A világegyetemmel közel egyidős bolygókat találtak

A NASA Kepler űrtávcsöve minden eddiginél idősebb bolygókat észlelt egy narancssárga törpecsillag, a méretét tekintve a Napnál 25 százalékkal kisebb Kepler 444 körül, ami 117 fényévre helyezkedik el tőlünk.

Az „Öregek” már akkor is idősnek számítottak, amikor a Föld született. Az öt kis bolygó egy 11,2 milliárd éves csillag körül kering, ami azt jelenti, hogy koruk közel 80 százaléka az univerzum korának, ezáltal galaxisunk jóval hamarabb kezdte a sziklás bolygók kialakítását, mint gondoltuk. "Annak ismerete, ezek a bolygók kétszer olyan idősek, mint a Föld, megnyitja a lehetőséget egy ősi élet létezése előtt" - nyilatkozott Tiago Campante, a brit Birmingham Egyetem tudósa.

A narancssárga törpéket jó esélyesként tartják számon az élet feltételeinek biztosítására, mivel akár 30 milliárd éven át is képesek stabilak maradni, ami nem elhanyagolható tényező a Nap 10 milliárd évéhez viszonyítva, csillagunknak ennyi időre van szüksége teljes hidrogén készletének elfogyasztására. A világegyetem 13,8 milliárd éves.

Jelenlegi tudásunk szerint az élet véletlenül alakul ki, ezáltal az idősebb bolygóknak több idejük van az élet megteremtésére és fejlesztésére. Az azonban tisztázatlan volt, hogy egy ilyen ősi csillag, mint a Kepler 444 körül keringő bolygók lehetnek-e sziklásak. Az életnek nehezebb dolga van a gázbolygókon, mint egy szilárd felszínnel rendelkező égitesten.

A világegyetem első csillagai csupán hidrogénből és héliumból álltak, a nehezebb elemek felrobbanásuk előtt keletkeztek belsejükben. A következő generáció elődeik maradványaiból alakult ki, így már eleve magjukban, és a körülöttük létrejött bolygókban hordozták a nehezebb elemeket, vagyis minél idősebb egy csillag, annál kevesebb fémmel rendelkezik.

A bolygóvadászok sokáig feltételezték, hogy a bolygók létrehozásához a csillagoknak fémre volt szükségük, részben mivel a Naprendszeren kívül felfedezett bolygók mind fémekben gazdag csillagok körül keringtek, részben pedig azért, mert maguk a bolygók is a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemekből tevődtek össze. Azonban a Kepler 2012-es adatainak tanúsága szerint az alacsony fémtartalmú csillagok is képesek viszonylag kis bolygók kialakítására. "Előzőleg már megtanultuk, hogy kis bolygók bármilyen fémtartalommal rendelkező csillag körül létezhetnek, az azonban nem volt egyértelmű, hogy ezek akár Föld-méretűek is lehetnek-e" - tette hozzá Campante.

A Kepler 444 bolygói mind kisebbek a Földnél, sugaruk mindössze 0,4-0,74-szerese bolygónkénak. A Kepler adatai szerint a bolygók jó eséllyel sziklásak, ha kisebbek a Föld sugarának 1,7-szeresénél, így a Kepler 444 bolygói szinte biztosan sziklásak. Az élettel kapcsolatos spekulációk szempontjából viszont mindenképpen rossz hír, hogy nagyon közel keringenek a csillaghoz, a legtávolabbi, a Kepler-444f 9,7 nap alatt, míg a legközelebbi, a Kepler-444b 3,6 naponta kerüli meg. Pályáik nagyon hasonlók, így gyakoriak az együttállások.

A csillag korának meghatározásához Campante és munkatársai az asztroszeizmológia elnevezésű technikát alkalmazták. A Kepler űrtávcső teljes négyéves adathalmazának segítségével a csapat kielemezte a Kepler 444 fényességének változásait. Ezek az ingadozások a csillagon belüli rezgéseket tükrözik vissza, ami elárulja a sűrűségét. A csillagok magjukban idővel héliummá alakítják a hidrogént, ezáltal változik a sűrűségük, a sűrűség ismeretéből pedig meghatározható a koruk. A Kepler 444 esetében ez 11,2 milliárd évet adott ki, plusz-mínusz 1 milliárd évvel. Ezzel ez a legidősebb ismert Föld-típusú, terresztrikus bolygórendszer a galaxisban. Amikor a Föld kialakult, ezek a bolygók már idősebbek voltak, mint szülőbolygónk ma. "Ez azt jelenti, hogy a világegyetemnek csupán néhány milliárd évre volt szüksége a sziklás bolygók létrehozásához, és már régóta léteznek" -
összegzett Travis Metcalfe, az amerikai Boulderben működő Űrtudományi Intézet asztrofizikusa.

Bár a Kepler 444 bolygói túl forrók az általunk ismert élet számára, koruk arra utal, hogy máshol is lehetnek hasonlóan idős bolygók, amik távolabb helyezkednek el csillaguktól. "Ha az életnek hosszú időre, vagy sok helyre van szüksége a kialakuláshoz, ezek a galaxis történetében korainak számító sziklás bolygók azt jelentik, hogy mindenhol lehetnek fejlett civilizációk" - tért ki az élettel kapcsolatos elméletekre Metcalfe.

A következő lépés az összetételük pontos meghatározása. Andrew Howard csapata, a Hawaii Egyetemen a Keck távcsővel igyekszik kapaszkodót találni a szóban forgó bolygók tömegét illetően, a csillagra gyakorolt gravitációs hatásaikon keresztül. A bolygók tömegének és sugarának ismerete megadja sűrűségüket, ami utal az összetételre, a tömeg azonban jelenleg túl kicsinek bizonyul a mérhetőséghez. "Ez nem meglepő, vagy aggasztó, csupán azt bizonyítja, hogy valóban kicsi bolygókról van szó" – mondta Howard.

(forrás: http://sg.hu)

Szellem: a világ mozgatóereje

Az ember, születését követő tudatra ébredése után bizonyos alapvető igényeket fogalmaz meg a létbiztonság és a társas kapcsolatok mellett. Megjelenik a transzcendentális, az ezoterikus világ megismerésének igénye. A kutató, kereső ember a szellemi igazságok megismerése, felfogása után eljut a legfőbb bölcsességhez, a megvilágosodáshoz, melyhez csakis szellemi út vezethet és megtalálja a magában lakozó és az egész világot átható Szellemet. A valódi önismeret teszi csak lehetővé önmagunk, azon keresztül a világ megismerését. Ez a nehéz, fáradtságos út nem spórolható meg.

