve leült a hátsó lábára, rám nézett, de nem nyávogott, nem adott ki olyan hangokat amit a macskák szoktak, inkább olyan volt mintha beszélne. Hát tudják, megállt bennem az ütő.
-Ne aggódj – mondta a kísérőm. – meg fogod szokni ezt is. Az állatoknak ideát megnövekszik az a képességük, hogy megértessék magukat. Persze bizonyos fokig ezt a Földön is meg tudják tenni, csak nem halljuk őket, mert nem olyan nyelvet használnak, amit megértenénk. De itt a gondolataik a levegőben vibrálnak, s hallhatod a hangjukat. Pusztán a gondolataikat közvetítik neked, így hallhatod őket. Most azt kérdezi: hogy vagy?
-Krisztusom – gondoltam – ez őrület. A macskák nem szokták megkérdezni az embertől, hogy hogy van. nem is tudtam mit mondjak vagy csináljak.
-Ne aggódj – mondta a kísérőm. – Meg fogod szokni. Az állatok sokkal érzékenyebbek, mint az emberek gondolnák, és megvannak a saját ismereteik a dolgokról. Tudnak gondolatokat közvetíteni és fogadni, és te hozzá fogsz szokni a tényhez, hogy itt sokkal hatásosabban tudnak kommunikálni, mint ahogy a Földön tudtak.
Nagyon köszönöm – mondtam, s próbáltam hozzászokni a gondolathoz. Úgy tűnt nekem, mintha a macska azt mondaná, hogy: -Remélem boldog leszel itt.
Aztán visszament a székébe, összegömbölyödött, s míg én töprengtem, elaludt.
Kicsit később Terryt elvitte a kísérője egy sétára, hogy bemutassa az új szomszédainak. Nem egyedül mentek.
-Ahogy kiléptünk a házból – mesélte Terry – a macska feltápászkodott és követett minket. Úgy jött utánunk, amit az ember inkább egy kutyától várna, s nem egy macskától. Jól van, gyere velünk Nelly, mondta a kísérőm. Gondoltam Nelly elég fura név egy macskának. Sose hallottam még, hogy egy macskát Nellynek hívtak volna.
-Azt gondolod, különös név egy macskának ugye?
-Még sose hallottam Nelly nevű macskáról. De végül is miért ne lehetne így hívni? 
Ugyan úgy lehet Nelly, mint Cirmos.
-Anyám adta a Nelly nevet neki.
-Az anyja? – kérdeztem. – Akkor hány éves ez a macska most?
-Ha a földi mércét vesszük, akkor olyan hatvan éves lehet – felelte.

George Hopkins, a sussexi gazdálkodó ugyan olyan boldog volt, mint a többiek, mikor látta, hogy öreg kutyája farok csóválva ugrándozik körülötte.
Egy másik meglepetés is érte.
-Most mivel foglalkozik? – kérdezte Woods egy szeánsz folyamán.
-A jószágtartás érdekel – felelte Hopkins.
-Ott is vannak jószágai?
-Igen, vannak lovaink. Nagyon szeretem az állatokat, különösen a lovakat. Imádom a jószágot, és itt van mindenféle állat. Csodás legelőink vannak meg mezők, s az állatok ugyan olyanok, mint mi. Mindenki a természet közelében él. Nincs ölés. Ott van a kertem, amit nagyon szeretek. Ott van a jószág. Szeretek sétálni, és szeretek lovagolni, amire odalent nem volt túl sok lehetőségem, bár vidéken éltem és dolgoztam. Láttam lovakat mindennap, persze, de hogy lovagolni! Az nagyon ritkán volt.
-Nem találja úgy, hogy az állatok elérték a tudat egy magasabb fokát? – kérdezte Betty Greene. -Hogy értik meg magát?
-De. Pont ezt akartam mondani. Persze, hogy értenek. S azt hiszem, a Földön élő emberek hajlamosak alábecsülni az állatok intelligenciáját. Pedig vannak érzéseik, hangulataik, érzelmeik és egyáltalán nem tudatlanok. Tudom, hogy odalent nagy vita folyik arról, vajon megölhetjük-e az állatokat a húsukért? Hát most mit mondjak erre? Ez szükségtelen, hiszen annyi más formája van annak, hogy élelemhez jussunk és semmiképp nem hiszem, hogy jó dolog egy állat bomló húsát enni. Nem hiszem, hogy ez jó az embereknek. Ezenkívül azt gondolom, az állatoknak is ugyan olyan joga van az élethez, mint az embernek. Sok esetben még több is. 
(forrás:tulvilagrakeszulok.hu)

 Kapcsolódó írás
Az állat kommunikátorok bizonyítják, hogy lehetséges hallani kedvenceink gondolatait:
 https://dszilvia.blogspot.com/2018/09/az-allat-kommunikatorok-bizonyitjak.html

2020. február 28., péntek

Jelenés a tükörben


Évekkel ezelőtt láttam anyám látomását. 1975-ben lett öngyilkos. Nagyapám, anyám apja lelkész volt, így engem abban a meggyőződésben neveltek, hogy az öngyilkosság megbocsáthatatlan bűn. Úgyhogy amikor anyám meghalt, az is nagyon bántott, de még jobban bántott a gondolat, hogy örökre elvesztettem, hogy elkárhozott a lelke. 


