2014. január 31., péntek

Hermész Triszmegisztosz - A Lélek Okulására 13.




Az igazi boldogság olyan állapot, mely nem vezethet túltelítődéshez. Ellenben amivel a lélek a kikelet, a virulás és pusztulás világában szembesül, az csömörhöz vezet, és semmiképpen sem lehet igazi örömnek nevezni.




Ha a lélek ezen a világon keres örömöt, akkor olyasmit keres, ami itt nincsen. E világ sok lakója keresi szorgosan az örömöt, de hiába keresi. Az ember mindenféle helyzetekbe bocsátkozik, hogy megítélhesse és megvizsgálhassa azokat, majd elkeseredetten és megundorodva eláll tőlük. Életállapotával senki sincsen megelégedve.

A lélek keres és tévelyeg ezen a világon egy nyugodt hely reményében, mely egyezne magas származásával és az ő sajátosságával. Mivel ilyet nem talál, ide-oda bolyong, nem leli a helyét, nem tud megnyugodni. A bölcs lélek tehát abbahagyja a kielégítés hajszolását és a szórakozás keresését a kikelet, a virulás és a hanyatlás világában.

E világ minden körülménye, mellyel a lélek szembesül, egy sor gonoszság állhatatos elviselését követeli meg tőle. Ezek keserűk, és amibe bármi keserűség vegyül, az teljesen keserű. Eszerint életét az embernek keserves bolyongással kell eltöltenie itt-ott keresgélve és építgetve - ami nem egy tiszteletre méltó élet -, vagy pedig más életállapotban vesztegelve annak a gonoszságait kell állhatatosan elviselnie. Ha az utóbbi mellett dönt, úgy a lehúzottság keserűségét kénytelen elszenvedni, mert jobb keserű gyümölcsök szedésével magasabb állapothoz és hatalomhoz jutni, mint édes gyümölcsöt szedni, de ezzel megaláztatni és lesüllyedni.

Jobb ha a munkás használja a szerszámot, és nem a szerszám a munkást, a lovas tereli a lovat, és nem a ló a lovast, az uralkodó a népet és nem a nép az uralkodót. Ha ezekben a dolgokban a természetes rend jut érvényre, akkor szépség és összhang az eredménye. Fordítva viszont, ellenkező viselkedés esetén a következmény veszélyeztetés, zavar és pusztulás.

A test a lélek ténykedése által él, ezért képes látni, hallani, szagolni, ízlelni és érezni. A test a lélek eszköze, szerszáma. Minő szégyen, ha a szerszám kormányozza és teszi rabszolgájává a dolgozót. A dolgozónak kell irányítania, nem a szerszámnak.

A tudatlan, ha valamiféle eszköz birtokába jutott, akkor oly szorgosan kezdi azt javítgatni és ápolni, hogy elfelejti használatba venni és vele dolgozni. Így a szerszám rabjává válik. Ez történik a lélekkel is, ha a test ápolására és ékesítgetésére szorítkozik, és nem eszköznek használja. Ekkor a lélek a test rabszolgája lesz. Ami az életben részesül, aminek megadatott a látás és hallás képessége, aminek a tehetsége az intelligencia, és nemes származású, az olyasminek a rabszolgájává válik, ami élettelen, vak, süket, az intelligenciát nélkülözi és csekély értékű. Ha az uralkodón a nép uralkodik, akkor az egy fonák világ. A népnek is meg az uralkodónak is pusztulnia kell. Ha a lelken a test uralkodik, akkor mindkettő tönkremegy.

Teremtmények nem alkalmasak kormányhatalom űzésére. Az ember számára ez egy kísértés. Ha a helyes úton járó bölcs embert azzal a próbával szembesítik, hogy a kormányzás hatalmát adják a kezébe, akkor rájön, hogy ezt ő maga nem képes megállni. Ekkor szerényen segítségért fordul a mindenség urához és első okához, aki az erőt kitölti a jókra, akik erre kérik. Így kapja meg a jót, amilyen mértékben lelke képes a jóval összeköttetésbe lépni. Megkapja az intelligenciát, és Isten segítsége a helyes életvitelhez vezéreli. Arra fog törekedni, hogy a jót tegye, és minden gonosztól távol tartsa magát. Az ilyen lélek a jóság és igazságosság forrásából merít. Az ilyen ember a birtokában lévő értékeket kitölti az ő hatalma alá rendeltekre. Ekkor a kormányzónak is meg a kormányzottaknak is jó dolguk van.

Ha viszont a tudatlant kísértik a kormányzó hatalomra való megbízással, akkor örömmel véli, hogy hatalma saját erejére támaszkodik, és saját lényéből fakad. Emiatt elhanyagolja vezetői feladatát, a szórakozásnak és az élvezetnek szenteli magát. Ennek gyümölcse aztán tudatlanság, vakság, tévedés és vétek. Az ilyen lélek a gonoszság és igaztalanság forrásából merít, s ez az ember ezekkel a tulajdonságokkal önti nyakon a hatalmában lévőket. Ennek eredménye igazságtalanság és pusztulás a kormányzó és a kormányzottak számára is.

Amikor belépsz az áloméletbe, ó lélek, akkor boldogságodat ne ott keresd, sem a számodra ott bemutatott látványosságokban. Nehogy valóságnak tartsd azt, különben ébredésed gúnnyá tesz téged. A jövés-menés világa álomvilág. Aki ezen a világon alszik és álmodik, az valójában kétszeresen álmodik. Ébredéskor mintha álomból riadna fel, majd újra természetes álomra hajtaná a fejét. Ezen a világon szüntelenül alszol. Bármit látsz, az nem egyéb, mint álom. Álmodból felébredvén elhanyagolod az álmodban látottakat, és - mint elalvás előtt - a durva anyagi világ határozott formákból álló dolgait látod. Ezeknek valóságáról ekkor jobban meg vagy győződve, mint az álmodban látottakéról. Így van ez akkor is, amikor evilági természeted alvásából felébredsz, és visszatérsz a szellem világának igazi éberségéhez. Akkor visszakerülsz azokhoz a dolgokhoz és nézetekhez, melyeknek valóságosságáról biztosan jobban meg leszel győződve, mint az anyagvilágéról.

(Hermész Triszmegisztosz  - A Lélek Okulására)




2014. január 30., csütörtök

„Halál nincsen” Beszélgetés Szepes Máriával (1908-2007)



Szepes Mária 2007-ben

– Valamiért fogadlak benneteket, amit majd tudni fogtok, mi az, de pontosan kérdezzetek! Ez nagyon fontos, hogy felelhessek. Az élet örök, és hogy soha-soha meg nem halunk, hogy ez mindig folytatódik, új és új öltözéket veszünk, de egyformák vagyunk és összetartozunk, ezt tudjátok, ugye?