A technika századai csaknem felülírták a szellemi tudományok megismerésének fontosságát. A tudomány megpróbálta, és próbálja átvenni a hitek helyét, szerepét. Mindentudás, mindenhatóság látszata révén a hit nélküli ember kezére kívánja játszani Isten szerepét. A génsebészetbe kontárkodással már-már ott is érzi magát a kívánt magasságban (mélységben?). A tudomány szemszögéből nézve a világot mozgató legfőbb szellem feleslegessé, túlhaladottá vált, ezért elvethető. Minden az emberi tudás. Az oktatás és a médiák átveszik ezt és hatásosan fojtják el a transzcendentális világ megismerésének igényét. Ha a tudomány magyarázatai nem lennének mindenre kielégítőek, vallási pótszerek állnak rendelkezésre: kábítószerek, alkohol, új hullámos szekták és nézetek erdeje. A tudomány, bár eredményei sokasodnak, látszólagos előrehaladása mellett zsákutcába jutott.

Elődeink évezredeken keresztül nyilvánvalónak tartották a szellem halhatatlanságát, ezért a halottakat megfelelő pózban, hétköznapi és ünnepi tárgyaik társaságában temették el. Az egyiptomi királysírokban mindenki által ismert leletek utalnak erre, de más népek, még a lovas nomádok is hasonlóan gondolkodtak a szellemvilág felől. A halállal az élet nem ér véget, folytatódik egy másik, nehezen megismerhető világban, aminek létezésében nem kételkedtek. Minden fontos vallás arra törekszik, hogy a tudatlan létből visszavigyen bennünket a lét, egyben önmagunk létezésének tudatosságába, önmagunk középpontjába, ahonnan kiindulva minden megismerhető. A létezés központja a világot mozgató Szellem, melynek mi is részesei vagyunk. Ehhez az általunk képviselt középpontunkkal (saját szellemiségünkkel) és a környező természeti világgal harmóniában kell lennünk, szeretetben kell élnünk. Ez az egészséges szemlélet és élet alapfeltétele is.

A diszharmónia betegség. Ugyanezzel a szeretetteljes érdeklődéssel kell közelítenünk a nehezen felfogható, csak saját belső lelki áttételeinken, álmainkon keresztül, megváltozott tudati állapotban érzékelhető természetfelettihez is. A szellem áthat mindent, ott van a körülöttünk lévő természetben is, ezért a szemlélődés, a természet törvényeinek megértése, felfogása éppúgy szükséges a szellemi úthoz, mint a természet és a felette lévő világ tisztelete. A mai ember éppen távolodik ettől, ezáltal esélyei a természet és a természetfeletti megismerésére sokkal rosszabbak, mint elődeinké.

A képesség mindenkiben benne van, alszik, de felébreszthető. Készség szintjére kell fejleszteni. Keresni kell a kapcsolatot a természettel, annak értékeivel, a tiszta levegővel, vízzel, harmonikus működésének maradványaival, az erdővel, hegyekkel, vízpartokkal. Nem az lesz a fontos, ami látható, hanem a láthatatlan, ami csak érezhető, de nem az érzékszerveinkkel. Ehhez egy különleges állapotba kell kerülni, melyre készülni, ismeretek szerzésével alkalmassá kell válni. Ehhez az emberközi kapcsolatokban is olyan embereket kell keresni, akik szintén keresik ezt az utat, esetleg előttünk járnak, tanulhatunk tőlük, taníthatjuk őket.

Szellemi közösség alakulhat ki a Szellem keresése, megismerésére törekvés közben. Vannak magányos és vannak közös utak. A lényeg a nagy Egész, az Egészség megértése. Feltételei az egyensúlyba kerülés önmagunkkal, embertársainkkal, a természettel és a természetfelettivel. A négyfelé figyelve tanulás akár az egész életet kitöltheti, s nincs ennél izgalmasabb megismerés. Az egyensúlyba kerülésnél talán még nehezebb annak megőrzése, megmaradni saját középpontunkban. Onnan lehet „látni” a természet elemeit és a szellemvilágot. Törekedni kell a tudatos kapcsolat felvételére és fenntartására. Az érzékfeletti világ érzékelése gyermekkorban még eleven, de a gyermek hamar rájön, hogy bizonyos dolgokról nem érdemes a „vak” felnőttekkel beszélni, mert csökkent érzékelési képességüket tekintik teljesnek. A szem a sugárzásoknak még csak egy százalékát sem képes érzékelni, ez a látható fény tartománya. Alatta és felette lévő hullámhosszakon is vannak (sőt, ott vannak csak igazán) fontos „látnivalók”, amit csak áttételesen, az szem érzékelési tartományára való átkonvertálással lehet valóságossá változtatni. Hasonlóan van ez a szellemvilággal is. Nagy részére „vakok” vagyunk, ezért spirituális érzékelésünket fel kell ébreszteni, meg kell edzeni, s tudni kell uralni. A „látottaktól” nem kell megijedni, de nem is szabad gátlástalan kalandokba bocsátkozni. Ez bizony tanulást, tudást, vezetőt igényel, folytonos gyakorlással. Ezt az ősi tudományt ma már kevesen gyakorolják, kevés a megvilágosodott ember.

Nem szabad megmosolyognunk a természeti népeket, akik (számunkra, tudatlanoknak) primitív technikákat alkalmaznak a természetfeletti, a szellemi világgal való kapcsolatteremtésre, kommunikációkra, utazásokra. Segítségül hívják a segítő szellemeiket, többnyire állatok, de néha régebben élt emberek, az ősök szellemeit. Teszik ezt sokszor megváltozott tudati állapotban, melynek elérésére már jól begyakorolt módszereik vannak, melyet akár másodpercek alatt el tudnak érni, s fenn tudják tartani hallucinogén segédanyagok nélkül is a szükséges ideig. Ez a (sámánista) gyakorlat az egész bolygón elterjedt, élt és ma is él, a civilizáció ezt az ősi tudást egyszerűen tudománytalan babonának tekinti. Meglehet, nincs fontosabb kapcsolatunk az ősi tudással ma sem. A zsákutcába került tudománynak is ez a legfőbb esélye, hogy ezt a magas rendű szellemi tudományt igénybe vegye a mindenre választ adni tudáshoz. Mindenesetre a nagy tudósok között feltűnően sok a vallásos, a legfőbb szellemi tudás létében hívő ember, akik a ma még megválaszolhatatlan kérdésekre teljes komolysággal állítják, hogy „csak az Isten tudja” a választ. Tehát tőle kell megkérdezni.

A tudomány rengeteget küzdött Isten létének igazolásával vagy kizárásával, aztán a görcsös akarás eredménytelensége láttán egyszerűen elvetette ezt a kérdést. Teszi ezt minden más megválaszolhatatlan kérdéssel is, azzal a kitétellel, hogy a tudomány további fejlődése mellett a ma még megválaszolhatatlan kérdések is megválaszolhatókká válnak. Ez pedig hit, s nem bizonyíték. Nincs arról szó, hogy önmaga korlátait és kicsinységét beismerő embernek „szüksége van” arra a hitre, hogy „mindenek felett” ott van a Gondviselés, a Sors, ahol intéződnek a dolgok, sőt előre meg vannak írva (az Akásha krónika végtelen lapjain). A lelke mélyén mindenki tudja, sejti, hogy „ott kint, távol, elérhetetlenül” ott van a mindentudás megfogalmazhatatlan ténye. Az emberi szellem a legfőbb szellem megnevezésére számos elnevezést alkotott, Isten a legismertebb. Benne rejlik mindennek az oka, magyarázata, melyet a szellem (még a kicsiny, de ugyanolyan nyughatatlan és mindent tudni akaró emberi szellem) meg akar ismerni. Világosságot akar gyújtani a sötétségben az érzékek feletti érzékelés számára. Hogy a szellem elérje saját megnyugtató középpontját, a végtelen bölcsességet, a Megvilágosodást. Akkor lesz vége az emberi szellem szenvedésének, nyughatatlan kereső tevékenységének. Elérte, amit akart. A csepp visszatért a Tengerbe. Az anyagitól megtette az utat a szellemiig. Ez az út!