Amikor megérkeztem a szertartásra a ravatalozóba, leginkább ez nem hagyott nyugodni. De aztán egy gyönge hang – én isten suttogásának nevezném – szólt hozzám, amikor felnéztem jobbra, a mennyezetnél anyám és Krisztus látomását láttam, amint kéz a kézben távolodnak tőlem. A látomás teljesen színes volt, teljesen életszerű. Mindketten visszanéztek a válluk felett, rám mosolyogtak, azzal eltűntek.

Ez indított el a spiritualizmus felé. Abban a pillanatban felismertem, hogy sok minden, amit tanítottak nekem, nem igaz. Egy év sem telt el és a férjem is meghalt. Tíz éves házasok voltunk. Ez számomra a lélek sötét éjszakája volt. Azóta haladok a saját spirituális utamon. 

Sokáig meditáltam, megpróbáltam a meditáció minél mélyebb szintjére jutni, hogy a férjemmel kapcsolatba kerülhessek. Talán ez vezetett el, egy tükörnéző szeánszra, ahol az ember a tükörbe pillantva megláthatja elhunyt szeretteit. 

Belépve a fülkébe helyet foglaltam, de nem tudom meddig ülhettem ott, mielőtt bármi történhetett volna. Egy idő múlva a tükör eltűnt és anyámat láttam helyette. Először nagy távolságból láttam, és csak az arcát. Aztán ahogy egyre közelebb jött, egyre szellem szerűbb lett, de nem kísérteties módon. Nem volt fényes és anyagszerű, ráadásul inkább füstszerű jellege volt. Mosolygott és Madárkámnak szólított, ahogy gyerekkoromban.
-Madárkám, azért jöttem én, mert Bill (a volt férje a mesélőnek) nem jöhet. Én már kicsit tovább jutottam, mint ő, neki még sokat kell tanulnia. Ő most még tanul. De nincs semmi baja, nagyon szeret téged és jól érzi magát.
Csodálatos arckifejezés volt anyám arcán. Ragyogott. Nagyon melegem lett. nem tudom, hogy ez azért volt-e, mert nagyon izgatott voltam, vagy a körülötte lévő energia okozta. A hangja másmilyen volt, mint a mi hangunk amikor beszélünk. A legjobban úgy tudnám leírni, hogy évekig dolgoztam telefontársaságoknak és a tengerentúli hívások központjában, és amikor műholdról vettük le a jeleket, akkor annak másmilyen hangzása volt. Ilyen volt ez a hang is. Ami történt az nem képzelődés volt. Olyan igazi volt, mint a valóság, csak nagyon ünnepélyes. A furcsa az volt, hogy anyámat olyan közel éreztem magamhoz, hogy szinte meg is érinthettem volna. De annyira le voltam nyűgözve, és annyira koncentráltam arra, amit mondott, meg hogy a szemébe nézzek, hogy eszembe se jutott megérinteni. Azt hiszem nem beszéltem hozzá, vagy lehet csak a fejemben beszéltem, de ebben nem vagyok biztos. Olyan gyorsan válaszolt, hogy nem is volt időm beszélni. Nekem leginkább egyoldalú beszélgetésnek tűnt, ő beszélt hozzám. Csak csodálkoztam és figyeltem, hogy mi zajlik körülöttem. Mikor vége lett, az egész kép finom párává vált és anyám eltűnt.

(forrás: http://tulvilagrakeszulok.hu)