Egyek vagytok vele, ahova mentek, ahova hívnak, nagyon fontos üzeneteket kell átadni egymásnak, barátilag, nem ellenségesen. A világ nagyon-nagyon rossz állapotban van, segíteni kell, azért vagytok itt, és én azért vagyok veletek, ruhát cserélgetve, most ideiglenesen Szepes Máriaként, hogy elmondjam azoknak, akik értik, hogyan adjátok tovább, mert ez az egész mindenség egy és összetartozó. Vannak irigyek, szomorúak, vidámak, de halál nincsen, csak élet van, örök élet, átöltözés; mindig azt vesszük föl, ami nekünk jár, és azt vesszük föl, hogy segítsünk a másiknak, de, csak ha kérdez, ha kéri.
Fognunk kell egymást, segítenünk egymást, rendesen tanítani, szeretni, mindig ölelni, mindig simogatni, mindig felelni arra, amit kérdeznek; ha nem kérdezel, nem felelek!
Kérdezzetek, mert kérdésekkel jöttetek…

– Mikortól érezte azt, hogy segítenie kell? 

– Színész családban születtem, kétéves koromban már színpadon voltam a színházunkban. Miénk volt a színház Újpesten. Apám nagy színész volt, anyám primadonna, és én kétévesen egy kis szerepet játszottam csak, mert nem voltak szavaim hozzá, de tudtam, hogy én egy Papnő vagyok, bár ennyi idősen csak egy csacsi lányka voltam… Ebben a darabban egy cigányasszony legkisebb gyerekét játszottam:
– Éhes vagyok, éhes vagyok.
– Te vagy a legkisebb, és te csinálod a legnagyobb lármát – mondta „anyám”, és próbált elhalászni, de nem hagytam magam, csak kiabáltam.
– De én vagyok a legéhesebb, tegyél le, tegyél le! Kicsavartam a kezem „anyám” kezéből, és hajlongtam, összeszedtem a cukrokat, ettem és hajlongtam.
Hároméves korom körül elvittek egy előadásra, ott keleti táncot táncolt valaki.
Úristen – gondoltam –, én ezt tudom, nem ő, én vagyok ott!
Hazamentünk, levettem a zongoraterítőt, letérdeltem és táncoltam. Aztán később elmentem balettet tanulni. Tökéletes balett-táncosnő vagyok, le is vizsgáztam, de nem akartam táncosnő lenni.

– Mindezekből adódna, hogy esetleg színész vagy táncos lehetett volna. 

– Igen, de tudtam, hogy ezen már túl vagyok, mindent tudtam, ezek már megvoltak, és nem akartam semmi mást csinálni, csak írni, írni, már kilencéves koromban.

– Miért az írás? 

– Mert abban elmondhatom Istent, a láthatatlan Istent, akit ismertem, aki visszaküldött most is a halálból, és én tudom Őt. Az emberek titokban idejönnek, megkérdeznek, és én megérzem, hogy igazat kérdeznek, vagy csak menekülnek a halál elől. Akkor hagyom, menjen, még élnie kell, vagy már érett arra, hogy ezt megkapja. Nem baj, ha nem hisznek neki, de a benne lévő Isteni megvan. Ez a bennem lévő Isteni az, amit megosztok veletek, fogadjátok el tőlem.

– Sokat beszél Istenről, a vallási tanításokhoz hogyan viszonyul? 

– Nincsenek külön vallások, nincsenek külön Istenek. Csak aszerint vannak az Istenek, amilyen néphez születnek. Nem hét Isten van, egyetlenegy, a különbözők egymás ellen valók. Új világ épül, érkeznek az új gyerekek. Szereti a másikban önmagát, és érzi, hogy minden mindennel összetartozik. Ezért vagytok itt, mert érzitek ezt. Viszont van, aki ördögi, sötét, ezt a világot találta ki magának, mert választani mindig lehet, Istent vagy ördögöt. Az ördöghöz semmi közünk, mi mindig segítünk, mi mindig adunk, mi mindig átmegyünk és visszajövünk. Mert újjászületések vannak, a ruha, amit viselünk és levetünk majd, az üres. Ahogy elképzeled, azt magaddal hozod, az a tied, azért jöttél, hogy segíts, hogy kérdezzenek, azért jöttél, hogy felelj, azért jöttél, hogy jót felelj. Csak jót feleljetek annak, aki titokban kérdez, mert másképp nem mer. De nem csak az nyer új életet, aki hisz ebben, hanem az is, aki nem hiszi. De az egyelőre megteremti a maga poklát, azzal nem tudok beszélni.

– Szeretném egy-két fogalomról megkérdezni, mint például szerelem, barátság. 

– Édesem, más a szerelem és más a szeretet. A szerelem az, amivel társulsz, amiből gyermekek fakadnak, s utána meghalnak. A szeretet az, ami a világmindenség minden élőlényét egyformán szereti, azért szereti így, hogy segítsen az embereken, különben elvesznének. Tanulni kell, tanulni, tudni, megosztani.

– A tudományról mit gondol? Irodalomtudomány, matematika? 

– Mind összetartoznak, de ezek csinált dolgok. Vannak vad, zavaros ügyek, amikkel nincs dolgom, és vannak olyanok, amik egyszerre kigyúlnak. Nagyon bonyolult dolog az élet.

Szepes Béla rajza feleségéről, Máriáról

Meg kell nyílni és most ez történt, történik, történni fog. 

– Mit tehetünk a tudomány veszedelmes találmányai ellen? 

– Válogassatok, hogy mi hová vezet, miért gyúlt ki, azért-e, hogy én gazdagabb legyek, a másik szegényebb, vagy azért, hogy adjak és segítsek. 

– A múlt század közepén miért volt halott a spiritualizmus – vagy nem volt az? 

– Nem volt halott, hanem egyéni dolog volt, egy-egy fejlett emberben feléledt, mert mindenki tudja, hogy halál nincsen. És most megint jön rá – erre a szörnyűségre, ami jelenleg van: a hajsza a pénz után, az irigység, a lopás, a gyilkolás – a váltás, mert érkezik a hamis mellett a valódi. Itt van, és ne engedjétek el soha, azért vagytok itt, hogy segítsetek, hogy megtanítsátok az öröklétre azt, ami örök, és odavezessétek, ami örök. Nem a Földre valók vagyunk mind, hanem mindenhonnan, minden bolygóról vagyunk itt, és átöltözünk, mikor levetjük a ruhánkat, mert halál nincsen! Csak élet van… 

– Az elmúlt tizenöt évben egyfajta ezoterikus bummról beszélhetünk Magyarországon, mindenféle-fajta szemlélet megnyilvánult. Mit gondol erről? 

– Igen, igen zavaros szemléletek, úgy tudnak szeretni, hogy ugyanakkor gyűlölik a mást. Ez tévedés, csak szeretni szabad, csak azt. Mindig lehet választani. Ha csak egy embert, egy lelket megmentesz, már nem éltél hiába. 

– Meséljen Márai Sándorról és Hamvas Béláról! 