(forrás: eltero.hu)

Ok nélküli találkozások? Nincsenek!

Minden ember valamilyen céllal érkezik egy másik ember életébe.

Több milliárd ember él a Földön. És Te mégis pont ezekkel az emberekkel találkozol. Gondold csak végig, szerinted véletlen? Ugyan, hát hogyan is lehetne!

Van, akinek elég csak egyszer besétálnia, hogy lásd és tudd, mi dolgod van vele az életben. De másnak el kell sétálni ezerszer, míg egyáltalán az életed része lesz. Akár csak egy éjjelre, de lehet a halálod napjáig marad. Lehet, az ötödik ember, akit holnap látsz az utcán, fél év múlva melletted ébred. Vagy, akivel eddig csak maximum köszöntetek, hirtelen az egyik legfontosabb szereplő lesz az életedben. 

Mindennek és mindenkinek megvan a saját ideje. 

Annak is, hogy kiderüljön a találkozás oka. Ehhez sokszor rengeteg idő kell. De, amikor rájössz, azt is megtudod, miért pont akkor kellett megtudnod mindezt.

Te nem tudod, de az élet tudja, mikor és mennyit bírsz el valójában. Ennek megfelelően küldi a segítőidet az életedbe. Mert mindenki egy segítő.  

Mindenki, akivel kapcsolatba kerülsz, egy apró kis darabot hordoz belőled. 

És pont akkor jönnek, amikor ezt a darabot magadba kell illesztened. Akár a szívedbe, akár a lelkedbe, akár a testedbe. Ezért kell nyitottnak lenned és ezért kell menned. Ezért nem állhatsz egy helyben, hanem haladnod az úton nyitott szemmel. 

Mert az élet folyamatosan küldi az embereket, és Te ösztönösen tudni fogod, ki az, akivel dolgod van . 

Bíznod kell ebben az ösztönödben. Nem tudsz rosszul választani. Mert, ha az a választás éppen pokoli kínokhoz is vezet, Neked akkor éppen arra volt szükséged, de ezt majd csak később érted meg.

Minden ember okkal érkezik az életedbe. Fogadd el és fogadd be. Az idő majd úgyis megmutatja, ki milyen céllal érkezett. Te is okkal érkezel mások életébe, Te is mások darabjait hordozod saját magadban…

(forrás: lelektenger.cafeblog.hu)

Platón barlanghasonlata

"Aki a dolgokat összefüggéseikben látja, az dialektikus, aki nem, az nem."

(Platon - Állam)

Képzeljünk el egy hatalmas barlangot, melynek a mélyén már kora gyermekkoruktól fogva leláncolt emberek élnek. Ezek az emberek még soha nem hagyhatták el a barlangot, ezért nem is sejtik, hogy a barlangon kívül más valóság is létezik. A barlangban egy nagy tűz ég, a tűz előtt pedig egy hatalmas fal helyezkedik el. Az őrök a fal mögül mindenféle mesterséges tárgyakat mutatnak fel „valahogy úgy, ahogyan a bábosok mutatják fel a bábokat a nézőknek”,melyeknek az árnyékát a tűz a barlang falára vetíti. A szerencsétlen leláncolt emberek csupán ezeket az árnyékokat láthatják. Az őrök élénken beszélnek egymással, azonban a barlangüreg eltorzítja a hangjukat. A barlang falán látott árnyékokat és az őrök eltorzított hangját a rabok valóságnak tartják.

Képzelj el egy föld alatti, barlangszerű szálláson – amelynek bejárata a fény felé tárul, és olyan tág, mint a barlang – embereket, …fejüket a béklyóktól nem tekerhetik körbe: a hátuk mögül, föntről, lobogó tűz világít; e tűz és a béklyózottak között fent út vezet, ennek hosszában alacsony fal épült, mint amilyen a közönség és a bűvészek között lévő kerítés, mikor az utóbbiak csodákat mutogatnak.

Egy nap az őrök az egyik leláncolt emberről leveszik a láncokat, és felvezetik a barlang szájához. Ez a barlangból való felemelkedés az anamnézis folyamatához hasonlatos. A felemelkedés szintjei megfelelnek a vonalhasonlat szintjeinek. Miután a felszabadított rab kilép a sötét barlangból, kezdetben nagyon kellemetlennek fogja tapasztalni a a kinti világot: a Nap elvakítja, és nem fog látni semmit. Idővel azonban, miután a szeme hozzászokott a világossághoz, meg fogja pillantani a dolgokat a maguk valóságukban, ekkor rá fog jönni, hogy mindaz, amit eddigi életében valóságnak hitt, csupán a valódi dolgok árnyékai voltak.

Ha valamelyiküket föloldoznák és kényszerítenék, hogy álljon föl, tekergesse a nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, mindezt kínlódva tenné, és a nagy sugárzástól képtelen volna észrevenni, aminek az árnyképét látta; … Szerinted nem volna zavarban, és nem azt hinné, hogy amit előbb látott, sokkal igazabb valóság, mint amit most mutatnak neki?

…

Először csak az árnyképeket látná, aztán emberek és más dolgok vízi tükörképét, később magukat a dolgokat; aztán már könnyebben szemlélhetné a csillagokat és az eget, persze csak éjjel, amikor a csillag és a Hold fényét pillantaná meg, mintha nappal nézné a Napot és annak fényét.

Miután a felszabadított rab megismerkedett a barlangon-kívüli világgal, az őrök újra láncra verik és visszaviszik a barlangba. A visszatért rab el fogja mesélni a társainak, hogy mit látott, hogy a falon látott dolgok csupán csak árnyékok. A társai ki fogják nevetni és őrültnek fogják tartani, a visszatért rabnak pedig soha többet nem lesz nyugta a barlang mélyén, hanem vissza fog vágyni a fenti világba.

És ha ismét amaz árnyak böngészésében kellene versengenie az ottani örökös rabokkal, és vakoskodnék csak, míg a szeme meg nem szokná a sötétet – és ez az idő, míg megszokná, nem is volna rövid –, hát nem kacagnák ki, nem mondanák-e róla: úgy kell neki, miért ment fel, íme szeme világát vesztve jött vissza, hát lám, nem éri meg a felmenetel! És ha valaki eztán megpróbálná béklyóikat megoldani, és felvezetni őket, azt, ha nyakon csíphetnék és megölhetnék – vajon nem ölnék-e meg?