A harmadik szem aktivizálása és alapfokú használata - videó
forrás: lohere

"Figyeld a tükörben az arcod, tompa fény mellett. Légy egyedül, hogy biztos lehess abban, hogy senki nem fog zavarni, mivel nagyon elmélyült tudatállapotba kell kerülnöd, amely tudatállapotban minden fizikai zavaró tényező mélyebben befolyásolhat, mint éber állapotban. Alkalmas időpont lehet az este, amikor munkából hazaérve valószínűleg fizikailag és mentálisan is fáradt vagy. Ha nagyon fáradt vagy, akkor ne gyakorolj, és ne is próbálkozz. Akkor csináld, amikor kényelmesen érzed magad. Fontos, hogy kényelmesen érezd magad. Ez a gyakorlat nem verseny, nem lehet nyerni. Azért mondom ezt, mert találkoztam olyan emberekkel is, akik a túlzott akarástól mentálisan begörcsöltek és így blokkolták magukat. 
Nézd az arcod a tükörben, és nyugtasd magad olyan gondolatokkal mint: „Békességben vagyok önmagammal, csak nézem az arcom, hogy megnyugodjak és békére leljek önmagamban”. A fizikai szemeddel egyetlen pontra koncentrálj a szemeid között a homlokodon, vagy az egyik szemedre. Ne nézd mindkét szemed, mert az a látómeződ mozgásával járhat. 
Ne változtasd a látómeződet és ne pislogj, mert a fizikai szemedtől el kell vonnunk a figyelmedet a belső szemed felé! 
Válassz ki egy pontot az arcodon, fókuszálj arra, és ne változtass rajta többé. Maradj ennél a pontnál, amíg csak lehetséges, de ne erőltesd meg a szemed, addig csináld amíg kényelmes. Néhány pillanat múlva, kb. 30-60 másodperc múlva, amikor már teljesen relaxáltál, érezni fogod a meleget a nyakad hátulján. Azért említem ezt, hogy tudatában légy az energiádnak. Ha nem érzel semmi különöset, nem baj, ne várd el, hogy érezni fogod, de ha mégis érzed, tudd, hogy jó úton jársz. 
A melegség energia, melyet azáltal érsz el, hogy figyelmedet koncentrálod. Úgy is felfoghatod, hogy ez a spirituális segítőid, vagy a spirituális utadon vezetők által közvetített energia, vagy egyszerűen a jó jelenléte. Nem fontos, hogy tudd pontosan mi az, vagy ki az. Ha kényelmes, még jobban nyisd meg magad. Képzelj el egy belső ajtót, mely felnyílik miközben te még mindig az arcod egy bizonyos pontját nézed. 
Néhány pillanat múlva piciny változást láthatsz az arcodon, attól a ponttól kiindulva, amit figyelsz. Ne várd el ezt sem, de legyél nyitott arra, hogy ez megtörténhet. De ha az elméddel megrögzötten arra vársz, hogy megtörténjen, akkor valószínűleg nem fog. 
El kell vonnod a figyelmedet a fizikai szemeidtől, ne velük akarj látni! 
Az arcodon észrevett változás, az a harmadik szemed által közvetített kép, amely eléri a tudatodat, azaz a fizikai szemeddel látott képre "ráúszik" egy másik arc képe, egy másik megjelenés. Ez az arc lehet egy humanoidé. 
Amikor ez történik, lassan lélegezz és a legjobb és legélvezhetőbb energiákkal vedd körül magad, és esetleg csukd be a szemed egy pillanatra azért, hogy a szemeidet átitasd és megtisztítsd, hiszen nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy 60 másodpercig vagy még hosszabb időn keresztül is folyamatosan és pislogás nélkül nyitva tartsuk a szemeinket. Most fókuszálj újra arra a pontra. Amennyire csak lehet, lazítsd el a látásodat és ekkor újra és még gyorsabban látni fogod az arcod változását. 
Ha valaki másnak az arcát látod a tiédben, ne ijedj meg, csak nézd mint egy megfigyelő. Csak nézz, ne ítélkezz arról, amit látsz, még akkor sem, ha ez egy gyönyörű, vagy groteszk arc - csak figyelj. 
Az egész folyamat nem lehet több 5-10 percnél, és ha nem látsz semmit 2-3 perc után, akkor hagyd abba. Még egyszer mondom, hogy ne görcsölj, engedd el magad.
 És ne ítéld el magad, ha semmi nem történik az első alkalommal. 
A tükörnézés az úgynevezett tükörmágia része. Ebben az összefüggésben, a tükröt általában a figyelem és akarat fókuszálására használják a hatékony megerősítések létrehozásához, vagy hogy lelkeket hívjanak meg, vagy esetleg a harmadik szemre összpontosítsanak."


2020. február 24., hétfő

Az érzelmek kifejezése az ima legerősebb formája!



Azt mondják, hogy a meditáción keresztül az Univerzum beszél hozzánk, és válaszokat kaphatunk kérdéseinkre, az ima pedig az a kinyilatkozási forma, amikor hangot adunk kívánságainknak!


Gregg Braden tudós szerint az érzelmeink kifejezésének leghatásosabb formája az ima. Nem csak a templomban, vagy más különböző szent helyen lehet imádkozni, bárhol, és bármikor imába foglalhatjuk a szívünk legféltettebb álmait, vágyait, félelmeit. Nem csak este és reggel lehet imádkozni, de kihasználhatjuk a déli csúcsforgalmat, vagy a metróban utazással töltött időt is.

Az Univerzum felé ima formájában közvetíthetjük legjobban érzéseinket, a szeretetet, az elfogadást, örömöt, hálát, a bánatot. Az imán keresztül pillantok alatt közvetíteni tudod mások felé érzéseidet, ha örömöt vagy hálát érzel valaki iránt, foglald imába a nevét.

Foglald imába kívánságaidat, de imádkozz akkor is, amikor békével a szívedben megköszönöd a jelenlegi élethelyzetedet. Amikor örülsz valaki sikerének, imádkozz érte, így te is hasonló sikereket vonzhatsz be az életedbe. Mind a pozitív, mind pedig a negatív érzelmek hatalmas erővel bírnak, és minél nagyobb hangsúlyt fektetünk rájuk, annál hatalmasabbak lesznek.

Ápoljuk a hálát, az örömöt, az együttérzést a szívünkben, így mind olyan helyzeteket és eseményeket vonzzunk majd az életünkbe, akik pozitív irányba segítenek. A pozitív érzések segítségével hosszabb ideig megőrizhetjük testi- és lelki egészségünket, fiatalságunkat.