– Márait nagyon szerettem, nagyon igaz volt, sosem tért le az útjáról, és nagyon szenvedett amiatt, hogy nem jöhetett vissza, de most már itt van újra.
Hamvas Bélát is nagyon szeretem, most is beszélgetek vele, csodálatos ember volt, a legnagyobbak egyike. Bezárták, száműzték, de mindez soha nem változtatott azon, amit tudott. Sokat sétáltunk együtt Leányfalun, mert mi ott építettünk egy házat a fivéremmel, aki azt jósolta, hogy szörnyű nagy háború lesz (a II. világháború), amit csak ott tudunk túlélni. Hamvas is ott lakott egy festőlakásban, és nagyon sokat beszélgettünk. Soha nem engedett abból, amit tudott és hitt. Azt kell, hogy megértsétek: sokan jártak itt, pusztító vad, hallatlan hittel is, azokban minden szó életté vált. Egyetlen egységről van szó, ebben a világmindenségben, ami most nagyon mélyponton van, és csak kevesen vagyunk, akik fönn széttárva a karunkat kérjük a láthatatlan Istenséget, hogy segítsen Földön és a világmindenségen. Ez nagyon fontos most.
A tüdő nem lehet olyan, mint a szív, és a szív nem lehet olyan, mint a láb, egyetlen egy szervezet az egész világmindenség… (de csak akkor felelhetsz, ha jól kérdeznek…) 

– Említette, hogy a Déltenger a gyerekkorát, fiatalságát és az I. világháborút juttatta eszébe. Lát-e hasonlóságot abban, ami most van, és ami száz évvel ezelőtt volt? 

– Természetes, hogy hasonló, természetes, hogy ugyanazok, és egy kis távolságból már látszik is, hogy összetartozik minden, mindenkivel. 

– Milyen volt a háború, mit éreztek? 

– Az ember mindig határozottan érzi, hogy mi vár rá, lehull-e a test, a ruha róla, vagy rajta marad. Mi határozottan éreztük, hogy rajtunk marad, és akkor nagyon jóban lettünk a Hamvassal, sok csodálatos dolgot hallottam tőle, melyet nem árulhatok el, mert olyasmiket mondott, ami most van és lesz…
Nagyon sötét dolgok várhatóak és nagyon nagyszerű dolgok is, és át fog alakulni minden úgy, hogy nyitva lesz az ég előttünk. Akik előtt nyitva lesz az ég, azok bemennek oda és továbbélik az örökkévalót, akiknek nem, azoknak vissza kell jönni, kiszakadva ebbe a szörnyűségbe, ami csak a pénzt imádja és a politikát, és alázuhanni oda, a sötétségbe, hogy tanuljon, tanuljon, tanuljon. Mi fölfelé megyünk, ti is fölfelé vágytok, levesszük ezt a ruhát, és ami alatta van, az Isteni! Ezért vagytok itt, mert ezt megéreztétek.
Az a megpróbáltatása ennek a létnek, hogy magamból tenyésszem ki azt, ami igaz. Takarjam le és szórjam szét a mélységbe azt, ami hazug. Most egy szörnyen bonyolult életben vagyunk benne. Mi élni fogunk, mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk, de csak annak, aki kéri, aki jól kérdez, annak jól feleljünk. Istennel kell lenni, aki láthatatlan. Hamvas is Istennel volt, a láthatatlannal, ma is vele van, mert segíteni akart. 

– A háború utáni évek elég sötétek voltak, Hamvasnak is nehéz volt megjelenni, jelen lenni? 

– Hamvas Bélának meg kellett szenvedni dolgokért, mert amit nem jól teszek, vagy csinálok, azt magamnak is át kell élnem, amit még nem tudok, meg kell tanulnom. Nagyon fontos ez az élet. Amit rossznak érzek, az a jó, amit jónak érzek, azt felejteni kell, és alámerülni újra és tapasztalni, tapasztalni, akkor is, ha a szív más formájú, mint a tüdő és a tüdő más formájú, mint az agy. Minden bennem van, ami az örökkévalósághoz kell. Az irigység és a harag nem az én dolgom. 

– Mi az, amit igazán szépnek tart ebben a jelenségvilágban? 

– A jóságot. Ha egy emberen segítek, a világon segítettem, azt tartom jónak, és én mindig kérdezek magamban, vagy némán, vagy hangosan, és nekem mindig felelnek.

(Készítették: Bozsaky Dávid, Ferenci Gabriella, Weiner Sennyey Tibor - Megjelent az Irodalmi Jelen 2007 októberi számában.)

(Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott)


2014. január 28., kedd

Szellemi valóság 5.



Élet az élet után?

Erre a földi síkra a kozmikus tudatosság szikrájaként érkezünk. A forrásból való kiáradás során, mintegy létünk alapszerkezeteként éteri testet öltünk. Erre a földi síkra egyedüli tapasztalatokért érkezünk, tapasztalatunk megszerzéséért kiválasztjuk hazánkat, kiválasztjuk szüleinket, környezetünket és élethelyzeteinket. Az önvaló előtt az egész életterv ismeretes. Az anya kiválasztása után a tudatosság szikrája belép az anyaméhbe. Miután a tudatosság belépett az anyaméhbe a magzat élővé válik. Az anyagi test a kozmikus energiának megfelelően nyer alakot az étertesten és a magzaton belül. A tudatosság gyakran fog visszatérni a forráshoz míg az első lélegzetvétellel el nem szakad attól. Az anyaméh elhagyása után meg kell tennie első külsődleges lélegzetvételét. Ezt ismerjük úgy mint: születés. Születésünk napjától hétéves korunkig birtokoljuk a forrástól származó jóllétet. A hetedik életévtől az elme elkezdi felvenni az alakját. Ennek teljes kialakulása a tizennegyedik életévre történik meg. Az intellektus aktivitásának kezdete a tizenegyedik életévre tehető és annak teljes kifejlődése a huszonegyedik életévig tart. A huszonegyedik életévtől a huszonnyolcadik életévig az egyénben kialakult testének, elméjének és intellektusának együttese. A huszonnyolcadik életévtől az élet az önismerettől függ. Ha az egyén nem érez jóllétet, a tudat, a test, és az elme helyezkedik el. Ennek következtében elkezdődnek a szenvedések. Nem képes megérteni az élethelyzeteket. Az akadályok egyre kritikusabbá válnak számára, értéktelennek ítéli önmagát, és merevvé válik. A merevség elzárja a kozmikus energia áramlását. Átadja magát a szenvedéseinek, fizikai betegségeknek, stessznek és megpróbáltatásoknak teszi ki magát. Napjait a jólét érzése nélkül éli. Képtelen megérteni saját életének valódi célját. Leéli az életét gyermekkorától ifjúkoráig, majd egészen öreg koráig és végül elhagyja ezt a földi síkot, annak a célnak a beteljesítése nélkül, amiért a földi síkra érkezett. Ez az, amit úgy hívunk, hogy halál. A halál után a merev elme hazugságai rossz megértéssel társulva nem engedik, hogy a tudat elérje a forrást. Helytelen megértésének következményeként létrehozza saját poklát és mennyországát. Tudattalanul az asztrális síkon reked. Ha az egyén életét önvalója tudatában kezdi élni, mindig, minden adódó élethelyzetben áldásban részesül. Még halála után sem marad az alacsonyabb frekvenciákon, hanem visszatér a forráshoz.