A hasonlat értelmezése

A hasonlatban a tűz a Napot jelképezi, a barlang a látható világot, a felmenetel a lélek felszállását az ideák világába. A hasonlattal Platón az anamnézis folyamatát kívánta bemutatni: a lélek visszaemlékszik az ideák világában látott tiszta ideákra, a világ dolgai – akárcsak a barlang falára vetített árnyékképek – csupán csak az ideák hasonmásai, árnyékképei. A felemelkedést elősegítő út a nevelés: a lelket el kell fordítani az ideák birodalma, a Jó felé. Aki már felemelkedtek az ideák birodalmában, vissza kell térniük a földre, hogy a többi embernek is megmutassák a helyes utat, azaz, hogy felvezessék őket a fényre. Platón szerint a filozófusok a legalkalmasabbak erre a feladatra.

A szellemi megismerés

Az antropozófia szerint a megismerésnek nincsenek határai. Ahogyan a megismerés csecsemőkortól földi életünk végéig fokozható a tanulás, az érzékelés és gondolkodás fejlesztésével, a megismerés jelenleg általánosan használt - a fizikai érzékelésre és az ehhez kapcsolódó gondolkodásra építő - formája is messze meghaladható, és ezzel a következmények világából az okok világába lépünk. Eszerint az ember jelenlegi tudatállapotában közvetlen módon nem képes megfigyelni sem az életet, sem a lelki és szellemi lét folyamatait, csupán a fizikai létben való megnyilvánulásaikban. Viszont kifejleszthetők az emberi lélekben és szellemben olyan észlelő szervek, amelyekkel észlelni lehet ezeket is. Ez az ember lelkének széleskörű morális, érzékelésbeli, gondolati, érzésbeli és akarati iskolázásával érhető el.

Az ember számára a jelenlegi tudatfokánál három magasabb tudatállapot (imaginatív, inspiratív és intuitítv) is létezik, amelyek az ember szellemi lényének fejlődésével a jövőben minden embernél létrejönnek. De néhányan előrébb tartanak ebben a fejlődésben. Ők a beavatott tisztánlátók, akik már jelenleg is képesek e tudatállapotok nyújtotta megismerési képességeket használni a szellemi, a lelki és a testi lét teljesebb és egzakt megismerésére. E képességek bárki számára ma is tudatosan fejleszthetők.

Az emberiség szellemhez való viszonya korról korra változik. Jelenleg kevés ember képes észlelni az ősképek, az univerzáliák, a szellemi lények világát, de a jövőben egyre több ember lesz erre képes, mégpedig tudatos erőfeszítések árán. A múltban minden ember képes volt ösztönös módon észlelni a szellemit. Nagyjából a logika és a görög filozófia megszületésének idejére ez nagyobb részt meg is szűnt mint képesség. Platón is tudta ezt, sőt talán még volt némi betekintése is az emberi tekintet számára átmenetileg eltűnő szellemi világba. 

Barlanghasonlatában az akkorra már nagyrészt eltűnt szellemi látó tudást és az árnyékszerű, halott gondolati tudást hasonlítja össze. Korunktól kezdve a régmúlt (nemcsak Platón) ismeretei is új formában, immár teljesen világos tudattal ismét megismerhetők. Az ókori misztériumokban szerzett szellemi ismeretek ismét megszerezhetők, sőt újakkal bővíthetők ki.

(forrás: wikipedia.org)

Platón Barlangja - videó

A szépség a matematika nyelvén

Az aranymetszés a művészetek, a matematika és egyes természeti jelenségek között szoros kapcsolatot teremt.

Ezt a jelenséget a spirálgalaxisoktól egészen a földi világig megtalálhatjuk. Az aranymetszésre talán a legjobban ismert példa a misztikus tiszteletet övező, az univerzum jelképének tekintett szabályos ötszög. Kimutatható, hogy ez a síkidom bármely két metsző átlója az aranymetszés szabályának megfelelően osztja egymást két-két részre.

Az aranymetszés fogalmát már az ókorban is ismerték és használták előszeretettel a képzőművészetekben. Rájöttek ugyanis, hogy az aranymetszéssel osztott távolságok jó érzést keltenek az emberben. 

Az aranymetszet fogalma annyit jelent, hogy valamely tárgy, elem két részének meghatározott aránya: a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez. Az ókori Egyiptomban még valószínűleg nem tudatosan alkalmazták ezt a módszert, bár a gizai piramisokon felfedezhetők az aranymetszésre jellemző paraméterek. A görögök már szilárd matematikai ismeretekre alapozták építészetüket, hiszen az athéni Akropolisz főépítésze a Tympanon tervezésekor sok helyen használta az aranymetszet fogalmát. Más képzőművészeti ágakban is fellelhető az aranymetszés szimmetriája, mint például Leonardo da Vinci leghíresebb művén a Mona Lisa festményen. Több láthatatlan aranymetszés szabályainak megfelelő téglalapot is tartalmaz, amelyet a festő a reneszánsz mesterekhez hasonlóan több évig dolgozott a képen, így nem kizárt, hogy az alkotás megszületésekkor szándékosan alkalmazott matematikai eszközöket. (A világhírű mosoly titokzatossága semmilyen matematikai számítással nem magyarázható még meg.)

Néhány példa az aranymetszésre

Az aranymetszés nem emberi találmány, hanem természeti, ezért se nem ősi, se nem új, és főként nem hagyomány. Egyszerűen csak örök. Sajátos összefüggése az aszimmetria egyik különleges formája, melyet a természet rengeteg helyen alkalmaz. Például a toboz spirális szerkezetében, a csigák házában, de sok állat szarvának formájában is fellelhető, rengeteg ötszögű formában és az emberi testen is. Érdekes elgondolkodni, hogy például a méhkasokban a hím és nőstény méhek aránya phi. Az ötkarú tengeri csillag esetében pedig a sugaras szimmetria fokozza az állat szilárdságát a mechanikai igénybevétel során. A fenyőtobozok esetében a korongján a spirálvonalak olyan rendszere fut a középponttól jobbra és balra, amelyben a csigavonalak száma mindig a Fibonacci-sor értékeit veszi fel, ami az aranymetszés számokkal való kifejezése a matematika tudományában. Találkozhatunk az aranymetszési arányokkal kozmikus léptékben is. A sok milliárd csillagból álló spirálgalaxisok között több olyan található, amelyek spirálkarjai az aranyszámnak megfelelő mértékben tágulnak.

(forrás: gyulaihirlap.hu)

Buddhista szerzetesek szeretettel áldották meg a teát – Ez történt azokkal, akik megitták!