Imádkozzunk, tápláljunk szívünkbe pozitív érzéseket, mosolyogjunk, legyünk boldogok, hiszen az élet maga egy ajándék.

(forrás: filantropikum.com)

Dr. Bagdy Emőke – Az ima ereje (DunaTV)
forrás:Bagdy Emőke előadásainak saját csatornája


2020. február 23., vasárnap

Beszélj szeretettel – a szavak megváltoztathatják az agyunkat



A szavak, amelyeket használsz, megváltoztathatják a gondolkodásodat és az agy működésében is változásokat okozhatnak.



Erről a témáról szól Dr. Andrew Newberg, a Thomas Jefferson Egyetem neurológusa és Mark Robert Waldman, kommunikációs szakértő könyve, amelynek címe „A szavak megváltoztathatják az agyunkat”. Munkájukban megemlítik, hogy csak néhány szó befolyásolja a pszichét és az érzelmeket.

Amikor olyan szavakat használunk, mint a „szeretet” vagy „béke”, változást idézhetünk elő az agyunkban, pontosabban növelhetjük az agy kognitív teljesítményét. Ha pozitív szavakat használunk negatívak helyett, módosíthatjuk az agyban található motivációs központokat.

Amikor negatív szavakat használunk, megakadályozzuk bizonyos neurotranszmitterek tevékenységét, ami depresszióhoz vezethet.

Ha engedjük, hogy a negatív gondolatok eluralkodjanak felettünk, hangsúlyozhatjuk a stresszhormonok termelését.

Ezek a hormonok és neurotranszmitterek megszakítják a logikai folyamatokat, és gátolják az agy normális működését.

Newberg és Waldman így írnak erről:

„A negatív szavak vészjelző üzenetet küldenek az agynak, és megállítják a frontális lebenyben található agysejtek megfelelő működését.”

A megfelelő szavak megváltoztathatják a valóságról alkotott felfogásunkat:

„Az optimista gondolatok fenntartásával stimulálhatjuk a frontális lebeny aktivitását. Ez a terület magában foglal egy speciális nyelvet, közvetlenül kapcsolódik a motor cortexhez, amely a mozgásért és a cselekvésért felelős.”

„Azoknál, akik megkísérelnek pozitívak maradni, a lebeny funkciója megváltozik, és ez a másokkal való kommunikációra is hatással van.”

Egy, a Positive Psychology által készített tanulmány 35 és 54 év közötti felnőttekből álló csoportot vizsgált, hogy kiderítsék, milyen szerepet játszik a pozitivizmus az agy működésében.

Úgy tűnik, hogy ha valaki pozitívan kezd gondolkodni, a depresszió mindössze három hónapon belül hanyatlani kezd, és javulhat az életminősége.

Nos, te milyen szavakat használsz majd ezek után?

 (forrás:filantropikum.com)

A szeretet frekvenciája - videó


2020. február 22., szombat

Így választja ki a gyermek lelke az édesanyját



Néhány olyan csodás történetet osztunk most meg, melyből fény derül arra, hogy születése előtt hogyan választja meg a gyermeki lélek az édesanyját! 


Egy 3 éves gyerek édesanyjának története.

Ebéd után, hogy egy kis szórakozással töltsük az időt, családi albumokat nézegettünk. A fiam egy idő után egy régi fekete-fehér fényképpel a kezében érkezett hozzám, melyen én voltam édesanyámmal, aki nem sokkal a fiam születése előtt hunyt el.

“Anya emlékszem erre a napra, amikor zöld ruhába voltál öltözve, és lekéstétek az autóbuszt” – mondta a fiam. Teljesen le voltam döbbenve, hogy a fiam honnan tud minderről. A fénykép ráadásul fekete-fehér volt, de ő azt is tudta, hogy zöld ruhában voltam. Kérdeztem tőle, hogy valaki mesélt neki erről?

“Nem, láttam az égből. Megmutatták, hogy te leszel az édesanyám” – mondta a fiam. Később tudtam meg, hogy nem az én gyerekem az egyetlen, aki már sokkal születése előtt látta az édesanyját.

Egy ismerősöm 4 éves kislánya a következőt mesélte: “Mielőtt a hasadba kerültem volna, egy angyal közeledett felém, és azt mondta, hogy nemsokára egy nő fog rám vigyázni, és segít majd az életben”.

A kislány nem tudta, hogy a születése előtti időszakban az édesanyja elesett az utcán, és egy nő segített neki felállni, majd bekísérte a kórházba, és ott maradt vele, míg elvégezték a szükséges vizsgálatokat. A nőt Máriának hívták, és róla kapta a kislány is a nevét.

Az egyik legkülönösebb történet a Kataliné. Amikor 3 éves lett a kislánya, közölte a szüleivel, hogy rajta kívül még két gyerek választotta őket. Az egyiknek “nem engedték”, hogy megszülessen, a másiknak viszont szabad utat adtak. Mint később kiderült, a kislány édesanyjának volt egy vetélése, és nem sokkal később megszületett a fiútestvére.