A magasabb tudás által, amit a harmadik szemen keresztül az asztrális utazáson és a születés és a halál megértésén keresztül szerzett, az egyén a tökéletes megértés birtokába jut a testére, az elméjére, az intellektusára, önmagára és életerejére vonatkozóan. Megérti, hogy ez a tudatosság az energiának és a tudásnak az egyesülése. A tudatosság azért érkezik erre a síkra, hogy még több energiát és tudást szerezzen valamint, hogy teremtsen. Minden idejét ebben a tudatban töltve az egyén hozzájut az egész teremtés lényegének megértéséhez. Ezzel a megértéssel az egyén átalakul csodálatos teremtővé. Ekkor, amit az egyén kimond az megnyilvánul. Bármit gondol az manifesztálódik. Bármit tesz, az teremtéssé válik. Ez a megvilágosodás.
(forrás:holisztikusgyogyitás)




2014. január 27., hétfő

Szellemi valóság 4.


Mi az asztrál test és az asztrális utazás?

Önvalónk egy másik eszköze az asztráltest más frekvenciájú valóságok érzékelésére. Az asztráltest egy másik alakja öntudatunknak, csakúgy, mint a fizikai testünk. Szokásos körülmények között tudatunk azonosul fizikai testünkkel. Amikor elegendő energia mennyiséghez jutunk és amikor elkezdjük más frekvenciák valóságának érzékelését, tudatosságunk áthelyeződik az asztráltesti alakba. Tudattalanul és érzékelünk asztrális élményeket, amiket úgy hívunk álmok. Meditációban mindenki szerezhet tudatos asztráltesti tapasztalatokat. Az asztrál test elutazhat túl téren és időn. A tudatos asztrális tapasztalások után, új dimenziókat kezdünk érzékelni. A nagymennyiségű kozmikus energia felvétele után, a tudatosság, ami test szerte egyenletesen eloszlok a meditáció során összpontosulni kezd. A tudatosság mozgása során a fizikai testben mulatságos dolgokat tapasztalhatunk. Úgy érezzük, hogy asztrális testünk lebeg, nem érezzük lábainkat és kezeinket. Úgy érezzük mintha testünk pihekönnyű lenne. A mozgásokat testünk különböző területeink érzékeljük vagy érezhetjük úgy, mintha az egész test forogna. Ezeket a jelenségeket úgy ismerjük: asztrális mozgások. Még több és több meditációt gyakorolva még több és több kozmikus energiához jutunk. Ekkor a tudatosság alakot ölt, mint asztráltest. Elkezd nagyon gyorsan forogni, ami erőteljes mozgásokat okoz. A mozgások után az asztráltest elkezd kilépni a fizikai testből egy összeköttetéssel, az ezüst fonállal. Az ezüstfonál nem más, mint magas rezgésű tudatosságunk, ami üzeneteket visz át a fizikai testből az asztrális testbe és oda-vissza. Ezzel hajtjuk végre az asztrális utazást. Az asztrális utazás tudatosságunk utazása ismert és ismeretlen helyekre, frekvenciákra. Az asztrális utazás során magasabb tudáshoz és megértéshez jutunk önmagunkra vonatkozóan. Az asztrális utazás alatt asztráltestünk képes áthatolni minden fizikai anyagon, minden elemen, úgy mint a: föld, víz, tűz, levegő és éter. Az asztráltest képes eljutni minden frekvenciára, mindenféle korlátozás nélkül. A testbe való visszatérés során a meditáló látja saját anyagi testét és ez által rendkívüli tapasztalathoz jut. Megérti, hogy nem a test és az elme, hanem csupán a testben időzik. Ez csodálatos megértés. Mindenkinek meg kellene tapasztalnia az asztrális utazást. Az asztrális utazás tapasztalata következtében korlátozottságunk szertefoszlik és megértjük, hogy korlátlanok vagyunk. Ezen a tapasztalaton keresztül megértjük, hogy a tudatosság vagyunk. Megértjük, hogy határtalanok vagyunk. Az élet új dimenzióit értjük meg.





Nirvana?

Még több és több meditáció által még több kozmikus energiát fogadunk be. A kozmikus energia gazdagabbá teszi megtapasztalásainkat és mindazt, amiben részünk van. Testünk, elménk és egész lényünk mélyebb átélése következtében teljességében értjük meg élethelyzeteinket. Ez a megértés nem más, mint a tudás. A hétköznapi ember, csak tapasztalatokat szerez, de fél meglátni a helyzetekben rejlő tanulságokat. Ez az, amiért az élethelyzetének tapasztalatait csak fizikai szinten érti meg. Ezzel szemben a meditáló a helyzet teljességében fogja megérteni. Ez bizonyos, mert tudja, ő nem csak test. Tudja, hogy ő a testben ő csak időzik. Megérti, hogy az élethelyzetek fejlődését szolgálják. Minden meditációs tapasztalat megszerzése és a gyakorlati életbe való átültetése után mérhetetlen megértéshez jutunk. Ez a megértés felnyit hétezer ajtót, ami új dimenziók érzékelését teszi lehetővé ez életünkben. Megértésünk, felfogunk és tudásunk óriási mértékben kitágul. Ez tudatosságunk kitágulásához vezet, ami nem más, mint a bölcsesség birtoklása. Úgy tapasztaljuk ennek a bölcsességnek az állapotát, mint egy ezerszirmú arany lótuszt. Minden egyes szirom megértésünk egy új dimenziója és több dimenziót érzékelve nagyobb és nagyobb mértékben értjük meg más létsíkok tudását. Ezzel a megértéssel vissza szerezzük a tudást, hogy halál nincs és örökkévaló lények vagyunk. Megértjük mi a születés és mi a halál.
(forrás:holisztikusgyogyitás)


2014. január 26., vasárnap

Szellemi valóság 3.



Mi a tudás?

A meditáció megadja az ember számára a magasabb világok ismeretét. A tudás nem több, mint a tapasztalat. A tapasztalat pedig nem más, mint önmagad teljes befogadása. Több és több meditáció végzése során egyre magasabb energiaszintre emelkedünk. Ezzel a magasabb energiával pedig, magasabb állapotot érünk el minden tekintetben. És végül ez vezet el minket a magasabb tudáshoz. A tudás révén jobb belátást és bölcsességet kapunk. Ezzel a belátással pedig meglátjuk, hogy nem csak test és elme vagyunk. Megértjük, hogy csodálatos lények vagyunk. Megértjük az összes helyzetet, amivel szembenézünk és a magasabb megértés által minden problémánk megoldódik. A magasabb energia és magasabb megértés pedig kiterjeszti a tudatosságot. A tudatosságunk kiterjesztése létünk valódi célja. A magasabb tudás megszerzése csak magasabb érzékszervek által lehet, úgy mint a harmadik szem vagy az asztráltest.