Ma egyre több ember számára válik világossá az, ami talán az ősi civilizációk korában köztudott volt, hogy a tudatunkkal képesek vagyunk formálni a körülöttünk lévő fizikai, anyagi világot. A modern világban többféle tanulmányt, kísérletet végeztek annak kapcsán, hogy bebizonyítsák azt, hogy a tudat, a gondolat ereje képes befolyásolni az anyagi világot. Ezeket igazolják az olyan jelenségek, mint amikor a hit erejével gyógyul meg valaki, közben az orvosok semmiféle tudományos magyarázatot nem találnak a felépülésre, vagy ott van a placebo hatás, a tárgyak meghajlítása a mentális erő, energia segítségével. Egy kísérletben azt vizsgálták, hogy a jelentkezők tapasztalnak-e valamilyen hangulati, vagy érzelmi különbséget olyan tea elfogyasztásakor, amelyet buddhista szerzetesek megáldottak. A kísérletben 189 felnőtt vett részt.  Egy hét alatt voltak, akik azt hitték, hogy a szerzetesek által megáldott teát kaptak, és voltak olyanok, akik kezeletlen teát ittak. Ezután mindenki számot kellett adjon hangulatingadozásairól, érzelmeiről. A szakemberek vizsgálatai alapján azok, akik azt hitték, hogy kezelt teát kaptak, több pozitív érzésről, örömről számoltak be, mint, akik sima teát ittak. Ezeket a módszereket mi is gyakorolhatjuk odahaza. Például, ha töltünk magunknak egy pohár vizet, akkor egyben töltsük meg a poharunkat „szeretettel vagy jókedvvel” és úgy igyuk meg. Hogy milyen szándékkal fogyasztunk el valamit, befolyásolhatja testünk fizikai egészségét. Gondoljunk az életre egységként, hiszen minden ember itt él ezen a bolygón, egy helyen, ezért nem azt kell nézni, hogy valakinek mennyi pénze van, milyen munkahelyen dolgozik, mit tanul, inkább törekedjünk a szeretetre, a békére, a megértésre, az egymásra való odafigyelésre, mert ha a tudatunkba ez épül be, akkor egy sokkal jobb világban fogunk a továbbiakban élni. (forrás: joportal.hu)

Az indián kultúra etikai kódexe

Az indiánok mélyen spirituális lények, és nagy hangsúlyt fektetnek a környezetük  tiszteletben tartására.  Hisznek a Föld Anya, az Ég Apa, a Nap Nagyapja, a Hold Nagyanyja szellemében.  És ugyanígy tisztelik az összes élő és élettelen dolgot és annak lelkét a földön. 1. Napfelkeltekor imádkozni: a „Nagy Szellem” csak akkor hall, ha beszélsz hozzá! 2. Legyünk türelmesek azokkal, akik elvesztették belső útmutatásukat. A tudatlan, haragos, féltékeny és kapzsi emberek, valójában mind elveszett lelkek. Azzal segíthetünk nekik, ha útmutatásért imádkozunk számukra. 3. Te találd meg Önmagad! Senkinek ne engedd meg, hogy megmondja mi az utad és ki vagy Te. Ez az út csak a Tiéd! Kísérőid lehetnek az utadon…de járni senki nem járhat helyetted! 4. Otthonod vendégeinek szentelj nagy figyelmet! Tálald fel nekik a legjobb ételedet, biztosítsd nekik a legkényelmesebb fekhelyet, és végig bánj velük megbecsüléssel és tisztelettel! 5. Soha ne vedd el azt, ami nem a Tiéd! Legyen az egy személy, egy közösség, egy kultúra, vagy a puszta tulajdona. Amiért nem Te dolgoztál meg, az nem is a Tiéd! 6. Adj tiszteletet mindennek, ami egyszer visszakerül majd a földbe. Legyen az ember, vagy növény. 7. Tartsd tiszteletben más emberek gondolatait, kívánságait és szavait. Hagyd meg mindenki számára az önkifejezés szabadságát. 8. Ne terjessz másokról negatív pletykákat. A negatív energia, amit bele raksz az Univerzumba, megsokszorozódva tér vissza hozzád! 9. Mindenki hibázhat. És minden hiba megbocsátható. 10. A negatív gondolatok megbetegítik az elmét, a testet és a lelket. Törekedj a pozitív hozzáállásra! 11. A természet nem értünk van. Hanem a mi részünk. Része a világ családjának. 12. Amikor valakinek a szívét bántod, a fájdalma méregként tér vissza hozzád. 13. Legyél őszinte mindig, az őszinteség az univerzum tesztje. 14. Tartsd meg az egyensúlyt! Törekedj, hogy mind testben, mind lélekben, mind a szívedben erős, tiszta és egészséges legyél! Dolgoztasd meg a tested, hogy erősítsd az elméd! Gazdagítsd lelki tudásod, hogy meggyógyuljanak érzelmeid! 15. Hozz egyértelmű határozott döntést, hogy ki vagy te, és hogyan reagálsz a körülötted lévő dolgokra. Vállalj felelősséget a tetteidért! 16. Tartsd tiszteletben mások magánéletét és személyes terét, a magántulajdon szent és sérthetetlen. 17. Légy őszinte magaddal! Nem segíthetsz másokon, ha képtelen vagy segíteni magadon! 18. Tiszteld mások hitbéli meggyőződéseit. Ne akard a hitedet ráerőltetni másokra. 19. Oszd meg szerencsédet másokkal, jótékonykodj! 20. A gyermekek a jövő magjai, ültess a szívükbe szeretetet és öntözd azt bölcsességgel és élettapasztalattal. Amikor felnőttek, adj nekik teret a növekedésre.  (forrás: Sándor Judit- joportal.hu)

A tudatalattink olyan, akár egy szivacs

Ma már elcsépelt sztereotípiaként hat, amikor valaki azt mondja, hogy rohanó világban élünk. De mit értünk rohanó világ alatt? Egyre több és több információt, amelyeket a tudatunk segítségével elkezdünk feldolgozni és reagálni rájuk. A feldolgozás és a reakció egyaránt időt és energiát emészt fel. Úgy véljük, hogy ezt a társadalom megkívánja tőlünk. Ez teszi a világot úgymond rohanóvá. Olyan meggyőződés alakul ki bennünk, hogy rohannunk kell, sodródnunk az árral, különben a társadalom kivet magából és elveszünk ebben a rohanó világban.

Azonban tudatalattinkba betáplált üzenetek határozzák meg az életünket. Amilyen üzeneteket folyamatosan ismételve bejuttatunk a tudatalattiba, olyanná kezdünk válni. Miért probléma ez? Az a probléma, hogy őrizetlenül hagyjuk a tudatalattink kapuját és így szabadon ki-be járhat mindenféle kósza gondolat. Lehetnek közöttük pozitívak, amelyek áldásos hatással bírnak, de lehetnek közöttük negatívak is. 

Mi történik  akkor, amikor a házad ajtaját nyitva hagyod és szétkürtölöd, hogy bárki szabadon bemehet oda? Az emberek bemennek, olyanok is, akiket egyáltalán nem látsz szívesen. Mondhatod persze, hogy a többség nem tenne kárt a házban, viszont mindig lesz valaki, aki visszaél a helyzettel és kirabol. Teszi ezt teljesen legálisan, hiszen te engedted be a saját házadba úgy, hogy még csak fel sem kellett törnie az ajtót.