(forrás:filantropikum.com)

Kapcsolódó írás
Mi történik az inkarnáció alatt - Egy lélek története.... :
https://dszilvia.blogspot.com/2016/02/mi-tortenik-az-inkarnacio-alatt-egy.html

Kapcsolódó írás
A családon belüli reinkarnáció: 

Szülők kiválasztása és az első időszak velük - videó
forrás: Gábor Raffai

2020. február 18., kedd

Tedd a haragod egy zsákba


Szükséged van egy újabb krumplira?

Tanmese

Egy tanítvány egyszer megkérdezte a Mestertől:
– Okos és bölcs vagy. Mindig jól érzed magad, és sohasem vagy dühös. Kérlek, segíts nekem, hogy én is olyan legyek!


A Mester beleegyezett, és megkérte a tanítványát, hogy hozzon krumplit és egy zsákot.
– Amikor megsértődsz, mérges leszel, és neheztelsz valakire, – mondta Mester – fogj egy krumplit, írd rá annak a bizonyos embernek a nevét, és tedd be a zsákodba.

– Ennyi az egész?- kérdezte döbbenten a tanítvány.
– Nem – mondta a Mester – a zsákodnak mindig nálad kell, hogy legyen. Valahányszor, amikor valami problémád van valakivel, tegyél bele egy újabb burgonyát, amire ráírtad a nevet.

A tanítvány követte a Mestere utasítását.

Ahogy telt az idő, a zsák egyre nehezebbé vált, majd rövidesen tele lett. Ráadásul az, hogy mindenhova kellet cipelni, meglehetősen kényelmetlen volt.
Ezen kívül az a krumpli, amely elsőként került a zsákba, rohadni és penészedni kezdett.
A többi burgonya pedig vagy hajtani kezdett, vagy megromlott, és kellemetlen szagot árasztott.


A tanítvány odament a Mesterhez, és panaszkodni kezdett:
– Nem tudom ezt az undorító dolgot mindenhova magammal vinni. Először is a zsák nehéz, másodszor a krumplik romlanak. Találj ki valami más megoldást nekem!

A Mester erre azt mondta neki:
– Ugyanez történik a Lelkedben, csak azt nem azonnal veszed észre.
Bizonyos dolgok szokássá válnak. A szokások befolyásolják a természetünket, viselkedésünket, és így születnek a rossz tulajdonságok.
Lehetőséget adtam neked, hogy megfigyeld ezt a folyamatot.

Minden alkalommal, amikor megsértődsz, vagy neheztelni kezdesz valakire, vagy fordítva: te sértesz meg valakit, gondold át, hogy szükséged van-e egy újabb burgonyára, vagy inkább megbocsátasz?

(forrás: kristalygyogyitas.hu)



2020. február 17., hétfő

Szabad akarat vagy eleve elrendeltség? Hol a határ?


Bizonyára sokan, akik elmélyülnek a spirituális ismeretekben, előbb utóbb felteszik maguknak a kérdést, hogy vajon minden el van döntve már előre? Minden már egy előre megbeszélt és lefuttatott játszma? S ha igen, akkor vajon hol van mégis a szabad akarat? Vagy ha mind a kettő létezik, akkor hol van a határ? Ezeket a kérdéseket igyekszem körbejárni ebben a bejegyzésemben.


Általánosságban elmondható, hogy szó sincs arról, hogy dróton rángatott babák lennénk, ugyanakkor a legtöbb ember nem is gondolná, hogy életük minden pillanatában milyen intenzív hatással is vannak rájuk, őt irányító szellemi lények. Mielőtt leszületnénk, a szellemi segítőinkkel megtervezzük a leendő életünk főbb körülményeit, életeseményeit, szereplőit, annak alapján és ismeretében, amit az előző életünk következményeképpen meg kell tanuljunk, meg kell kapjunk, át kell éljünk. Ezek a tervek, kívánalmak, nyilvánvalóan sok esetben nem egyeznek meg a mostani, földi eszünkkel jónak gondoltakkal, de ez korántsem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a két létállapot tudatossága között szakadéknyi különbség van. Odaát, lélekként, teljes tudatossággal rendelkezünk, ismerjük az összes eddigi életünket, énünket, tudjuk, hogy mit tettünk, hogy mit kellett volna tennünk, s hogy mindezekkel mit váltottunk ki másokban, s lényegében, hogy mindezek következményeképpen mit kell most magunk megtapasztaljunk, hogy ezen energiafelhalmozódásokat (karmát) letudjuk vetkőzni. Mindezt a lelkünk fejlődése érdekében, ami mindannyiunknak ösztönös érdeke, sőt létezésünknek fő mozgatórugója. Itt viszont, a fizikai testünk által egy erősen leszűkített tudatállapot jellemez bennünket az előzőhöz képest, melyben a legtöbb esetben csak a mostani személyiségünknek vagyunk a tudatában, s melyben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyedül az létezik belőlünk, amit most érzékelünk. E feledés fátylának, mely ezen a szintű fizikai világban még szükséges, több oka is van. Az egyik, hogy kellő átéléssel menjünk végig azon az úton, ami a sorsunk, s ehhez bizonyos mértékig szükség van arra, hogy kellően eggyé váljunk a testünkkel és a fizikai világgal. A másik, hogy az ezen a szintű fizikai világban lévő test még nem bírná el a megannyi előző élet emlékeit, traumáit - ne feledjük, sok esetben még ez az egy élet nehézségei is soknak bizonyulnak az idegrendszerünknek, az agyunknak.