A harmadik szem egy valóban hatékony eszköz a lélek számára látni, érezni és hallani a magasabb rezgésű valóságokat. A lélek eme három funkcióját ismerjük úgy, mint harmadik szem. Több és több meditáció által, több és több energia áramlik, a több energia pedig működésbe hozza a harmadik szemet. Ez egy kimagasló tapasztalat a meditáló számára. A harmadik szem működésekor érezhetünk viszkető érzést vagy húzó érzést a homlok területén. Körös-körül különböző színű felvillanásokat kezdünk látni. Duruzsoló hangokat és lépések zaját halljuk. Úgy érezzük, mintha egy nagy sötét alagútban utaznánk Amikor az étertest a még több meditáció hatására elegendő kozmikus energiához jut harmadik szemünk tökéletessé válik. Így kristálytiszta látomásokat érzékelünk ezen a síkon és a többin is. A harmadik szem tökéletessége esetén sok dolgot tisztábban látunk, mint a fizikai képeket. Látjuk más frekvenciák valóságát. Olyan dolgokat látunk, melyek az öt érzékszerv világában nincsenek jelen. Nagyon sok dolgot érzünk, melyeket szavakkal nem lehet kifejezni. Más rezgéssíkokról hallunk belső szólamokat, hangokat, vagy hangszerek hangját. Mestereket látunk, akik fizikailag nincsenek velünk. Látunk Mestereket általunk ismert formában, anyagi alakban. Még több meditáció után a Mestereket ragyogó fényként kezdjük el látni. A ragyogó fényben fogjuk érzékelni a mester azonosságát. Képesek vagyunk meghallani a Mesterek üzeneteit. Úgy érezzük, mintha egy alagútban lennénk és a végén eggyé olvadunk a fénnyel. A harmadik szem tapasztalatai által tudjuk, választ kapunk minden problémánkra a mesterek üzeneteiből vagy más frekvenciák megpillantásából illetve a megérzés segítségével. Ennek következtében tetteink megváltoznak, véleményeink megváltoznak, megértésünk megváltozik. A harmadik szem által szerzett tapasztalatok után változásokat tapasztalunk a fizikai sík érzékelésében is.
(forrás: holisztikusgyogyitás)



2014. január 25., szombat

Szellemi valóság 2.



Mi az étertest?

Az energiatestet, azaz az étertestet több mint 72.000 nádi (energiacsatorna) alkotja, amely teljes mértékben behálózza az emberi testet. Ezek az energia csatornák a fejtető területéből erednek. Ezt a területet úgy nevezzük, hogy Brahma Randra. Ezek a nádik egyenletesen oszlanak el az egész testen, hasonlóan a növények gyökérzetéhez és ágrendszeréhez. Az energiatest a leglényegesebb életünk megnyilvánításához. Ez az energiatest forrása minden tevékenységünknek. Ez az energiatest vesz fel energiát alvás és meditáció közben. Működése teljes mértékben a beáramló kozmikus energia mennyiségétől függ. A kozmikus energia beáramlása pedig teljes mértékben a gondolataink áramlásán alapszik. Amikor gondolataink vannak a kozmikus energia beáramlása megreked, azaz gondolataink akadályok a kozmikus energia beáramlásához.




Amikor ez az energia nem áramlik megfelelő mennyiségben az energiatestünkbe eltömődnek az energiacsatornák. Ezek az eltömődések éterikus torlaszokat eredményeznek az energia testben ezek pedig előbb-utóbb betegségekhez vezetnek a fizikai testben is. Tehát minden betegség gyökere az energiahiány. Amikor meditálunk a kozmikus energia átáramlik az egész testünkön, ekkor erős áramlás következik így kitisztul minden éteri torlasz. Ekkor megszabadulunk minden betegségünktől. Amikor a fejtetőn keresztül elkezd beáramolni a kozmikus energia elnehezülést érezhetünk a fej területén vagy az egész testünkben. Amikor az energia megtisztítja az energiacsatornákat időnként érezhetünk viszkető érzést vagy fájdalmat az érintett területeken. Ezekre a fájdalmakra azonban semmilyen gyógyszert nem kell szednünk, mindezek szertefoszlanak, ha tovább gyakoroljuk a meditációt. A meditációk során egyre több és több kozmikus energiát veszünk fel, mely megszünteti az összes fizikai és mentális betegségünket. Ha egy piramis belsejében meditálnánk, háromszor gyorsabban érhetnénk el ezt az állapotot.



Mi a piramis erő?

A gúla a legszilárdabb szerkezet a Földön, ami nagy mennyiségű kozmikus energiát képes befogadni. Szögei miatt képes felfogni a legmagasabb kozmikus energiákat. A piramis bármilyen anyagból készülhet, erőit nem befolyásolja. Tájolása legyen az égtájak szerint. A kozmikus energia a piramis alapjától számított harmadnyi magasságra halmozódik fel. Ennek a területnek a neve a Királyi Kamra. Ha egy kristály van a piramis csúcsán szétszórja és megsokszorozza a kozmikus energiát.
(forrás: holisztikusgyogyitás)


Szellemi valóság 1.

 
Mi a kozmikus energia?

Mindenhol megtalálható energia. Ott van mindenütt és mindenben. Fenntartja a világegyetem rendjét. Ez maga az életerő. Szükséges a fizikai léthez és a tudatosságunk kiterjesztéséhez. Mély alvás során egy bizonyos mennyiségű kozmikus energiához jutunk, ha az ez alatt szerzett energia kevés, lehetünk izgatottak, fáradtak és feszültek. A hiányzó energia csak meditációval pótolható.






Mi a meditáció?

A meditáció tudatos alvás. Meditációban korlátlan mennyiségű kozmikus energiát vagyunk képesek fogadni. Ez teljesítménynövekedést idéz elő az elmeműködésünkben és a gondolkodásunkban. Megnyitja az ajtót a hatodik érzékünk felé és még azon is túl. Ennek a meditációval megnövelt energiának köszönhetően leszünk ellazultak, egészségesek és boldogok. A meditáció nem más mint saját tudatunk utazása világainkba. A meditáció alatt tudatos utazást teszünk a testünktől az elménkbe, az elménkből az értelembe, az értelemből önmagunkhoz és azon túl. A meditációhoz először meg kell szüntetnünk testünk minden tevékenységét és elmeműködésünket.






Hogyan meditáljunk?