A negatív gondolatok hasonlóak a betörőkhöz, akik rossz szándékkal érkeznek a házadba. A tudatalattidból nem tudnak fizikai tárgyakat ellopni, viszont kirabolják a lelked, leszívják az energiáidat, boldogtalanná tesznek, szóval biztos lehetsz benne, hogy nem távoznak üres kézzel.

Egyedül a Te felelősséged az, hogy ellenőrzésed alatt tartsd a tudatalattidat. Azonban ez a beidegződés sem reálisabb az összes többi hülye negatív beidegződéstől. Azért rohan a világ, mert mi ezt elhisszük, és asszisztálunk ehhez. Pontosan mi vagyunk azok, akik működtetjük ezt a nagy káoszt, ami körülöttünk uralkodik.

Keveset hallunk arról a tényről, hogy az emberi elme hasonló a számítógéphez,  mivel csak olyan adatokkal dolgozik, amelyeket beletáplálnak. A számítógépet is mi emberek hoztuk létre, az elme működési elveit felhasználva, tehát ez a hasonlat sem logikátlan.

A tudatnak két része van, a tudatos -,  és a tudatalatti elme. Létezik egyfajta tudatfeletti elme is, de ezt nem mindig illetik ezzel a névvel, vannak, akik Végtelen Intelligenciának, vagy közös tudatalattinak nevezik. Erről majd egy másik bejegyzésben lesz szó.

A tudatos elme működését tapasztalod most is, olvasva ezt az írást, tudatában vagy, hogy mi történik veled. Amikor döntéseket hozol, akkor is tudatosan teszed. Tehát minden, ami a tudatosság megtapasztalását kelti benned, a tudatos elméd műve.  Van azonban egy tudatalattink is, amelynek a működéséről nem igen szoktak beszélni. Még biológia órákon is az ember csupán száraz biológiai lényként való tananyagként jön szóba.

A tudatalatti az, amely minden tapasztalatot elraktároz, amely a külvilágból éri az embert. Olyan ez, mint lényünk feketedoboza. Születésünktől kezdve működik és rögzít mindent a tudatalattinkban. Ezekre azonban nem mindig emlékszünk, mert ahhoz, hogy valami emlékként tudatosuljon bennünk, folyamatosan ismételnünk kell. A tanulás is ezen az elven működik. Ha a tudatalattinkba kerülő összes információ azonnal tudatosulna, elég lenne egyszer elolvasnunk a tananyagot és máris megtanulnánk.

De milyen jó is, hogy nem minden tudatosul bennünk azonnal, hiszen a tudatos agy a megtapasztalásoknak alig egy százalékát képes felfogni, a tudatalatti pedig a maradék kilencvenkilencet. Lehet ez a szám több is, igazából senki nem tudja pontosan megmondani, de az biztos, hogy hatalmas.

Amikor agyad kimerül a sok információ ingertől, gondolj arra, hogy milyen szerencsés vagy, hogy a maradék kilencvenkilenc százalékot nem érzékeled. Ebbe bele is őrülne az ember, ezért a tudatalatti gondoskodik arról, hogy az ember tudatos agyába csak annyi információ tárolódjon, amelyre neki adott helyzetben szüksége van. Alapértelmezett esetben a tudatalatti a szivacshoz hasonlóan viselkedik, ugyanis mindenféle válogatás nélkül magához szívja a külvilág ingereit.

A jó hír az, hogy a tudatos elménk segítségével ellenőrzés alatt tudjuk tartani a tudatalattinkat. Tudnod kell azt is, hogy az, hogy milyen vagy, milyen szokásokkal rendelkezel, a tudatalattidba kerülő ismétlődő üzeneteknek köszönheted.

Sosem véletlen az, hogy milyen emberré válsz. A téged körülvett hatások, befolyások miatt vagy olyan amilyen. Aki nem szűri a tudatalattijába bejutni készülő benyomásokat, az szerencsejátékozik. Fele-fele az esélye annak, hogy az élete jó, vagy rossz irányba fordul. Az emberek majdnem egésze, nem tudván a tudatalatti működéséről, szerencsejátékozik a tudatával. Azon keveseknek pedig, akik ismerik és megértik a tudatalatti természetét, minden esélyük megvan úgy élni az életüket, ahogyan azt szeretnék.

Amikor egy bizonyos benyomás éri a tudatunkat, ezt a tudatalatti azonnal magáévá teszi, vagy levon egy következtetést. Amikor az ember a tévé híradót nézi és csupa rossz hírrel szembesül, a tudatalatti messzemenő következtetéseket von le belőle, azzal kapcsolatban, hogy egy veszélyes világban élünk. Hozzáteszem, hogy a híradó az, amely a rossz hírekre reagál. Egyik tévétársaság megpróbálkozott azzal is, hogy csupa jó híreket sugározzanak, de nem volt nézettsége. Nincs értelme tehát másokat hibáztatni.

Mi kérjük a rossz híreket, igényünk van rá, a tévétársaság pedig kielégíti borzongási igényeinket. A világban azonban nagyságrendileg több jó dolog történik, mint rossz, amelyek pozitív hírekként szerepelhetnének, de a kutyát sem érdekli. A népnek cirkusz kell. Tessék, igények szállítva, minden nap!

Ha tisztán akarod tartani a tudatodat, ne nézz negatívitásról szóló dolgokat a tévében, az interneten stb.. , hacsak nem akarod az életed olyanná tenni, amelyet látsz. Szinte hallom is a kérdést, hogy mégis hogyan értesülj a világ eseményeiről? Erre egyszerű a válasz. 

A rossz hírek szájról- szájra terjednek. Biztosan lesz valaki, aki beszélni fog neked arról, ha valami egetrengető dolog történik a világban. Ne aggódj amiatt, hogy a tájékozatlanságod miatt veszélybe sodródnál. Ez egy hamis elkéképzelés. Azt hitetik el veled, hogy muszáj tájékozottnak lenned ahhoz, hogy túléld a mai világot, különben veszélybe kerülsz. És mi a megoldás? Tálcán kínálják a híradót. Tessék, fogyasszátok a negatív híreket és féljetek!

A tudatalatti programja hozzávetőlegesen fél év alatt felülírható, és olyan üzeneteket táplálhatsz bele, amelyekről szándékosan te döntesz. Erre vannak tudatalattit befolyásoló hanganyagok is. És, ha erre azt mondod, hogy ez agymosás, akkor a költői kérdés a következő: Talán nem az agyad mossák, amikor a tévé elé ülsz, és mindenféle befolyás nélkül messzemenő következtetéseket vonsz le azzal kapcsolatban, amit látsz? Ja és még valami: Semmi rossz dolog nincs az agymosásban, amíg tiszta vízzel mossák az agyad. Ez a blog azért jött létre, hogy tiszta vízzel mossam az agyad.

Néhány fontos tanács a végére:

Tudatosan szűrd meg azokat a kijelentéseket, amelyeket önmagadról, vagy a világról átengedsz a tudatalattidnak, hogy befolyásolják az életedet.