Mivel leszületésünk előtt tisztában vagyunk azzal, hogy a Földön töltött időnk alatt e tudásnak és tudatosságnak nem leszünk a birtokában, szellemi segítőinket kérjük meg arra, hogy kísérjék életünket figyelemmel és segítsenek az úton maradni, segítsenek abban, hogy amit elterveztünk, azt legyen lehetőségünk is megélni, hiszen ellenkező esetben maga a leszületés válna értelmetlenné. Így tehát szellemi vezetőink, őrangyalaink, felsőbb énünk (a lelkünk, aminek ugye teljes energiakészletét sosem hozzuk le magunkkal) folyamatosan velünk vannak és olyan finoman terelgetnek bennünket, hogy azt a legtöbb ember és a legtöbb esetben nem is veszi észre, sőt még álmában sem gondolná. Ez természetesen - de gondolom, ez már az eddigiekből egyértelművé vált - nem azt jelenti, hogy olyan módon segítenének bennünket, ahogy mi most az, a földi eszünkkel elvárnánk. A mi érdekünkben segítenek, de a fő szempont a karmánk, a lelkünk, leszületés előtti, erre az életre vállalni kívánt vagy kénytelen sorsútjának a beteljesítése. Ez természetesen most lehet nekünk jó is és rossz is, de fontos megértenünk, hogy bármi is történjék az életünkben, az sosem véletlen. Sosem kerülünk olyan helyzetbe, melyet a lelkünk nem akart volna, vagy nem lett volna kénytelen vállalni, illetve minden olyan helyzetbe belekerülünk, amibe bele kell. Meglepő lehet még, de ezek az életünk viszonylag kisebb horderejű dolgaira is igaz. Valamint fontos megemlíteni még, hogy a lelkünk nem csak a leszületés előtt egyeztet szellemi segítőivel, a megélni tervezett eseményekről, hanem éjjelente is, amíg a test alszik. A "szokásos" alvás alatti tevékenységeink mellett melyekről itt írtam bővebben:

Medek Tamás: Az álmokról - hol vagyunk és mit csinálunk, amikor álmodunk? 
https://dszilvia.blogspot.com/2019/07/medek-tamas-az-almokrol-hol-vagyunk-es.html

A lelkünk a szellemi vezetőivel is találkozhat, s beszélhet meg például másnap bekövetkező eseményeket. Az ezekről szóló emlékeket azonban a tudatunk rendszerint törli az éber tudatállapotunk elől, ugyanazért, amiért a leszületés előttieket is.

A jövő fürkészéséhez és megértéséhez is nyújthatnak támpontot az előbbiekben taglaltak. Nincsenek tehát köbe vésett dolgok, csak tervek, melyekben való szereplésünket mindenképpen megvalósítanak szellemi segítőink azáltal, hogy a megfelelő irányba terelgetnek bennünket sugallataikkal, s bár lényegében az így előre megírtnak tekinthető, mégis sok múlik azon, hogy az adott pillanatban hogyan viselkedünk, azt hogyan éljük meg. Így érthető, hogy bár a jövő energiamintázata mindig látható már - bizonyos tudatállapotokban és esetekben - a jelenben is, mégis az így kapott információk változhatnak. (A fizikai test születésének és halálának az időpontja azonban szinte mindig fix időpont - igaz, erről legtöbb esetben etikai okokból nem szerezhetünk tudomást.) Minden ember rendelkezik egy telepatikus csatornával, melyen keresztül szellemi lényekkel kommunikálhat, s melyen keresztül folyamatos kapcsolatban áll a szellemvilággal, azonban az már egyénenként erősen eltérő, ki, milyen minőségben tudja használni azt.

 A legtöbb ember nyilvánvalóan csak alig-alig képes ezt felismerni, és tudatában lenni, ugyanakkor az odaátról érkező sugallatokat mindenki megérzi, sőt hatással is vannak rájuk, még ha azt legtöbbször saját gondolataiknak vagy különös érzeteiknek is vélik. Szellemi segítőink kommunikálnak velünk így, hogy leszületésünk ne legyen hiábavaló, valamint hogy csak olyat éljünk meg, amit meg kell. Itt jegyezném meg azt a nagyon fontos dolgot, hogy bár a világ első látásra egyértelműen nagyon igazságtalannak tűnik, beleértve az egyéni sorsokat is nézve, de csak addig, amíg a mostani tudatosságunk szűk keresztmetszetén át vizsgáljuk azt. Ez pedig olyan hiba, mint ha életünk egy napjának történéseit véglegesnek tekintenénk, és azt gondolnánk, már életünkben abból nem mozdulhatunk ki, holott sokszor akár egy nap alatt órási - akár nem várt - változások is következhetnek és következnek be. Ha egészében szeretnénk látni a létezésünket, akkor el kell szakadnunk attól a látásmódtól, mely csak a mostani testi születésünk és halálunk közé szorítkozik. Tudatában kell lennünk annak, hogy jelen életünk csupán egy apró láncszeme teljes létezésünknek, mely következménye az előzőnek, s melynek következménye lesz a következő életünk - épp úgy, mint jelen életünk egyes napjai.