A meditációhoz az első lépés a helyes testhelyzet felvétele. Meditálhatsz bármilyen testhelyzetben, de ez a helyzet legyen kényelmes és nyugodt. Meditálhatunk padlón vagy egy széken is. Meditálhatunk bárhol, ahol kényelmesen érezzük magunkat. Ülj le a padlóra törökülésben, öledbe helyezd el kezeid és fűzd össze az ujjaid! Csukd be a szemeid és szüntesd meg mind a külső és belső beszélgetéseket. Ilyenkor ne ismételgess mantrákat, csak lazíts! Amikor keresztezzük a lábaink és összefűzzük az ujjaink egy energiakör alakul ki, mely nagyobb szilárdságot biztosít. A szemeid ilyenkor az elmédre nyíló kapuk. Amikor a test ellazul átlépünk az elme és az értelem területére. Az elme nem más mint a gondolatok kötege, ami folyamatosan megújul és újraindul, mindig az elme felülete felé áramolva. Amikor gondolatok vannak az elmében rengeteg kérdésünk támad tudatosan vagy tudattalanul megjelennek az elmében és az értelemben. Figyeljük a légzésünket! A megfigyelés önvalónk igazi természete, tehát csak legyünk tanúi a légzésünknek. Ne lélegezzünk tudatosan, ne lélegezzünk ki és be szándékosan. Csak hagyjuk a be és kilélegzést a saját ütemében. Csak figyeljük meg ez a leglényegesebb, ez az út. Ne hatolj a gondolataid mélyére, ne ragadj le kérdéseknél, amit az elméd kelt csak fogadd el ezeket és térj vissza a légzéshez ekkor a gondolatok mennyisége lecsökken. Végül a légzés egyre lassul és egészen csekéllyé válik és megszűnik a cikázás a szemöldökök között. Ebben az állapotban nem lesz se légzésünk, se gondolatunk. Teljes mértékben gondolatnélküliek vagyunk. Ezt az állapotot nevezik természetes állapotnak vagy gondolat nélküli állapotnak. Ez a meditatív állapot. Ebben az állapotban zuhatagként ömlik ránk a kozmikus energia. Ez az energia átáramlik az energiatestünkbe, melyet étertestnek hívunk.
(forrás: holisztikusgyogyitás)



2014. január 24., péntek

Hermész Triszmegisztosz - A Lélek Okulására 12.




Aki a kitartás fáját ülteti el, az a siker gyümölcsét aratja, és megüli a győzelem ünnepét. Eléri célját, és boldog. Ha viszont a lustaság és hanyagság fáját palántálja, akkor arról a kudarc gyümölcsét szedheti. Célját elvéti, és boldogtalan.




Szembesítelek néhány alapelvvel. Tanuld meg és valósítsd meg őket.

A kívánság a lélekből ered, amely a jót akarja. A kívánság támasza a kitartás legyen. Ami célja elérésében segítségére siet, az nem egyéb, mint ugyanaz a jó és jóság. Mert ha a kívánó ténykedése összeér a kívánt dolog működésével, akkor a kívánó és a kívánt összejön.

A kitartás keserű, de gyümölcse édes. A lustaság édes, de gyümölcse keserű és gondot okoz. Légy kitartó és állhatatos az egyetlen igaz Isten imádatában, és ne tántorogj bele a kedvetlenségbe és eltévelyedésbe, nehogy az egyetlen igaz Isten helyett sok istent szolgálj. Aki sok istenhez ragaszkodik, annak sokat kell szolgálnia is. Sorsa kín és fáradság. Aggályok emésztik, és nyughatatlanság kínozza, míg bele nem pusztul.

A kedvetlenség és a csömör az állati lelket kapja el, annak a tulajdonsága. Kitartás és állhatatosság az érett és igaz emberi lélek jele. Óvakodj attól, hogy kedvetlenség és megelégülés megtántorítson téged, és ne hagyd rávenni magadat, hogy egynél több Istent imádj, mert ez megzavar, kihasznál, fényedet eloltja, legyengülsz, magas rangod veszendőbe megy, és függetlenséged megszűnik. Ez a halálodat jelenti. Óvakodj ettől a haláltól, és állj el mindentől, ami ezt okozza.

Saját lényedet, nézeteit és alakjait illetően, ó lélek, igaz ismeretekre kell szert tenned. Ne hidd, hogy van egyetlen megismerendő dolog is, ami rajtad kívül található. Amit meg kell tudnod, az mind benned van. Ne hagyd arra a tévútra csábítani magadat, hogy a benned lévőt magadon kívül keresd. Sokan elfelejtik, merre lehet belátáshoz jutni. Magukon kívül keresnek, és eltévednek. Később eszükbe jut, hogy semmi sem rajtuk kívül, hanem minden őbennük van.

Amit meg kell ismerned, az szakadatlanul és örökké létezik. Ebből semmi sincsen rajtad kívül. Rajtad kívül csak a kezdettől fogva kívül eső dolgok vannak. Ezek számos tulajdonságot vesznek fel, és a kikelet, virulás és pusztulás folyamatához tartoznak. Számodra csak ezek a dolgok vannak kívül, semmi más.

Térj vissza tehát önmagadhoz, nehogy a dolgok sodrában - az egymás ellen küzdő tulajdonságok hullámverésében - viharos tengeren bukdácsoló hajóvá válj. Akkor ugyanis sem jóhoz, sem ismerethez nem juthatsz.

Győződj meg tehát az általam ecsetelt dolgok igazságáról és gondolkozz el ezen. El ne feledd a már nálad lévőt, ezt máshol keresvén. Amire ugyanis a léleknek szüksége van a belátás elnyeréséhez, az mind benne foglaltatik, sehol másutt. Ennek meglátását nem a lélek akadályozza meg, hanem a test, mely a kettő között lett elhelyezve.

Mit használ a munkálkodónak az elkopott vagy törött szerszám? Jobb, ha eldobja, és másikat választ, mellyel jól dolgozhat. Ha jó szerszámhoz jutott, akkor dolgoznia kell vele, hogy munkájából hasznot húzzon. Ha meggazdagodott, abbahagyja a munkát, szerszámát eladja alacsonyabb áron, és nyugalomba vonul.

Gondoskodj arról, ó lélek, hogy jó szerszámhoz jussál, s ha megszerezted, használd is, keményen dolgozzál, tégy szert nyereségre vele. Ha meggazdagodtál, add el minden szerszámodat olcsóbban, és vagyonoddal hagyd el a házat, amelyben a nyereségre tettél szert.

Az egészséges emberrel ellentétben a sárgaságban szenvedőnek a méz nem édes. Hasonlóképpen, az igaz tanok is csak az egészséges lelkületűnek kellemesek. Csak ő érti meg igaz jelentésüket. A lelkület betegsége a tudatlanság, a szomorúság és a félelem. Akit ez a baj nyomaszt, az a tanítás tárgyát nem képes megízlelni, a tanok jelentését nem tudja felfogni.

(Hermész Triszmegisztosz  - A Lélek Okulására)




2014. január 23., csütörtök

Miért vagyok itt?




Miért vagyok itt?


Az emberi élet alaptételei


Kapsz egy testet ...





Akár tetszik, akár nem, földi léted egész tartalmára ez a tiéd.

Legyél vele barátságban, tiszteld és szeresd őt, mert Ő a Te Templomod.

... és választasz egy családot!

Megválasztod a családod, akikkel az alapiskolát akarod kijárni.
Ők azok akik, megmutatják azokat az alaptételeket,
melyeket a további fejezetekben megérthetsz és felső szintre emelheted.

Tanulni érkeztél ide!

Teljes óraszámban látogatod az Élet nevű szabadegyetemet,
ahol mindennap módod nyílik arra, hogy valami újat tanulj.

Azért vagy itt, hogy a választott leckéidet megtanuld,
és az iskolát végigjárd, akár egészen az „egyetemi szintig”.