Pozitív nyelven gondolkodj magadról, és utasítsd vissza magadban, ha valaki lekicsinylően beszél hozzád, vagy olyan kijelentéseket tesz, amelyeket nem akarod, hogy önmagadra nézve igazak legyenek.

Ha valami neked nem tetsző dolgot látsz a világban, akkor ne hagyd, hogy ez a tudatalattidban mély nyomot hagyjon. Nézd a helyzetet objektíven, és nem fog az életed részévé válni.

Bombázd az elméd pozitív megerősítésekkel nap, mint nap. Legyen ez jelen idő, egyes szám, első személy, pl: Szeretetreméltó ember vagyok. Türelmes vagyok. Mások hasznára válok. Boldog ember vagyok.

Vedd körül magad pozitív elmékkel. Keresd meg a példaképeidet, vagy azokat, akik felemelnek szellemileg, és olvass róluk még többet, idd magadba a gondolataikat, hallgass hanganyagokat róluk. Hagyd, hogy pozitívan befolyásolják az életedet. Ahelyett, hogy a sok szemetet fogyasztanád a tévéből, Te légy az, aki megválassza, hogy kiről és miről akarsz tájékozódni. Az internet világában ez több, mint lehetséges.

(forrás: Sipos Márton - motivacioblog.hu)

A zene visszahozta az emlékeket a sérült agyba

Könnyűzene hallgatásával segítettek neuropszichológusok szerzett agysérüléses betegeknek abban, hogy visszaidézzék személyes emlékeiket.

A maga nemében első ilyen kutatás eredményeit Amee Baird brit és Séverine Samson francia kutató a Neuropsychological Rehabilitation nevű szakfolyóiratban ismertette.

Bár kutatásukba kisszámú beteget vontak be, ez az első olyan vizsgálat, amely azt célozta, hogy zenével hívják elő a múlt személyes, önéletrajzi emlékeit szerzett agysérüléses betegeknél, azaz olyan agykárosodás esetében, amely nem veleszületett eltérés, nem a születés során kialakult sérülés és nem az idős korban fellépő Alzheimer-kór.

Baird és Samson az amerikai slágerlista, a Billboard Hot 100 népszerű dalait játszotta öt ilyen betegnek, kontrollcsoportként pedig öt egészséges embernek. Olyan dalokat választottak ki számukra, amelyek a beteg életében ötéves korától kezdve jelen voltak. A kutatás résztvevőinek le kellett írniuk, mennyire ismerik az adott dalt, szeretik-e azt és milyen emlékeket hívnak elő - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A szakemberek azt találták, hogy a zene által keltett személyes emlékek gyakorisága szinte azonos volt a két csoportnál, az agysérülteknél 38-71 százalék, a kontrollcsoportnál 48-71 százalék. Az öt beteg közül csupán egynél nem hívott elő a zenehallgatás személyes emléket. Ugyanakkor a szerzett agysérült betegek egyikénél idéződtek vissza a leggyakrabban a személyes emlékek.

Az összes résztvevőnél a zenével visszaidézett emlékek többsége egy személyhez, emberekhez vagy életszakaszhoz kötődött és pozitív emlék volt. Azokat a dalokat, amelyek előhozták az emlékeket, sokkal ismertebbnek, sokkal kedveltebbnek írták le feljegyzéseikben a tanulmány résztvevői.

"A zene sokkal hatékonyabbnak bizonyult a személyes emlékek felélesztésében, mint a személyes szóbeli interjúk során történt emlékezet-felidézés".

Azt találtuk, hogy a zene hatékony stimuláció az önéletrajzi emlékek előcsalogatásában és hasznos lehet bizonyos esetekben az önéletrajzi emlékezetkiesésben szenvedők rehabilitációjában - hangsúlyozta Baird és Samson.

(forrás: komlomedia.hu)

Az "Isteni részecske"

A világegyetem kulcsának nevezték el, és minden idők legfontosabb tudományos áttörését látják benne sokan. Lehetséges, hogy az úgynevezett "Isteni részecske" felfedi az igazságot az eredetünkről?

Peter Higgs

Az utcán értesült Peter Higgs arról, hogy Nobel-díjat kapott a nevét viselő mechanizmus megalkotásáért. A brit fizikus Edinburghban tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, valamint arról, hogy az elismerés sok ember közös munkája.

A 84 éves tudós Francois Englert belga fizikussal megosztva vehette át a díjat annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) ATLAS- és CMS-kísérleteiben.

Higgs azonban nem követte figyelemmel a bejelentést, csak az utcán sétálva értesült arról, hogy megkapja a legrangosabb tudományos elismerést. Ebédelni volt, hazafelé tartott, amikor megállt mellette egy régi szomszédja és gratulált a jó hírhez. A professzor nem tudta, miről van szó, mire a nő elmesélte neki, hogy nemrég telefonon felhívta a lánya Londonból azzal, hogy Higgs az egyik kitüntetett.

"Hazatérve persze már több részlet várt, ahogy elkezdtem olvasni az üzeneteket" - jegyezte meg az elméleti fizikus. Hozzáfűzte, nagyon örül a díjnak, de meg is könnyebbült, mert úgy érezte, egy ideje mindenki erre várt. A családjával péntek este ünnepel egy vagy két üveg pezsgő kíséretében. "Nem tudtunk korábban összegyűlni" - magyarázkodott.

Mint mondta, azt még nem tudja, mihez kezd a díjjal járó 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) rá eső részével. Megjegyezte: arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban nem lesz ura saját életének.

Higgs hangsúlyozta, hogy a Nobel-díj sok ember közös munkája. Emlékeztetett arra, hogy bár Englert-rel csak ketten osztoznak az elismerésben, 1964-ben három csoport dolgozott a mechanizmus elméleti megalapozásán. "Ketten Brüsszelben" - utalt Englert és Robert Brout munkájára. Utóbbi "sajnos pár éve meghalt, így nem ismerhették el, de kétségtelen, hogy a díjazottak között szerepelne, ha még élne" - mondta a BBC szerint.

Peter Higgs "elrejtőzött" a médiafelhajtás elől, Francois Englert pedig először azt hitte, nem ő kapta a díjat, miután a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy óra késéssel jelentette be a díjazottak nevét.

Higgs köztudottan kerüli a reflektorfényt, a bejelentés után senkinek sem sikerült elérnie, csak az Edinburghi Egyetem hozott nyilvánosságra közleményt arról, hogy a tudós boldog, amiért megkaphatja a díjat.

Érdekesség, hogy Peter Higgs és Francois Englert csak tavaly nyáron találkozott először, amikor a CERN kutatói ismertették a Higgs-bozon létezésének bizonyításával kapcsolatos elsődleges eredményeiket az intézet genfi központjában.