Ne higgyük azt sosem, hogy szerencse vagy épp balszerencse érne bennünket, hogy velünk kitolt volna a sors, míg másokat a tenyerén hordoz! Amit ebben az életben látunk, egy múló állapot, mint jelen életünk egyetlen napja. Ha képesek vagyunk egészében a világra és létezésünkre tekinteni, akkor azonnal rájövünk, hogy a létező legteljesebb igazságosság van jelen mindenben és mindenhol. S a mostani sorsa, senkinek sem Isten sorscsapása vagy éppen ajándéka, vagy a véletlenek kegyetlen vagy éppen kegyes játéka, hanem előző tettei alapján vállalni kívánt vagy kénytelen sorsútja. S ugyanúgy, a jövőbeli sorsútjának alapjait, a jelenben rakja le mindenki, saját maga. Isten "csak" biztosítja a lehetőséget arra, hogy ezt megtegyük, hogy a lelkünk folyamatosan fejlődhessen, hogy a hibáinkat felismerjük és levetkőzzük. Hogy egy olyan világban, ahol a rosszat is megismerhetjük (hogy aztán igazán tudjuk értékelni a jót), szabad akaratunk által mindig döntve a jó és a rossz között, saját magunk bőrén keresztül tanuljuk meg, miért is nem szabad a rosszat választani.

Nagyon fontos tehát a jelenléte a rossznak, hogy tudjunk róla, hogy felismerjük azt (s hogy ezáltal még jobban értékeljük majd a jót), ugyanakkor tudjunk nemet mondani is rá, megismerve, hogy mit teszünk általa. Isten ennek lehetőségét kínálja számunkra a teremtett fizikai világ ezen szintjén keresztül, a szellemi segítőink pedig mindenben a segítségünkre vannak, ezen utunk beteljesítése közben. Segítenek, hogy minél gördülékenyebben, gyorsabban, minél hatásosabban s minél határozottabban járjuk végig ezt az utat.

S így már képbe is került a szabad akarat. Sokan felteszik tehát a kérdést, hogy akkor hol van a szabad akarat, melyről oly sok helyen hallanak? Valószínűleg azok nem találják, akik - mint írtam fentebb - a mostani testi születésük és haláluk közé szorítkozva gondolkoznak és ítélnek. Nagyon fontos tudni, sőt bizonyára ez a legfontosabb alaptétel, hogy nem vagyunk azonosak a testünkkel, a mostani személyiségünkkel, s a legkevésbé sem (csak) azok vagyunk, akiknek most gondoljuk magunkat. Örökké létező, isteni minőségű fénylények vagyunk, lelkek, akik létezésüknek egy kisebb részét, a reinkarnációs időszakukat élik, annak is egy apró láncszemét, egy fizikai testben eltöltött életet. Amikor arról beszélünk, hogy 'mi' vagy 'én', akkor sosem arról kell beszéljünk elsősorban, akiknek most tartjuk magunkat, hanem akik valójában vagyunk. S bár az a személyiség is rendelkezik szabad akarattal, akik most vagyunk, végső soron a valódi énünk élvezi azt teljes mértékben.

A valódi énünket (akinek a testi életeink között vagyunk a tudatában) soha, senki sem kötelezi egyéni döntéseire - csak szeretettel sugallja, tanácsolja. 
Ugyanakkor mint akár nekünk a testi vágyaink, a lelkünknek ugyanúgy saját ösztöne a lelki fejlődése. Jól tudja, hogy mikor, min kell keresztül mennie, ahhoz hogy a lélekfejlődés folyamatában egyre feljebb és feljebb kerülvén, egyre közelebb kerülhessen Istenhez - kiből egykoron lett. Senki sem kötelezi arra, hogy mikor, mit tegyen, de saját maga tudja, hogy mit kell megtennie és hogy előbb-utóbb meg kell tennie. Szellemi segítői folyamatosan ellátják tanácsokkal, instrukciókkal, megértéssel, szeretettel, de sosem utasítás formájában. Hagyják, hogy minden lélek a maga módján és útján érjen el a minden lélek által elérni kívánt isteni célhoz. S mivel minden lélek ösztöne ez tehát, ezért előbb-utóbb minden lélek el is jut oda, de az már egyénileg erősen eltérő, hogy milyen módon, mennyi idő alatt, mennyi szenvedés és öröm által történik az meg.