Nincs balsiker, csak tanulság!

A fejlődésed egy folyamat, mely folyamatos változásokkal halad előre. Soha semmi nem álladó.
Ne felejtsd el, hogy azokkal tanulsz együtt, akikkel közös a leckétek.
Az Élet időnként vizsgáztat, ahol vannak "eredményes" és "sikertelen” osztályzatok.

A lecke addig ismétlődik, míg nem tanulsz belőle.

Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban kerül eléd, amíg meg nem érted a tanulságot.

Amikor megérted a tanulságot, eredményes osztályzatot kapsz.

Minden életszakasznak megvannak a maga leckéi.

Ahogyan megtanultad az egyik leckét, és megértél rá,
jöhet a következő fejezet. Sem előbb, sem később.

Akkor kapod meg az új lehetőséget, amikor a tér, az idő és a személyek megértek rá.

A leckék folyamatosan változnak.

Az évek előre haladásával a leckék mélysége is változik.

Ahogy fejlődsz, egyre magasabb szintű feladat vár rád.

A kapcsolataid a legfőbb leckék.

Sose ítélkezz a másik felett, hiszen Ő is és Te is,
az eddig megtanult leckék és a bennetek lévő képesség alapján feleltek.

A másik reakciója, a benned szunnyadó erők felhozója, hogy

megtaláld a helyes megoldást, ... hiszen Ő, az Éned tükörképe.

Amennyire elfogadod a másikat, úgy fognak elfogadni Téged is.
Semmit sem szerethetsz, vagy gyűlölhetsz valaki másban,
ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz.

Rajtad áll, hogy mihez kezdesz az életeddel.

Minden eszköz és forrás a rendelkezésedre áll.
Te választod meg, milyen módon éled meg a leckéket.
Megoldhatod a leckét alacsony vagy magas szinten is.

A válaszokat magadban találod meg.

Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet.
A leckéidben, a tapasztalásaidban benne rejlik a tudás is.

Minden Tudás, egy Emlékezés.

Nincs más dolgod, mint egészében nézni a helyzetet,
valamint hallgatni és bízni a megérzéseidben.

Mindezt úgyis elfelejted. (?!)

Vannak életedben pillanatok, amikor megérint az Egység.
Ilyenkor megérted, hogy minden mindennel összefügg.

MINDEN EGY.

Az Egység részei vagyunk, és mindannyian egymást segítjük ... egymást tanítjuk.
Élj úgy, hogy sok szép Pillanattal és Érzéssel gazdagodva térhess Haza.
Tárgyakat úgysem vihetsz.

Gretazus




2014. január 22., szerda

Tudatszint vagy tudati rezgésszint




Előre le kell szögeznem, hogy az úgynevezett tudatszint vagy a tudati rezgésszint nem azonos a tudással, az intelligenciával vagy a viselkedési normákkal, szokásokkal, de mindenesetre kihat rá. És innen erednek a félreértések is, mert sokan egy és ugyanannak veszik.





Nos akkor nézzük mit nevezünk tudatszintnek? Tudatszint másképpen kifejezve a tudati rezgést jelenti vagyis a tudat frekvenciáját (de nem az agyét vagy az elme frekvenciáját). A tudati szint a spirituális szintünket vagyis a szellem spirituális állapotát jellemzi. Minél magasabb a szellemi (tudati) rezgés, annál magasabb tudati szinten állunk. A tudati szintünket a szellem spirituális energiatartománya vagyis az szellem spirituális információmennyisége határozza meg. Ez mind a tudatalattiban raktározódik el.

A tudatunk, amik tulajdonképpen mi vagyunk, a fizikai testtel fejezi ki magát. Minél magasabb szellemi (tudati) szinten állunk, annál erősebb a tudat spirituális képessége vagyis annál spirituálisabbak vagyunk. Annál több spirituális összefüggéseket vagyunk megérteni és annál magasabb a spirituális beállítottságunk is. Minél magasabb a tudati rezgésünk (szint), annál jobban képesek vagyunk megnyílni a szellemi lét felé, a szellemi tudás felé és annál jobban megértjük a szellemi lét törvényeit. A tudati szintünk azonban a fizikai test viselkedésében fejeződik ki. Pl. ha valaki alacsony tudati szinten áll, akkor nem butább, hanem kevesebb spirituális összefüggést képes felismerni. Pl. az ilyen ember nem hisz Istenben vagy az életét az anyagi dolgok határozzák meg. Ha már valaki magasabb tudati szinten áll, akkor nem okosabb vagy intelligensebb, hanem már több szellemi tapasztalattal rendelkezik, jobban érdekli őt a spiritualitás és keresi is a kapcsolatot a szellemi felismerésekkel.

A tudati szintet képesek vagyunk emelni. Nem azzal, hogy nem eszünk már húst vagy nem cigizünk (vagy nem korlàtlanul szexszelünk), hanem azzal, hogy elsősorban megnyílunk a szellemi lét felé. Többet fordulunk magunkba és több felismerést mérlegelünk magunkban. Többet foglalkozunk az önismerettel. Jobban érdekel minket a szellemi fejlődés kérdése és (nem ezotérikus) könyvekből megpróbálunk tudást szerezni pl. a biblia, a védikus irodalom, a korán (de később is el lehet olvasni) stb. Magyarul, minél magasabb tudati szinten állunk, annál közelebb állunk Istenhez.


(Forrás: szellemi-let.lapunk.hu)

2014. január 21., kedd

Az Univerzum




Teljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél-
jában SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nem
szerepel.




Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kez-
dettõl fogva nem anyagi természetû. Itt nem anyagin azt
értem, hogy „nem atomokból álló”. A Kimagasló Ér-
telemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei.
Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése. A Kima-
gasló Értelemé és a miénk
.
Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû.
Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre össz-
pontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és ha-
nyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hi-
ba, amit csak elkövethetünk.

Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készült
az Anyagi Univerzum?
Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és
Csodáljuk Intelligens Tervezését.
Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értel-
münket.

A Választás Szabadsága

Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit.
Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk és
Magasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében.
Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni – kezdhet-
jük mindjárt egymáson...
Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti
„játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva
kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát.
Választhatod
azonban azt is, hogy sohasem nõsz fel...
Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a leg-
értelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll a
Választás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véle-
ményt.
Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait, nyil-
vánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja szá-
munkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és ta-
nulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egye-
temes Törvénynek nevezhetünk . Fontos megjegyez-
nünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi va-
lóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem
a Tudatosság és az Értelem területén is.
Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshez
sem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek. Az anya-
gi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej-
lõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember (ma-
gamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved.
Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapí-
tásának folyamatában – amelyben kipróbálunk ezt-azt,
naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk be-
lõlük – meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkat
és értelmünket.
És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át,
meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasz-
tosabb érzelmeket, amiket csak el tudunk képzelni.
Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelni
minden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan Le-
hetõségekkel bíró Egyéni Értelmet...