(forrás: parameter.sk)

Európai kutatók is bizonyítékokat találtak az "isteni részecske" létezésére – videó

Az ősrégi kérdés, hogy "honnan származunk" talán rejtély marad, de 2012-ben a tudósok a CERN laboratóriumban bejelentették az "Isteni részecske" felfedezését, azt a szubatomi részecskét, melyről úgy hiszik, hogy ez ad tömeget az anyagnak, és egy közelebbi megértést kínál, hogy vajon hogyan kezdődött az univerzum. A felfedezés látszólag szembeállította a tudományt a vallással. De lehetséges, hogy a tudomány és a vallás valójában rokon lelkek? Számos ősi vallás és mitológia írja le a világegyetem keletkezését oly módon, mely nagyon hasonlít a mai tudományos magyarázatokhoz, és amelyek azt hirdetik, hogy ezeket az információkat az ősi emberek más világi lényektől kapták.

"Isteni részecske": Higgsék kapták a fizikai Nobel-díjat - videó

 

Dr. Ryke Geerd Hamer doktor gyógyító zenéje III.

Dr. Hamer nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a "Mein Studentenmädchen" c. dal (Az én diáklányom) - az ősi varázsmelódia - megállítja a pánikot, a rákot és a pszichózist. Hamer doktor ezt a dalt feleségének a 20. házassági évfordulójuk alkalmára írta. Különlegessége, hogy ez a dallam ugyanarra a két fázisra épül, mint 2. biológiai természettörvény, amit 10 évvel később fedezett fel. Sőt mi több, minden zeneműben megtalálhatjuk a két fázisra bontott folyamatot, amiből következtethetünk a zeneszerző érzelmi állapotára, konfliktusaira (l. Giovanna Conti: The biological meaning of Music from the point of view of the Germanic New Medicine c. könyve). A professzor asszony véleménye szerint ez a dal minden zeneműnek a prototípusa.

Hamer doktor részletesen, leletekkel alátámasztva bemutatja azokat az eseteket, melyeknél a Mein Studentenmädchen segített csökkenteni az aktív fázist, ill. túljutni a krízisen. Lehet, hogy az ősidőkben a germán főisten Wodan (Odin) is ezzel a dallal állította meg a tüzet? (l. germán mitológiában: Edda-énekek)

2006-ban az olasz Prof. Dr. Giovanna Conti meglátogatta Dr. Hamert Spanyolországban és tanácsot kért tőle az éppen akkor fennálló méhnyak”rák” diagnózisával kapcsolatban. Dr. Hamer megnyugtatta őt, hogy az egy fekélyesedés, vagyis a ráknak pont az ellenkezője. 31 éves volt, amikor az orvosok egy második méhnyakműtét után már kilátásba helyezték nála a méh és a petefészkek teljes eltávolítását. Dr. Hamer természetesen elmondta neki, hogy ez egy óriási badarság, majd ezek után Giovanna megnyugodva hazatért Olaszországba. Ezután teljes gőzzel beleásta magát a Germán Gyógytudományba, és – szenzációs felfedezést tett!

Már négy héttel az első látogatását követően visszautazott Dr. Hamerhez, és arról a felfedezéséről számolt be neki, hogy a zeneszerzők műveinek 97%-ánál megtalálta a két fázisra bontott Értelmes Biológiai Különprogram folyamatát. Azt derítette ki, hogy a híres zeneszerzők műveinek többsége a 2. biológiai természettörvény szerint íródott.

Dr. Hamer a néhai feleségének a 20. házassági évfordulójukra írt egy dalt. Mind a zenét, mind a szöveget ő írta, és egy saját koponya-CT felvételt is tudott mellékelni hozzá egy akkori hörgő atelektáziás szervi elváltozásról és az azt követő, az MK-fázisban jelentkező tüdőgyulladásról. Amikor Giovanna Conti magához vette a kottát, bezárkózott a hotelszobájába, majd egy óra múlva izgatottan kiáltotta Dr. Hamernek, hogy ez szinte már őrület, mert ő most a prototípust tartja a kezében! Nem csak az egyes versszakok, de a zenével a teljes szöveg is a két fázis szerint fut az epileptoid krízissel együtt! Itt megtört a jég, Giovanna már tudta, hogy az amit talált, az túlmutat az eddig tanult, a különböző zeneművekben előforduló aranymetszésen.

Tehát Dr. Hamer „Mein Studentenmädchen” c. dalának megvizsgálásáig bizonyosak voltak abban, hogy a két fázisú folyamat megjelenik csaknem minden mester zeneművében. Az 5 biológiai természettörvény többi törvényének jelenlétét azonban még többé-kevésbé csak feltételezték.
A „Mein Studentenmädchen” c. dal lett a prototípus.

(forrás: germangyogytudomany.hu)

"Mein Studentenmädchen" c. dal (Az én diáklányom) - videó

Mein St.m. szövege:

Húsz éve már, hogy szeretek egy lányt,
amióta ajka megcsókolta a számat,
amióta mindketten diákok voltunk
és kettőnket a kis kápolna fogadott.
               Kis leány, én leánykám! –
               és bennünket a kis kápolna fogadott.

Húsz éve már, hogy szeretek egy lányt,
nap mint nap egyre jobban,
sötétkék szemét és éjfekete haját,
elvarázsolva járok álmodozva!
               Kis leány, én leánykám! –
               Elvarázsol, járok álmodozva.

Húsz éve már, hogy szeretek egy lányt,
nevet rám az ég!
ötszínű arcod rám nevet,
melyet adtál nekem zálogba: melyek mindegyike TE vagy!
               Kis leány, én leánykám! –
               Melyet adtál nekem zálogba: melyek mindegyike TE vagy!

Húsz éve már, hogy szeretlek téged én leánykám,
kislány, szívem melengetője,
örömben és bánatban, szerencsében és veszélyben.
               Kis leány, én leánykám! –
               Én diáklányom, én leánykám, én – asszonyom!

Húsz éve már, hogy szeretlek téged én leánykám
amióta ajkad csókolta a számat,
amióta mindketten diákok voltunk
és kettőnket a kis kápolna fogadott.
               Kis leány, én leánykám! –
               és bennünket a kis kápolna fogadott.

(Forrás: germangyogytudomany.hu)

Dr. Hamer - Mein Studentenmädchen" (Az én diáklányom) -videó

Hamer doktor levele:

Miután a „Mein Studentenmädchen” (Én diáklányom) a „Die 
Archaischen Melodien” (Archaikus melódiák) c. könyvben közzétett fantasztikus hatása több száz betegnél bebizonyosodott, szeretném ezt az emberiség számára igazi isteni ajándéknak bizonyuló dalt a betegeim számára térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.

A „Mein Studentenmädchen” és a szöveg szerzőjeként minden betegemnek ajándékba adom ezt a véleményem szerint szent és gyógyhatású varázserejű dallamot

.
Ki az a Hamer doktor? I. 

 https://dszilvia.blogspot.com/2015/02/ki-az-hamer-doktor-i.html

 

 Egészségünk legfontosabb törvényei - Dr. Ryke Geerd Hamer - A rák vastörvénye 

 https://dszilvia.blogspot.com/2015/02/egeszsegunk-legfontosabb-torvenyei-dr.html