Egy képletes példával élve, egy általános iskolai rendszert képzeljünk el, melyben nem számít, hányszor kezdjük újra a különböző osztályokat, de jól tudjuk, addig nem mehetünk középiskolába, amíg annak minden osztályát nem fejeztük be. S bár nem siettet senki, tehát magunk döntjük el, mennyi idő és nehézség árán jutunk előbbre, de természetesen bizonyos szabályokat be kell tartsunk - például hogy akkor léphetünk csak a következő osztályba, ha az előző minden tananyagát letudtuk, a kisebb hiányosságainkat pedig pótvizsgákon tudhatjuk le. S mivel mindannyian feltétel nélkül menni akarunk a középiskolába (ez ugyanúgy ösztönünk, mint gyermekkorunkban a járni vágyás), ezért teljességgel kizárt, hogy ne tennénk meg mindent a cél érdekében. Szintén hogy egy képletes értelemben vett példával éljek: noha tudjuk, hogy az iskolai év (testi élet) alatt hibázhatunk és hibázunk, de a nyári szünet (szellemi lét) alatt újra és újra nekivágunk a hiányosságainkat bepótolva, nekigyűrkőzni a következő lépcsőfoknak.


A lelki fejlődésnek éppúgy megvannak tehát a szabályai, mint a testi fejlődésnek, mely alól természetesen senki sem bújhat ki, ilyen például a karma törvénye. Ahogy például a fizikai élet törvénye, hogy a test öregszik idővel, úgy a szellemi élet törvénye, hogy a lelkeket a karma tanítsa meg arra, miért nem érdemes a rosszat választani. S ezt azon a folyamaton keresztül teszi, hogy folyamatosan a lélek "eszébe vési", hogy bármit is tegyen más lelkekkel, azt végső soron saját magával is teszi - hiszen mindannyian a nagy egésznek egyenértékű részei vagyunk.

A léleknek szabad akarata van e folyamat végigjárása közben, természetesen a szellemi világ szabályait szem előtt tartva. Így maga dönti el, mire, mikor áll készen. Nincs idő, nincs siettetés, csak ösztön létezik, mely egy közös cél felé visz mindannyiunkat.

A mostani személyiségünknek ugyan látszólag szűkebb a szabad akarata, de csak látszólag, s ez voltaképpen a szűkebb tudatosságával is magyarázható. Amit meg kell éljünk, azt meg kell most éljük, hiszen ezért születtünk le ide. Finoman, de azért biztosan sugallnak, segítenek bennünket odaátról, hogy ne úgy kelljen visszatérnünk, hogy egész életünknek csak kevéssé vagy egyáltalán ne lássuk majd értelmét. Ugyanakkor minden pillanatban szabad akaratunk van abban, hogy döntünk a jövőnkre nézve. Hogy miként élünk meg egy adott szituációt. Hogy abban mit adunk másoknak. Minden pillanatban döntünk szabad akaratunkkal, hogy mások és magunk számára a jót vagy rosszat választjuk. Hogy mit adunk azzal a másiknak és magunknak. Amit meg kell éljünk, azt meg kell éljük, de azt ki mondja meg, hogy közben hogyan viselkedjünk másokkal és mit adjunk (lelki értelemben) másoknak? Kizárólag mi magunk - melybe beletartozik a mostani énünk, és felsőbb énünk (a lelkünk) is. Egy számunkra negatív szituációt is kezelhetünk bosszúsan, másokat megsértve, valamint kezelhetünk megértéssel, türelemmel és szeretettel is. S ez az, amit már kizárólag mi döntünk el (bárhogy is sugallanának akár negatív szellemi lények is, mert ugye ez is előfordulhat), s a döntésünk következménye is kizárólag a miénk lesz. Éppen ezért csak arra szabadna figyelnünk mindig, hogy mi hogyan élünk meg egy adott szituációt és hogy mi mit adunk másoknak és magunknak közben - lelki értelemben. Semmi esetre sem szabadna mások tetteit megítélni, legkevésbé megbosszulni, hiszen az a karma dolga, mely akár a gravitáció, kivétel nélkül mindenire hat. A karma dolga minden embernek, minden léleknek tükörképet mutatni (tanítói jelleggel), és ha ezt mi szeretnénk átvenni, kizárólag magunknak okozunk újabb negatív következményeket.

Hol van akkor tehát a határ eleve elrendeltség és szabad akarat között? Bízom benne, hogy most már tisztábban átlátható ez a kérdés, mint ezen bejegyzés olvasása előtt.
  (forrás: Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu)

Brigham Young University férfikórus - videó
forrás:BYU Vocal Point

 
A Brigham Young University férfikórusa az USA legnagyobb egyetemi kórusa. Előadásaikat nemcsak a magas zenei minőség, de a különleges látvány is kivételessé teszi. Ebben a dalban egy imádságot énekelnek el, amely magyarra fordítva így hangzik:

Halálom óráján
Minden erőm a mennyből jön
Isten segít, nincs félnivalóm
Örökké
Vezess bennünket, Urunk
Magas helyekre a keskeny ösvényen
Mely ösvény a csillagok felé tart
Mindig felfelé