(Thomas J. Chalko)


2014. január 20., hétfő

Az Univerzum órája




"Ha egy óra bizonyítja az óramester létezését, de a világegyetem nem bizonyítja a nagy Építész létét, akkor megengedem, hogy bolondnak nevezzenek"
(Voltaire)


- Mint ahogyan egy órát is felhúzunk, hogy járjon, a Világegyetem is "fel lett húzva, hogy járjon".

- Az óra is lejár, ha elfogy a mozgáshoz energiája, a Világegyetem is "lejár", ha kimerül energiája.

- Kellett, hogy valaki felhúzza az Univerzum óráját.

- Az anyag nem lehetett a "felhúzó", hiszen ő a "felhúzott". A termodinamika második főtételének (az entrópia) létezésének ténye magasan szervezett kezdetre utal, tehát nem oktalan, jellegtelen ősrobbanásra, hanem célirányos teremtésre. 
(Persze lehet, hogy létezett az, amit a mai tudomány ősrobbanásnak hív, de még ha volt is ilyen - a fentiek értelmében -, ez a folyamat, csak része volt az intelligens teremtő munkának.)
(Forrás: istenervekből részlet)


2014. január 19., vasárnap

Hermész Triszmegisztosz - 48 alapelv összefoglalása Tatiosz tanítására




1.    Minden test mozgatott; csak az anyagtalan mozdulatlan.
2. Minden test átalakul, de nem mind oszlik fel.
3. Minden élőlény létrejött; de nem mind halandó (ahogy nem is mind halhatatlan)

 



 4. Ami bomlékony megszűnhet; ami felbomolhatatlan, (az változhatatlan; ami változhatatlan), az örök.
5. Ami folyamatosan keletkezik, az folyamatosan pusztul, de ami csak egyszer született, nem bomlik fel és nem alakul át semmi mássá.
6. Először Isten, másodszor Kozmosz és harmadszor az Ember.
7. A Kozmosz az Emberért és az Ember az Istenért.
8. A lélek érző része halandó; értelmi része halhatatlan.
9. Ami csak létezik, változásnak kitett; (de nem minden létező szüntethető meg). (minden lét kettős; egy lét sem állandó)
10. Minden lét felruházható mozgással; egyedül a nemlét mozdíthatatlan.
11. Nem minden dolgot mozgat (kelti életre) lélek, de ami mozog, azt a lélek mozgatja (kelti életre).
12. Minden ami érző, passzívan ösztönzött (és átmeneti); egyedül az értelem mentes a passzív befolyástól.
13. Minden, ami szenved, élvezethez is jut (lévén halandó); minden ami élvezethez jut, szenvedni fog.
14. Nem minden test betegszik meg; de minden megbetegedett test bomlékony.
15. Istenben értelem van, az értelemben indítóok.
16. Semmi valós nincs a megtestesülőben; semmi hamis az anyagtalanban.
17. Minden ami létrejött, változásnak kitett; de nem minden létrejött szüntethető meg.
18. Semmi jó sincs a földön; ahogy semmi gonosz a mennyben.
19. Isten jó; az ember rossz.
20. A jó az akarat folytán támad; a gonosz az akarat ellenére.
21. Az Istenek azon dolgokat választották, melyek jók; az emberek a rosszakat, mert azokat hitték jónak.
22. A törvénynek való engedelmesség egyetértés Istennel; a törvénytelenség harc ellene.
23. Isten törvénye az erény; az ember törvénye az erkölcstelenség.
24. A kozmosz számára az idő körkörös mozgás; az ember számára az idő pusztulás.
25. A mennyben minden változhatatlan; a földön semmi sem állandó.
26. A mennyben így nincs megkötöttség; a földön nincs szabadság.
27. Semmi sem ismeretlen a mennyben, a földön semmi sem tudott.
28. A mennyei nem lép érintkezésbe a földivel, de a földi érintkezik a mennyeivel.
29. Minden feddhetetlen a mennyben; a földön semmi sincs hiba nélkül.
30. A halhatatlan nincs passzív befolyásnak ( zavaró szenvedélyeknek) kitéve; csupán a halandó az, mely passzívan ösztönzött ( szenvedélyektől zavart )
31. Ami nemzett nem mindig halandó; de ami halandó, az mindig olyasmi, ami nemzett.
32. A bomlandó testnek két létezési szakasza van; a fogantatástól a születésig ( növekedés ) és a születéstől a halálig ( csökkenés ); az örök valóságnak ellenben egy időszaka van, az egységben-lét.
33. A bomlékony testek nőnek és csökkenek; az örökkévalók nem növekszenek, ahogy nem is csökkennek.
34. A bomlékony dolgok ellentéteikké alakulnak át ( tovább oszthatatlan elemekké); az örökkévalók vagy önmagukba, vagy a hasonlóba.
35. A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé.
36. Ami végződik az kezdődik; ami kezdődik, annak egyszer vége is lesz.
37. A létezők közül egyesek testek, mások formák vagy erők. A forma és az erő anyagtalan, de testben van.
38. A halhatatlan semmit sem fogad be a halandóból, de a halandó befogad a halhatatlanból.
39. A halandó nem vesz fel halhatatlan testet, de a halhatatlan felveszi a halandó testet.
40. Az erők nem felfelé, hanem lefelé működnek.
41. Ami a földön van nem válik hasznára a mennybélinek, de minden ami a mennyben van, használ a földinek.
42. A menny az ősi elem; a föld a legutolsó elemek között.
43. A Gondviselés Isten rendelkezése; a Szükségszerűség a Gondviselés eszköze.
44. A véletlenszerűség rendszertelen mozgás; a képesség erő, mely rendezetten hat.
45. Mi más Isten, mint változtathatatlan Jó? És mi az ember, ha nem változékony rossz?
46. A föld okszerűtlen, a menny ésszerű.
47. A menny halhatatlan létet hordoz, a föld megszűnő testeket.
48.
A mennyei dolgok az égi erők ( Gondviselés ) hatása alatt állnak; a földi dolgok a
( Szükségszerűségnek ) alávettetek.

"Tekint egy gyermek lelkére, fiam, egy lélekre, mely még nem azonosult forrásától való különválásával; mert teste még kicsi, s nem növekedett teljes terjedelművé. Mily gyönyörű is egészében egy ilyen lélek, mint ez! Még nem szennyezik testi szenvedélyek; s alig vált el a Kozmosz lelkétől. Amikor viszont a testnek terjedelme  megnőtt, s lehúzta már a lelket anyagi tömegébe, mindez a felejtést idézi elő; és így a lélek elválik a széptől és a Jótól, s már nem részesedik többé belőlük; sőt eme felejtéssel a lélek romlottá válik. Mikor azonban az emberek feladják a testet, a folyamat megfordul. A lélek felemelkedik a saját helyére, és elválik az életerőtől; s az értelem is elválik a lélektől. Így az értelem, mely a természetében isteni, megszabadul burkaitól; s magához véve a tűztestet, keresztülvándorol a tér egészén, hátrahagyva a lelket, hogy megítélhessék, és elnyerje büntetését érdemeinek megfelelően"

( Hermész Triszmegisztosz )